Ellenzék, 1942. április (63. évfolyam, 74-97. szám)
1942-04-11 / 81. szám
H Kl. kl*. N 'l i: K i '» it p t i I í S 11 rém Látogatás a budapesti Állatkertben Mi a profllak:tikus gyógymód? Védekezés a betegség, vagy annak súlyosbodása ellen. Az máj-, y.ynu lórim jól r. inllii/.r:. anyagcserezavarokat mr.'.c-k'i/.}, ínc/.Ry^syitM n Mr* Mmbcró ■ ■ i/zel * jótj ó hett > kúra, amelynek tartama alatt reggel, they or. .orra, - dcu Mira : L'. iórvvízí ogyasztun \ Jg/érte ' . II Léről. Kit meg orvosit. _____________________________ Évente félmillió látogatója van a főváros legnevezetesebb látványosságának V budapesti Nini m- és \llatkert nem Mipnn cg\ik óriási I or-.1'mii al\ ;m vo.ssuga .< magjai s/.eke.sl m .ti osii.ik. fiait' Hl egvbeil draza i tik a «aga. nemzeti kinőtt i«. S/íprt i-1 to 11 jo gondozott mK arában ,i mags ar I:i>\ cu\\ila;_ mellel! ug>sxód\ an hiánylalanuI ue.gtalálhatit I dlilrt '/unk valamennyi no »iMiyi Ir.vi ;i'. ilr emel lett Mik I«ItM‘rj»‘t, Iliidét találunk más földrészek. de’ eiifi'ri s/ügetoh. egyi'ulituvidrki őserdők nő- eni/eitiioi is. \ s/.ak-z> rii ápola- annyira őilén megl a ltja e/t a magyar cg alá honosé tolt idegen növényzetet 11oy:> ennek i« nagy n «/e v;m a liée eltei a andinul idelátogató kii/.önség tobor/asubaii. Az évi berk tl»s|. ide ai o tóvárosi ember itt is szórakozik, keresi az elei kellemesebb pillanatait: talán inár mm veszi észre, bog) zalait rnú' a vidéki á tógái o. a fiatyi diák. az értelme- iparos és munkás, az. érdekességek után szomjazó be -zarmazotl I alusi ember szellemi mohósággal, kivié gitetleu laúulásvággy al lép be az eir- lántos kőkapun. Fiz utóbbi, bizony, ismeretieket. hajszol, a mindeuségrő a-hot-ot) elképzeléséit, a világképét egészíti k: itt. \ látogat«) m in jár ros^-z utón. \ budapesti allaikert már eleve azzal a gonddal vau iavgszerveave. hogv minden állatfajta é« oiiulen növény a maga otthoni tenné-zetes környezetében, természete > alakjában legyen ekieJyezve. A uövénveknéJ, különösen léten, nagyon sok, gonddal vigyáznak atra. hogy ugyanaz a lalaja. nedvessége, hőmérséklete - levegőnek úgy au az a páratartalma legyen, miot otthon, a délszaki «'»ser!őben. vagy a -zikkadt sivatagban. Az állatoknál is éppen iyeu gonddal vigyáznak minden körülményre: táplálékra, levegőre, hőfokra, vízre, környezetre. nyugalomra, sőt még a világosság t a in. A szirti áriatoknak mestersége - szikla - tömböket emeltük, a barlangiaknak mester 'égés barlangokat vájnak, a vizi útiatoknak megfelelő hőmérsékletű vizz.e) . Hálót! nn deneéket építenek, a madaraknak szabad repülést engednek: s á ialáJrau miudeu állatnak megadják a lehető legnagyobb mo/gá-i szabadságot, hogy ne fogolynak, csak badságáhan kis-e- korlátozottnak érezze in* gát. Uyen előzmények mellett érthető is. hogy r'z o négyezer jó( gondozott allot s körülholül ugyanannyi növényfajra évente ating jéhniüuj embert vonz ide. Eíképpesztö nagy szám. Arra kril gondolni, hogy a pénztári forgalom kimutatása szerint, egész Budapest két esztendő a Iáit megtekinthette, ezt a ritka nemzeti vagyon!, léhát vl- inéletben azóta a vidék és küllőid adja az! .;/ év i félmillió látogatót a budapesti Állat kertnek. Lz a valóban óriási I «irgalom nem csupán a titka adatoknak es növényeknek szó!, hanem éppen olyan mértékben a természetes életkeretnek megfelelően felépített környezetnek is: a ketreceknek, barlangoknak, szikla tömböknek. medencéknek. ki- sehb-nagyobb tavacskáknak a sivatag és lengerfenék hii utánzatának, sfb. A pálmaház a krokodiíusúk otthona Legegyszerűbb a pálmaház, talán kezdjük vele. Délszaki fák és tin dús kúszónövények kapaszkodnak az üvegtetőkig. Kissé fülledt, párás levegő tölti ki a nagy befogadóképességű helyiséget, éppen, mint a forróégövi, járhatatlan erdőségekben (dzsungel). Kö- zépüit karcsú pálmafák ágaskodnak a magasba. Köztük érdekesen formál! medencékben aranyhalak ficánkolnak. Ebben a nagy üvegkázban v an Összegyűjtve az Egyenlítő tálkának du» növényvilága, a nagy pá'lmalige- fek és vadonok, nagy füves puszták hírnökei. Kétoldalt sz.ükebb helyiségek nyílnak belőle. Mindegyikben más-más idegen táj különös növényzete vau csoportosítva, az örökzöld növényektől a lombhullatókig. Legérdekesebb valamennyi közül a sivatagi növényzet csarnoka, homokba ültetett kaktu- s/atival. Kis kőlépcsőn feákanyargunk egy vaskorául erkélyre, friruen leláthatni a lcrokodilu- -ok medencéjébe. Nyoic-tiz Izisebb-nagyobb hüllőt láthatunk itt, mintha az árvíz kalangyába volna egymás iiegyére-háfára. Moz.du- iatJanul ieküSKöek a gőzölgő \ ízben. Csupán orrlyukaik és kidüllei »aeniük éi a víz. ssánf- !■■ főié, Egyik, másik kivárhatatlanal hosszú ;de»g knksoí * víz ieuekén. Egy néhány a nur:»*!» van kinyujtózra; é' v. /i ;U erős ureg- vSágit.isl't iíziotíyára a'szem Nflas nretilékén képzeli magát. Ara, dé amikor egyikük lomhán, nehézkesen megmozdul s az egész ka- ingva összeomlik, hirtelen vad csapkodás tárnád. néhány pillanatig tiifekednek, verik, rágják egymást, amig aztán ismét elhelyezknlmk valahogy. \/lún i-mét mozdul.illáim kiniercdl szemmel bámulnak i semmibe. Kígyók között,.. V kig'óház k % t >br v onzalma- nev e nem «kábítja a liülgv atogatokai. Mo-t is néhány honvéd. diák és szemüveges I•-rfi (’»i az iivegs/rkrénvekhe gondn an bezár!, lm- me le- állatokat. Egyéb - van a kígyók házában, nem Csupán hüllő es esuszó-niáv/ui. De'Ivn- gen hatcsodák (ki- hatfajták) is vaunak, a lei'mrszet gondos utánz.ásááv al megépiielt ki"* iivegmrdeucekben; bennük a inegL a u> vi/i j növényzet, a lenekén ugyanolyan borda.>’k lidd, iigvanu/. az. íilvnágitas <•> liólok- mint a i sv/abatl élelkerelb*‘*i. Jümés iiijtalószrrkezelicf I I vigénj buborék uita I nak a kis med, ncebe. NemeJvikbeu luth; lm, juiinl az. apró halak, tejjel lefelé odaálinak. ahol az oxig-nhuboI ék .-/aLl lel. Mekkora élvezel lehet ez nekik! Itt ih-iaini rikai kajmánok he-nők k -n. ■ len a droirac-u és üvegezett ketrecből. 1 «- I valib tin ats/ámra nyüzsgő leknösbékák ko 1 sislalják. össze pajzsaikat. l-./er b/..nvillö*at- ! han megtalálható gyiklajtak. kicsik, közepe : sok. nagvok ' s óriások s/.aladgalnak -ei' nye:i ! csak úgy viliodznak. in g-megá’lnak. negmt ' megiiauuidnak. döngetik vékony <- hegye« nyelvecskéjükel. \z Ó- és Ijvilág JniiuKn v ; lamire való gy ikfujlája. ha e«ak ad vaia- mii magára, hírnevére, nemzetségének két fiát e küldi ide a budapesti Álktkertbe, a ) okoiiság dicsőségére. A/ igazi !aiv any osság a kigyosv.ekreny éknél kezdődik. A legkisebb a’ig tgv ujjnyi, a legnagvobb pétiig... Azt talán hagyji!.. Ba- uéz.ni is iős«/.. így fellelnénk. min: az a bőié« itt mellettünk: behunyt «/ műn | ye* zeltoti végig magái a szekrények eiöli s e-u* pan a kigvó nev et olvastatja < leagăn ik liango.'an. « A kigyéit/ekií nyekben, a/ • Inni« .: föv<" ítveu. a parányi itató «•-> <tetöcsész«-k mel.eu a beide«/tett. -/ik lailai abokon. vagy a .-J- paszra kúszott ágas-bogas c-erjetör/svk n különböző -/inü é- nagy-ago kígyók iekcio/ Ki k. .Majdnem állandóan ny ugnatailau ínoz- gásban vannak, l iirark. ei-veofk. moza-k«*- nvak. palfognak. tovuciklanak. e.tuiiDeiv a II irmeiékiie u.* ö -«/ Ionodnak, fe; k u nkorod nak. ide-odacsapak. Itt vannak a mi kigyétaj- iáink, u réti és vízi siklók. Tovább a merge-- kígyóink: a viptrúk minden {ajtaja. Így sorral arrább más világtájak nagy kígyó« le keröznek. Egyik szekrényben <‘gz .gyönyörű ' : r.akonda nyaral. I’öle m ni .ues-zire a léael iiioies bá'v ány kígyó (bog eoiistrie.torL am ly ..fonónk áldozata*a e.s valósággá’, ö.-.'-ccrop- punlja s/oritaiával. Me-Uettük már nem i« • nézünk a íiirc s aii-zlr.li ai s. ik.ínv gyiki'a A a I raiius). m g a nő^yi'.jiu)« náíuélz itu n > ly 1 I Igei] teknősökre » a többi mesébe illő ki- i - óiriyetegre. A halak meder céi Az rpiiíei alagsorában, falba épített, i 3gy űrt .ilalmu iivegmedcncékben találjuk a uiéiy- tingeri állatvilág képviscjáit Már a nagy v i/töniegen á!szűrődő v il.icosság I» azt a l enyomást. kelti, mintha valahol mélyen járnánk a I öld alatt-; mintha a halak, rákok, !eo* ceri csillagok, tengeri rózsák és egyéb adatok szabadon úszkálnának, lebegnének a végtelen vizekben, sziklához bújva és kapaszkodva a rettenetes erejű áramlások ellen s mi volnánk bekerítve, védet! helyen, egyvalamiképpen tengerfenékre eresztelt üveg- harang védelme alatt. Amikor egy-egy nagy hal váratlan fordulattal, az elválasztó üvegfal felé veti magáit a néző kissé szorongva , húzódik távolabb, nem akarja, nem meri bosszantani, ingerelni a halat, n.diogy bezúzza •« üvegkárai# falát s :ni nézők szörnyű halállal pusztuljunk el a mélyben. A következő pillanatban ráébredi, hogy tévedés, az érzékek puszta jáléka csupán s mosolyogva zavartan néz körül, jólesik, hogy embert iát maga mellett. Az üvcgmedeucékben, megtévesztésig lm tengerfenékirtánzafcn, tizikladarabok, 'törmelék és homok fölött., a belülről jövő. kékes fénnyel mélytengeri derengése» megvilágításban csúnya nagy halak egy-egy .uszouyHb- bentéssel elvüiaimak az üveglap elölt. Egyik lieű-yiitft méteres hosszúságú óriásangol' nák, tovább kardhalak, amerikai vérmes pisztrángok fényiének. Majd egy másik soron különféle cápafajták tálognak rettenetes szájukkal. Egyik medencében a kagylók, csigák és egyéb puhatestűek világa van berendezve. Végül, egy zugban hatalmas óriás* teknős magú no.» a n, busán fejjel a saroknak állva, mozdulatlanul: vár. Nagy fényes, körmei a * ör melók he mélyednek. Talán rajta látszik egyedül, hogy nincs mit kezdenie a 1 hátralevő száz esztendejével; mintha meg 1 volna sértődve amiért csak pr.ezta létét érlékelik iH ‘ .i-iil i i’ildki\ii i fejlet l-égrt. A Lljáróhan iiiég megukinlhetjiik a /<■ kel\ né [iballadúk «•. népmesék -nkat 1 mi' gllill « (•“/ dilim'- férgét, á*pisl. ig) «>1 : , -/l eii. Sok ok v iprra, béka, I nn-a lm- iae-l.,1 e- e-seb Vl/ihogár kö/ötl kl -r feszi" ■\C/.\r ér/i ma'íál. Iiiilllan a «/ekely kep/r bt\i.i- rgy-z-r mar “lökeliildí lelvie ilbsz titlr. a mesébe s le'lruházta a két'/iuii. ba- iáUat au orvul lámádé gmn, / ember ín lajdou-ágais aI A madar? k v ilága \ ni in-b--zélök világából kilépünk s al mcgviink a hangosan rikácsol«» madarak kö/é. Rellcinf-' fütty, c-ii ip* !«— turbók dá«*. hápogás; csal tógái*, keripelés, cserre gé« '*»" vita- és ezerféle nádi hang keveredik kién iue/.hrie1!en hangogyvclegge. Lgyik madar- liázbau a kis énekes két látogatjuk mee <i’«-ilék, rigók, sármányok, ma- .magyar euc- k« s. I, sokféle s/iuii. nagyságu és fajtájú pcparályok, csízek pintyőkék- harazdahi!le -élők liangwr-eny I znek. Kissé nehéz meg■ zokni: «‘ty hizo-nyilék, hogy sok a jóból is megárt: tee;é-ie j keirccekbe összezárt ének. .--k erős bau írja első hallásra e!vi.s«.lbe- feth’ii. I ,-\ má ik inadarhazban i ki- *bb vizl■ nada rak kö\étkeznék. \ Iifni csupán nálunk Magva.-or>zason, de általában Euró- *»ában a vadvíz^, és mocsarak lecsapolá-ávai InUalra iié t. e-ykor hihetetlenül ga/.dag ma- d:tr\I ág minden képviselője iit van. kezdve a nádirigótól a iiuho.s voe.-nkig: bíbic szarosa. -/rtcuka hl!'. Egy házzal tovább a kisebb futókat nézzük meg: •* fürjet, bar -t. i-á-zár madarat. Eşy soron v. gig a legkülönfélébb ridam id apákat találjuk. MeLvtlük a fácán rengeteg; változata látható, a japán fácántól e/. aranyfácámg. V nagv köl tö/ömadar.ik háza itrii sz.al- ás;i) sokáig <foglaJja a látogató érdeklődésé.. Ili vaini.ik a nagy gázlók, a kényé * madarak: nemes koc og, változata.; színű és i:o: \ rúgu "érnek. ^ mO)i\urnf, Lobornís mail-ni. o doru. itt van u legendás gödény (peU.án. iig\ fdioonixj. amely n hirdetem íze. rial In. éjeimet többi: mar nem talál, saját jIL-zuggidett teltével táfJülja fiákat!. Az rljáró iérségen a magyar aflölJek másik j ■l. 4-“re. s madara, a íuz.ok á/aladgal ide-oda. A eementrnje«fence LE tavacskája szé-ó»i kopasz fejű marabu guuuyaszt; fejét »aár- i.yii közé liuzla. iio-.'zu orrát leeresztette: 0.1 van. ’.uint egy cinikus vén görög bölcs, aki idáig jutott ezzt. a világgá’, hogy mai csak kételkedni lúd b une. Az ember majdnem hangosan elueveti magát, amikor meglátja, milyen komolyai: lud busului ez, a madár. >zcre!uók tréfásan 1 öltricskázni a hosszú, leejtett csőrei; hej, hallod-e, te madár? Ne husu.ij nem érdemes! i A forrofóidi fitlómadarak házikójában el 'ó-orhan az embi-rmagasíagu, majdnem mű /'áíMiiy u slrucok «jiik bámuiaiba a iaLoga tokai. A nagy naguk valósággal eltörpülnek I mellettük. — Elhaladunk egy nagy 3übjd tó melect- r.ni.Ívben kanalas csőrnek, szép hattyúk és réce fajták úszkálnak, kurregnak. Szép pólyák repde-nek keresztül a fejünk fölött, aztán gangosára terjeszthetik mese.szép far- k ii kai. V- nagy ragadozómadarak drótháiós kelrceiben megnézzük az igen szép ububag- lyokat. (jlyvek, karvalyok, réti és kösz áll sasok mellett látható az amerikai Andesek félelmetes madara, a kondorkeselyü. A sirályok és pingvinek meglekinlése után kiérünk a madárvilágból. Átmegyünk az emlősökhöz. Vadállatok rabsága Á áfcmladékszerüen kiképzett épület bás- tyahajlatai és fal törései védelmében meglái- hatjuk a mi fenevadjainkat. Nagy ordasok, vörös- és ezüst rókák, néhány borz, nyesi és mosómedve után hiénák mennek el tunyán a rács mögött. Külön épület téli szállásrészében egy jaguár sétál komoran fel és alá. Szomszédságában párduc vicsorog a nézőkre. Néhány puma es ránky a szemük szikrázik. Még egy sakál néz bután ránk. kifejezte idén, szürke szemmel. A mesterségesen kiképzett sziklatömb térés odúiban meglátogatjuk a szürke med veket, fekete medvéket, túloldalt a nyugtalanul sétáló jegesmedvékéi. Bemegy ünk a szik- íabarlangokba, az oroszlánketrecekhez. 1 sivatag fejedelmei álható teJrinlettef, mereven néznék ránl:. Egy hatalmas him. konyát- fekve tölti ebédutáni pihenőjét. A sor régén I kél gyönyörű. királyiigris morog és jön-megy. j Az állatok királyától az india« elefántok j kupolás épületébe megyünk. A vendégtere- J letre szoktatott állatok mar előre kinyújtják j ormányukat a látogató ele, várva az éleimi- J .szerajándékot. Aki nem ad s így visszaél jó- I hiszemiiségiikkel, arra dühösen rdfujnak; .La vízhez jutnának, bizonyara le is fröcskölnék • vele A kis eíefánlborju igen nagy népszei ii é-ii'k örvi ml -i'l I ííogató 1 i I«• i«y 1 « p.v.i. Itt vaunak a i«i111«i vi/dovak i . Hatalmn ti tiikkc] «íny iilnak a un- g vi/.bcri. N*-ó;i annyira I« cuieliK a fejüket, hogy /< miik i ii kidndoi<>do orrlyukai', «‘gy ujj '! vi/, fölé érien, akkor nagy éröv« 1 kifújják magul.',ó) .1 evezői, újra I- 'c-/ivják a lód- jiik el, aztán irini’i elnyúlnak a vi/ a alt '■» -j uite \ ágnál i in* gfeb-dki’/rict. a- r!u- /clben. Külön ópii lin n un gn<’-.'./ük j Jiu-'/iioy al ■' / irúi ok at. t csikós zebráikat, a/ etiópén a r\- lilópokat. l.gy házzal tovább a. ráy- c ki'tpupu ievéket bármi jak. f.gy esoporiban lámák 11 u - / n< k udább nébány gTiu I.éviié-/. jódakt tton A H/ikljcM«« «okim i«auí l*iii ' nn k és nőstények h/ökdéese uek- valah*»! Szardi.nában képzelik magukat, i.ey r*k -/ »/.cl arráldi sörény es kosok é -utak ligráio.k. vagv kérőznek A látogatók kedvencei ... A mejomhá/han harsány kccagés j Izi hegy a álogalók nagy vzerücn muíaiua«.. A k lr< cek rácsai mögött K««1 öu 1 ói.- .n.«jmo,c ugrálnak, maszkáinak, lel a poleoicra, c az. etetőkhöz. Két ..kézbe” lógják a inuikol. .így i ág«-a jak körül. \ másik, ügy* sen zápfogra vc'/i a ickinagot. nu-gpattinl ;i héját Jc tejti. a Ii léi nM‘geszi > az. iire.s héjat nagy s zekéit elemmel - órja a látogabik .«zemch-. Egy ki« majomkölyök kibujiiv a rácsok icí« /ölt. fc-'-zedi a kihullott naprafot gómagv a Kát. aztán gycisau v ísszaszökik. nehogy az őr rajlacsipj* . Egy nőstény ..majomszerét i- *e. * öleli rnagálioz. a kölykéí, fut, aztán 1c -/alad. oelii lei j helyét; lat-/!,., mekkor aggo«ÍP'einmal hordozza u fiókájá* a/ ! lég nek elől. Egy v.inuyadt ..arcú sápadt Kép it nőstény gyáván felrehuzódik a többitől, az é-íeimet :« otithagyja. amikor rávicson(jak a fogukat. No. ez nem szép dolog a többitől, hiszen út- s/ik rajta, hogy olyan állapotban van, amikor a nőstény általában több figye tnességet érdemei. D . ngy látszik, majmoknál ez nem számit. Cerkófok. j»áviánok, makákó majmok, hosszú lábnak és csimpánzok, mulattatják a közönségeL Egy esopcrl a hamis törpém vaknak akar élelmet nyújtani, de a gonosz kis mén féltékenyen veselkedik. habáréit felhúzza és fogaival cdakapkod a látogatók felé. Emilt magyar kutyák csaholnak felénk: kuvaszok 1 e.mondorok és pulik. Egy isiáliófóléhen a 1 öles türelem jelképei, szamarak heverned. Itorongkerités mögött alföldi magyar marhák ny ujlo/ódnak Külön szakaszon a szarvasok mindenféle fajtája tenyészik, a mi havasaink nemes vadjától az arasz erdőségek áriád szarvaséiig. hs\ csoport gímszarvas látható. Ott a vápák szarcn* fajta t.eung. A szik lassan nsoi: és «J»-.;- nős zár tanok Ígérteit lenül meghúzódnál:. I dorm adat: ágálnak, büszkélkednek. Az őzek észre sem akarják vétetni magu- kaí, annyira szerények. A másik soron a régi vadászok szivei dobogtató» zsákmánya, az ijesztő erejű bölény egész kis csordával jár. Külön rekesz!ve az európai bölények, külön az amerikaiak. Hatalmas nieifső testük megdortgeti a földet, einikor lefeküsznek. Erdély egykori nagy vadja, a székely havasok és bihari hegyek lakója, kegyelemkenj éren. Lám. egy rövid félnap alatt, egész világot jártunk be, rég kipusztult állatfajokat tavcli tájak növényeit, védet! erüietekre szorult ritkaságokat, különös természeti jelenségeket, csodákat néztünk végig. Itt, egy helyre öa- szesiiritve, megtekinthettük mind, amit regente csak nagy pénzű, nag> ragronn utazók, szenvedélyüknek élő vadászok, világjárók, hajósok és más csavargók láthattak saját szemükkel. Meg is feledkeztünk erről a v i- 1 ágról, amely egy faion íul dübörög és zakatol a maga gépjeivel, villanyával, kryptop.té- nvével, szikratávírójával. Állatok és növé- rivek vannak itt. amelyek rnár önmagukban is csodát jelenítenek, a természet kifürkészhetetlen csodáit. Az emberi elme legfeljebb csupán addig mehet, el, hogy megállapítja: vannak, de hogy honnan vannak, miért vaunk. hogyan keletkeztek? — arra már nem tud más .int a vallás. Teremtés. A /Hág fölött álló Erő. Aztán kissé kábultam kissé túlzsúfoltan benyomásokkal és hangulattal, kitámolygunk a kapun és sietve, iüiekedve felkapaszkodunk a földalatti va-ut első kocsijára. (P.) Légoltalmi ajtók és ablakok raJsUron kaphatók FOüOH asztalosnál, Emese-utca 10. szám., Rákóczi-ut lt2. szám mellett. — Teleíonszám: 19—70.
