Ellenzék, 1942. április (63. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-11 / 81. szám

1 9 ÍZ á p* il is 11.

ellenzék

amset!

I

nrm ,am dám vIeíI!

Bon

Í9S Bn

öd

OV

4irt nsJ

ab ű?.

iu

fal

űr

Ji;

int

íőrüsi Csorna Sándor sziilofaíolál&aii tultoi- házat létesítenek m nagy kuíalé emlékéie

y^oga^s Csoraalcotoson, ahol wem feliéi Csorna-einféh ehet iafóSn

d?.

'oibH

'Mrn>

Mám

jqßd

jő rs fíW

H lfs ■Bih’t

SEPSISZE ATGYöRG Y, április II. (MTI.) Háromszék vármegye Körösi Csőm« Sándor emlékbizottsága megkezdte mÜKÖdéség Az emlékbizottság a Körösi Coma Sándorral kapcsolatos minden emléket ösr.-’c, akar gyűjteni és a Ooiuakőrö-sön felállítandó kulturházban akarja elhelyezni. Ezenkívül az ország összes egyesületeinek rendelkezésére áll jubileumi ügyekben és készséggel nyújt útbaigazításokat. Címe: Körösi Csorna Sándor Emlékbizottság, Sépsászentgyörgy, Vár- megyeháza.

4 nagy ^itsís lidaíó szuIőlaíuíál)iQ

CSOMAKoKüS, április 11. (Az. Ellenzék munkatársától.) A kovásznál havasok ormait még mindig hó borítja. A hegyek iába alatt, mélyen a havasok alá benyúlva fekszik Cso- makőfös. Kividről nincs rajta semmi különös. Olyan, mint a többi székelyföldi község. Talán csak a nemere süvölt kissé élesebben a magas háztetők között. Alig gondolná az ember, hogy ennek az apró havasalji községnek a neve mégis ismert az egész müveit külföldön. Csömakőrüs nevét 'lángihe- tükkel irta be az- emberiség haladásának történelmébe az a tény, hogy itt született Erdély halhatatlan nevii fia: Körösi Csorna Sándor.

Meghatettan sétálunk végig a sárbafülladt utcácskákon, ahol a kemény székely szekerek tengelyig süppednek a felázott talajba. Meghatva gondolunk arra, hogy ezeken az utcákén szaladgált valamikor a kis Sander, innen baktatott el apjával N a gyen y ed felé.

Itt járunk a hegyek alatt, s keressük a nagy utazó nyomait. Mindegy, hogy suit, egyetlen házat, ami még látta a nagy- tudóst, vagy- akármilyen kis emléket: levéldarabkát vagy ruhafoszlányt, amit az ő keze irt, vagy amit még ő is megérintett. Sajnos azonban, talán csak a református templom az egyetlen épület, amely valóben látta még Körösi Csorna Sándort.

Olyan, mint a többi kicsiny székely templom. Kőfal húzódik körülötte, a bejárat felett kis íornyoeska s rajta az évszám: épült 1779-ben. A kőfalon belül pázsitos kertecs- ke terül el, valamikor itt játszadozott vasárnap délutánonként a kicsi Sándor, apfó iskolapajtásaival.

A templom ajtaja fölött örök időkre bevésve áll a bizakodó kálvinista jelmondat; „Erős várunk nekünk az Isten“.

Kicsike székely templom, magas ember csak fejhajtva mehet be az ajtaján. Csupa egyszerűség itt mindén. A mennyezet is, dl- szótésnélkiili, a templom piacán szűkösen fér el az ur asztala, fölötte aranyfcetükkel ékeskedik az irás: az egyetlen külső em’ék Körösi Csornáról. Ezt, az emléket állította nagy- fiának a falu.

4 fiiüli sdézása

Ahogy tovább haladunk az utcán, terjedelmes székely porta tűnik elénk. Épülő ház álli a kapu közeiében. A telek rég kicsúszott már a Csornák kezéből. IN éllány lépésre az uj épülettől kerti műveléshez előkészített, gondosan gereblyézett rész áll: itt volt valamikor a nagy tudós szülőháza. Az egykori szülőház fölött fák nyúlnak az égbe. Még kopaszok, de az ágak hegyén már zsendülnek a tavaszi rügyek. Vájjon íáihatták-e ezek. a fák Körösi Csornát?

Elhaladunk a megszentelt telek mellett, keresünk, kutatunk valakit a Körösi Csornák famíliájából. Hátha akad valaki, aki többet tud a nagy rokonról, aki hallott egyet-mást a falu nagy szülöttjéről. Azonban a Csornák nemzetsége már régen kiveszett Csornákő- í ősről. A községben csak a rokoncsaládok: Dán csók, Gecsék, Csórják, Debreczyek. - Telekiek élnek. Körösi Csorna Sándor bátyjának egyetlen élő leszármazó Úja és nevének viselője, Csorna Sándor, varairól Brassóban él, mint asztalos.

A faluban talán Ördögh Aronné van legközelebbi rokonságban a Csornákkal, ő is Gecse-leány, mint Körösi Csorna édesanyja, Gec-se. Krisztina volt. Ördögh Aronné nagyanyja és Krisztina asszony pedig édestest vé- rek voltak.

Ördögh néni 86 esztendős. Leányával együtt él, egyszerű, do tiszta és szép házban. Örömmel beszél fiáról, aki debreceni református pap- Mutogatja a családi fényképeket. amelyek a népes papi családot ábrázolják.

Minket azonban főleg a Csoma-sziilőház története érdekel. Megtudjuk, hogy

egy borzalmas tűzvészkor, mikor majdnem

az egész falu leégett, ebbe a házba is be*

lekapott a tűz. Iedele elhamvadt, a ház

megroskadt, az utódok már nrm építettél: újra a fedelet és 10—1.5 evvel ezelőtt, a télen, át rárakódott hatalmas hótömeg alatt teljesen össxcroskadt a ház. Gerendáit széthordták, ieltüzelték, vagy más házakba építették.

„Kilszlíélí vonunk rá

nagycüV*

Megkérdezzük az öregasszonyt, mit tud a nagy rokonról.

— Bizony, — válaszol a néniké, büszkék voltunk rá nagyon.

Szobákéról aztán az a 11 ezer forint, amelyet Körösi Csorna hagyatékaként a Bach korszakban küldtek cl Csornák őrösre, hogy

a legközelebbi rokonság között szétosszák. Jl/n is örök emlék ez a 11 ezer forint. S talán örök időkig legendaként jár majd az utódok száján,

— Mi már semmit sem kaptunk belőle, — mondja Ördögh néni, — csak édesapámtól hallottam róla. liízcny, bizony «ok mindent elfelejtettem már. do azt is beszélték edes- apámék, hogy Körösi Csorna egy üyegbuvárt is készített és abban még a víz mélyén is átment..

Legenda ez. de bizonyára. Körösi < -«ma Sándorban j.s volt valami tehetség a székely ez érmés térségből fiatal korában. Hátha valóban fogaikozoii a buvársággal? Erre már valószínűleg sohasem derül világosság.

Megsemmisültek a nagy so-Jés fökonsiliox

Irt levelei

pedig a sütőkemencéi fűtötték be.

Ma már csak a láda van me" Dcbrcczy Dániel tulajdonában.

A napokban megtartóit ifjúsági hódoló zarándoklat anyagilag is hozzájárult, hogy Csb- makőrösön méltóképpen biztosítva legyen a világutazó emléke. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, más erdélyi közű letek és iskolák is készülnek elzarándokolni ide. A Körösi Csorna Sándor Emlékbizottság is minden erejével azon működik, hogy az őshaza kutató székely tudós emlékét méltóképpen örökítsék meg szülőfalujában.

Elbeszéli még azt is Ördögit néni, hogy valamikor olyan szegény volt a község, hogy a nagyrayedi legátusok kecskét kaptak járandóságként, úgy hajtották az állatot Nagy- enyedtg.

— Sajnos, — mondja Ördögit néni — ma már egyetlen levél sincs meg azokból, amelyeket Körösi Csorna. Sándor irt szüleinek, rokonainak. Sokáig Ördögit Dániclné, Molnár Políxéma őrizte ezeket a leveleket, egy alkalommal ózonban

szükség volt a levelesládára, a levelekkel

A láng kialszik

Campbell, a dardzsilingi angol orvos ezeket írja:

„Körösi ur a múlt hó (1842 március) 24-én érkezett meg és közölte velem óhajtását: Lhásszába, a tibeti irodalom kincstárába kíván, eljutni. ügy vélem, ha látja a ratlzsa, hogy milyen szegény ember és menynyire óvakodik beavatkozni politikai és vallási ügyekbe, akkor meg fogja aríni az engedélyt, á Csornához ez ügyben elment radzsa követe el- bámult, amikor látta, hogy a fehér ember milyen tökéletesen beszél Tibet társalgó nyelvén s hogy mennyire felülmúlja öt Tibet vallásos irodalmának ismeretében ... Április 6-án meglátogattam, láza volt, nyelvét vastag lepedék lepte cl, bőre száraz, feje fájt. Kértem, vegyen be orvosságot, de ö elutasította azokat. Másnap jobban érzi magát s vidáman beszélget az c elméletéről, amely szerint a hunok elfoglalták az íi hazáját annakidején s 6 miért keresi most őket Közép-Ázsíában. Kutatásainak végcélja felfedezni a jugorok országát, amely Lfeásszátóí észak keletre fekszik Kina nyugati határán. Oda eljutni, ez volt élete célja, mert ott majd megtalálja azt a néptörzset, amelyet eddig hiába kereseti- Okoskodása szerint az európai nyelveken szereplő Hungária név hnngar, vagy jungár szóból származik. Az arab, perzsa és török könyvekben is gyakran esik említés olyan nemzetre! Közép-Ázsióban, amely nagyban hasonlít ahhoz a néphez, amely keletről Magyarországba jutott annakidején. E2t a népet vögui, ugar, vagy vugar néven említik. E könyvekből az is kitűnik, hogy a jugarok országa oz említett helyen fekszik... ügy tetszik nekem, Körösi érezte közeli halálát, mert szívügyéről azelőtt soha ilyen nyíltan nem beszélt. Mintha azt akaría volna, hogy szavai meg Örökíti essenek. Egy napon később ki is fejezte ebbéli óhajtását... Vegye mindenki úgy e tökéletlen feljegyzéseket, mint egy rendkívüli férfiú utolsó szavait... Április 10-én reggel 5 órakor küzdelem nélkül elaludt örökre. Temetésén, 12-én olvastam fölötte temetési szertartásának szövegét. — ... Négy szekrényben, találtuk meg írásait, könyveit. Kék öltönye, amiben meghalt, néhány ing és egy főzőedény volt minden ingósága... Nem volt még ember, aki ennyi tudással olyan szerényen élt volna, mint ő s aki mindezt nem fordította saját hasznára.“

M ni forradalmi njságirfóf cgesi v választja el a isiűú demokráciák

saifOgáfáf!“ ■

ünsiepéíijes hereiek hőzöü megimiii a velencei sajioHoiigressiiis

VELENCE, április 11. (MTI.) A Német Távirati Iroda jelenti: Pénteken délelőtt a Doge-palotában az olasz kormány és a velencei városi tanács képviselőinek jelenlétében 15 nemzet több, mint 300 újságírójának részvételével ünnepélyesén megnyitották a Nemzeti Ujaágiróégyesü- letek Szövetségének első kongresszusát.

A Nemzetközi Újságíró Unió elnöksége csütörtökön elnöki tanácsülést tartóit. A

tanácsülésen magyar részről részivelt vitéz Kolosráry Barcsa Mihály és Zjmmft heretic. Az elnöki tanács az Inió működésével kapcsolatos folyó ügyeket tárgyalta, majd pedig elhatározta, hogy hétfőn is ülést tart és ennek következtében az elnöki tanács tagjai egy nappal később utaznak haza \ eleiméből. Az ülésen kidolgozlak azt- a napirendi javaslatot, nmeivel az elnökség nevében Kolosváry Bor"

ÜZLET, IRODA-ES LA

készíttesse: VálfgÁ asztalosnál, Unió-utca 22. szám.

V"

b &RD£LY*ESZ!‘HANGYA

VSÜV5S2 £Tj GYÂCA

— ir-rrTf’•fTf'-Tri-íiiir' .1iirtrrírf’-rrfniir-jcsu Miliály. az Unió alelnöke terjeszteti a plénum elé.

A megnyitó ülésen először Velence polgármestere, majd a velencei újságírók képviselője üdvözölte az egy begy tilt újságírókat, azután Weiss elnök mondotta el megnyitó beszédét. í dvözölte a lagáik'«' mókát s közöttük ,

Németország és Olaszország után első nek említette meg Magyarországot.

Az elnök beszédében hangoztatta, hogy a Avpizetközi Újságíró Unió megalak>•

!ásóval kifejezésre akarjálz /úttalni azt.

! hogy az uj forradalmi újságírást egész világ választja el a zsidó demokráciák sajtójától.

A most lefolyó kongresszus során min deaki meggyőződhet majd azokról a bűnös módszerekről, amelyekkel a zsidó kapitalista újságnak a népéket bábomba uszította,

4 velencei kongresszus tillaleczăst jeton I a kútmérgező újságírással Szem ben. tiltakozás a hazug sújtó eilen, or újság írók. in un hójának n y erészkedŐk általi kihasználása és végül a sújtó el- zsidósodása elten, amely alapvető betegsége roll az egész nemsághözi újságírásnak.

Weiss százados ezután Guguelxnetti nem zeii tanácsosnak adta át az- elnökségei.

Á Nemzetközi L jSágirókongrcsszus megnyílásán Havasin helyettes párltilkár hosszú beszédet mondott, amelyben kifej tette a kongresszus jelen! őségét és hord erejét. Nemcsak sajiókamaráh és egyesületek Idhiifdöttei vagy mil: mondotta

—, hanem az uj világrend szolgálatában álló újságírás rendszerének képviselői, űz uj Eszmék földje mindig Európa volt. Az ..I jvilág” csaly nevében uj. men egyébként nem rész egyebei, mint átveszi és túlzásba viszi az évii ág tévedéseit. A ten - gély mozgalmai még csak most indultak meg — folytatta Ravasio a legnagyobb1 feladatok még a háború után várnak megoldásra.

Kárpótolni kell a népekéi a kiöntött vérért, meg kell szxihodilaiií Európát a 1 fronda forradalom és a marxizmus maradványaitól, amely az uj eszmék dki dalát késlelteti.

Ezekben a feladatokban rendkívül fontos szerep vár az újságírókra, mert a törté-' nelmet a népek és vezérei csinálják- de az újságírás készíti elő. Az átalakult újságírás — mondotta — nemcsak az ti j • politikai rendet képviseli, hanem az ni erkölcsi, rendet is, mert nie greii a népek uj etc!end: erkölcsi és társadalmi alap fait.

Az újságírói kongresszuson Sündermann német lürz>vezető előadást tartott ..Kél: világ badiludósitásban" címmel. Siimk miaun az egykori francia, a brit é- a szovjet vezérkar hivatalos haditudósitusaival szembeállította a tengelyhatalmak i őparancsnokságainak közleményeit. Ezek a közlemények akár sikerekről számoltak be, akár veszteségeket jelentettek, mindig őszintéknek és megbízhatóknak bizonyultak. A német hadiludósitás 1942 március 31dg összesen 3800 haditudósítót állított a német sajtó rendelkezésére. A sajtó- fény képeszek pedig több, mint egymillió felvételt késziteUek a harcokról. A felhasznált filmszalag hossza 2.120.000 m.:- ler.

Havasi növényekből készüli kiváló ital a Kóras>liköH

J1