Ellenzék, 1942. április (63. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-25 / 93. szám

■EtîiîîNSÎfjR

ilJJl'/Mt

Táj és szellem

Irtat SZABÓ ISTVÁN

Táj és szellem oly egybehangzó, egymást | kölcsönösön fiedtételeKŐ tényezők. amelyek i összefüggésének a fcZ Összefüggés jelentősé j gének felismerése tudatosítja vaiautriy te ' j iííJcl sí&ilciiiisCgCt* 11 iűlifciíicres l)irtO6cál)0n szinte magáiéi adódik a/ egyes tájegységek és sajátos szeiiíemiségük koset» rokouh Búsoknak, e hatások cserei orgni -iának egységes és magasabb szempontú aítekintése Ekkor már különbőz tetőd tudnak szín iz és zamat szeriM, de ebben o szintetikus átlekitité*- iren ugyanakkor könnyen felismerjük a ro* kon'szint, a rokem-izt és zamatok E felismerést keli hangsúlyozni és kell megfelelően i Jci domborítani, a zárt és kisebb tájegységiek művelődésének felvirágoztatása függ e h látásitól, mely a tájakat nagyobi) és bővebb müveftődéstemő televennyé teheti. A kis egységeket magába olvasztó nagyobb földéi arabon. valamely nép egész szálláshelyének egész területén így ralh.it bőtermővé és sokszínűvé a kültéri világa.

Franciaországban már a »enaissameteu •• ban végbement a ••'et'soierésnek »z a íplya- mata. A francia ember felismerte sokirányú rétegződését a váltakozó tájegységek szerint és tiszta képet nyerhetett egyen-egyen és összességében is önmagáról. Egyéni, de a közösség ciletére is kiható összeütközések, lélektani zavarok elkerülését teszi lehel övé ez a felismerés. Egyénnek és népnek biztosit harmonikusabb élet sorsot és fejlődést. Más a provencei és más a bretagnei, de mégis mind francia. Más a dunántúli, a felvidéki, az alföldi és más az .erdélyi, de mind magyar. Északi déli, nyugati, és keleti színek keverednek a magyar tájkuMurákban is — megannyi termőképes, gazdag részlet és lehetőség. .Az pedig természetes, hogy mind magyar.

A magyar tudományosság és részben a köznézet, közszemlélet talán csak napjainkban érkezeit el a felismerésig. Most jutottunk el odáig, hogy a Kárpátok medencéjében tu- dalositba-tjuk, beláthatjuk e sok részletből, lehetőségből és színből Összetett kultúrákat és kulturéiemeket, amelyeknek belátása tisztit ja, zavaró elemektől mentheti meg felfogásunkat, megvilágositja a tennivalókat, egységessé teszi & népet és egységes szellemmel itatja át a nemzetet. Mert befolyással van a kultúra megőrzésére, ápolására, szervezésére és fejlesztésére. Légióként tehát bizonyos művelődéspolitikai programot rejt magában. Ez a program pedig bár összetett, mégis egységes, korszakokra biztos és szilárd kitekintést és támaszpontot nyújt minden magyar müvedődéspolitikai elgondolás nak és tervnek.

Az erdélyi tájegységben és tájkulturában maradva, ennek jelentőségét abban látjuk, hogy- a nagy nemzed katasztrófák, főként a hódoltság ideijén, amikor pusztasággá és termőképtelenné vált a nagy magyar alföld, a fajta biztos ösztöne és ereje az erdélyi államiságban teremtette meg a magyar életnek bár kicsiny, de erős keretbe zárt, fejlődésre képes lehetőségét. Erdély7 volt a kényszer-üteg több serpenyő j-üvé vált magyar életben az ellensúlyozó és ezt az egyensúlyt ki is fejező, megmutató inga. A 16. és 17. század nagy hullámveréseiben ez a zárt egv- sé.gii erdélyi táj egymagában hordozta az alkotó magyar jelent és alkotta a jövő re ménységét. A liár-omi nemzet és négy7 vallás- tegy-ensuliyi helyzetében, kiegyenlítő szellemében kímélte és magasabb feladatokra összpontosította a magyar erőt. Egységet teremtett életformában és művelődésben, s> ..aranykorának“- alkotásai messze századokba kihollóak. A nagy fejedelmek korának erről a tájkultura értelmében való kiegyenlítő szelleméről írja Csabai István: ..Ekkor azonosult a szász urak vizelete a magyarokéval, fékkor veszik át és fejlesztik tovább a szász !művészek a magyar szobrászati stílust ekkor mosódnak el az iparművészet határúi é- a templomokon ugyanaz a. négy fiatornyos nekihegyesedő toronyszerkezet hirdeti mindenütt, hogy a magyar, szász és román elválasztó fai alt kezdi átütni az erdélyiség egységének uj szelleme“.

A kialakulóban lévő uj magyar művelődést röviden a népiségtörténetbe foglalható különféle ágazatok munkálják. Törekvése, hogy egybehangolja, közös nevezőre hozza a népi és magaskulturát. a kettői egymással cl itassa, a népinek megadja a felívelés, a fejűiről is gazdagodás lehetőségét, a magas ku; túrát pedig az ősi, népi gyökerek ned ivöiböl táplálja, az ősibe, a népbe horganyoz■ za le nehogy még egyszer elszakadhasson az

Műszaki könvvujdonság!

Logarléc kezelés

Szögfüggvényok, logaritmusok és e^ycb fontos műszaki számtáblázatok. Irta Schmidt József oki. gépészmérnök, m. kir. áll. felső- ipariskolai tanár Sok ábrával és táblázattal.

iynvvíL^8' kapható az „ELLENZÉK KÖNYVESBOLTBAN Kolozsvár. Mátyás király iíér 9 Vlde&i- utánvéttel is azonnal szállítjuk,

őstalajtól. Ezt a törekvést azonban csak a tájkullmákban, egyfelől azokat megosztva, másfelől azokat egy legmagasabb szemszögből áttekintve gondolkodó uj müvelődés- szemié'tet és művelődósspolitúka. képes mcg- valósitani.

Ebben a tervben nem csekély szerep int a magyar tájjkulturák közt a legerősebbnek, a legöu áll óbbnak és a legfejl ő dé sk epe sebb nek, az erdélyinek. Az ..aranykorbeltó“ h gyományokra s a kisebbségi évtizedek keserves, de rendkívül jelentős tapasztalataira alapozva, Erdély ezen a téren is vezet*», megmutató példa, irányjelző lehel, hiszen hatalmas gyakorlati anyag áll rendelkezéáérc annak, aki ezen az alapon irányelveket akar felállítani. Erdély példája ebben a viszonylatban is nagy tanulságokkal terhes. A táj* kultúrákra alapított müvudődéspolitika egyszerűen szólva: teljes, gyökeres decentralizációt jelent a közművelődés egé*z vonalán. Erdélynek az anyaországgal való első uniója után az akkori túlhajtott centralista elvek bőven megmutatták kártevéseiket Nyomában pangás, süllyedés ált be a szőkébb hazában. mert Budapesti, a világvárossá növekvő egyetlen magyar nagyváros, amelyről voltaképpen nem is lehetett tudni, hogy mivé fejlődik, egyszerűen elszívta az érdé 3yi tájkulufa éltető nedveit, megbénította fejlődését. A centralizmus folytán szürkeség és sivárság ütötte fel fejét. Mintegy a kor levegőjéhez*-tartózlak ezek az áramlatok s alig képzelhető el, hogy abban az időben tenni lehetett volna ellene.

A táj és szellem összefüggéseinek, s a belőlük folyó következtetéseknek sokkal mélyebb igazuk van, minisem hogy az érdekükben való beszéd kimerülhetne a centralizmus elleni hadakozásban. Mellesleg azonban megemlíthetjük, hogy nip már tudjuk, mit jelent ebből a szemszögből Budapest, a kiegyezés utáni kor és napjaink minden cent raüsta törekvésének melegágya: már nem egészen idegen, de még nem is teljesen magyar. Szellemisége, légköre, mely világvárosi kavarodásában milliós tömeget egyformáéit, szint fakit é-s azt közömbösít, önmagában, nyelvében, magatartásában, számtalan megnyilatkozásában élő és harsogó vádbeszéd a centralizáció ellen.

Sokat írtak a felszabadulás titán Erdélyben bekövetkezett szellemi „pangásról11 és sokat vitatkoztak okai felett. Felvetődött ■„/ erdélyi Szellem válságának kérdése. Korho- lások, vádiratok, enyhe védelmek és védekezések hangzottak el és Hátiak napvilágot a sajtóban is.- Korai volna még döntő meg- állapítást kimondani az erdélyi széliemnek a fc-lszaj»adu'ás után bekÖvetkezett válságáról, amelyről még az sem bizonyos, hogy kimeri- ii-e a válság fogalmát. Csak egv bizonyos, hogy volt és ma is tapasztalható elernyedés, visszavonulás, a szellem emberei nem leteltek rang mindenb-cn és mindenkor úgy feladataiknak ahogy szinte kihagyás nélkül megfeleltek a kisebbségi időszakban S ennek egyik legfőbb oka. a változás bizonyos természetesen érthető okain kívül, ismét a kárhoztatott centralizmus voh. A szabadságharc utáni dlnyomatásból jj; a kiegyezés utáni liberális-kozmopolita, szabad* versenye» áramlatokból táplálkozva feles mértékben hat ma te.

Egészséges, nagy távlatokban gondolkodó s a tájkuiturai felfogásban fogant művelődéspolitika óvhatja meg az elsorvadástól a végi és a közelmúlt erdélyi intézmények, alkotó munkásainak munkájában megnyílva unió hata’mas, gyiimölcsözőképcs magyar- sági élmény-anyagát. Ma még nem látszanak határozottan a további s későbbi alakulás, fejlődés körvonalai, de mire é-szrevemiők határozott meglétét, mire tapasztalhatnék és felmérhetnők méreteit, esetleg késő volna. Ezért szükséges egy előre kitervelt', minden pontra kiterjedő, fenti felfogásban kidolgozott decentralizációs művelődéspolitikának „kihirdetése1’. Természetesen ez nemcsak erdélyi kérdés. Egyetemes magyar kérdés és közelebbről éppúgy érdekli a Ttezántuít, a Fd vád éket. a Dunántúlt, a Délvidékiét az Alföldet, mint éppen Erdélyt.

Nem mondható hogy az eddigi Erdélyt i!- ető művelődéspolitikai alapvetésben nem érvényesült volna a korszerű decentralizációnak bizonyos meggondolása. A Ferenc József egyetem újjászervezése, a kor kivárni!mainak nagyrészt megfelelő uj szervezete és

szükséges kiegészítése is erre enged következtetni, Az Erdélyi Tudományos Intézel felállítása, megszervezése é> gvors munkába' állítása pétiig egyenesen korszakos jelentő ségüvé válhat, erdélyi szállásáml. nagy feladatokat Celjesilhel a magyar szempontú és európai kit ki ütés ii délkeletei! ropni. kumtá sok terén. Biztató kezdettel indult a íe.-*?.a~ baduiás után a másik nagy múltú erdélyi intézmény, az Erdélyi Muzeu in Egyesület, amelyben, úgy látszik, nagyon helyesen ismét a nagyvonalú muzeuun gondolat kére kedett felül. A százötveuéves erdélyi magyar színjátszás uj kezdete egyelőre a kiserieti í időszak jellegével lm\ Az Erdélyi Népmü ; velesi Bizottság nagy- iendiileLtel. végezte é‘- í végzi muukájáá s gyümölcseit nem volna n«'

I béx mán» számbavenni. Az Erdélyi Magyar I Közművelődési Egyesület tud <i jelek *ze- I r'u-t kevesebb viwskod ássa! és gyorsabban ál I ütő erejti & hatású munkához látni. Az í-ro- I dailmi társaságok is még mindig meglehető- í sen lanyhán „mozognak.'. Nem kétséges I azonban, hogy egy országos vonatkozásban I megfogalmazott egységes, de d íájkulturák j I kész adottságaiból és szükségleteiből kim I dúló decentralizációs uj művelődéspolitika \ í „kimondása11 nemcsak erdélyi viszonylatban. ! I bírna lendítő erővel, hanem friss vérkeriu* j ; gést hozna y/ egész országba es hathatósan j I munkálná az uj magyar művelődés kialaki j tásár.

Az érdek országos, a cél közös. Pécsen ezekben a jelekben sürgetik a Dunántúli 1 udományos Intézel felállítását •> a lelkes tervezgetők finn példákra hivatkoznak, ami kor a munkához a közösség ügyeimét is kérik 8 a társadalom anyagi, erejét is igényííflTELl

I

NE MZLl POLITIKAI SZÍ.MCE \

e*i Vil fij'tfeh«*?! > 1 n, tinMlékhW *■ i>/*« ti «Magyar»*,'

/élioly

•>•*211*11)'áj o u maejroriM vht t>r6■nţh-n*

Ml nÜ VA R HCtKU

• P C'» • üV..'illőko;

ülijá.’i w.-.»VA,-• »kJ •, > r\n ivííU/w, A •/ -,y iio> Ofe-irt i

fi&itoatik’

> :/

Wi .)i.VWl/{ .,:A*ţr

j*. k >v A 0.«- •. ... w •;. ci vu i v üji!. KOÍA)7.S\ \K

I \J l>

J : AuXM.K

\tfi r 1 •

\Í:J ‘XzláGt IL\ U

M

o;.<AM

vLiU’-i

be. szeretnék «enni. A kassai Kazinczy Tár saságban ál lapitól iák meg, hogy mennyire tragikus egy központnélküli táj sorsa P-7- egész nemzet létharcában s hogy a főváros után immár magvai Münchenekre é? firfu- /ékre. Drezdákra és \ elencékre, Lipcsékre és Nápolyokra van sziikségfink, ha a mi gyár életet erősíteni akarjuk.

Kedvezően alak«! a magyar-riérriet árucsere forgalom

BERLIN, április 25. A német—magyar gazdasági kapcsolatok szabályozására kiküldőt! német és magyar kormánybizottság április 17. és 23. között közös tanácskozásra ült össze Berlinben. A tanácskozások során megállapították, hogy a két ország között az árucsere, főleg háborús szempontból fontos területen, továbbra is kielégítően fejlődött. Több megállapodást kötöttek az áruforgalom rendezése tárgvában. Elsősorban a különböző könnyítésekben állapodtak meg a kiviteli forgalom 'számára. Ezek biztosítani fogják, hogy a kölcsönös ‘kifizetések továbbra is torlódásmentesen és késedelmek nélkül bonyolódnak le. A megáilapodá

sokat német részről Clodíus követ, magyar részről Nicki Alfréd rendkívüli követ es meghatalmazott miniszter irta alá.

Nicki Alfréd rendkívüli követ és ineghata1- mazott miniszternek berlini tartózkodása alatt alkalma, volt Fűnk birodalmi gazdasági miniszterrel és sok vezető német személyiséggel a német—magyar gazdasági kapcsolatok alakulásáról megbeszéléseket folytatni.

Nicki Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a magyar gazdasági bízóit* ság vezetője, berlini tartózkodása alatt látogatást tett Weizsaeckei külügyi államtitkárnál (MTI.)

Volt már molykára? Hogy ne legyen, használjon

Ä“ ruha, kábái is szőrmevcdőzsdkol ?

Légmentesen záró, moly, por, és gyűrődés ellen véd! Kevés pénzért több éven át megvédi ruha-, kabát- és szőrmeféléit.!

Arlistö.

..Unió' raolyzsák impregnált fi. (130X70 cm.) — — — — —

„Unió" molyzsék impregnált D. (165X82 cm.)

„Unió" molyzsák szagtalan B. (130X7« cm.) — —

..Unió;; molyzsák szagtalan D. (165X82 cm.) — — _ _

„Unió ‘ molypapir szagtalan, 1 boríték —• — — — — — __

.A.nden zsák légmentesen zárható kapcsokkal és külső-, belső akasztóval kapható LENZEK KÖN\VESBOLTBAN Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidékre utánvéttel ,s

szállítjuk!

Színvonalban legyünk cnrOpaiah - lengcgDcn mindig magijarok

ie.i4.-A« IihcmbSm mattHj.iéfiumtól

Szilárd meggyőződésem — folytatta a miniszter —. hogy7 a győzelmes habom után kialakuló uj Európában méltó hely illeli meg ezt az országot, de ezt cl helyet csalt akkor tud ja Jet ( írni és biztosítani magánál:. ha ebben az uj Európában is meg fogja tartani sajátos magyar egyéniségét, ■Sajátos magyar lelkiségét, sajátos magyar intézményeit, fokéul pedig jogának és alkotmányfejlődésének ősi alapokon nyugvó. jellegzetes magyar tartalmát és nem zeti értékeit. Színvonalban legyünk euró' pauik, de lényegben mindig és kizéirólag marad jut1.1: magijáról:. Ne levesszük szem elől, hogy az- uj Európa számára azok az erkölcsi értékeink s azok a sajátos nemzetfenntartó és áilamvezétési tulajdonságaink esnek leginkább latba, amelyek csakis a mi nemzetünk sajátjai.

A lelkes tetszéssel fogadott beszéd után Antal i.-r\;ín sorra kezetfogott a tisztviselőkkel és kiilöirkiilön te elbúcsúzott volt munkatátársaitól. (MTI.)

flLLAMHmBSTÉSEK

TARTÓS ondolál.teí, hajfesfést. felelősséggel készít Baier női fodrászat. Jókai-u 5. 01282

ELADÓ gyermekkocsi, sr.jp, legjobb karban. Sándor Lász!ó-u. 19. 01277

SÜRGŐSÉN eladó családi ház. Erzsébct-ut tetején, 15.000 pengő, 2 szoba, mellékhelyiségekkel. Mátyás király-tér 19. F.’470

KÜLÖNBEJÁRATÜ, diszkrét bútorozott szobát keres állandó lakó. Címeket „Armegje.öN ve" jeligére, a könyvosztályba. G. 29

BELVÁROSI villában 2 szobás garzoniakat» i to adó. Vörösmarty-u. 5. 01280

köszönetnyilvánítás. Hálás köszönetéi. mondok mindazoknak, akik felejthetetlen, jó íiain temetésen resztvettek és fájdalmamat enyhíteni igyekeztek, özv. Daume Gvuláné.

______ 7 01279

PARKCTTFS, üres szóira, villaépületben kiadó. Cím a kiadóhivatalban. 01278

LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a legválasztékosabb kivitelig, legolcsóbban az „ELLENZÉK" könyvesboltjában; Kolozsvár, Mátyás király fér Ş. ssám*

BUDAPEST, április 25. Antal Isi va» nemzetvédelmi propagandamintezter, aki közel Ital évet töltött el az igazságügyrui- nisztérium polüikai államtitkári székben, pénteken délben búcsúzon az igazságügy- í miniszteri um tisztviselői karától. A mi* j misztérium dísztermében egy begy ült Itezt- I viselő-kar élén és nevében Radocsay László igazságügyminiszter meleghangú be- I izédben búcsúztatta el Antal Istvánt.

Az igaz'ságügymintezter nagy tetszéssel fogadott beszéde után a tisztviselői kar rend kivid meleg ünneplésben részesítette Antal István minisztert. Antal István meghatott szavakkal mondott köszönetét az igazságügyminiszter üdvözlő beszédéért. Ezután hangoztat!a. bog} uj po.-zíjá- ra ugyanazt a szellemet a bzi magúval, amely a magyar közszolgálatnak, az igaz ságügytnünsztérinnink is sajátja, az áldo- z M k esz s é ginek, le gy e 1 én t n e k, köteles*é g - teljesítésnek, az akadályok előli meg nem torpanó helytállásnak szellemi-. Az tií poszton legfontosabb feladata őrködni a magvar lelkek felelt. \ gyázni a magyar lélek, erkölcsi értékéire, a bitre és önbizalomra, egységre, kitartásra és szilárd helytállásra. íz uj poszton c célt. <> magyar lelkek összefogását, a magyar sz>i>cl: összecsend ül ősét, a fel világosii ás. meggyőzés, megértés és nemzet politikai nevelés eszközeivel fogom szolgálni — mondotta.

P. 2.70 P. 3.20 P. 2.30 D. 2.70 P —.70 az EL- azorma!