Ellenzék, 1942. május (63. évfolyam, 98-121. szám)

1942-05-20 / 113. szám

i ö í 3 äi *w> i3 Erdély lox <U Kői k / &U >K >1 id A ■ a A d M A nagyszabású tervet készítettel az erdélyi iparkamarák Ül vasiilvjitaiat kaana a SzéHeívMId. a Szít y/ság és az Em! éke KOLOZSVÁR, május 20. Mint már kö­zöltük, Erdély hiányos vasu'lhálózatának ki­építését a kolozsvári Kereskedelmi és Ipar­kamara a marosvásárhelyi es nagyváradi ka­marákkal egyetértő'Ieg asc érdekelt községek, városok kereskedelmi és ipari érdekeltségei­nek meghallgatása után az illetékes tényezők elé nagyfontosságu javaslatot terjeszteti elő. A javaslat elsősorban a Székelyföld vasúti hálózatának kiépítését sürgeti. A kérdés lé­nyege az, hogy a Szereltfalva—dédai össze­kötő vasúti vonal megépítése után elsősor­ban a SzéhelyudR'&rhety—Székelykeresslur között mindkét végén csonkán maradt vds- uti vonalat kapcsolják be az ország vasúti hálózatába. Minthogy azonban a Székelyföld határ mentén húzódó székely körvasút a Szé­kelyföld belső területével sehol eines össze­köttetésben, és különösen (Jdv&rhelym-ogye 1 őrületén, ezen a kis csonka megyén kívül semmiféle vasúti vonal nines, ós' meri Ud­varhelymegye ezért a Székelyföld fővárosá­val, Marosvásárhellyel sem tud érintkezni, az a javaslat, hogy Székelyucilvftrhely\ illetve ez a csonka vonal elsősorban Marosvásár­hellyel kapcsoltassák össze. Ez n vasútvonal épülhet Székelykereszturról kiindulva, a je­lenlegi határ mentén Balavasár érintésévei, Akosfalván keresztül Marosvásárhelyig. Ez volna, a legrövidebb útvonal, amelyen át a Székelyföld Marosvásárhellyel összeköthető lenne. Ennek megépítése esetén a Balavásár —Porajd' közötti ugyancsak mindkét végén 1 csonka, rendes nyomtávú vasúti vonal is be­kapcsolható lenne az ország forgalmába. A javaslat Székeüyudvarhelvnck Csíkszere­dával és Oklánd—-Baróton át a Sepsiszeui- györggyei való összeköttetést is szorgal­mazza, A Székelyföld igényeinek hangoztatása mellett a javaslat Kolozsmegye hiányos vas­úti hálózatát is kiegészülni kéri. Több év­tizedes óhajnak ad hangot a javaslatnak ez a része, mikor ZU ah és Szila gysomlyó váro­soknak Kolozsvárral való közvetlen össze­köttetését szorgalmazza. Ez a vasútvonal nemcsak a két város és ezzel együtt a Szi­lágyságnak Kolozsvárral leendő összekötte­tése miatt foiííos, de megépítendő azért is, mert á'taáa az Almás völgyében haladó vo­nal lenne az. amely az erdőkben és szénben gazdag területeket az ország gazdasági életé­be bekapcsolhatja. Mindemellett Kalotaszeg népének ás vele együtt Báuffyhuuyad város iák osságának boldogulását és feilend üléséi is előmozdítja. A javaslat Magyarlápos és ennek ásványi kincsekben, erdőkben, üdítő és fürdőhelyek­ben gazdag vidékének Nagybányával, Golgón át Déssel és Erzsébeibányával való összeköt­tetését is szükségesnek tartjaţ m«rt ezzel » vQj#aliaá Szolnok-Doboka vármegye régi kí­vánsága teljesülne. Foglalkozik végül az előterjesztés ez Ér­mellék vasúti hálózatának kérdésével is. Eszerint Tasnádnak Margittáva; leendő ösz- *seköttetése mellett Tasnádol Nagykárollyal vagy Szatraárral közvetlenül összekötni kér'. E vonalak bármelyikének megépítése esetén a Szatmár—'Nagykároly ée ettől északkeletre fekvő területek az ErmelHékkel Tasnád—- Margittán át közvetlenül összeköttetésbe ke­rülne. Ha n vonat Margittátóf Dernán ái Mczötelegdre vezetnék, egy átlós vonal léte- mine. Ha a vonalat Margittától Dernán ód huz(tmosan haladna a Szatmár -Nagyvárad vasútvonallal. Az Er mellék hiányos v86Ut~ hálózatát szolga ná az foniihálvfalváról, esetleg \ ámospércsröl Er.selénd— Szab csőn at haladó, Tasnádon beknpcvdi uj vasútvo­nal megépítése «5. amely egyben a Buda­pest—Dós közötti, második erdélyi fővonal kiegészítő része Ima? és így «zen keresztül az Érmelléket a jovyr.nli forgalmiba kap­csolná be. Végül Enne ti ék és Szilágyság érdekeit szolgálná a S/ilúgycSohről • Sarma- «ág vagy AlsószopOíí-í megépíteni kért szárnyvonal is. A javaslatban foglalt tervezet mcgvalóM- táaa természetesen hosszú évek munkáját tenné szükségessé, különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy a megépíteni kért vt nalak mindegyike a terepviszonyok kedvezőtlen- sége miiatt nagy költségbe kerülne. lyarerszái az európai míivelíseg oaslfaia — iris egy íaScimlááfes rámái tiiyöirat RÓMA, május 20* A Rómában megjelenő Conquiísfca cimii tekintélyes olasz folyóirat májusi számában ,, Ma gyár ország az európai műveltség bástyája“ dimmed M\áriá?sy Zol' tán, kviránádi magyar (követ bevezető sorai után Antonio Viletti, a. folyóirat igazgatója foglalkozik részletesen Magyarországnak az uj Európában elfoglalandó szerepével. Ki­emeli, hogy <7 mffgyar honvéd most vérével pecsételi meg azt fi hivatást^ amelyet ezer éven át a nyugati kultúra védelmében hűsé­gesen tohött be. Magyarország történeti múltja, nemzeti önérzete, az ország belső, csodálatraméltó nyugalma s hűséges barát­sága Olaszország és Németország felé, biz' tosátja számára azt az előkelő szerepet, ame­lyöl az uj Európában Magyarország fokozot­tan káván betölteni. Az olasz folyóirat e számát igen sok olasz és magyar szakíró magvarvonatkozá.su cikke egészíti ki. BUDAPEST, május 20. (MTI). A kor­mányzó a vallás- és közoktatásügyi mi" niszter el őt erjeszt és éré megengedte, hogy a szegedi m. kir. Horthy Miklós Tudo- mányegyedem báró Mannerheim Gusztáv finn tábornagyot földrajzi, néprajzi és ré­gészeti tudományok terén szerzett kiváló érdemeiért a bölcsészettudományok tisz­teletbeli doktorává avassa. Az erről szóló legfelsőbb kézirat a hivatalos lap uiajus 20*i számában jelent meg. Nemcsak « tudományos világ, liánéin a magyar- közvéü’em-ény is őszinte örömmel értesült a rokon finn nép hős fővezéré­nek, a kiváló tudósnak magaa tudomá­nyos kitüntetéséről. Kevesen tudták Man- nerheimről, hogy nemcsak hős katona, ki­váló államférfi, hanem mint tudós is a legkiválóbbak közé tartozik és tudomá­nyos működésével! is az egész világ meg­becsülését szerezte meg finn hazájának. A finn testvér o emze t kiváló állainférfia, Felső-Áasia tudományos kutatója e kiváló tulajdonságával bármely nemzet, legna­gyobbjai között szerepe! hét ne, Őszin; e örömére szolgál az egész magyar nem­zetnek, hogy a magyar megújhodás vezé­réről elnevezett szegedi tudományegyetem a finn teát vérnemzet legnagyobb fiát avat­hatja első tiszteletbeli doktorává. Újabb tanulmányok az erdélyi románságról II. A románság megtelepülése az újkorban A Pázmány Péter Tudományegye­tem Magyarság-Tudományi Intézete, 1941 tavaszán elmondott előadásait jelenttette meg a mult év végén az „Erdély és Népei“ cimü kötetben. A kötet egyes tanulmányait idősebb és fiatalabb magyar tudósok írták, nép­szerűsítő jellegűek, de min derük ko~ ISZTAMBUL, májas 20. (TP)}. Egyip­tomból érkező jelentések szerint az utób­bi időben mind jobban kiéíleződik a fe­szültség az egyiptomi királyi ház és a kai­rói angol nagykövet között. Ha politikai­lag nem is jár komoly következmények­kel, mégis rendkívül jellemző Faruk ki­rály és az angol diplomata közötti vi­szonyra az az esemény, amely