Ellenzék, 1942. április (63. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-11 / 81. szám

* 4 «LLEN7.Í® A kolozsvári egyetem é$ az európai tudományos élet Az erdélyi magyar tudományosság hatása a román tudományra III. Mitxfeu (‘jiyrlMu éplékbíih súlya altul up.g, hagy falai között a tudomány ápo'la* ■a milyen sainvona'on folyik. Ezért helytc ‘rj> a ..fővárosé“ «ás „vidéki*’ egyetemek kő ott értékelési rendet lelállitani, hiszen a tú­li eai.invix; eredményeket tekintve, nem min­dig a nagyobb, vág) a fővárosi egyetem a .óbbik egyetem. Valamely egyetem tudómé iv<*s ti-kiiité-.ye sohasem függött tisztán Udraj/i elhelyezésétől. Erről bőven meg* »ív.-, a nagy nyugati országok egyetemeinek, •sg> akar az északaruerikai egyetemeknek r.?n«Sor* A főváros es vidék szempontjából sajátos belvxete volt a kolozsvári egyetemnek. A kiegyező« utáni centralista korban egyn - .lósra kiildtle a tanárokat az eílökieílőbbuek' ekintett budapesti egyebemre. A történész kerasá ar.t az okot, ami a kolozsvári egye­tem ötveu vsjjteudös tudománytörténetében a hely» ás országos viszonylatban, sőt az ak­kori nemzetközi tudoinánvossáiguak több gídó mozzanata ellenére is, aránylag oly rö­vid idő alait Erdély egyeteme és annak tu­ci ottixápyoiíi értelesmhen hitvalló professzora* olyan eredményeket érhettek H, amelyek méltán hívták fel külföldi tudományos kö­rök figyelmét a Kolozsváron folyó elmélyült es számos tudományszakban újat hozó ered­ményekre. A történélsz c sajátos jellege lé­nyégé* jegyét abbau látja, hogy a kolozsvári professzorok a szokottnál ie mélyebben hit­iek a tudományos igazság Szuverén voltá­ban s e meggyőződésük alapján bátran szál1- loitak sikra tudományos kérdésekben és szí­vósan küzdöttek tudományos céljaikért. Ez a magatartás mindenképpen 3 tudományos kutatáa szabadságának nemes hagyományai­ban gyökerezik s abban a scoitemi légkör­ben, mely az egyetemet kezdettől fogva kö­rülvette. Ilyen értekemben voit idealista és párat­lan szívóssággal küzdő tudós Brossai Sá­muel (1800—1897), az „utö’eó magyar poli­hisztor. Számos tudományszakban műkö­dött, müveóte a bölcseletét, a nyelvtudo­mányt, a neveiésáant, a növénytant, a ma­tematikát é>s nyugdíjaztatása után is még mindig előadta magántanári minőségben a — vzanszkrit nyelvet, A környezet-elmélet hir­detésében harminc esztendővel előzte meg ßrasaai Sámuel Taáne-t. Kollégiumi tanári -sékfoglalójában olyan eszméket vetett fel. amelyek évtizedekkel később jutottak vég­leg érvényre a szjelivmtörténeiben. Ugyan­csak európai távlata van annak a küzdelmé­nek is, amelyet a materializmus és pozitá- vianíus eálen folytatott s amit az idő azóta fényesen igazolt. Érdeklődésétől távol álló kérdésekben is nem egyszer vágott elébe az európaá tudoxutknyo-sságnak. A magyar népi aene érdekében még Liszt Ferenccel is szem- bessállott és elsőnek hirdette azt a ma már ^ismert és vitathatatlan tényt, hogy a ma gyár sápi aeee semmiképpen sem azonosít­ható a cigányáén ével. Előíuiára volt Bras■ a modern nyeJvtamtásnak is. Meltzl Hu­góval (1846—1908) közösen alapították 1877-ben az ,,öw»»eha.