Ellenzék, 1942. május (63. évfolyam, 98-121. szám)
1942-05-20 / 113. szám
' ■rtw—Müfiirwi o m initf t» ii > wriUMiminii i —itiwirt «»aiwíaKía»ie»ii^^ El.UlN7.ik Kukorica-versem A* EMG1 •1 «'időn rendezi meg második lvUv>ric»M‘iM ii\ iiMilyhf-/ időszerűen a napraforgó termeié t versenyt i felvette \ >aok ovi verseny eredinrny >■ biztató I óvórr bi/.î:rtd foltig; a/., hogy f<ién meg» •oki/oro(H)dott a verseuyre jelentkezők . •'SaaiKi. A: KMGE a verseny meghirdetésének jel" •va\ »ul a tormós megkétszerezését dobftn a kö/tiu’iuba és ezzel netn i.» 'tévedt, mert ha üets-wetjük a versein eredményeit, azt latjuk, liogs a legalacsonyabb termes is feletti» ii országos átlagunk, amely ritkán emel. Iv det! felül u 10 q-án, de többször volt 7 8 q. míg :> versenyeredmények l!) mázsánál kezdődnek. és o 47 nyertes versenyző esue-s- ’■edménw 46.08 mázsa voii. f ok ez ahi- osonyabb terméseredmények is ;i hegyes \ idők. kisiiozamu kukoricatermései. ruát nem i hot a .síkság hőtermü fajtáival ('gybe setiűV közgazda»-., gi élcdlvon sokszor foglalkozik mar az illetékes körök az alacsony kukoricatermés átlag okaival• s azt a részes művelési rendszerben találták meg. Ha ö z- ■s/ohas i ii Ütöttük az uradalmi húzilOg müveit • s a részes kukoricákat, szembeszökő volt a különbség. Meg. s- kénytelenek voltak a gnv* dc«ágok részes kukoricákat adni, mert különben nem kaptak volna aratókat. A részes müve!é„s főbikája voül az is, hogy a földek gázosán maradtak. A miskolci Mezőgazda- ági Kamara egy évről-évre megismétlődő kekoricaiíermeltsi versenyt rendez, melynek fő súlya a legalább háromszori kapáláson és a kigazoláson fekszik. Már ezzel az eljárással 3—6 q frerméskülönbözefet ért él. Komolyan esik tehát a mérlegbe azon elgondolás, hogy a legalább háromszori kapálást es a kigazoJást kötelezővé tegye a kormány. A kuskoricaitermelés felé a háboruelőtii utolsó években fordult a figyelem. A Temes- vármegyeá Gazdasági Egyesület kebelében megalakult a Magyar Vető magnem eaitö Társaság, mellyel karöltve 1610-ben, a délvidéken termelt kukorieafajcák megismerésére kiáUitásl rendezett uz egyesület. Nagyon érdekes tanulságai voltak ennek .« kiállításnak. Az amerikai kivándorlók hazajövet sokféle kukoricát hoztak magukkal, melyek vidékenként elterjedlek s alapját képezték sok, ma ismeretes meghonosodott fajtának. A fajta bemutatáson kívül is komoly tanulsága volt a kiállításnak é< ekkor kezdettek meg a délvidéki gazdasági egyesületek a kukorica-versenyek rendezését. A Temesvármegyei Gazdasági Egyesület példájára 1913-ban rendezte meg az OMGE az első országos kukoricakiálUtásc Budapesten, a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete Alkotmány-utcai helyiségeiben. Ezen a kiállításon már a versenyzők kiállítása képezte egyik legérdekesebb és tanulságosabb részi. Németország kiküldöttje iti ismerte meg a kiváló csaiiamádékuikoricát, melyből uagy megrendeléseket tett. De iit ismerte meg a gazdaközönség is azt a kincset: mi a kukorica, látva azt a sokféle hasznosítást, ipari, gyári feldolgozást, amit ebből az áldott palántából előállítóit az emberi tudomány. A kukoricának nincsen olyan része, ami haszonsitható ae volna. Az utolsó év hiányos beéré&e kapcsán, hogy milyen bajok származtak. arról csak az állattartó, hizlaló gazdák tudnának beszélni, továbbá azok a hivatalos körök, kikre a csiraképes vetőmaggá] való ellátás súlyos kötelessége hárult. Csak Ott nem voit nagyobb baj, ahol szárítóberendezések voltak üzemben, jól lehet a tápértékben itt is voltak fogyatkozások, de rothadással, penészesedéssel nem kellett kínlódni. Most, amikor az EMGE hatáskörébe tartozó területen a második termelési versenyt rendezi, kívánatos volna ezt egy erdélyrészi kiállítás rendezésével zárni le, amelynek deje a november hó eleje volna legalkalmasabb. Á kukorica és napraforgó együtt is szép anyagot ad, de hasznos volna ezt mindjárt hurgonyakiáUitással is egybekötni hogy a gazdák mind a három terménynek meg- ismerhessék a legjobban beváló fajtáját e mindjárt a versenyen előjegyezzék magukat :> szükségelt vetőmagra. Ezzel együtt gondoskodjék a rendezőbizottság arról is. hogy ha — Isten őrizzen — még mindig korlátozva lenne a forgalom, az litt megvásárolt vetőmagvak szállítása akadályba ne ütközzék. A kiáVHfásnak további célja lenne, hogy a kukorica minden feldolgozási formáját be" mutassa, minden n».eliék>rméké,»'eí együtt. Ilyenek a szesz, szestf.rwo»iék szárítva, tápértékének k'mukatâsăv-ai. A keményítő és ;o. «II ék terméke. Az »»bej és a nyeri o'ajpo- »-.áosa. A csirát bmitott kőin-* rí esküdt, annak különféle feltfoigowása. EnsseJt az utóbbinak ! őleg egy országit* Uráliit».« keretében lenne nagyobb értelme. b»jr.v a kuk orma liszt mint emberi táplálék viM»Mi«ric a világi’«ború k «servei alatti efr-eaeú'cfcí: »» eghecríi lég fii. A kukorácasxár fe!iÎoigová1’ájiaik és értékesítésének számtalan módja ienne kimuttt- tandó. A silózás gyakorlati kei e-sztiii vitele, a szártépőgepek, vermeiknek stb- bemutatásit. A kukoricáéra ha háziipari feldolgozása, 1 MGE szere near.» kézz-í nvnll hozzá t* .érdes me, ddutfúbo/- M i minden cnbeu mégis iné Ili a vérsniyckcl <-n összeköti a/.t a kiállít: ássál, melyet remélhet ólrg követni fog ez országos kiálliiíások sorozata is, a fely touos fejlődén meghozza a iiiegk*-!«/.erezett termeit ét» al! tUenve^ztU ii.ik <l\ fokú fi jln* dósé1, (mily- orc ma meg nem - gondolunk fgy ke/dc'íc nng Aim 1 kában - néhány lelkes i’.arda a kukoricává r »enyeket én kiál- i 11 ásó k aI s ma a kukoricatermelő államok nemzeti ünnepévé nőlle ki magit az évente rendezett kiállít árt a vctöim'ignkcióval, hol íi nyc':<'« csövek miié/, dollárokért cseréliu’k’ gazdát... A/ eddigi Jépé»(*k szerencsések v ul- tiik, tőlünk függ, hogy a további lé.pévik e!vi.s/.nek-e a célhoz. Hestyküzkovácr', május bő. /.'Athűrecz!:y Káraiş . Ülést tartóit marosvdsarkels törvény iiíiiostóal bizottsága MAKOSN ASÁRHELY, m.íju’» 20. (Az FMenzilc munkátdrsáfól.) Marot»vácái bel\ város tönenvbatósagi bizottság«! kedden tartóba iuájushstvi ö'éséi Mikő L.