Ellenzék, 1942. április (63. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-11 / 81. szám

nmukáíatökai jutányosait vállal Zápolywitoa t?. szám és S/eníegvhá? utca l. szánt. (Sebők-cukrászdaj P t i 1 í N ,1 1. iá it. X« K N E K ifi Az erdélyi mag vaiság mindig jelentős sze­repet játszóit ;; magyar művelődés életébe';», és ha ma végignézünk a déli erdélyi rész szellemi múltján. büszkeséggel és örömmel telhetik meg a szivünk A Dél-Erdélyben, maradt ma­gyarság sok értékke! gazdagította művelődé­sünket. V ta-nulnivágyás nincsen mindig egye­nes arányban a nép számával, ß& erdélyi mi- gyarság tudásvágya például nagyobb vmt. mint az alföldié és ezért gyorsan elhatottak hozzá a külföldi .szellemi h.trcok eredményéi. \ székely sós egyszerű fiai híresek voltak tői lie teilen szívósságukról. Szegényen, masukra hagyatva belekerültek cgv-egy erdélyi Kollé­giumba és sikerűit felküzdeniök magukat Egyházuk támogatásával sok »n megjárták a német, hollandiai vagy lengve! egyetemeket, es mint tudó- papok vagy tanárok tértek visz- sza. Belőlük kerültek ki az. uj c-zinék terjesz­tői és bátor harcosai, Wnyaszóntegyházni: alá­zatos munkásai. Ezek közé az ifjak közé tar­tozott például Apáczai Csere János, ki Déi- Erdélynek egy kis csángó falujában szüléiéit és fiatalon kora; legkiválóbb nevelői közé emelkedett., A székel vségen kívül azonban sok kiváló férfit adott a magyarságnak az itt maradt ke zéperdélyi rész is, főképpen a Maros- és a Xüküllő-iueiíte, A folyók menti magyarság agyam nem gyarapította olyan jelentősen a magyar küzéposztáh mint a székelység, de ezen a vidéken még cl műét században is sok köznemesi udvarház vagy főúri kastély volt, azokból került ki az erdélyi vezeHőlársadalom javarésze Az erdélyi köznemesség hires volt műveltségéről. A XVIII, század folyamán megismerkedett a francia művelődéssel, köny veket, ritkaságokat hozott haza és megvetette sz ágyát a magyar szellemi íelujulásnak. Az irodalmi harcok eüesitulsla után pedig rávetet­te rruigáí a politikai küzdelmekre. A XIX század első felében a mi megyénk volt Erdély j vezető megyéje, mert abban az időben 'tton kelitek szárnyra a jobbágyság felemelését r-él- j szó gondolatok. A nép és a nemesség, valamint a főrcnguak J lehat egyformán hozzájárultak az erdélyi j művelődé építéséhez. Az egyik ugyan sok­szor talán csak szerény napszámos munkát j végzett és neve eltűnt, a másik pedig vezető j szerepre Sört, de eszményeik egyformán tisar j iák és emelkedettek, munkájuk mindkét ré* j szén értékes volt. Ha visszatekintünk Erdély szellemi múltja' j ha, legelőször a reformáció idejében veszünk j észre erősebb, mozgalmasabb életet, akkor 1 tűnnek fel e’sőizben tömegestül az erdélyi a?- I kotok. hogy hitükért harcoljanak. Hisz ez tér- ! meszelés is. A középkori Mfigyarorszásnak j Budavár királyi udvara volt a központja, a i XVI. században kialakuló erdélyi fejedelem' j ség viszont lassanként Önálló művelődési és i poli tikéi szerepet alakit ki, a reformáció és j könyv nyomtató s pedig felfrissíti a művelődés j ritmusát és szétviszi azt a néphez. . N«-m említhetjük meg itt vaSamennyi Dél- Erdelyben szikéiéit reformáció korabeli írót és tudóst, nehéz is volna most összeállítani teljes névsorukat, elég, ha közülük egy pár­nak megjegyezzük ni nevét. A XV f. század egyik legmozgékonyabb irója és * irodalom- szervezője. He kai Gáspár, minálunk, Nagy­szebenben született. Ez a szász származású hó Németországban tanult, de hazatérve a magyar kulturárak tei! 1 dikes munkása. Ko­lozsvári evangélikus lelkész lett, majd káná. rosta hitre tért és mint unitárius halt meg. Kolozsváron nyomdát rendezett be és egében könyvkídással is foglalkozóit. Így sok értékes» magyar könyv jelent meg a nyomdában töb­bek közölt a Tinódi Cronica-Ja. Mint ir » na j gyón vá’iozalos, gazdag tevékenységet fejtett j ki. Magyar krónikát, erkölcsi a ni ló, vitatkozó j munkákat irt, a Bibliát forilitcita, de a leg- | híresebb szász fabulája, melyet Ezópus mo- 1 mán irt. Heitai tanító és harcos szellemű író > 'ót, meséiben keményen me leckéztet le a í nagy urakat, kik fukarok vug», kevélyek vol­tak. Ugyancsak Déí-Erdélyből származott Dévai Bíró Mátyás, az első magyötr reformátorok egyike. \V ittenbergában áttér“- pz evangélikus hűre és hazatérve. C indította: meg a hitvitát a katolikusok Mién. Egész Magyarországon la nitott és hirdette az igét. Több magyarnvelvü egyházi könyvet és tankönyvet irí, de főkép­pen törhetetlen munkásságával tette nevét híressé. A század végén Enyeden születeti Alvinczi Peler. Pázmány Péter nagy ellenfele. Alvinczi egyul! tamilt Pázmánnyal, de uíj'tik elváltak. Alvinczi messze kerüli szülőföldjétől. 1606 iUiii kassai pap lelt. Innern küzdött; éveken át Pázmány munkái etilen. Későbben. Bethlen Gáborral került kapcsolatba, ti irta Bethlen ci-u hahói a jahoz. 1619-beri. riadóképpen rop ii'-tát. a Ou erei a Ha-nsariae-f. Magyarország panaszát Prédikációinak emelkedett hangja, iXzta magv'r nyelvezete nagy hatással volt koriaí-fníii rs a ra«sTar irodalim nys»ív Liaia- kulásf-ára. írók és prédikál«.rok ineHcCt: a X\ í- és XV II. században fejedelmek, államfért rak is szüUettek Dél -Erdély földjén. Erdély nagy 1« jedelme, Bethlen Gábor Marosillyén szülei« t! 1680 ban. 17.14—29-ig volt Erdély fejedelme. Ez a alt a rövid!idő alatt mru.«ouipăţii a «valljé* izbadságet vívta ki a II. Ferdinand ellen v vett háborúban, hamm Erdélyt egyúttal anya p.iîag «V.» szellemileg fel virágoz 1 a t i a. N incs u ten helyünk, hogy Erdély legnagyobb fejedel­mének. az egyik legnagyobb magyar államié» finak életművét részleícsen ismertessük, c. i páu ulálunk Makkai Sándor: Egyedül és Mó­ricz Zaigmoud: Erdély cirmi müveire, «melye nagyszerű jcHeinvajzút adják. Szamunkra a Bethlen Kollégium a legértékesebb alkotása Belliién Gábornak. ;Ncm felejthetjük cl, hogy Bethlen Gábor főiskolát, egyetemet akaií alapítani a kicsiny Erdélyben és annak fontos társadalomformáló szerepel adott. A bethleni Bethlen Csabádból származott a hanyatló Erdély egyik legkiválóbb politika-;;. Bellullen Miklós, ki Déierdélybcn születeti 1642-ben. Erdély jogaiért küzdött akkor, árui­kor a bécsi udvar kiterjesztette hatalmát Er déíy felé is és létrehozta a i.ipót-féle diplo máit, amely az uj helyzetet szabályozta. Öir életrajza a XV Il-il: századnak egyik legérde­kesebb munkája. Erdély fejedelmei közül valószínűleg még Barcsai Ákos. Kemény János» és I. Apafi Mi haly is a délerdélyi részen születtek. A Bar- csaiaknak esi családi birtokuk volt Hunvad megyében. Közülük számosán iüntek ki é« vittek jelentős szerepet az ország életében. Mig a XV II. században többi/.ben karddal vé- dclmiezték hiazáiuktt, a • XVIII, százai Ilia ti több jeles töltiforgató tűnt ki közülük így pl Barcsai Ábrahám. a je?'*» testőn'ró. A magyar gycrőmonostori Kemények viszont nagyöbű- részt a mi'megyénk területén éllek és dol­gozd a k, de többen közülük országos hírnévre tettek szerk A XIX. század folyamán fogunk x-eáük sűrűbben találkozni. A XVII. száz M legkiválóbb erdélyi fmíósa, Apáczai Csere János, szintén a mi földünkön a Barnaságon született 1625-ben. A Belliién Kollégiumban tamilt, mint szegény székely diák és Geleji Katona Isípáu ref püspök tá­mogatásával 1658-ban kiment a hollandiai egyetemekre. Apáczait az égő tudásvágy a törhetetlen akarat és népének áldozatk'Xz szeretető jellemezte. 1653-ban hazatért £t- délybe és állást kapott a Bethlen Jvodeamiri- náil', de rövid éle-íe telve volt súlyos küzdői- mekkek ezért nagy terveit nem tudta meg­valósítani. Két nagyobb munkál- h;%*yott hát­ra: a Magyar Encyklopédiát és a Magyar légi kát. Ezekben fekteti® le korszakalkotó neveid gondolatainak alapját. Müvei nem sokáig épít­hette tovább, mort 1559-ben tüdősorvadásban meghalt. Nem cmfiíve itt a XVII. és XVIII, mázad kisebb erdélyi íróit, áttérünk a 1772-ben kez­dődő megújhodás korára. Ennek a korszak­nak előha-rcovj; között í? egy pár délerdéíy» írót találunk Említsük elsősorban a !.e»»«. r írókat; Barcsait. Dáróc/i.t és.NT'i'ác-/.yt. » Belli­ién Kollégium három büszkeségét. Mindhár­man az o j lraműás trcda'.mi szel icnim 1 ’.•<»! lak követői. Fordítottak és kisv-bb etesKti munkákat is írtak, u magyar irodalmi dtütr-.f igyekeztek g<i/.»l gabbá, finomabbá, fordula».« sabbá tenni. Közű'iik ín ispánlakai szüíeGrii Dáróczi Sándor (1735- 1809) voll a maga Hl e jél ,»en a legnagyobb irodalmi tekintély í’i*r- dilásoiit Kazinczy is remekműveknek tarlutía, belőlük merített ösztönző példát. Stílusa ».-.«»o' dos és vállasztékos vol-í, a maga idejében C6«>* dá atos Iiwonisáaioka't tudott kifejezni. A tusiőrirók Bécst)»;» írták meg az »ij ma­gyar irodaim;:'! é-l et rekelt« r.mnl. aik « <le azok hatása Erdélybe is eljutó'.t és lassacskán »II »> fölébredt a -s zeke mi élet. A század elején i Bethlen Kollégiumban élénk szel ríni élet folyt Emu k a hatás i messzire cihatolt. Tud« -ok, írók vitték szert * az itt magukba szívott szellem« i. Kevesen is­merik Sipos Bálnak, a tudóé erdélyi matema­tikusnak nevét, kinek munkájúi annakidején Berlinben tüntették ki, Jegesebb onlély. íróink valamivel kérőbb léptek fel. így |>T. iir. Jósika- Miklós Abafi-ja csak 1836-ban jelent mag, de azzal egy csapásra a legkiválóbb magyar regényíró ra»igjára emelkedett. Br. Jósika Miklós 1794-ben Jzú- ! etc tv Tordán. ifjúságának katoai-aévíi dalt sokfelé megfordult, mi jil megházasodott és a Nyírségbe költözött, csak 1824 után vett i- mét részt az. erdélyi életben. Pár évi vissza- vonultság után megismerkedfltt kora politikai és irodalmi eszméivé!, a Széchenyi hívévé szf gődötl: é; r>: «zaíiadelvü eszmék ragadták mu" gukkál Az Abafi egyszerre meghódított a számára az olvasókat és kritikusokat, eznláu mi«ndenki az o regényeit olvasta. Jósikái ter­mékeny iró volt. gyors egymásutánban jel er.' tík meg regényei. :mw*(vekben valósággal fel* fedezte a fejedelemkor! Erdélyt’ a magyár ««;- vasólcözönség .sz.ámára. A sz.abadságliare után száműzetésbe ment Brüsszelbe és tollával tar­totta fönn magát. Késő öregségében .halt meg 1865-ben Drezdában, másik nagy erdélyi regényíró báró ke­mény Zsigmond, szintén i-feti született a mi szomszédságunkban, Alvinczen 1814-ben. Tanulóéreit a Bethlen Kollégiumban töltő »o. iít nyerte első fontosabb benyomásai!i » l kezdett el írni. Regényeiben később is gyak­ran visszatért erre a vidékre, szerető ragasz kodással festette meg képét. Az 1840-es évek­ben Kemény. Erdély legjelesebb közirój<i voit, az Erdélyi Híradót szOrkeszteUe. Azután fel­költözött Pestre, tekintélye egyre nőtt, mun­kássága jelentősen kihatott a magyar politika alakulására is Kemény Deák Ferenc baráti köréhez tartozott és az. Ü politikáját támogat la a ..Pe-ti X .pJó ' ban, de amellett ráéri j, legényirásra is. A Rajongók, az Özvegy és leány a. a Zord idő a legmélyebb magyar tör­ténelmi regények közé tartoznak, bí fejedelem- kori Erdély és a Mohács utáni Magyarország képe bontakozik ki belőlük eiuSitiink. De leg­inkább csodálhatjuk Kemény leck ismére tét és jellemábrázoló tehetségét. Ezen a téren a legnagyobbakkal kiállj;;! a versenyt. Hosszú betegség után, teljes vfetzavonmlteágbau ball meg 1875-ben Báró Kemény Zsigmond mellett még a Ke­■ ■ Székelyföldi növényekből készítt az Erdéíyrészi Hangya Rum- es Ukörgyár, M a r o svás Á r b e 1 y. mény-csnlád íöbb jeles tagját enritln-ta d’. meg, elsősorban gróf Kemény Józíüfet, a tör* tóiw-4aot, de inkább a nagy regényíró nagy halárának, Szász Károlynál; nevénél akiiül, meg. Az öreg Szász Károly az -rdélyi müve lődfísbí-n ké-söbl» nagy szerepet játszó Szász- család hírnevét alapította meg A reform-kor szakban «* Bethlen KóKcginm egyik legkív;* lóbb tanára volt és egyszersmind korának egyik vezetőpolitikusa Nagy családja innen indult ki, hogy egyetemi katedrákon vagy püspöki székben hirdesse ‘ v.ntán a tudományt és az igét. Fiai közül fegituneríebh ifj. Szusz Károly, a jeles költő és máifordító. Szisz Károlynak 'risztelő l»ará«tja vizit Bo" Jvai Farkas, aki a/, egyik legnagyobb m i-gyar matematikusunk. Bólyai Farkas Bolyán szü- lel «itt 1775 ím-n. Maro- vásárhelyi 'tanár lelt, ott jelen'titcl'le meg Tentemcn c- müvét, ímety az­óta világhírű lett és a magyar tudomány euró­pai hírnévéi- öregbítette. Ha- tudósainkat kezdjük számba venni, he mar észrevesszük, hogy Dél-Erdéiv bők*';/«'i«:fi ontotta őket. Nem messzi tőlünk, abban a he gyektől elzárt kis uriitáriu.-, községben ahr.í — mint Jókai irja —- - kétszer kel fel a Nap TorcokószCnígyörgyöu született Brácsái vá nmei. Soki« vitatkoztak rajta hogy- nregérte-c a száz ével. Ha igaz az, hogy 17V‘?-b<5n s/.űKiLcii mint ahogy egyesek Írják, abhor épp- n ■zázévcs korában inai i meg. Az azon ban bizonyos, hogy Brassón a tudo­máuynak úgyszólván minden ágához érié'■ Bámulatos sokoldalú elme vo't, sóik értéke^ tudományos munkát: irt. Főképpen nyelv« szeti, sGliszifikai kérdésekkel J"oglaîkozoît. \ amivel fiatalabb volt nála Debreczeni Már ton. ki ,.a kióvi csata“ c. kőkeményévé é~ több fontos bányászati találmánny?gi tette- r.c- >«’4 érdemes«- a megemlítésre A Kalotaszeg* nek egyik déli kis falujában fe/Uleudt rzutő- i aluja most egészea a határ mellé kerüli. Több jedes törfénetUiuós'urrk szintén iléb'i délyi születésű volt. így Kővary László, aki fordán czület«:vt 1820-ban Erdély történe­téről szóló munkáját a maga idejében hézag­pótlónak tartották. Salamon Ferenc még je­lentősebb történeti munkák. 1 irt. Salamon 1825-ben szu «'tett De.v? n a Deliden Kode giumban tanult, később Pesten folyiattá ta nulmányait és a pest* egyetemen a magyar történelem tanár« lett. l óképpen a török vi­lágra vonatkozó munkái fontosak. N -szebeu- bvü született gr. Künn Géza a kiváló orientali*., ia és összehasonlító nyelvész. Az újabb id «iá tudósai közül említsük még meg Barabás -Abe t, a7. irodalomtörténészt, (Verespatak). Budái Árpádot, a történészi (Ludas) és l'arCófc Györgyöt, a m,,ii magvar böicíés/et egyik büszkeségét (Nagyeaved). így jutunk egészen a .jelen közeléb«*. a imjí erélyi irónemzedékhez. Nem miit ve : tton közéleti férfiakat, kiknek értékelését csak a/, utókor végezheti él, elég. ha meglátjuk azi hogy pár kiváló mai msgyar iróuk. délerdél .i. illetve bánsági születésű. Elsősorban Aprilv Lajosra kell gondolnunk, kinek brassói c:«u lékei egyik szép versében föl i- bukkannak Ms-ílekte Koós Károly jut az eszünkbe kit bánsás: fővárosa adóit a magyarságnak. GvA délerdélyi írókról, tudósokról, á-Hamférfiak ról: beszéltünk eddig, mert annak terül’-tér» a fejed«* emség »-la állandóan élénk szeliejni élet folyt és azt könnyebb volt áttekintenünk de most már át kelleti pillantanunk a Bánság ba is. Bizonyara ott sok kivaló magyar szú letelt a századuk folyamán, egyszer méz az ő számbavételükre is időt keli szaki fanunk. Névsorunk légére értünk. Gazdag ét v.-d- tozoitos volt, habár falán hiáuyos. Így is a «na gyár szel lein szakadatlan munkáját hJr«lelí ezen. a földön. ( Ezt a könyvet minden magyarnak I ismernie kell ţ ansa (Magyar néplélektani rajzok). A lóbb gyűjtő-fejezetek cím«6* A népié!-*! alapérzései. A közösségi érzések ereje. Érts' mi sajátosságok. A befelé forduló lélek. A je. iem forradalma. A tudomány utjai 270 nlda! ára 6.60 pengő. Kapható az HLLEGZf'K KÖN 1 VESBOLTJÁBAN. Kolozsvár, Mátvís kiiá.v tér 9. Vidékre utánvéttel is azonnal küldjük Kérje az uj tavaszi könyvjegyzéket. «■■■iwiiiiiryinHWBlMBmjiaiMlBriiWiiHMiiwiiMyHiiiiiiiiiirniniiíiiiniTnniiiirNi unii t» ' a magyar mii véli dásnek? írta: «11$ ZSI6MS10

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents