Ellenzék, 1942. április (63. évfolyam, 74-97. szám)
1942-04-18 / 87. szám
EtijLENTZEK Î 3Í2 dp rill« I a. 1 einen d (uygedeii aurai* királyság, Kiteíy ellenáll az angol erőszaknak Sáka királynőiénél* széni városa* ahol hetven éves király uralkodik Arábia legkoazevvaiívahb ortzágébata Figyelem! figyelem ! jt ii Keudkivül érdekes es színes cikket közöl Mussolini lapjának köiépidetoii élő tudósítója Y ómenről, arról a/, arab országról, amely nem hódolt be az angoloknak k amelynek ellenállása a.- arab függetlenségi mozgalom egyik cgfontosabb tényezője. Az olasz újságíró cikke •magyar fordításban a következő: Mindenki tudja — kezdi cikkét az olasz újságíró, - hogy Yemen az az arab ország, amely hallatlan erővel all ellent az dngol politika nyomásának. Az ellenálló Yemen királya. Imam Yabya energikusan folytatja ellenállását «1 ••rif intrikák eilen és külügyimnisztere az öreg szívós, török származású tUgutii bey sikeresen küzdötte le az angol külügyi hivatal és Intelligence Semico mesterkedéseit. A/ angol politika támadásai minden arab ország ellen tobte ke\eshé sikert arattak, csak Vemen nem kapitulált. A király hetvenhat éves már, de t;e v u sokára la van. Testileg is valóságos csoda. Mindennap megeszik egy egész bárányt es évente u| teleséget vesz magának. Yemennek mint ismeretes, egyetlen külföldi országgal incsenek diplomáciai kapcsolatai A külügyminiszter elnevezés csak formalitás, mert a valóságban a világ egyetlen országában sinc- -omeni konzulátus. Sanaa u főváros. ahol a király lakik, valósággal megközelíthetetlen minden idegen számára. Sikerült a innlt évben mégis meglátogatnom. A város a bibi5«' Sába királyné szülővárosa, szent város, ahol legszigorúbban alkalmazzák a Korán tanításait A 'törvények könyörtelenek. Ebben az országban még mindig kivégzik a házasságtörő nőt é.; a tolvajoknak levágják a kezét, am el vet círel- •rentő példák'*nnen közszemlére tesznek k>. — Az Adenben uralkodó angolok minden ere- iükkel le akerják küzdeni a vemen* el'enéi- . ást, de ennek a kis birodalomnak 25 év óta sikerült ellenállni és úgy uralkodójának, mint kormányának álláspontja te'jesen un goi ellenes. Ennek a magatartásnak tradíciója van. Yemen az egyetlen arab állam, mely a múlt világháború alatt nem engedett az angol befolyásnak. azokban a rendkívül nehéz, és kényes időkben. Az angolok minden erővel meg- kísérelték befolyásolni a népet, de eredménvte- ’-lenül. Yemen csodálatos ügyességgel megmaradt önálló államnak. Igaz. hogv az elmúlt 25 évben az angol-yemeni kapcsolatok egyre rósz- szabbodtak s e pillanatban eljutottak a válságig. 1928-ban. mikor az angolok bombázták Qatabah vernem várost, a kis ország hadserege ’nertárnadta Adent és el is foglalt néhány kerületet. A legutolsó években, különösen Olaszország jbessziniai hadjárata után még súlyosabban nehezedik Arábiára az angol nyomás. 1:938 februárjában az adeni angol küldöttség Sanaaha gyűlt össze, hogy tárgyaljon a vemeni királlyal. azaz az lmommal Ennek a tárgyalásnak azonban nem volt semmi eredménye Mint min- 'üg, az Imam most -sem akart tudni a7 angolokról és kijelentette, hogv nem hajlandó semmiféle megegyezésre. Néhány héttel ezután az angol királynak egv másik küldöttje kísérelte meg a vemeni utazást. d<* ez alkalommal .-.erű jutalmazta siker fáradozásait Ugyanis még ez év júniusában újra kezdődtek a7 ellen- K'-geskedések. 1939 nyarán a vemeni kíi'ngvmi- ■ (sztérium jelentette, hogv Adenben áilomá- nz6 angol reanarok megkisé^elték a vemeni területre való behatolást. Azonban az erélyes - Üenállásra kénytelenek voltak visszavonulni. £z a kis arab ország az egyetlen, amely Olaszországgal együtt meg akarja dönteni Anglia afrikai és ázsiai befolyását. Pedig Yemen- üfek m-ndössze hárommillió lakosa van A hetvenhat ?ves kirátv a négyezer méter magasságban épii’t hegyi városban él, abban a városban, amely mindig ellenálló volt az angol politikai nyomásnak. E pillanatban az egzotikus kis ország egész szivével várja a jelenei világháborúban a tengelvállamok győzel- nét, hogy egyszer és mindenkorra megszabaduljon <>si ellenségétől, Angliától. Sanaaban nagy érdeklődéssel kísérik a világ háborús eseményeit, amelyekről közvetlenül értesülnek, bála az újonnan felszerelt hatalmas rádióvevőnek, amelyet olasz technikusok szereltek fel. Ez az olasz munkával készült rádió az egyetlen az egész ország területin. Magán rádiókészülékek tartása tilos. Eppugv. mint a gramofon használata a zeidita vallás szigorú törvényei- megtiltják a zene élvezését Ha mégis megszegik e rendelkezést, akkor ennek a. kii- ’önös izlam országnak királya saját kezével t;’ri szét a bűnjelként beszolgáltatott gramofon- lemezeket ^rnfán hangok nem hatolhatnak hp cobe n különös világba amely a legtisztább muzulmán hagyományokat őrzi. Maga a királv s ennek megfelelően tölt* «aniait. Mteden reg. -/-.I rjs? szokás szerint saját, kertjében btrásko- <..'.st tart amikor a birodalom minden részéből ’•ozzá zarándokolnak a pereskedő embetek. A 1 irály, aki csodálatos szellemi képességekkel ’■ende’.'-.ezik, 'kivíílről tudja a Korán egész s?ö- vegét és minden egyes bírálatát a Korán egv ‘■yv idézetével támasztja alá, valóban salamoni «« Susogó étteremben, Unió-utca 14. szám alatt 3 fogásos déli msnü P. 1.50/ Elsőrangú faj és csemege borok! — Ursus sör! é Esténké ni t A CY £ & K A C A Budapest k (tívenc üizöze énekei Bárdi Alpod Umlirált jc.zz- es ci^únyztr.eküia kisuete mellett. Parketiezésl munkálatokat jutányosán vállal IBrimm éí Co. Zápo!ya-u!ca 0. száaa és SzeBtegvbás- ntca 1. szám. (Sebők cukrászda.} V/ a báli méghivó mindig csuk gon- ilot okoz az ernbernok — z«örtölő<iüil özvegy Peéryné két leányé felé. Mo-l a/iáu nincs nyugtom töietek. Minden- úron < ! akartok menni a gazdabálra, pe «l g tudjátok, hogy egy ilyen mulatság j ' agy ónba kerül. Be k*d] látnotok, hogy j nem lehet... egyszerűen lehetetlenségei ! kívántok ‘óíem... Peéryné beletúrta fejét a délutáni uj- MÍgha és olvasni akart. De a »orok értelmet lenül futettak el szemei előtt és egv- re joliban fészkelődön benne valami ide g< - nyugtalanság. Juciit, a kisebbik leány, j félénken figyelte, hogy nem e zavarja : anyját és halk, esdeklő hangon kunvo- rált: De édesanyám, mién kerül no az olyan sokba i Ej ruha... az nem is kell. Jo lesz nekem a tavalyi fehér, legfeljebb 1 <?gy kicsit átalakítjuk Terivel. I Félénk hangja egyre erősödött, egyre ! meggyősőbbé fűtötte a bál utáni vág>a : kozás, melynek tüze pirosra színesítette barackvirás sainii arcát és fekete I>ogar •szemeit olyan ragyogóra feuveritettc- mint a fekete gyémánt. — Egye. igazán elmegyünk. édf-s anyám? — könyörgött újra.- Hát a ruha... a ruha — ingadozói! az imént még kérlelhetetlen anyai ellen áMás — az megvolna. Neked jól ál! az a febor tidl. amit tavaly csináltattunk a medikus bálra. A. fehér az mindig fehér, legjobban is bhk egy fiatal lcánvn.uk és mm 'ülök fel, akárhányszor is veszed fel i egymásután. Terinek is szép még a zöld laft rnliáia. elmehetne benne. Az ezüst brokát cipőd ugyan foszlott már egy ki- j esU elől az orránál, de azt csak én ver- I tem észre, ahogy ültömben minden apró ‘ “ágo* megfigye’ek rajtatok... inas nem ve- azt észre a táncolok tömegében... j Peeryne azon vette észre magát, hogv i anyai szrve védőügyvéddé lágyult és j hirtelen feleszmélve kino-s igyekezettel I erőltette magára a szülői józanságot. , — De gondoljátok meg gyermekeim, hogy ni? minden apróságra van szükségetek n bálra: kesz.tvü. harisnya. gyöngy és tudnám is én felsorolni, hogy még mi minden ba-sz.outalanság, ami rengeteg pénzbe kerül. — De anváoskám. drága — vetette fel j j most már Teri is kézimunkája fölé haj- i tort aranyszőke fejét — hiszen tudja, í hogy holnapra befejezem ezt a térítőt, j Pavlescuné kifizeti és abból majd még- í vesszük azl a néhány apróságot, ami még szükséges! — Fiát nem bánom — adta meg magát látszólagosan Peéryné. de a belépti- díjat honnan teremlem ölő. három sze* mévre A Félup/i: nyugdijam rámegy, legyetek okosak gyermekeim és mondjatok le erről a bálról. Judit a veszni induló perfölöttii kétségbeesésével. lobbanékony termeszeiének egész hevével öntötte ki színe keservét: — Anyám, én nem maradok itthon . . . nem akarok itthon maradni. E™ nem élet. nem fiatalság, hogv az ember egész nap csak dolgozzon, gürcöljön ro«ru!fizetett kézimunkákon és még egy bálba sen» mehet el, aho! legalább egy éjszakára lerázhatja magáról ennek a nyomorúságos, módon. Délután palotájában körülveszi kis udvara <x ha nagyritkán látogató érkezik, azt megvendégeli keleti szokás szerint. Mikor Sa- lütőben voltam és abban a szerencsében részesültem, hogy vendége lehettem az Imámnak, az uralkodó egy párnából rakott trónon ült és a birodalom ügyeivel foglalkozott, amelyeket Írásban nyújtottak át neki. Minden egyes át- !nézett iratra ráütötte a királyi pecsétet. A kihallgatás végén egyik embere végigvezetett a palotán, megcsodálhattam ennek minden érde- k kességét és keleti szépségét. Különösen nagy benyomást tett r.ím .» palota könyvtára. Ha:al- iníis kötetek őrzik itt az angol—yemeni kap csőlátók emlékéi. Itt vannak az angol királyok ingerült üzenetei és az azokra irt válasz. Köte- őrzik a büszke t-s forradalmi nép ellenálld -ö s btj .. Ikák- I . cöb< .............. .... állást, amely egyedül maradt meg szabadon az egész izlam vúágban. _______________________" (-1 A tiszteletjegy.. * Irts: GAÁL OLGA eşyliarijtu eh tuek mimlcn nyűgét, iiaját. I KJ élünk, mini valami kolostori -züzek. . . Anyám is volt Fatal, fi zero tie az életet. a mulatságról, meg- A kérték a kezét, férjhez is menl . . . miért kell nekünk ' mindenről h mondani, árui ép. am öröm az életben? . . . Judit szájából csak úgy zúdultak a fia ku'ág lázadásnak keserűen tulmérele- z .t, belátást, megalkuvást nt*ru ismerő Szavai. \ halk. urűzcgénységü szobában az ing lóra egyenletes ketyegése ballat- -zott csak. Judit a jégvirágos ablaktáblához s/oritnttn forró homlokát, sűrűn hulló könnyei végigcsorogtak uz ablak párkányom i - szaggatott, tompa, i’demes konpanásasi Imlltak a padlóra Teri a sza kadtrugóju ji iis dfvány sarkába süppedve villámgyorsan öltögeteft kézimunkáján. (> nem volt forrólejü lázadó, mini Judit. Eesí’.s villanás ii kék gyermeksacrueíit állialato^an -zögezte az ölében tartott kézimunkára < s feltekhdésnyi időt a-iji engedve magáuak. szokott higgadtságával mondta: .— Hát menjünk el édesanyám a ti.>z teletjeggyí-1, uc fizessünk beléptidijat, a pénztárnál úgyis loiugias férfiak ülnek ^ — kacagott fel pajkos vidámsággal -. mi pedig védtelen hölgyek vagyunk. Peéryné szivess bben elviselte ^ olna még félnapig a Judit lázadó szemrebá- ; uvá-ait. mint a Teri szöget fején találó ottlétét. A tiszteletjegy. £/ moto-zkált már amúgy is egész álló nap a Peéryné fejé- i ben. A ajjon ki küldhette? Van annak már tíz esztendeje is, hogy’ nem küldtek , neki tisztelet jegyet, arnióla áldotiemlékü í ura olköllözötl nz élők sorából, szerény l 1 :sszavcnu]tságban éllek és az ismerősök ■ lassan el- és feledkeztek róluk. Igaz, j hogy a két gyermek közben nagylánnyá j cseperedett és bizonyára nekik szól most , a tisztelet jegy -— gondolta jóleső anyai i büszkeséggel . De nagyobbik leányának- j merész ötlete egészen megzavarta a fe* j jót. Hogy ő, özvegy Peéry Aladámé meg | nem váltott tisztele!jeggyel menjen el a j bálba. Menten elsiilyedne szégyenében, j Gondolni sem akart ilyen szörnyű dolog- ; ra . ,. í De a két leány már olyan diadalittasan | nézett anyjára, mint akik biztosak a gyo- j /elemben. Judit nővére lángelméjének ragyogó ötletében, mint a szivére boruló sötét fellegeket áttörő mennyei fenekévé- j ben. szinte test nélküli könnyedséggel j táncolta körül az asztalt: — Megyünk! — kiáltotta diadalmasan < és viharosan összecsókolta anyjaI. Én. ma- : gam mutatom fel majd a tiszteld jegyet a | pénztárnál! A fényesen kivilágított sarki szálloda | előtt bosszú sor autó állott. Cilindere* ■ urak hódoló mosollyá! segítették ki belőlük a ragyogó szép lányokat, asszonvo- j kát. Peéryné gyalog érkezett két leánya- j va! a szálloda elé. A zuzmarás januári éj" 1 szakában halk muzsika szűrődött ki a báltermekből. Todhnak egyszerre bangó- : san kezdett verni a sţzve és kopott teli- j kubátja zsebében görcsösen szorongatta a | tiszteletjegyet. A szőnyegekkel és pálmákkal díszített buliban elkeveredték a -/inéi-, illatos báli népség között. Amikor a bi'járutnál Idő pénztár-halakhoz értek, INterynének elállt a lélegzete. Arca uk m »óit és hideg, miül a márvány... Bartók Di ita nyomban felugrott a p. nzlárai-ztal mellől, ahogy meglátta őket. \ illámgy orsan meghajolt Peéry ío- elolt. hódolattal kez^tcsókolt neki, meg Terinek, aztán Juditra ragyogóit a sz* me. Le. sem vette róla egé#z éjszaka. Lg> őriz<e. mint egy Cerberoá. Ha kivették a karjából, a harmadik fordulónál már is mét mosolyogva hajolt mt-g előtte. A lágy kerwgők alal> gyöngéden karolta át a leányt, a *zupécsárdás mámorában pétiig olyan szorosan ob ile magához, hogy Judit bcleremegeft. Egy ruáfibamélyedt te kintelükön keresztül érezték, hogy örökre össze-zövődött a sorsuk. A kolozsvári Szent Mihály-tetnpJoco fölött a felkelő nap liláspirosra festette :i felhőket. A sarki szálJodából kisebh- nagyobb csoportokban :zal)iugóztak szét a bálozók. Zuzmarás bajuszu sofőrök és cs biigelő szánkó kocsisok ugrottak szof- gálutkézen a bejárat elé. A frissen eset! hó elvan keservesén csikorgóit a bajual i-ö járókelőinek labai alatt, miatba be mocskolt szüzességét siratta volna. \ Majális-utca bóvai-jégge] borított S'r kos. lejtő- járdáján Peéryék igyekeztek hazafelé. Néhány fiatalember vette őket körül. Judit és Pista el-elnfarsdoztak a többiektől. A fiú lehúzta I>cnzintői. öreg -égtől száraz fehér gjasszi-ktsxtyüjét és lilára dermedt jobbkezét becsusztatta a leány kabátzsebébe. Remiin», fagyos utjai ráfonódtak a Judit meleg kezére1, mindig szorosabban, mint egy feloldhatatlan bilincs. Judit nem érezte sem a hideget, sem a szorítás fájdalmát, csak azt. hogy' kimondhatatlanul boldog... — Judit — súgta neki a fiú szilárd és mégis szivetsimogató gyöngéd hangon —, elsejére berendeltek román nyelvvizsgára. Ha sikerül, ha nem buktatnak el. akkor... Tovább nem mondhatta, mert a vidám báli hangulatú kis társaság már a ház elé ért és a késlelkedő párra várakozva, megálltak a kapuba a. A szerelem boldogságába feledkezett pár — mint a tettéért bűnös — rezzent fel a feléje röpített incselkedő megjegyzésekre. Meggyorsították lépteiket, sietve húzták ki kezüket a kabátzseb meleg kis fészkéből. Gyűrűit fehér lap hullott a lábaik élé. Pista felemelte a hóról és cdanyujtotta a leánynak. Judit fehérré sápadva meredt a zsebében meggyötört fehér lapra: a tisztelet jegyre. .'Akkor jir totl e*zébe. hogy elfelejtette felmutatni a pénztárnál. Jegy nélkül mentek be a bálba... Ezt a könyvef minden magyarnak rirnernle kell! Dűkány András: A magyarság lelki arca jMagyar népléiektani rajzokf A főbb gyűjtő-fejezetek címei: ” A néplélefe alapértesei. A közösségi érzések ereje. Eriéi« mi sajátosságok. A befeié forduló létek. A leltem forradalma A tudomány atjsi. 2?S oldal ára 6 60 pengő. Kapható az ELLENZfK KÖNYVESBOLTJÁBAN Kolozsvár, Mátyás király- tér 9 Vidékre utánvéttel is azonnal kiildjiü*- Kérje az ni tavaszi könyvjegyzéket