>o£viitó Irodalomtörié- ne$ Lapok“-«!. Meltzl, aki a nemest nyel­és írod alom tanára volt a® egy ©temea, ugy- szc&váii egész életé« annak szentelte, hogy v,'rtóeágoti szoros kapcsolatot teremtsen az ~arópai és a magyar tudományosság között. A kettőjük tápjában kifejezésre jutó válla - kosáé európai jelentőségű kezdemény vök, amelyet kéisóbb külföldön is utánoztak. (Úgy 1 »eszik a magyar tudományosságnak, különös adottsága van a nemzetközi tudomá­nyos együttraüködősben nemcsak munkás sze­repet játszani, hanem e viszonylatokban eredményesen vezetni is. A Brassai és iratkozzon bs m gépkexsivezető tanfolyamra, ahol szakszerű oklafús melleit far. •«íeAtmesferséjef nyerhet és ezzel jövőjét biztosíthatja 3 Szász-féle gépkocsivezető iskolában, Árpád-ut 28. Tel. 2846. Melt/i-féle kezdeményezésit©* hasonló, nap jainkheli nemzetközi tudományos folyóirut szerkesztősége jelenleg Dcbrecenlien van és Hankis.s János áll az élén.) K folyóirat cikkei tizenkét nyelven Íródtak s munka­társai között sok külföldi tudós, sőt a nagy délfrancia költi). Mistral is szerepel. Meltzl páratlanul álló Petöfi-kultus/i virágoztatotl l<’l Európ «szerte és Petőfi külföldi térhódi- tas« nagyrészt a lelke» és szorgalmas tudós nevéhez, fűződik. Am egyél) tudományos munkássága is tühh lényeges ponton nem csak eléri, de meghaladja az, európai szín­vonalút. Regény-elméletében ö mondta ki el iksz ör azt a ma már közkeletű megállapí­tást, hogy a modern regény nem más, mint u klasszikus eposz eredeti inüforínájától megfosztott továblvélése. Az a hősi idi áliz mus, amely Brassai és Meltzl munkásságát jellemzi, bizonyos mértékben végigkíséri a kolozsvári egyelem ötveu esztendejét és majd niind< n tudományszakban kiesendő!. A díszes névsorban felemlítjük Török Aurél orvostauórt, a kramonidtria úttörő tudósát, Boltin Károly és Pauler síkos bölcsész-tudó­sokat, a magyar tudománytörténet e legna­gyobbak közé tartozó alakjait. Bár a jogi tudo­mányszakok nagy hányada erős sálakkal fű­ződik valamely államisághoz s ezért műve­lésűk még legmagasabb .színvonalon is in­kább hazai jelentőségű marad, mégis az egyetem jogtudósai köziül is nein egyet, mint például Plosz Sándort (1846—1925) övezett európai hírnév. Úttörő munkásságot végez­tek Imre Sándor (1820—1900) a magyar irod alom történet. Márki Sándor (1853— 1925), Szabó Károly (1824—1890) es Szá- deczky Kardo's Lajos (1859—1935) a törté­nettudomány terén. A külföldi tudományos­ság természetesen elsősorban azokat a höl- csészettudósokat részesítette figyelmében, akik lehetőleg nemzetközi vonatkozású prob­lémakörben dolgoztak. Ilyen volt Hómon Ottó (1843—1903) a magyar klasszika-!ioió- gia úttörője, C&engery János (1856) az ókori klasszikusok neves fordítója, hiémethy Géza (1865—1936) ugyancsak jeles fordító és szövegkiadó, Hornyánszky Gyula (1869— 1933) a filozófiai, lélektani és társadalomtu­dományi szempontok ókor-tudományi fontosságának felismerője. Torma Károly (1829—1897), a hírneve* archeológus, Aquincum feltárója, Mommsen munkatársa Szinnyei József (1857) finnugor nyelvész, i Gombócz Zoltán (1877—1935) a nyelv­lélektani módszer hazai úttörője, Koniiz Ágost (1843—1896) a nagyhírű botanikus Borbás Vince (1844—1905), Richter Ala.- dárt (1868—1927), akik ugyancsak ebben a tudományszakban alkottak, majd a hires matematikusok és mértantudósok. Haár Al­fréd (1885—1933), Fejér Lipót (1880), a fizikus Tangl Károly (1862—1940) és Pfeif­fer Péter (1862), a kémikus Fabinyi Ru­dolf (1868—1920), a hires kolozsvári kémiai intézet megteremtője, Apéithy István (1863 —1922), aki az idegsejtekre vonatkozó vizs­gálataival lett világhírűvé és alapvető jelen­tőségű munkát végzett az összehasonlító szö­vettan terén, Kenyeres Balázs (1865—1940), a törvényszéki orvostan tanára, aki elsőnek honosította meg nálunk a bűnügyi nyilván­tartó rendszert és kisebb-nagyobb eredmé­nyeikkel még alig felsorolhatóan mások. E töredékes és futó áttekintés is megmu­tathatja, hogyha ennyi érték mutatkozik a kolozsvári egyetem tudományos munkássá­gában, akkor nyugodtan állítható, hogy en­nek az egyetemnek nagy jelentősége, szere­pe és feladata volt az európai tudományos­ságban. Oly jelentősége, amellyel aligha di­csekedhetik minden egyetem s amelyet csak rosszindulat, vagy tudatlanság vonhat két­ségbe. * A magyar—román szellemi érintkezések tör­ténete a középkor utosó századaiba nyúlik vissza. Bár az államalkotó magyarság és a i ic, 3«-ävä.. X», . omit . keleti vallásai ro­mánság közötti szakadék századokon ke- ; resztül sem szűnt meg, mégis ez az élet és létforma-különbség nem akadályozhatta meg a magyarságot abban, hogy a nyugati mű­velődést Délkeúeíeurópa fellé hatásos módon kisugározza és döntő jelentőségű ösztönzé­seket juttasson el a románsághoz. A XVI. század elejéig a román nyelvnek semmi írott emléke nincs. E század közepén kezdi meg Brassóban magyar- c* szjut tárnom {•nIá a! a protestantizmus szellemi légköré­ben I.öuyvíiyorudaitó tevékenységül Gore i, a bavaselvi diakónus, akii itt « román egyházi •V önyvek egén* sorát adta ki. Ezen a pun­on kezdődik ei a magyar rudotnány romáit I • j«•- felé hűtő kisugárzása. Magyarból fői diiják az clăi» katekizmusok al és magyar ha­lasi I indul meg a román bibliafordítás munkája. Tonlos, Mihály román ijef orma­in püspök ,,Szászvárosa l'aliá“-jáii;ik főfor­rása uiár nem a bizánci-öz áv biblia, hanem licitai Gáspárnuk magyar bibliafordítása. A XVII. században román zsoltárforditás je- jclcnt meg a gyulafehérvári Kákóczi-nyorn- dáhan s ugyanitt a román Ujszövitség in, mely miniatűrje ivet! a magas erdélyi könyv­kultúra ekés bizonyítéka. Ugyancsak a XVII. század közepén jelent meg román nyelven a Jieidclhergi Kaié, magyar helyesírással. Er­dély magyal ihletésű protestáns hitélete és vallástudománya tehát nemcsak az erdélyi ro- mánság szellemi világát alakította á't de ser- k iitőleg halait a hizánci-szláv formaliz­musba merevedett ortodoxizmusra is. De nemcsak az erdélyi románságnak széles ré- 1egci jutnak belső érintkezésbe « magyar tudománnyal. Deodáto szófiai katolikus püs­pök írja, hogy még a havaseílvi bojárok fiai I- az ,,erdélyi eretnekek” iskoláiba járnak ta- ’ mi ’ni. Erdélyi mintájú iskolát állított fel ké­sőbb Lupu Vazul moldvai vajda, magyar szerzetesekre támaszkodva. Costtin Miron kronikairó sokszor megfordult Apaffy Mi­hály udvarában é,9 forrásul használta fel az erdélyi történetírókat. Az európai hírnévre emelkedett Cántemir Demeter munkáiban is' számos magyarországi forrást ta álunk. Az ellenreformáció viharában számos erdélyi és Szörényi származású román ifjú tanul a nagyszombati egyetemen. A XVII. sz.ázad vé­gén, a vttLlásá uuió idejében az erdélyi és a I kárpátokontuli románság még sokkal éi-eu- kebben kapcsolódik bele a magyar miive- lődésbe és tudományosságba. A magyar kül- tura magaeabbrendüségét ekkor Moldvában és Havaselvén az eléggé magas műveltségű görög fejedelmek és görög-román környeze­tük fenntartás nélkül elismerte. De különö­sen nagy becsben állott a Kárpátokon túl a magyar orvostudomány: román tudások is elismerik, hogy Molnár Adóm, Máday Sá­muel és Boltos György a két román feje­delemség legtekintélyesebb és utlörő raun- kásságu orvosai voliak. Az erdélyi jezsuita kuiturmisözió hatásának tulajdonilbató az erdélyi jskol&\ az első komoly román tu­dományos próbálkozás története. Sinken György, Mlcu-Klcin Sámuel és Major Pé- l'r a magyar tudomány légkörében, tanítá­sai alapján és tudományos segédeszközeinek felhasználásával alakitorták ki ez iskola tu­dományos munká'ságát s a nevezetes, sőt bizonyos viszonylatban hírhedté vált dáko­román folytonossági elméletüket. Ugyancsak 1 az erdélyi magyar tudományosságtói ihletett J.azăr György alkotja meg Havaselvén erdé­lyi mintára az első román nemzeti taninté­zetet, a Szent Száva Kollégiumot. Sem a Kárpátokon túli román tartomá­nyokban működő magyar tudósok, sem az Erdélyből kivándorolt románok soha el nem szakadtak a magyar művelődés gyökereitől. * « Amikor pedig 1872-ben megnyílt a ko­lozsvári egyetem, Erdély román ’ifjúsága I uagy számban iratkozott be a különféle ka- j rokra. És a statisztika szerint a kolozsvári i egyetem látogatottság szempontjából Torino, j Lyon, Lemberg, Bordeaux, Bonn és Toulouse j egyetemeihez hasonló színvonalon á lt, A ko* j lozsván egyeiemen már az alapítás évétől | rendes tanszéke volt a román nyelvnek és < irodalomnak. E tanszéket 14 éven át Szila- sy Gergely (1836—1897.) töltötte be az „er­délyi iskola“ szellemében. Szilasy hitt a dá- kó-román folytonosság elméletében s az egyetem szabad légkörére jellemző, hogy e tant nyíltan hirdethette a kolozsvárii román ( egyetemi ifjúság körében. Utána Moldován Gergely (töltötte be a román tanszéket. Mol- dován nagy tudományos szervező képességgel rendelkezett, aminek szép bizonyítéka az „Ungaria“ cimü folyóirata. Hogy a kolozsc vári egyetem sohasem feledkezett meg az erdélyi románságról, sőt a román kérdés ta­nulmányozását felkarolta, azt az egyetem pályadijainak története Ls bizonyítja. Mol­dovan munkássága az egyetem román tanszé­kén igen jelentős volt a magyar—román tu­dományos és művelődési viszonylatok tisztá­zása terén, de jelentősége különösen neve­lői, ösztönző hatásában nyilvánult meg. Egész román tudós nemzedék nőtt fe] keze alatt, amit az is bizonyít, hogy amikor 1919- ben a román egyetem megszervezéséről volt szó, bár az egyes karokat valósággal elárasz­1 M < 2 áiirfllK 1 I. I 11 harmadszor I prolongál! VHSKORONA __________________J óriásfilmet holnap utoljára pergeti a ROYAL MOZGÓ. Vasárnap d. e. 11 órakor is bemu­tatjuk számozott helyekkel. — tották .1/. ókirály ágbeliek, mégis a 72 kin«- YCzelt tanár kö/.ül 28 erdélyi származásé > - magyar végzettségű volt. Ez*)k a románok i magyar tudomány hatását hordoztak ma gukban még akkor i*, amikor mag) arcucm - vonatkozású polémiákat folytattak, sajnála­tosan eltávolodva a magyar tudomány leve gőjébeu elsajátított tárgyilagosság*.ói A magyarság nemes önzetlenséggel tüleke­dett muiaig arra, hogy az őt körülvevő ki sebb népeket a maga és ezzel Európa színvo­nalára emelje. Ebben a sokszázados kuiti t misszióban Erdélynek és szeslemi központja u>k. Kolozívárnak mindvégig nevezete» ste­rep jutott a Erdély magyar egyoteménrk * kulturmiK1 zió folytatása továbbra is • fonté' célja marad. (—) Bz állami esztályssrsjáték eLs« húzása most fejeződött be. Is merjük a sorsjáték tervezetét és tudjuk, hogy a mayar állami osz- tálysorsjátékúál csakugyan minden második sorsjegy nyer és mindenki egyforma eséllyel próbálhatja ki a szerencséjét. A mai viszonyok k6* zött azonban mégis szükségesnek tartjuk, hogy néhány fontos szem­pontra felhívjuk az osztály sorsjáték gyakorlati lebonyolítását intéző kö zegek ügyeimét. Nemcsak a szeren­cse, hanem a szociális helyzet mér­legelését is tekintetbe kell venni a nyeremények megállapításánál. Nem kellene olyan hatalmas összeyeket főnyereményeknek kitűzni, ahogy azt a jelenlegi sorsjátéktervezet elő ­irányozza. Sokkal hasznosabb volna és jobban megfelelne a körülmé­nyeknek, ha ezeket a nyereménye* két apróbb tételekre osztanák fel. Vegyük tekintetbe az idők szavát a sorsjátéknál is. Ne az legyen a cél, hogy a szerencse egyes kivételezett­jei örök életükre megszabaduljanak az anyagi gondoktól, hanem az, hogy minél több magyar családnak lenyen esélye olyan nyereményekre, amelyek nyugodt polgári jólétet biz­tosítanak számukra. Azt tanácsol­juk, hogy a következő tervezet elké­szítésénél vegyék fontolóra ezeket a szempontokat, amelyek nemhogy ártanának az osztálysorsjáték nép­szerűségének, hanem inkább felkel­tenék a könnyebb nyerési lehetősé­gek utján a közönség érdeklődését, Uíssi a 36 íagn k-jfflsíázlml bizotfsag BUDAPEST április 11. A 36 tagú hon­védelmi bizottság csütörtökön délei ott vitéz Jánky Kocsárd nyugalmazott tüzérezredes el- nöklé-séviei ülésezett. A kormányt vitéz Bar­iba Károly honvédelmi muniszter és Antal István igazságügyi államtitkár képvisete. A napirendre tűzött rendeletét, a honvédelmi katonai bűnvádi perrendtartásnak a hon­védségi védőkre vonatkozó egyes rendelke zéseit vitéz Solymosi Béla ismertette. A bi­zottság a rendeletet hozzászólás nélkül egy­hangúlag elfogadta. __________________ Pe és derékfájás, idegesség, émelygés, tisztátalan teint gyakran csak az emésztési zavaroknak következménye. Ilyenkor is kall s Kolozsvár, Honvédet. 42-44, Tel. 35-67, 32-73. Mindennemű luvmozást és szuUitási

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents