Ellenzék, 1942. május (63. évfolyam, 98-121. szám)
1942-05-11 / 106. szám
1 ft i2 május li» ÜLLfiPfZfiK ttm mg''fám Hatalmas érdeklődés mellett történi a kolozsvári Művészeti Erdély irodalmát és művészetét ünnepelte a közönség KOLOZSVÁR, május 11. A kolozsvári Művészeti Hetek első nagyszabású eseménye zajlott 'le szombaton este n Mátyás Király Diákházban rendezett Erdélyi Irodalmi Est alkalmából. Az irodalmi estet, amelyen Erdély és az anyaország irodalmi és művészeti életének számos kiválóság» jelent meg, Tasnádi Nagy András, az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács elnöke nyitotta meg. Tasnádi Na§$ Andfás megnyitó beszére — Soha nem halottunk annyit beszélni európai hivatásunkról, a szón tistváni Magyarországról, melyet a mult dicsőségének szimbóluma gyanánt á'liitanaik elénk, — mondotta megnyitójában — mint éppen napjainkban. Érthető ez, mert nagyszabású történeti átalakulásnak vagyunk a szemtan ni és természetes módon keressük a hivat ásunk .legjobb betöltéséhez vezető utaikat. Tekintetbe keli azonban venni, hogy más volt a helyzetünk, amikor hazát alapítani bejöttünk ide, más Szent István korában, megint más volt rendeltetésünk az Anjou-k alatt, de a legnagyobb európai feladat Mohács bekövetkeztével nehezedett ránk. A legnagyobb európai magyar feladat a Bucskaiaké, a Bethleneké és a Rákócziiké volt, a -,két pogány között*4. i „Európai magyar hivatásunk magtogaámaxására szoSgáb nak ftíelt a m'JvéssGti halak W —■ Az elvesztett háború után csak most, elveszített területeink javarészének visszatérése után vagyunk isméit abban a helyzetben, hogy újrafogalmazzuk hivatásunkat. Európai magyar hivatásunk megfogalmazására szolgálnak ezek a Művészeti Hetek is, melyekre 6okan ossz esc reg létté k Erdélyből és az egész országból. A Művészeti Hetek kere* ! tében rendezett ez első irodalmi estet a sajátos $zinü és zamfftu erdélyi irodalomnak szenteltük. S igy alkalmat ad ez az este a hedás visszaemlékezésre. Mert amikor ránkborult Trianon éjszakája, a magyar szellemnek ez az erdélyi ténye akkor is töretlenül és biztatóan ragyogóit, iSokszor felvetődött a kérdés: lesz-e erőnk feltámadni? De aztán jöttek az írók, a szellem fáklyájának hordozói, jöttek a magyar ■dalosok, az erdélyi magyar iskolaépitósul;, a 1 nőszövetségek áldott munkája, jött Maros* véé«, a Helikon, jöttek át az anyaországba ; íijs erdélyi magyarság lelki káküldöttea, írók és képzőművészek és jöttek a Szervita-téri szép magyar könyvnapok . . . Erre már nemcsak hitünk erősödött meg, de tudtuk is, hogy Erdély magyar, igazán magyar és az is marad mindig, mert a szellemnek győznie kell a nyers erőn, m>drt a szellem mOga- sabbrendü és átvészeli a sötét korszakokat, — Most azért jöttünk mi négy hétre össze, hogy ebben a szellemben gyönyörködjünk. Boldog vagyok, hogy, mint az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács e’nöke, a Művészeti Heteket én nyithatom meg. Boldog vagyok, hogy magamhoz szívhatom Kolozsvár tiszta magyar levegőjét « az alkotó magyar szellembe vetőit bittel, boldog örömmel a kolozsvári Művészeti Heteket ezennel meg- nyiíottniak nyiilvánlitom. Tasnádi Nagy Andrc3 megnyitó beszédét a nagyteremben összegyűlt hatalmas, díszes közönség lelkes tapsokkal fogadta. Kemény J nos táró az erdélyi irodalomról Ezultán báró Kemény János iró. a Nem** z€ti Színház főigazgatója tartott rövid, áttekintő előadást az „Erdélyi irodalom'4 címen. — Északerdély felszabadult magyar földjén ma nyílik először alkalom ama, hogy visszatekintsünk a Trianon után bekövetkezett magyar és erdélyi állapotokra. Hogy megállapítsuk, valóban csodálatos dolog történt: kiválasztattak az irók, akik az elveszett ha^a helyeit megteremtették a láthatatlan és mégis mindenütt jelen való magyar szellem-hazat. A népi és nemzeti irodaimat. Ennek az erdélyi magyar irodalomnak az idegen cenzura rn.iatt a jel beszédhez kellett folyamodnia és igy lett szemlélete történellivé. Az anyaországtól 6 rajta kérészitől a nagyvilágtól lényegileg elzártan, csak a maga portáján tekinthetett szét, s igy merült el az erdélyi irodalom az erdélyi tájban, megtermékenyülve annak szépségeitől. így és ezért fordult ez az irodalom a néphez s e három döntő tényező" a táj, a múlt, a nép igy vált a népi, nemzeti, erdélyi irodalom meghatározójává. — Most önkéntelenül felvetődik a kérdés, vájjon a feJjK&abadulós tényével megszüntek-e íiz erdélyi Íróra bízott feladatok? Semmiképpen sem szűntek meg, mert az Írónak továbbra is rendületlenül hirdetnie kell a szellemi magyarságot, vállalnia kelj, hogy a magyarság' magatartása, európai alapja a szellem minőségében és csakis ebben rejlik. Erdély irodalmát ünnepli a közönség Az irodalmi £tst műsorának további részében Túrny Ferenc adta elő Végvári: „Eeredj, ha tudsz“, Rományik Sándor: „Ahogy lehet” és „AkáeSor ősz utóján*4 cimü gyönyörű költeményeit. Táray Ferenc mesterien kidolgozott vers-előadása hatalmas sikert aratott. Sallay Kornélia Makkal Sándor: Miértf cimü Írását olvasta fel, majd Tamási Áron adta elő „Megszépített világ“ cimü, eredetien izes, székely népi tárgyú novelláját. Orsolya Erzsébet Áprily Lajos: „Tetőn“ és Tompa László: „Lófürösztés„Lé’ek háborgása — csillapítónak“ cimü verseit adta elő művészi átéléssel. Török Erzsébet pedig Raics István zongorakóséretével Kodály Zoltán: „Kádár Kaut“, „Ahol én elmegyek-1, ..Koc-si szekér — kocsi szán“. Ne hu sül jón senki menyecskéje“ oiinü népdal feldolgozásait énekelte kiváló miüvésai rátermettséggel, J a közönség lelkes tapsaitól kísérve. R Szünet után Nyiiő József „Az ezüst or- Î gona“ cimü elbeszélését olvasta fel. Könyves Tóth Erzsébet Berd\e Mária: „A Lőrétekhez“ és tíartaUs János: „Sziilőörzés44 cimü költeményeit adta elő. Kós Károly „A magyar biblia“ cimü elbeszélését olvasta fel, majd &uUüy Kornélia ti.zabédi László „Halal-nó- zasitó-: cimü kö töményét adta elő tetszetős modorban, sikerrel. Asztalos István eredeti elbeszélését olvasta fel „A virtus" címen. A kiváló fiatal 'rónak drámai elemekkel telt novellája és rokonszenves e'őadój modora igen nagy tetszést keltett. Orsolya Erzsébet ÜSida Jenő: „Tükör előtt“ és Kiss Jenő: •.Nekem is!“ cimü verseit szavalta. Az utóbbi vers előadásával nagy tetszést, aratott. Az irodalmi est műsorának zárósaánuáuil az állami taniitóíképző intézet énekkara Nagy István vezényletével, kiváló fegyelemmel és művészi módon adta elő Kodály Zoltán: „Székely keserves“ és „Jézus és a kujárok“ cimü müveit. A Művészeti Hetek első nagyszabású megnyilvánulása meleg sikerreü végződött és az élő magyar nemzeti kultúra szép bizonyság- I tétele voll. , . i „ , ; . , Ünnepélyes hevetek között történt a kiállítások megnyitása A kolozsvári Művészeti Hetek keretében \ rendezett kiállításoknak, éspedig a VI. Nem- I zeti Képzőművészeti Kiállításnak, az Építő- | művészeti Kívüli táSnftk, ai Színház és Zeneművészeti Kiállításnak, az Erdélyi Széprnives Céh künyvkiál 1 itáeá nak ■ és a Fényképészeti kiállításnak ünnepélyes megnyitása vasárnap délelőtt zajlóit le az Erdélyi Nemzeti Muzeum Bástya-utcai épületének udvarán egybe gyűlt nagyszámú közönség jelenlétében. Keledy Tibor dr, polgármester rövid üdvözlő beszédében üdvözölte Tusnádi Nagy Andrást, mint az Országos irodalmi és Művészeti Tanács elnökét és személyében egyben a képviselőház elnökét is, vitéz H(fász Aladár miniszteri osztályfőnököt, a kultuszminiszter képviselő jót éö a székesfőváros képviseletében megjelenít Nérnethy Károly tanácsnokot. — Ez a váró* sohasem feledkezett meg arról, hogy a nyugati művelődésit képviseli Keleten, — mondotta KeAedy Tibor dr. polgármesier. Ennek a ténynek a felismerése vezette Hómon Bálint vallás- és közoktatásügyi minisztert is, amikor aa Országos Irodalmi és Művészeti Tanác&ot a kolozsvári Művészeti Hetek rendezésével megbízta. A polgármester a város nevében, a Művészeti Hetek megrendezéséért meleg szavakikaJ mondott kőszenedet, majd Taenádj Nagy András mondotta el a kiállitásokat megnyitó beszédét, , . 99 A kultúra a nemzet értékmérője“ — Nem frázis, hogy öröm számomra ez az alkalom. Vannak nevek, amelyeknek kiejtésére szivünk, a legtisztább örömmel telik el- Ilyen név Kolozsvár neve. Ugyanakkor nem titkolhatom el örömömet afelett, hogy ismét közvetlen kapcsolatban lehetek a magyar irodai onumai és művészettel ia. Öröm számomra, hogy megnyithatom ez ekeit a kiállításokat, mert ezek jelenítik a csonk a magyarországi és erdélyi művészeteknek egybeolvadását, aminek igen fontos nemzeti jelentősége van. — Ez a VI. Nemzeti Képzőművészeti Ki* állitás nem jelenti az egész magyar képzőművészetnek megjelenését, sem a jelen, sem a múlt tekintetében. Mindössze körülbelül a két utóbbi év magyar képzőművészeti alkotásainak válogatott kis része, de oly része, amely feltétlenül dicsőségére szolgál a magyar művészetnek. Elmondhatjuk nyugodt lélekkel, hogy . a magyar képzőművészek a nehéz idők ellenére is megteszik kötelességüket, de kérnem kell, hogy a magyar közönség széles rétegei is tegyék meg kötelességüket a mAgyar irodalom és művészet iráni, mert a kultúra a nemzet értékmérője. Köcszönöm ezért e helyről e kultuszminász- ter urnák, hogy lehetővé tette a kolozsvári Művészeti Hetek megrendezését. Köszönetét mondok * ku Kuszmri rukzté i\i u in művészeti osztálya vezetőinek, Kolozsvár városának és » székesfővárosnak, hogy vállvetve, valamennyien megmutatták a nemzeti kultúra iránti áldozatkészségüket. Tasnádi Nagy András felhívta a megjelentek figyelmét a fentebb felsorolt kiállítások mindeulkéro, míajd a kiálii tás okát mCgsiyi- tottnak nyilvánította. A megjelentek ezután megtekintették » Bástya-utcai muzeum kiállítási helyiségeiben lévő gazdag képzőművészeti anyagot, majd csoportosan indultak a városi Vigadóban, a vármegyeházán, a Mátyás király szülőházában és az egyetemi könyvtárban rendezett kiállítások megtekintésére. Radnay Gyulaiesíómű iíéíiéh az Miami many érmei KOLOZSVÁR, május 11, (MTI.) A vallás- és közoktatásügyi miniszter a kolozsvári Művészeti Hetek keretében rendezett \ I. Nemzeti Képzőművészeti Kiállításra különböző dijakat tűzött lei. Az állami aranyérmen kivid külön díjról gondoskodott a legjobb festmény megjutal" KMozsvári Művészeti Hetek Ma este 8 órakor & Kolozsvári Filharmóniai Társaság nvotemdik bériéin zenekari esfje '5 Diái házban. Vezényel: WASZY VIKTOR, Közreműködik: Or. &OHKIÂ&YI ERNŐ. Műsor: Beethoven: III. Leonora nyitány. Mozart: C-moll zongoraverseny. Visky: Enigma szimfönikus költemény. — Bartók: Deux images, Kodály: Galántai táncok, jegyek etővtie’b?. \ az „E t vnzéli* könyja&Ooitöan. Telefon 11—99, i!!HW ■■■WWMMM—— mazására, amóly erdélyi témát dolgoz fel, továbbá a legjobb fából faragott szobormű és olyan kőből készült kiváló szobrászati alkotás díjazás ám, amely feltétlen művészi értéke melóit a faanyag, illetve a kőfajitiai sajátos követelményeinek a leginkább megfelel. Kalap király f kalap- és aridivatüzlete Mátyás kiráiy-íér 5 $ udvarban Budapest székesfőv;;ri s aranyérménél és a székesfőváros által Kolozsvár váró sáliak felajánlott Mátyás király festészeti dij is e ki ál liláig keretében került kiadásra Az állami aranyérem odaítélésének ja vaslat tételére, továbbá a Budapest székesfőváros aranyérmének és a Mátyás Itirálv díjnak odaítélésére felkért bizottság, élén dr. Tasnádi Nagy Andrással, az Országom Irodalmi és Művészeti Tanács elnökével május 9-ikén Kolozsvárott tartott egviil les ülésén az áTárni nagy aranyéremmel való ki fürdetésre Rudnay Gyula festőművészt, az Országos Képzőművészei i Főiskola tanárát hozta javaslatba a kiállításon szereplő müvei és eddigi kiváló mii vészi munkássága alapján. A Budapest székesfőváros aranyérmét •a bizottság Basdides Barna festőművész nek ítélte oda eddigi értékes művészi niimkássága alapján. A vallás és közoktatásügyi miniszter által a kiállításra kitűzőit három díj kö zűlL az erdélyi tárgya festészeti dijat bizottság Nagy Imre festőmüvésiZuek ilélt<- ..Krumpliszedés44 e. festményéért, továbbá Krizsán János festőniüvész „Március" c. festményét külön díjban részesítette. A fas-zobrászati dijat Buzi Bare., szobrászművésznek „Szent Tadeus Judás” c. (diófa) szobráért. A kőszobrássati dijat Kós András szob rásmnüvésznek Á. Z. festőművész feje c. márványszobráért és dicsérő éli,»áeresben részesítette Borsos Miklós „Leányfej” c. gránitazobrát. A Budapest székesfőváros által Koloz- vár városának felajánlott ás erdélyi művész számára kitűzött Mátyás király—dijj;.*! a bizottság Szolnay Sándor festőművészt tüntette ki. Befejeződött a nagyváradi Szent László*hét Nagyvárad, május 11. (MTI.) -v Szent LászJó-hetet ünnepi szentmise zárta be, amely után Szent Lá.szT» ereklyéit kör menetben végigvitték a város főbb útvonalain. Vasárnap délben iktatták be ünnepélyes keretek között az Emerica- na bihari csoportját. Az ünnepélyen megjelent József királyi herceg, Emericana fővédnöke, Kerne ne s 1! lés Gom men da tor, dr. Kuzmich Gá bor, a posta vezérigazgatója, valamint Bihar vármegye és Nayvárati előkelőségei. FIATAL KOLOZSVÁRI KÂLYHÂSSE GÉD MEGRENDÍTŐ ÖNGYILKOSSÁGA Megdöbbentő módvn követett el ön gyilkos’ ságot Moldovait Lajos 2b éves Pelikan-utat 3. szám alatt lakó kolozsvári kályhássegtd Szombaton a késő cfiti órákban kiment u Téglás-utca végénél levő őrház közelébe e< amikor az első vonatszerelvény arra robogd: a sínekre vetette magát. A mozdony n szerencsétlen embert a szó szoros érteimében darabokra tépte, anélkül, hogy a borzalma'- eseményt bárki is jelfedezte tolna. Az irtózatosan széjjelroncsot holttestet csak o reggeli szürkületben találta meg az egyik páty - ör. Ruhája zsebében megtalálták a búcsúlevelét is. Az öngyilkos kályhássegéd össze- roncsolt holttestét beszállították a bondarii intézetbe s a rendőrség az ügy bogi megindította a vizsgálatot. Erdély népi humora ,Tréfás és csufolódó erdélyi népköltészet. (Bi >• Szentimrei Jenő.) 176 l?p, íve 3.60 P szónk. 6 P., amatőrköt. 6.80 P. Lepage Ke lozsvár, uj kiadványa. Legújabb katonadalok szövegkönyvei Nosza ralia ié katonák... 132 hazafias lelkesítő katonadal szövege, kö. tűk az oly kedvelt: Valahol Oroszországbar Tábori levelezőlap, (Jó éjt drága kis hadnagyom), Rózsika, Panni, Ott, ahol zug a négy folyó, Horthy Miklós katonája vagyok, Erika Baka levél, Térkép, stb. stb. Ára 72 fillér s ELLENZÉK KÖNYESBOLTBAN, Koiozsvá Mátyás király-tér 9. Vidékre 80 fillér előzetes beküldése oxeUe-U küldjük.
