Ellenzék, 1942. május (63. évfolyam, 98-121. szám)
1942-05-08 / 104. szám
! P.N TEE, 1942 május *. LXIX'L évfolyam, Íftá. a**«». tei ic fiiiia ,Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, fJókci-o, 16., I. emelet. Telefon: 11—09. Nyomda: fjEgyeíem-utca & szám. Telefon az.: 29—23, aiflPITQíTfi: SflRTHI MIKLÓS Kiadótulajdonos: PALI AS R> T, Kolozsvár. Előfizetési árak: havonta 2P70 ÍUÖL, megyeéévre 8 P, félévre 16 P. egész évre 32 P. Kismagyarok Ilyenek Is vannak. Illetve mondják, hogy vannak. Mint '.ahogy vannak mélymagyarok és nem mélymagyarok, akikről éppen, Szabó Dezső' zengett viMolos dalokat legutóbb. Bizony baj ez, hogy •mi, magyarok, akik pedig éppen elég [kevesen vagyunk, már ha semmiképpen másképp nem tudjuk megkülönböztetni egymást és nem tű- álunk összekülönbözní, akkor geometriai vetüietekben rászolgáljuk különböző képmásainkat vagy kicsinyítő és nagyító jelzőkkel látjuk el. ^Budapesten valaha nagy vita folyt a íiiagymagyarok és kismagyarok, job- banmondva a nagymagyar és a kís- magyar szemlélet problémájáról. Erdélyben, a Felvidéken és a Bfélvidé- j ken azokban az időkben csak ma- ; gyarok éltek. Mintha azonban most \ Itt is kezdenének kicsinyekre és na- i nyakra cszlam. Értelmetlen szavak ezek, hegy kis- | ^magyar és nagymagyar, de ami a j fszavak mögött meghúzódik, annak ; íaiégis csak van értelme, sőt jelen- I tőség®. Az az értelme, hogy a kis- í magyarországban, a nagymagyar fei- I vadalomban gondolkodik, jelentősé“ | ge az, hogy a kismagyar megalku- j szik a sorssal és igyekszik berendez- \ kedni a maga szükreszaöoti portá- j fán a nagyinagyar pedig nem nyug- j szik bele a szükreszabottságba, a | háttérbe szoritettságba, hanem igazi | vezető akar lenni a Kárpátok me- 1 Bencéjében, birodalmat akar, amely [ ogy magasabb értékrendbe foglal | lösszé népeket és fajokat, eszméket f ás áramlatokat és ennélfogva a föld- \ tekének ezen a pontján az emberiség ! számára tölt be és teljesít hivatást, j A megalkuvás mellett azonban a í kismagyanaak van még egy tulaj- I donsága, amellyel csodálatosképpen ! a nagymagyar, akinek szélesölelésii | és magasröptű álmai vannak, sokkal | kevésbé rendelkezik. Ez a tulajdon- | ság az önteltség.  minden áron való magyarkodás. Az a magyarkodás, amely szerint Magyarország „bokréta az Úristen kalapján44 és amelynek régi megfogalmazása az extra Hungáriám kezdetű latin mondat, Mintha avas szalonna, fenybviz, vagy szilvórium, feorjuszáju ing és hősi halál nékiil nem lenne magyarság. ■Mintha minden, ami nem magyar, részben ellenség, részben sajnálatra- méltó volna, csak azért, mert nem magyar. Szilaj kis magyarok ezek és Istenem, milyen sok közöttük az, aki csak hosszú, nadrágban tanult meg magyarul. Ezek a kismagyarok azok, akik, miután megismerték az utóbbi háromszáz esztendő' magyar történetét, abban a szent meggyőződésben vannak, hogy magyar ember nem mondákat egyebet, mint eb ura fakó és ellenzékinek kell lennie, ha ég, föld összeszakad is. Mindegyik saját személyében akarja megmenteni a hont és éjszakánként felriadva, a disznó- pörkölt hatása alatt elkiáltja magát: Uraim, a haza veszélyben! A világgal szemben pedig egészen csodálatos álláspontot foglal el. Mart amikor egyfelől kijelenti, hogy a hazán kívül nincsen élet és ha van élet, nincsen olyan élet, mégis elsőnek hajlandó elhinni mindent, ami a határokon tűiről jön, legyen az jó vagy rossz, igaz vagy hamis, értelmes vagy értelmetlen, alkalmazható vagy nem akalmazhafó. Fokossal döngeti az asztalt, bizonygatva, miközben csürdöngölőt járnak rajta a poharak, hogy az országot csak ez vagy amaz a barátunk, ez vagy amaz a hatalom mentheti meg. De a nemzetpolilikai maszlag mellett buzgón szedÜ a zs. vitamint is és igy aztán nincsen se alja, se teteje erszágmentó' politikai kostrukdeinak. Forog maga körül, mint a bolhás kutya és megszédülve vakkant jobbra, balra, de a harapáshoz már nem jut el. Persze itten csak egy típusról beszélünk és a pennaforgató embernek nemcsak joga, hanem kötelessége, hogy ha karaktert akar élesen jellemezni, agy ne féljen az erős vonalaktól, amelyek a valóságban túlzottak és valószerűtlenek. De karrikaturáról van szó és karrikaturát nemcsak rajzolni, hanem Írni is lehet. A karrikatnrán pedig csak igen buta ember sértődik meg, vagy legalábbis csak az ilyen mutatja, hogy megsértődött. Hogy aztán otthon mit gondol magában, miután mosolyogva fizette ki a karnak turistának az ©butusokat, arról legalábbis a karrikaturista nem tud semmit és igy nem történik semmi baj. Ezt a cikket is csak azért irtuk, hogy görbe tükröt tartsunk egyesek elé. Mert mintha változások történtek ve tu a az erdélyi magyarság életében is. A kíegyenlitett hangba és magatartásba ellentétek szüremlet- tek és centiméterrel a kezükben kezdték méricskélni egymást a magyarok. Megmérik az évek számát, a cselekedeteket és állítólagos cselekedeteket, a balmellen zörgő medáliákat, az elődök születésének körülményeit és mindenfélét, ami különbséget tehet ember és ember között, csak azt nem szívesen méregetik, hogy az önmaguk által végzett munka megüti-e a mértéket? Megszokták egy-kettőre, hogy hangosan is lehet beszélni és kezdik azt hinni, hogy aki nagyobbat kiált, az az okosabb. De megszokták azt is ■— aminek valószínűen elsősorban mi, njságirók vagyunk az okai, akik közöljük a nagyvilág eseményeit — hogy kill- politizáljanak. És pedig nemcsak a malom alatt, vagy söntésasztalnál, a kávéházban vagy kedélyes vacsora közben, hanem valóban. Beiszólnak a külpolitikába. Valószínűen nem is tudják, hogy beleszólnak, de —beleszólnak. Különböző ünnepségek alkalmával fellépnek a dobogóra és mondanak olyat, hogy akad dolguk azután az illetékeseknek, helyreütni azt, amit mondottak. Intézkednek is a maguk hatáskörében, jobbra- balra, előre-háíra és szerintük jó céllá.’ és becsületes szándékkal, de bizony hozzáértés nélkül hoznak olyan intézkedéseket és tanusitanak olyan magatartást, amiért talán babérokat aratnak íekekörük tagjai között, de bizony ártalmára vannak az országnak. Mert attól sohasem lett se erősebb, se nagyobb egy ország, hagy a piactéren elkiáltottuk magunkat: magyarok vagyunk! Attól sem lett senki sem magyar, ha rákiáltottunk: légy magyar! Nem hajtottunk hasznot senkinek sem, ha csörgettük az oldalunkon csüngő kardot, amelyről tudtuk, hogy nem ránthatjuk ki a hüvelyből. Nem lett attól magyarrá egy kutyáéi sem, nemhegy egy város, ha azt mondtuk rá, hogy magyar, pedig mások építették. Eiajta jelenségek pedig kezdenek íelburjánzani Erdélyben is. Ezért tartottuk ezt a görbe tükröt Erdély szeme elé, hogy ráismerjen torzulásaira és igyekezzék megint az lenni amil vot: csak magyar! Hull: Az USA habozás nélkül fellép az egyes francia birtokok ellen ' Latal fpanoia minissztepdlnöls Berlinbe u t a & i h; ? « Biego Suarez kikötővárosban megszűntek az ellenségeskedések HUSZONKÉT HAJÓT 138.000 TONNA ŰR TARTA» LOMMAL SÜLYESZTETTEK EU A NÉMETEK t RANCIAORSZÁG szorongva szemléli « madagaszkfiri hadihelyzet alakulását és « nemzet osztatlan elismeréssel adózik fl megtámadott, sziget bátor védelmezőinek. Több oldalról azonban nyugtalansággal tekintenek a tenger-antuli francia gyarmatok sorsa elé. Számítanak Mosanbiqne portugál gyarmat küszöbön álló angol mc gr olum ásd r a is. Diplomáciai körök hangoztatják, hogy Francion ország megtámadásával ,kapcsolatban igen világos Lovainak az amerikai jegyzékre adott v,olasza. Laval válaszát egyébként udvarias- nak, megfontoltnak, de egyben igen határozottnak is tekintik. A közvélemény felháborodása a sajtó szenvedélyes hangú cikkeib>e\i tükröződik. A kormány határozott magatartását c,z egész nép helyesli. A KELETI ARCVONALON egyre nyár masztóbbmi ne gnyilvánuló német nyomás következtében a Szovjet kétségbeesel ten sürgeti a „második arcvonoT‘ létesítését, amelynek „hadvezetösége‘‘ London szalon- jóiban székel. A Lavoro Fascista szerint áS* talán as derültséget keltett az United Présének az a távirata, amely szerint az angolszász hatalmak Madagasz kár“ sziget én megteremtették 0 Szovjetunió által oly rég óhajtott második arcvonalat. Most önként felmerül a kérdés erre a gy'ermdkes beállításra, — írja a lap — hogy vájjon a Szovjetben meg vannak-e elégedve ezzel a „máso» dik arcvonallal“, tekintette! arra, hogy Ma- dagaszkár-szigetén nincsenek sem németek, sem olaszok, sem japánok. Moszkva tetteket követel, London viszont sajţfc szájarize szerint cselekszik .., Hi@§© In««fefíü sai@g$z28iti a franciaellenállás A várostól dőlve még folynak a harcok Vichy, május 8. Á DNB jelenti: Illetékes francia körökben csütörtökön este megerősítették, hogy Diego Suarezben megszüntették az ellenségeskedést. A várost és a haditengerészeti támaszpontot védő parancsnokság és a brit parancsnokság között megbeszélések kezdődtek a fegyverletétel módozatairól. Vichybetn hagoztatják, hogy az ellenségeskedések megszüntetése csupán Diego Suarez re vonatkozik. A várostól délre a harcok továbbfolynak és a francia csapatok továbbra is ellenállást tanúsítanak. Illetékes körökben közük még, hogy a Diego Suarez magasságában tartózkodó angol tengeri erők csütörtökön délután fél 4 órakor a diego-suarezi kikötőbe érkeztek. (MTI.) A brit birszolgállai t madagaszkári bar- 5 cokró! szóló jelentési azt állítja, hogy az angolok szerdán este elfoglalták a Suarez Diego szomszádságáhan lévő Antsiran* városát, amely a diegosuarezi öböl legjelentősebb városa. Aaísiaaaeit az angolok a május 7"re virradó éjszaka folyamán, éjszakai támadás után foglalták el. Vichyi értesülés szerint csütörtök óta megszakadt az összeköttetés Diego Suarez rádióállomásával. Pananarivoból, Madagaszkár fővárosából érkezett ioLeutés szériát, a francia haderők visszavonultak Diego Suareztől délre é& ott uj védelmi áfásokat foglallak ek Dakar sorsa Berlinben dől el Basel, május 8. A National Zeitung londoni jelentése szerint az angol fővárosban nagy figyelmet kei térték azok a hírek, amelyek a La valnak esetleg küszöbön álló berlini utazásáról szólnak. Amennyiben ez a hír valónak bizonyul — vélik Londonban — akkor az utazás a Dakar ellenőrzésére vonatkozó kívánságok kai van összefüggésben. A szövetsé gesek azonban — mondják az angol fővárosban —■ ebben az esetben is idejében megelőzik az ellenséget Ugyanúgy, mint Madagaszkárban Az USA habozás nélkül támad francia birtokot BEEN, május 8. A Stefani-iroda jelenti: Washingtoni távirat szerint Hull külügy- államtitkár kijelentette, hogy az Egye sült-Ál lain ok szükség esetén habozás nélkül közbelép Martinique szigete és egyéb francia birtok ellen. Ezzel a kijelenté sévól nyilván valóan Dakarra céloz. Churchill szomorkodik ... AMSTERDAM, május 8. A DNB közli: A brit liirszolgálat jelentése szerint Churchill a Madagaszkár ellen intézeti angol támadásról elmondott közlésében ezt a kijelentést tetbe: ,,Els-xnnor'tó dt. log az, hogy az angolok és franciák kő zötft vérontásra került sor.“ Hull külügyminiszter kijelentette. ho^> a francia kormány tiltakozó jegyzéke meg érkezett Washingtonba. Most ' tanúim uy ózzak. Nem bizton hogy fejelnek-e r*