úszln főispán elnökletével. Az ülésen Mái*‘y /•’«?- renc polgánuesler részletes jclcntéíében behatóan fogjudkozott a város közélelme. zéM pi oblemátutl. Bejelente'Wft, bogv MarofiváMarhely közé'elineza i* íUlalában nem ro>?zal)b a többi várofokénák Az elmúlt hó folyamán a líirta-ékot képző 30 mázsa zsirt is kiutalták és 8 mázsa z-sif sza'onna is kiosztásra került. A közsziik séglefet csak igy. sí farlalékkésy.iet kiutalásával lehetett fedezni. A polgármester éppen ezért nagyobb zsirmennyiség kiutalását kérte a közellátási minisztertől s egyben a zsirjegyvk bevezetését i.' javasolta. Arra is rámutatott a polgármester, hogy Marosvásárhelyen a tej- éa vajei'á' tás terén is némi átmeneti nehézségek mutatkoznak. Az uj vízmű épi'éséhez a tervek már elkészültek, a munkálatokhoz szükséges anyagokat a hatóság biztosította és egy része már rendelkezésre is áh, úgyhogy a munka a legközelebbi jövőben zavartalanul megkezdődhetik. \ v il^inyara mfogy asz lók száma Woárludyon rolia- niosau emelkedik. Jelenleg, ez év májusában 1100 fogyasztóval több van, mint az elmúlt évben. Bejelentette lovábbá ui polgármester, bogy a városi gazdálkodás terén nagyjelentőségű ujilás történt, amennyiben a város 21 hold szántóföldjén zöh!.-égtorrni- t i vezettek be. A beültetett 21 holdnyi ti iü'eteu a mindennapi élr-théz szüksége* zöldséget termelnek, úgyhogy a zöídségid- látásról a v áros az egész esztendőre gondoskodott. A városi tiszti főorvos jelent ésé!>en rá mutatott arra. hogv a liiü.-zmegbetegedé- •sek szánra jelentősen csökkent. Az elmúlt bónapok'dioz viszonyítva, májusban ölven százalékkal csökkent a lifuszog betegek S2iâma. A tisztifőorvos egészségügyi helyzetjelentése irtán a tanfelügyelő bejelentette, hogy ct székesfőváros tíz székely ijKiroS' fiút vitt Budapestre, akiknek mháztatá" sát. élelmezését és tanKtaíását a főváros v állalta. A magyarság szempontjából életfontosságú kérdés a zsidókérdés megoldása — it»Ja magyarországi tapaastalatai alapján a Neues Wiener Tagblatt munkatársa BEUL/ V, május 20. (TI •) A ..Neues W iener Tagblatt" vagáruapj számában \\ utter Petii-aiiUc neves német közíró „Magyar- ország ma" címen cikket ir, amelyben a, többnapos magyarországi tanulmányúiról visszatért cikkíró magyarországi benyomásait mondja el. A cikk, amely a bajíársak között szokásos nyílt megbeszélés formájában irodait, azokból a hamis benyomásokból indul ki, amelyek sok kortárs szemében támadtak Magyarországról a filmek, regények és operettek romantikájának következményeképpen. Ezzel <a felületes, romantikus képpel szembeállítja a szerző a valódi Magyarországot, a ,,dolgozó, gazdálkodó és szociális, meg politikai fejlődéséért küzdő magyar népet-'. Németországban alakult ki éppen ugv, mint Olaszországban, újból a helyes ítélet Magyarországra vonatkozólag. Erre megvolt a régi kuiturközösségnek és az. 1914—1918. között kialakult fegyverba- rátságnak alapján a lehelőség. A nemzeti szocialista, birodalomnak erő» érdeklődése a közép- és déikeleteurópai országok arányában nem csupán a politikai és gazdasági közeledés terén hozott iétre előhaktdást, hanem a versaillesi x»endszer szétzúzásának foíy-amán Magyarország, amelyet Trianonban borzalmasan megcsonkítottak, pojlájlikad igítzság-i Szolgáltatásra ijs talált. A cikk ezután ismerteti az 1938—1941. között megnagyobbodott Magyarországot és rámutat a nemzeti megelégedettségre, ami már abból és megmagyarázható, hogy ebben az esetben egy nép lépésről-lépésrc jutalmai nyert az igazság győzelmébe vetett meg“ rendíthetetlen hitéért, amely igazsággal a jelenkor legnagyobb hatalmai helyezkedtek szembe. Az. állami határok nagymértékű 'kibővülése következtében nemcsak jelentő» gazdasági lehetőségek, hanem nagy problémák ja adódtok, amelyeknek megoldásán dolgozik most az uj Magyarország. A cikkíró ebben az összefüggésben megemlíti a nemzetiségi kérdést, s eközben a magyarság természetes szaporodásának erő? növekedését jelentékeny magyar állami érdeknek minősíti. Éppen ezért a magyarság szempontjából életfontosságú kérdés a zsidókérdés, minthogy a nemzeti jövedelem egynegyede zsidó kézre jut. A zsidókérdés megoldásában a folyamatosság félreismerhetetlen, a probléma megoldása felé közeledik. Az alapvető feladatok egységes megítélése meglepő. A patriotizmus mély7 gyökeréből sarjad. Magyarország nem n célok körűi folytat vitákat, hanem az utakat és a fejlődési iram sebességét vitaija meg. A háborús erőmegfeszitésekre vonatkozólag az egész ország megítélése egységes. Termelni és harcolni kell. A magyar nép szemében tiszta és világos iigy az európai sorsközösség. Minden német győzelmet azzal az őszinteséggel ünnepel, amely csupán az ösztönös érzés mélységéből fakadhat. .Végezetül a cikkiró megállapítja, hogy a 14 4 2 m á ) u i 20 ) umtäacmaM'Toam iMMafiimuuseaäatiWüm ***** A KOVÁÉBAN ina utoljája: A titokzatos idegen Uray, Bílicsi, Mihályffy és a budapesti , Solyoma cserkészcsapat Holnap Sárga rózsa. Jókai Mór je^ényéből íilmre irta : Móricz Zsigmond. Fősz. Szörényi, Grcguss, Kamarás, Kőpeczi, Boócz. Vasarnap és hétfőn délelőtt 11 órakor matiné előadás, l el. 3705. magyar nemzet teljesítményei nagyok éu '■/.i'míélöhcn inéiv henvomáftt. kiitenck. I iir. idó’ . mint o/ if iu nemzedék bö /’ - ere1 - re. Az iparosodás terén tovább akarnak haladni, azt a homokos serül« let. am ly még n Duna > . I :»zj között v n, virágzó k«-rité. akarják alakítani, okozni akarják a termőföld liozadékát o- »v./vl k;-iteü fölöslegei akarnak teremteni. Sokért érte!, cd, de niég löhb feladat nil 'lőttük. Európának értékes része a magyarság a háborúban > még értékesebb lesz a gyozdem kivívása után, r;rnelv a magyarság jövőjének előfeltétele is. A ma Magyarországa, amely csupán most kezdi érezni a háború korlátozásait, nem rezign: - cióval reagál ezekre, hanem hollalkm crő- inezfes/étésscí. Ebben a hagyomány nyíl vânai meg, amely mélyen begyökerezik az európai gondolkodásba. ISrgy érlek ez a? or szágra éppen ury, mint a kontinentális népek közösségére. Gímes Irén és Kolár Károly zetseestélye V agyrészt hivatásos muzsiltusok és lw moly zeneértők elüti tartottáli meg Gémes Irén. (hárfa és zongora), valamint Kolár Károly (hegedű) zeneestjülzet a Mátyás Király Diákház kistermében. Műsoruk Izét legérdekesebb száma Strauss Richard fiatalos lendülettől, friss színektől és romantikus drd-amoktól duzzadó hegedír zongora szonátája volt, valamint S<nnt~ Sacns fantáziája hegedűre és hárfáira. E müvek mellett komoly érdeklődésre tartott számút Mozart C-dur hegedi'rzongo- ra szonáetája. E sarkalatos müveken kívül önálló szóló számi okát is had oltunk a heged ülés romímtihus koráiból és a hárfa' irodalomból. Az előadók, Gémes Irén és Kolár Károly zenélő kedinel, jó készült- séggel muzsikáiliak örömére azoknál:, akik elmentek a hangverseny meghallga- iáisára. Kolár Károly szolidtudásii hegedül. régi ismerőse Kolozsvár zenétked velő társadalmának. Gémes Irénben igen zc- néies, jók észültségü, ízléssel muzsikáló, komoly hárfásnöt ismertünk meg. Sajnáljuk, hogy műsorukban nem jut" tattal; több szerepet eredeti hácrjára és he’' gedüre irt müveknek. ^íYWTmJWW kenyvnapi könyvei : Könyvnapi ár. A nagy költő összes verseinek végleges kiadása a legutolsó kiadás anyagához a nagyszerű ,,Jónás könyve"-t és ,.Hátrahagyott ver- sei“-t kapcsolja hozzá. Kötve 8.80. Könyvnap után 15 pengő lesz. Kuncz Aladár: Fekete kolostor. Évek óta nem kapható könyv, a könyvnap disze. Kötve 5.80. Könyvnap után 8.80 pengő lesz. Móricz Zsigmondi Rózsa Sándor összevonja szemöldökét. Móricz Zsigmond uj regénve az első Rózsa Sándor kötet, bátor népi epikáját s hatalmas történelmi freskóját folytatja. Kötve 8.80. Konyvnap után 10.80 pengő lesz. Zilahy Lajos: Halálos tavasz. Csak a könyvnapokon kapható, propaganda kiadás. 2.50 P. Előj egy ezhetők és a könyvnapokon kaphatók az ELLENZÉK KÖNYVESBOLTBAN Kolozsvár .Mátyás király-tér 9. Vidéki megrendeléseket is azonnal intézünk. Kérje a teljes könyvnapi képes jegyzéket. Uj k©pesalény üzletek:! •m Tolő&án Tibor ¥mhcrc§!íeúé§. Széchenyi-tér 22—23. (Hosszu-utca elején.) Telefon: 28—61. Baross-tag. GILQV'CS és PALOTAI női divatkülönlezességek, Mátyás király-tér 15. (Plébánia-épület.) Telefon: 21—01. ISslÄSfs 3és$fr# vas, edény, háztartási eszközök és kisebb gépek árusítója, Széchenyi-tér 37. Möriczné $2f|6$hy Amtet férfi és női divatüzlet, Mátyás király-tér 8. Borfnylk György bőr, talp, cipészkeiíékek és bőrdíszmű- árak kereskedése, Hunyadi-tér 14. szám. mint háziipari foglalkozás. \ kukoricur/.ár- f»ol való papii gyártás ;i kukoncacíulka értékesítési módjr.i. mint tukarmáuvpótlék, mint brikett an vág, mint elszigetelő anyag sth.. mindaz a feldolgozás, .„mii i/, rinheii tudás, laláiékouysng meglerem »' > ha zno.-it. Mindezt egy kiállítás keretében látva, tanulja meg ember megbecsülni a ki váló növényt, melyet W ineto» népe isteni eredetűnek tartót!, mert sebolsein .dalt i meg vadon formáját, l'.z ad ja -ueg Amerika ciibi) államának létalapjai eş ez. adja meg hazánk állatteiiynsztésénck is azt a .'ehelő- séger, ine.ly közgazdasági c etünk :'gyi!\ .’lap- pillérét kepe/á.