Fowzieh iráni csáezámő, Faruk nővére Kairóba ’/aló megérkezése alkalmából játszódott k*. A király eIrene]die, bogy ne rendez­őnek ünnepélyes fogadtatást a repülőté­ren. Az. angol nagykövet ennek ellenére megjelent az almazai repülőtéren, ahol kétszer is jelentkezőit a királynak a ki­rály azonban egy Ízben sem fogadta. Erre jervzékv ált ások következték. A király nem hajlott. Eljárását tat következő módon okolta meg: A mohamedán vallás torvé­in vei nem engedik meg, hogy idegének közelítsék meg a nőkét még altkor sem, ha hivatalos ünnepségekről van szó. A császárnő utazása pétiig különben is tel­jesen magánjellegű. Tudatba a nagykövet­tel azt is, hogy illetlen tolakodását és megnemértésél őszintén sajnálja és külö­nösnek találja, hogv a nagykövei tapintat­lan magatartását nem is próbálta mente­getni. Volt már molykéra? „UNIÓ Légmentesen záró, moly, por, és gyűrődés ellen ved! Kevés pénzért ruha-, kabát- és szőrmeféléit! Hogy ne legyen, használjon frasii#%Ä B MLj %G itf&űtAx&&' több éven át megvédi Árlista: „Unió" „Unió" .Unió" „Unió” molyzsák impregnált B. (130X70 cm,) — — — — — — — ­molyzsák impregnált D. (165X82 cm.) — — — — — — — ­molyzsák szagtalan B. (130X70 cm.), ■— — — —- — — — _ moly?.Bák szagtalan D, (165X82 cm.) — — — — — — — ­„Unió" molypapir szagtalan 1 boríték — — — — —. — — — — ­„Unió” molyzsák impregnált <50x70 cm. kisebb darabok megóvására) — — — Minden zsák légmentesen zárható kapcsokkal és külső-, belső akasztóval kapható LENZÉK KÖNYVESBOLTBAN Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidékre utánvéttel is azonnal szlUi tjük] P. 2.70 P. 3.20 P. 2.30 P. 2.70 P —.70 P. 1.— EL­az moly tudomány oá alapon nyugszik. A sok kiváló tanulmány közűit e helyen Jak6 Zsdgmond tanulmányá­ra kívánjuk a figyelmet felhívni, amelyik az erdélyi történet, egyik legiameretlenebb kérdésére világit rá. A románság erdélyi megtelepülése az újkorban megy végbe. A román­ság az újkor első századaiban szállj a meg Erdélyt, elfoglalva az elpusz­tult magyar és szász telepeket. A ta­nú Imán y e folyamatnak külső kere­tét vázolja fel, a folyamatnak részle­teiben való feldolgozása az erdélyi magyar tudományosság következő szakaszának feladata. A középkori román bevándorlás a havasi legelőkben gazdag déli, észa­ki ós nyugati hegységeket szállta meg. Ez a bevándorlás nem változ­tatta meg Erdély nemzetiségi arcu­latát és nem jelentett veszélyt a ma­gyar, székely és szász unión felépülő Erdély számára. Az újkori román település egyfelől a havasok felduz­zadt román népességéből, másfelől a Kárpát ok on túlról beáramló uj tele­pes rajokból táplálkozott. Hogy ez utóbbi mily hatalmas tömeget jelen­tett, arra rávilágít egv 1585-ből ‘Szár­mazó levél, amelyben 10 ezer kárpá­tokon kívüli román család kérte az Erdélybe való bebocsátását. A balká­ni török uralom és a bojár gazdálko­dás által teremtett viszonyok kény- szeritették a liaveselvei és moldvai románságot, hogy a védett és béké­sebb Erdélyben keressen megélhe­tést. Hogy e két irányból jövő román települési folyam meghódíthatta a Királyföld, a Maros- és Szamosmen- te, a Mezőség és a Sajóvölgy falvait, abban a XVII. százdi két nagy pusz­tul ásnak van döntő őzei’epe. Az 1599 —1603-beli pusztulások (Mihály vaj da és Básta kora) a középkori ieb pülésl rendet és a régi éröv iszonyé kát alapjaiban ingatták meg. A Me zősóg, Törd a és Kolozsvár környék«*, Kalotaszeg és »Beszterce, vidéke vol tak leginkább kitéve a, pusztulásnál. 1603-ból származó feljegyzés szeri n* „Karánsebettől Szá.szrégenig ember nem lakott“. Egy 1(504 bői származó feljegyzés pedig arról tudós'r. hogy „igen kevés helyen lakik falun egy vagy két ember“. Á második nagy pusztulás II. Ha kóczi György lengyelországi hadjá­rata után, 1658—62 között követke zett be. Legtöbbet szenvedett ez évek alatt a Maros, Szamos, Sajó völgye, Kolozs, Belső- és Középszol nők, Kraszna és a Pártium. Azok a területek pusztultak tehát el, amelyeken Erdély ősi lakói lak tak; a középkor későbbi századai ban bevándorolt románság erdőktől és havasoktól védett szállásain veszte­ség nélkül élte át a nagy pusztulást) kát. A pusztulások után. bekövetke­zett békeidőkben pedig ellenállás és akadály nélkül költözhetett be az üresen maradt, falvakba és gazda nélkül maradt telkekre. A románság újkori térfoglalását szemléltethetjük a Szerdahely-széki Kis ápold szász község történetében. A község szász lakosságának legnagyobb része 160b —1602 között kiveszett. Helyükbe ro­mánok jöttek, akik azonban számbe li túlsúlyuk dacára is elismerik a régi lakók vezetését. 1628-ban az elöljáróság még teljesen szá^z, 1649- ben, amikor a községben 40 román família és 8 szász család élt az elöl­járóság között szerepeit már egy ro­mán esküdt is. 1656-ban a falu elöl járásága teljesen román. A második pusztulás idején elvész a kisebbség­ben maradt, ősi szász lakosság s az evangélikus egyház kegyszereit, ha­rangját '1669-ben a szász szék vet­te át. Erdély 3 nemzetének területé n más és másképpen ment végbe a ro­mánság térfoglalása. A megyékben szívesen fogadott vendég lett a ro­mán, mivel a jobbágygazdálkoöássa berendezett nemesi birtoknak mun­kásra volt szüksége s ez, a nagy pusztulás után, csak a havasok le­ereszkedő lakosságából és a kárpáko- kontuli bevándorlókból volt pótolha­tó. A szászok már gátakat emeltek a román térfoglalás elé. Sok helyen lakatlanul hagyták telkeiket, csak­hogy ne kelljen idegent befogadniuk Csak amikor már aránytalanul fo­gyott falvaik lélekszámú, fogadtak be megállapított számú románt közsé­geikbe, írásos szerződéseikben kiköt­ve, hogy amikor nekik a telekre szükségük lesz, a románok kötelesek onnan távozni. A székelvség rendkí­vüli életerejében, zárt jogrendjében, erdőktől védett falvainak fekvésében találjuk magyarázatát annak, hogv közötte a románok az általános pusztulások e korában sem tudták megvetni a lábukat. A városokban természetesen nehezebben tudott tért nyerni a románság, hiszen pásztorré- T.egei számára még a földművelő élet­mód is magasren'd'ü és csak erős tár-, sadalmi fejlődés utján elérhető fel­adat volt. A XVIII, század kezde­téig Lúgost és Karánsebest, vala­mint Brassó és Nagyszeben külvá­rosait leszámítva, Erdély városaiban alig lakott román. így válik érthető­vé, hogy a falvakban való nagy tér­hódítás idején is 1733-ban Kolozsvárt még csak 10 román családot tarta­nak nyilván. Az erdélyi románság újkori tele­pül és tő rt én el érői írott, rövid tanul­mány reményünk szerint megnyit­ja azoknak a nagyobb munkáknak a sorát, amelyek részleteiben is meg- viJ ágit j á k Érdél y nép ességki cserél ö~ dósének tragikus folyamatát. E ro vid összefoglalás azonban igy is ía nulságois és Erdély mai kérdéseire is sok tekintetben iránymutatóul >zob gáJL _______________________ Május 22-én összeül a képviselöház BUDAPEST, május 20. (MTI.) Ekük.- helyről vett értesülés szerűit a képviselőha/; május 22-én, pénteken délelőtt fél 12 ura-* kor a további 'intézkedések megtétele célLK bői formális ütést tart. Ă

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents