Ellenzék, 1942. május (63. évfolyam, 98-121. szám)

1942-05-29 / 120. szám

âH PÉNTEK, m2 május 2t. ÍsXtCL Molfaiu, 128. sKáin. IM 18 FILLÉR t sg Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, ÓL, fjólcai-ii. 16., I. emelet. Telefon: 11—09. Nyomda: ä3, , Egyetem-utca 8. szám. Telefon sz.: 29—23. ä ISPITÜ 118: B1RTHI MIKLÓS Kiadótulajdonos: ,JP ALLAS SAJTÓVÁ Lj. ALA t részvénytársaság Kolozsvár. Előfizetési arai. Megyenévre 8 P„ félévre 16 P., egész évre 32 P. Kisebbségből többségbe \ Gyönyörű külsőségekkel készítjük ö'a elő közösségi életünk különféle meg- yir nyilatkozásait, felülmúlhatatlanok sv vagyunk az ünnep súg eh rendezésé- raUjihen és „csekélységünk“ ünuepeiteíé- íé^^ében. A nyilvánosság előtt ily al- ßrfjikalmakkor elhangzó szónoklataink áá ékeskednek a stilus mindenszimi vi- ih rágaival s leginkább a jó öreg dör­ög Igedelmek paprikavörösével. Cicero im ímég ma Is méltán elcsodálkozhat, ah ha a mosolyos elysiumi mezőkről >xa: [szónokainkra tekint s körmondatos 9?ti [kelléktárának ócskaságait magyar u&ijsujtással „látja“ kimennydörögni Tiszájukon. Közösségi és mindennapi •lé ! éle hnegny'ilváimíásaiiikban virtust ao csinálunk a magyar virtus festegeté- 9K séből s a kelleténél szélesebb ecset­ig kezeléstől nem vesszük észre, hogy fv ia futó idővel majd minden alkalmat 1 &! íelszalasziunk, amikor közösen és j goi [egységes nézettel tekinthetnénk sor- l r& lsünk és feladataink elé. Kiállón és hántón hiányzik flaue- | Éqj fpi és ünnepies megnyilatkozásaink \ 3í' javarészéből a nyilteszü és nyilfszi- í ív vü, őszinte színvallás. A férfias | sk. [számvetés vétkes mulasztásainkkal 1 í& 'és bűnös gyengeségünkkel. Hol van ! ß az a szónok, aki ezt bevallja, de úgy, I hogy nem tolja érette másra a fele j lósségét? Hol van az a társadalmi j egyesület, az a kisebb vagy nagyobb j [közösség és közület, amelynek veze j tői és résztvevői a „politizálásnak“ j inevezett dolgaink, ügydink megbe- S i&j pzélése közben rátérnek a lényegre. k Arra, hogy minden mulasztásért el­sősorban minket terhel a felelősség j és nem mást. Hogy a hibák helyre I hozatalát se mástól várjuk, hogy ébe- ! rebbek és készebbek legyünk, mert j éghet a ház, ha nem is látszik a ! füstje. Menj el valamilyen közüieibe, egyesületbe s alig hallasz, alig ta­pasztalsz egyebet, mint öregek és fiatalok szájából a „régi jó idők“ fel emlegetését, kicsinyes, sokszor [szennyes „bírálatot“ a jelennel s ál­lapotaival szemben. S ugyanakkor a jgyenge és gyáva ember vonakodó isunyorgását az erőinkkel való szám­vetés, a feladatok vállalása előtt. 'Tízezres számokkal mérhetjük meg­lévő társadalmi egyesületeinket, amelyeknek munkája legtöbbször kimerül, ereje elfogy az évente újra ismétlődő diszelnökök, elnökök, tit­károk, ellenőrök és egyebek légiója megválasztásának „izgalmaiban1*. A fehér asztal csak a kivételes állapo­tok miatt kivétel, erről azonban jobb még annyit sem beszélni. Nem lehetünk elléggé vaskosak a szókimondásban és merevek a szi­gorban, mikor ezt az állapotot ép­pen itt, Erdélyben szóvá tesszük. Ha ostort pattogtatunk, amiért az elme és a szív, a cselekedet és a lendület gócának kijárat nélküli, szellőilen rejíekeibe húzódtak vissza azok a valóban volt virtusok, amelyekkel eleink a népek vándorutján példát­lan szólzúgásban országot szereztek, nem ok nélkül tesszük. Jól tudjuk, hogy a hosszas meg­szállás alatt bizonyos kisebbségien- düséyi tudat fejlődött ki és gyökere­zett meg Erdélyben. S ráadásul ezc-r léié bizantiniis hatás ülepedett meg a lelkekben málasztó rétegek mód­jára. Ezeknek hatása érzik még ma is Erdélyszerte. Magyarosan kimond­va: úgy látszik, hogy a kisebbségből nem érkeztünk még haza a többség­be. Csak rajtunk múlik pedig, hogy valóban többségivé váljunk. Hogy tisztán lássuk, a mi dolgunk itt, Erdély földjén csak akkor mehet jó végre, ha elvetjük az ócska öndicsé­rő és önünnepiő szóvirágokat. Ehe­lyett egyszerűbbek leszünk és ami nem utolsó, észszerűbbek Ha végre már, a felszabadulás óta eltelt any­uyi idő után, példának okáért pon­tosan fizetjük az adót, mert láthat­juk, hogy ez mi értünk van, nem mint a múltban, másokért. Ha elné­mul panaszos suttogásunk a korlá­tozások miatt, ami nemkülönben mi értünk van, cktala2i és mindun­talan sápitozásunk pedig önmagunk ellen. Csak az alacsonyrendüságét levetkőzni nem tudó panaszol foly­tonosan, vet mindegyre gáncsai, gyanakszik, ócsárol és árulkodik oly időkben, amikor valóban a nemzeti lét vagy nemlét van kockán. A többségi ember nem ismeri a fé­lelmet, tud és mer kockázatot vál­lalni, cselekedetekben él és nem I üres sirámokban. Olyan, mini a gaz da, aki otthon van a maga portáján, de ezt érezni is rajta. Ur, de nem tölti idejét azzal, hogy elbeszéli ezt, hanem megéli és tettekben fejezi ki uraságát. Tömegeinket a gazdag ti pusára kell átformálnunk. A szó nokok ebben vajmi keveset segitet tok edd'ig, de hol vannak a társába* mi egyesületek, amelyeknek puszta szervezettségük ereiénél íogi’a ma­gától értetődően kellene elvégezniük t^zt az ember- és tömegnevelést, hogy a mai időkben létértelmüket igazol ják. Erdélyben milndennél fontosabb ennek a feladatnak teljesítése. (sz- i) ROOSEVELT ELUTASÍTOTTA A SZOVJETUNIÓ KÍVÁNSÁGAIT Sem nagyobb támogatást, sem európai második apcvonalat nem adliat most Amerika - A oharkovi győzelem adatai MADRID, május 29. (MTI.) A Német Távirati Iroda jelenti: Mini Newyorkból jelentik, Utvinov, a Szovjet-Unió wa­shingtoni nagykövete megjelent Roosevelt elnöknél és azt a kívánságát fejezte ki, hogy az Egyesült-Államok adjon a Szov­jet-Uniónak nagyobb anyagi támogatást és állítsák fel a második arcvonűfat. Északr amerikai részről kijelentették, hogy a \hadfân yagszáB teások olyan méretűek, mint amennyire a tengelyhatalmak búvár- naszádjai megengedik. A HADIANYAG' SZÁLLÍTÁSOK NÖVELÉSE NEM ÁLL MÓDJÁBAN AZ EGYESÜLT-ÁLLAMOK NAK. Ami a második erővonal kérdését illeti, amerikai részről mattak arra, hogy jelenleg Londonban tartózkodik Lye\ tá­bornok, az amerikai ejtőernyösesapatok főnöke és Sommer will tábornok, hadlápr parancsnok és nagyszabású megbeszélése­két folytainak a második arcvonal létesí­tésének kérdésében. A Szovjet-Uniónak azonban várnia kell, amíg az Egyesült- Államok elérkezettnek látja a második arcvonal megteremtéséi. Hangoztatták, hogy MÉG NEM ÉRKEZETT EL A KED­VEZŐ PILLANAT. Az Egyesük-Államok egyébként biztosítékot kiián a Szoi'- jet-Unió háború utáni politikai és gazda­sági magatartásának tekintetében. Az Egyesült-ÁHamok és a Szovjet- Unió között folyó tárgya iásokkal kapcso­latban egyes lapok jelentik, hogy a tárgya lások nemcsak arra irányulnak. hogy n Szovjet-Unió a hadianyagszál! <t ásó len á' ugyanolyan elbánásban részesüljön. rn>nt Nagybritannia és a többi szövetséges ci ­lám, hampi a háború uáni kérdései: v szóba kerülnek. így c világkereskedelem felépítése, valamint más kérdések is. ! A charhovi csata eredménye: 165 fogoly« 1180 ioveg, 517 harci» kocsi, többezer gépjármű RÓMA, májas 29. (MIT.) A Gierraale dTtallának semleges fővároson keresztül éikezelO jelentései szerint most már Anglia és Amerika, sajtója is kezdi elismerni a valóságot, hogy a Charkov környékén vívott csatiban a szovjeterők heilyzeie válságosra fordult. A londo­ni rádió is elismerte, hogy a Szovjet védővonalai közé hatalmas éket vertek. A német véderő főparancsnoksága közli: A Charkovtól délre íolyó nagy bekeritó csata a német és szövetséges csapatok nagy győzelmével befejeződött. A Bzovjeáiaúvezetőség utolsó tehermentesítő támadásai sem tudtak változtatni a bekerített bolsevista hadseregek ^sorsán. A megmaradt és szétszóródott bolsevjsta erők megsemmisítése folyamatban van. > Eddig 165.000 foglyot ejtettünk, 5Í7 harcikocsit, 1180 löveget, többezer gépjármüvet, lo­vat és beláthatatlan mennyiségű gyalogsági f egy vert és egyéb hadianyagot zsákmányol­tunk. Ezek a számok egyre növekednek. Londonban és Washingtonban a legnagyobb « aggodalom Kina sorsa miatt RÓMA, május 29. (MTI.) A Giornale dTta- Ha berni jelentése szerint az angolszász (fővá­rosban a legnagyobb aggodalom uralkodik Ki­na sorsa miatt. Maguk az angol és amerikai tudósítók is elismerik, hogy Japán valóságos hurkot vont Kina köré és általános központo­sított támadása bármely pillanatban megin­dulhat Csungking ellen. Minti^u jel arra mu­tat, hogy a japánok a lehető legrövidebb! időn belül véglegesen meg akarják oldani a kinai kérdést. Különösen azok a jelentések aggaszt- i ják az angol és amerikai sajtót, amelyek sze­rint a japánok a Csunking elleni támadás meg­indítására friss tartalékokat vetnek harcba. Az angolszász lapok hangoztatták, hogy Csunking teverése az angolszász hatalmak számára még nagyobb csapás volna, mint Szingapúr és Bur­ma elvesztése. A. Lacsi varosába benyomult japán csapatok utcai harcban állanak az ellenséggel. Más ja­pán egységek azokat a kinai csapatokat vet­tek üldözőbe, amelyek kivonultak Csekiaüg fővárosából. A sanszi-tartemányi harcokról érkező táv­irat szerint a japánok a tartomány délkeleti részében tizenzr főnyi kínai kommunista csa­patot kerítettek be. Egy másik távirat szerint a japánok megsemmisítették a nemrégiben megalakított kinai tizedik brigádot. A Német Távirati Iroda jelenti: A császári főhadiszállás tengerészeti osztályának sajtófő­nöke rádióbeszédében kijelentette, hogy a ten­gelyhatalmak által Európában és a japánok által Ázsiában folytatott háború szerves egész. A kölcsönös kapcsolatok a tengelyhatalmak kai nemcsak hadászati, hanem politikai, gaz dasági és egyéb tekintetben is egyre szoro­sabbak és konkréten együtt alakulnak a hábo ru fejlődésével. A keleti arcvonalon küszöbön áLIó nagy német hadműveletek a sajtófőnök megálapitása szerint jelentős kihatással les/ nek az ázsiai katonai helyzeti* is, Maxiiké hädtaf üzent a tengely* hatalmaknak , BUENOS-AYRES, május 29. (MTI.) A Nemet Távirati Iroda jelenti: Mexico Cityből ér- l*?ző hir szerint Camacho, Mexikó államelnöke a kongresszus rendkívüli ülésén bejelentet te, hogy Mexikó május 28-tól kezdődően Németországgal, Olaszországgal és Japánnal hadi állapotban levőnek tekinti magát. Mexikó számára a vállalt nemzetközi kötelezettségek alapján nem maradt más választás, mint minden következményt vállalva, bátran haladjon ezen az utón a demokreiák oldalán — fejtette ki az elnök. Az elnök nyilatkozatában tárna dó szándékkal vádolta a tengelyhatalmakat, különösen azt állította, hogv a mexikói hajók támadásnak vax.*ak kitéve.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents