Ellenzék, 1942. április (63. évfolyam, 74-97. szám)
1942-04-18 / 87. szám
iă Xu la kl*,it, ^ Jib lrf«s fi*ex© íajj&s vékony íüzetecské jelent meg Marék Antal tollából d felszabadított magyar végek meg- .szállás alatti irodalmáról. Ez a vékony íüz&tecs- ke azonban komoly figyelmet érdemel; első kísérlet a hazakerült országrészek szellemi hozományának összehasonlító felmérésére. Kissé visszaszalad a múltba , hogy élesebb hátteret festhessen a közszemlére helyezett közelebbi múlt szellemi élete mögé. Vannak aránytalanságok benne. De nem szabad elfelejteni, hogy három külön szellemi birodalom 187 munkásáról, 42 folyóiratáról és 10 irodalmi köréről próbál egy s más lényeges dolgot négy ivea csszesüriteni. A füzet igen jó kezdet Mindjárt az elején, az indulásnál rácsap a lényegre: a megszállott magyar tájak irodalmát nem szabad itthoni mérce alá lökni; ahol egy irodalmi kör megszervezése és összetartása hőstett volt, egy folyóirat, de még egy napilap megjelentetése nemzeti áldozat, ott a magyar betű bibliai értékűvé vált, ott az irodalomban ne keressünk se fényűzést, se szórakozást, mert a magyar létkérdések mellől minden egyéb kibukott a versenyben. Az az irodalom csak önmagával és hatásával mérhető fel. Marék Antal rendszeresen jár el a feldolgozásban: a felszabadulás idősoros rendjét követi s igy a Felvidékkel kezdi. Erdéllyel folytatja és Délvidékkel zárja le rövid szemleut- ját. Az értékelésben azonban nem tagadja meg az elsőséget Erdélytől. A Délvidék, az a legrnos- tohább számkivetésből jövő testvér, harmadik helyre szorul. Mivel tört Erdély az első helyre? —- kérdhetjük. Azza'í-e, hogy két évtized alatt majdnem száz tollnvunkása, 18 hosszabb életű folyóirata, tucatnyi komoly, országos elterjedési: napilapja s kétszáznál is több kisebb újságja, négy nagy irodalmi és két közművelődési társasága, több vándorszmíársuíata mellett egy állandó szinháza s több könyvkiadóvállalata volt? Nem. Ez talán csupán annak a következménye, hogy a románoknak elzálogosított kétmilliónyi magyar állandóbb feltételeket teremthetett a maga szellemi életterében, mint a csehek paradicsomába tuszkolt egymilliós magyarság. Mindkét területnek — úgy Erdélynek, mint a Felvidéknek —- erős irodalmi hagyománya: voltak; csak öntözni kellett (sós magyar köny- Snyel) a régi gyökeret, hogy ismét dúsan sár- 1 jatíion s virágozzék. Az ilyen összevetés mutatja meg: milyen Óriási történelmi tett volt irodalmat, szellemi életet, közművelődési mozgalmat teremteni a jSokkalta kisebb Délvidéken. Helyi irodalmi ha- gvományok nélkül, a szellemi életközösség külső feltételei nélkül milyen emberfölötti feladat volt egy Szenteieky Kornélé: kisebbségi magyar öntudatot alakitani, ahol tudvalévőén még soha nem volt önálló szellemi élet? Itthon az emberek ma könnyen rábízzák a vigye- zást a szellem bajvívóira. De akkor, oíi minden magyarnak, férfinak és nőnek, őrködnie és töprengenie kel/eíí: a hatalom féltenyérre] könnyedén elseperhette vigyázótnkat, agyoncsaphatta életkeretünket jelentő szervezeteinket, de a harsonának, ha halkabban is, mindig szólnia kellett. Tehát, Erdéiy mivel nyerte el az irodalom kék szalagját a többi mostoha sorsú magyar föld eiői? A felelet sok nemes fémbői van- ötvözve. Amikor a Felvidék megtenni első verskötetét. Merényi Gyula: Rosa Mystica-ját, nálunk Erdélyben Kós Károly Attila királyról mond regös éneket. Amíg Mécs László Hajnali harangszóval ébreszti az aivó magyart, Erdélyben már több fel rázó kiáltás riasztotta talpra a szemdörzsölő, ocsúdó magyart. Végvári mutatta meg Erdélyben először, hogy egy pár soros kis vers nagy politikai tett is lehet (Segítsetek!) Kisebbségi életkeretben az Írás mindenkor és mindenütt a nemzeti élet eseménye. Talán minden kötelet számon tartanak, egy cikkről hónapokig beszélnek s évek múlva 'is emlékeznek rá; éppen ezért féltékenyen vigyáznák erre a vihartépte vadvirágra, az irodalomra, hevesen ráütnek a durva kézre, amely valamit elront. De ezen túl, nézzük csak meg, egy vers. egy cikk, egy vékony könyvecske sorsfordulót jelenthetett a népi közösség haladásában. Ne mondjunk mást, Reményik: Eredj, ha tudsz... vagy Ahogy lehet, .. cimü verse. Makkai Sándor: A magunk revíziója című könyve nem volt-e egy-egy térítője az erdélyi magyar szellemi életnek? Nemcsak esemény, annál sokkal több, élmény volt az s akkor érdemes volt magyarul élni érette; az ifjú nemzedék zászlójára irta é3 diadalra vitte azzal, hogy a saját életkörében megvalósítsa. Erdély az irodalmat tette a magyar magatartás gerincévé; mert azt nem lehetett másképpen magyarázni, mint smilven. S aztán hozzáfogott hogy kiéoitse, erődrendszert alkosson belőle maga koré. A Szépmíves Céhben már 1924-ben megteremti az erdélyi irodalom foglalatúit; ez a sorozat azóta úgyszólván maga az erdélyi irodalom. Két esztendővel később, i926-ban, Kemény János marosvécsi kastélyában, baráti megbeszélésen vendégül látja a szellemi embereket s ezzel megalapítja az délyi írók Helikon baráti körét, eov irodaim! társaságokon felüli, kötetlen szellemi munkaközösségét, amely széles arcvonalu epyütímii«ködése által lehetővé teszi a magyarság egységes szellemi irányítását. Amikor a fészek meg volt rakva, valamennyivel talán könnyebb volt éberen vigyázni, hogy kakuktojás ne kerüljön belé. E pillanattól kezdve Erdély többé nem írói termékeket adott a magyarságnak, elszórva és szertelenül; csendben hozzáfogott, hogy szerves irodalmat teremtsen. Szellemi világot épített, fogalmakat tisztázott, teljes magyar szemléletet alakított ki, kisebbségi magyar öntudatot teremtett, a hatalmi alacsonyabb- réndüség érzete helyett súlyosabb, emberibb hivatástudatával töltötte meg a lelkeket Munkatervét alfától az ómegáig megvalósította: csorbítatlanul kikovácsolt magyar vUágs 2em- lélete volt, amikor Becsben salamoni Ítélettel vörös irónt tartottak föléje. Marék Antal nem mondja ki kerekén, de finoman érzékelteti, inkább csak elárulja, hogy megállapította: az egységes értékrend, a kifér • .T ott szellem, a kiteljesedett világkép alkot je Erdély irodalmi elsőségét. Amiţ, Erdély adott, az hiánytalan szellemi alkotás, az egész magyar szellemi élet kicsinyített mása s Európa min den jelentős szellemi rezzenésének megvan « vetületű benne. Az elszármazott Írók tárgyalásánál fel is tünteti, hogy «)/ erdélyiek, Aprily Lajossal és Makk ni Şdndo.ţral &z élen, Hasukban a mai napig Erdély hii ibiinak '.'adják magukat; volt mát egy kialakult szellem, amelyből távozásukkor többé már nem téphették ki magukat, eltávoztak, du szellemileg onnan táplálkoztak, a köldökzsinórt nem. tudták elvágni. A máshonnan elszármazott szellemi emberek hamar és nyomtalanul belesimultak az egyetemes magyarság szellemi hullámzásába Ez a kiforrott, sajátságos, sorsgyuró szellem a visszatért Erdély legnagyobb áldozati ajándéka a magyar élet öröktüzü oltárán. Finnek jnegváltésa teszi különösen becsessé Marék Antal füzetét is, Uidonságok, klasszikusok Albumok, felszerelések, — Szálatok hiánylistára, Kg- moly, szolid árak. Gyűjteményt, i ömegbély eg ekei készpénzért veszek. /- He reze y ErnŐné bélyeg- kereskedő fivér, Dávid F.~ utca 12. Vesz, elad, cseréi, Az orvosok ma divatban vannak. Mines re gény, színdarab, melyben az orvosok szere pet, vagy legalább néhány szúrást ne kap’ nának. Ifjú költők között divat ódát zengeni kezelőorvosukhoz. Nincs egylet, sem mozgalom:, ahol orvosokat ne találnánk. He •lyes ez vagy nem, most nem ezzel fogdáiké* zom. Az egész divathoz csak azi a mélabus megjegyzést fűzöm, hogy dacára a nagy népszerűségnek, az, orvosok problémájával végül tulajdonképpen senki sem foglalkozik. Mert mindenki a .,paciens“ szemén keresztül nézi az orvost és ez a szemlélet veszedelmesen hasonlít ahhoz, amikor az ember egy bizonyos használati, tárgyát bir&lgatja. Hogy ju vagy rossz, célszerű vagy ostoba, tartós vagy romlékony, megérte az árát vagy nem, mutatós vagy kopott. — és ágy tovább. Hogy az orvosnak Saját, egyéni, emberi szempontjai is lehetnek, erre az egyre nem gondol senki. Még az úgynevezett „mértékadó körök*" sect, melyek pedig az orvos sorsát eldöntik. Pedig ennek a feledékenységnek elevenbe vágó következményei vannak -— nemcsak a/ orvos, hanem a közönség számára is. A közönség éppen úgy nem nélkülözhet; az orvost, mint teszem azt: a lábbeüt. Ha tehát hiba ‘történik a lábbeli-eloszlás, — azaz or- voS-ebátás —- körül, joggal felháborodik, felháborodásának pedig néha széles hullámverése van. Ennek tulajdonítom, hogy a Szerkesztő régi kedves barálcni, méltatlankodó kérdés! intéz hozzám: mi igaz a sokat emlegetett orvosinányból? Van-e orvoshiány vagy nincs? Ha hiány van. miért nyomorog min’ den nagyvárosa uecában legalább három orvos-proletár? Ha pedig nincs hiány, hogy lehetnek tízezres falvak orvos nélkül vagy egyetlen, fölhalmozott és éppen ezért mindig veszekedős doktorbácsival? Vagy egyszerűen csak az orvosok „helytelen elosztása“ — iá&d jábbeii-ellálás — okozza ezen ellentéteket? Vájjon nem történt-e hanyagság illetékeseknél? És ha orvoshaány van, mi lesz a nép- egészségüggyel?! Vagy feléte eshető azon súlyosan kifogásolható eset, hogy ez a helytelen elosztás egyszerűen az orvosok — egyéni szempontjai miatt jön létre? ,. . Hát igen, előfordult azon ritka eset, hogy valaki elismerte, hogy az. orvosoknak egyéni szempontjaik is lehelnek. Ennek láttán indíttatva érzem magamat némely orvosi keserveket elsírni, felismerésül kedves barátom tár- <i yiJa goss ágának. Nem hiszem, hogy ezzel megoldanám az orvos-problémát. Mert ez szerintem, jelen beállítottsága mellett, megoldhatatlan: az emberiesség nevében a mér lég ugyanis újabban itulságosau a „paciens1 pávára billeni — az orvos rovására. A paciensnek ezer lehetősége nyílik elenszolgáí- tatáí, sót méltányosság nélkül kihasználni az ervc-s-t. Ezzel az orvosi pálya lassanként Hihetetlenné válik. Tehát egyre kevesebb az orvos. Mert erővel orvossá tenni azért, hogy a „helyes elosztás16 lehetővé váljék, mégsem lehet senkit. Az orvosnak ugyanis gyomra van, mint más embernek. Családjának nemkülönben. Ereje, Ideje pedig neki sincs több, mint másnak. Sőt. gyakran betegebb, mint úgynevezett betegei. Nyugdija többnyire nincs. Vagyona honnan lenne? Régen a doktorok urak voltak ég ezt meg is érdemelték. hiszen egyedien polgári pálya sem áldoz fej annyit hivatásának és nem. telje- Bit annyit a köz javára, mint az orvosi. Ma az orvosok fvCv, vV V Volt már molykára? jir Székelyföldi növényekből kétt*i m Erdélyrészi Hangya Rum- H Lkörgyár, MarosvásArhely# SffHMI—l'l'imiilWHH IWmMBfflWHIlWn ben biztcnUhftlná, maga és családja jovojet megalapozva látná, hiszen az orvosi gyakor inthau ugyancsak igahogy pénz bes/c-, kutya ugat.., De iMezilc-e ilyen az orvot ■ lámára manapság? Hogy létezhetnél. onkot az orvost minden diplomások közói. legutolsók közé nevezik ki, a ,í.iz-bárornu4” te mim rs engedik tűi a ..nyolcon?1 Azon idejét niult babona alapján, hogy az „orvos ügyi keres mellette eleget''1 — nem véve figyc lembe, hogy ha „találna4* is. valamit, külön munkáért kapná é* a mai, minden odcépze lést felülmúló társadalombiziosüiU) lacllftl — mély jövőre csak terjeszkedő Szándékol mvÁst mihof is kereshetve? 'i'úr$ad(áombiétto*tus - a cosi kiheverheteheu, halálos gebe, az otvo-x munka tömeg*, ikkó A iá® jutásánál. <’•» a minőségmunka kizárásának útja, Gyönyör» gondolat, hogy betegség gseíére tuindériK* biztcsitvii jegyen. Csak az a csúnya benn bog; más ember bi/ioAtotr-igának otw sí kar fizeti meg az árát. Az az orvosi kai mely jövőjét csak. gyűjtendő ki-, vaj-, onká jabói b.i.».leolthatná, ha ennek lehetó»égét e nem venné tőle .> társadalomhí/ü.o Alá-. Mi hői gyűjt.-ön. léikor :i> intézetek ’'egfeljebl ovi 6 pengői fizetnek az oicvsr.uL zsaludon ként, amiből b személy, véve egy családnál — ír, fillér Sem esik havonta egy szeméi egész hónapi ellátását a? Ezért k*-!l sz oivos fiák éjjel és nappal, sárban t\s fagyban. reu delőbúa és háznál rendelkezésre áliani. E/é; költött vagyont tanulmányaira ezért fűi <■ világit, ezért szerzeíf vagyoni író : o-v ■ ésf, ezért íizM minden osztói vitái nagy*.ói odót. Mert egészen téves a biztosi ók aze, czáiuEása, hogy nem minden beteg veszi * orvost minden hónapban igénybe, v ni.:. * siló orvosok havi jelentései mutatják iieu legalább a bizíosuoüaak jele minden hó napban élc-tjcj.t ad magáról, főképpen per í-zv olyan dalgokkal, amelyekké} egyébkén nem menne orvoshoz. Vágyó- egyszeri b tegeUái-átíára — háznál is - - legfeljebb - j >0 fillér jut, szemben a hivatalosan mcg.í' lapított nagyonis szerény összegekkel. ,, É vari-e nagyobb megaláznia a hatnak, rain s; , fiogy boldog az as orvos, trí U g lább < biztosíthatja magának — mert ha ez níru akkor még ét sincs, akkor nemcsak gyii de élni *inc3 miből? Állítólag régen AngHá ban az orvosi pálya vagyonos előkelők ur passziója volt, mint a műgyűjtés, vagy a l&r dók házának íagsaga. íls megmondták ni* évezredekkel ezelőtt, hogy „ nincs vészedéi «sesebb ember, mini az éhe- orvos", é . i • - •***•- -i '***& * ^■— • • , a jr. „ A.-tv, ’ fc ..vá .., y rJ?. * Igazat keil adui egyik karrár-unh -ohajtásá «ak: „jó orvos csjah független ember lehel ... viszont orvosnál a függetlenség csuk az jelenti, hegy ha véletlenül éhsnhsl, senk sem vonja ezért felelősségre...' Szép es jó volna a társadalombiztosítás,. L mellette az orvos megőrizhetné emberi, műn kabelt es tudományos függetlenségét és te megfizetnék munkáját. Ha a bizlosiiou Ur sadaiom megértené, hogy az orvosnak független untéig olyan foglalkozásához tar tozó dolog, mint a csipesz, vagy 3 röntgen Mert egyetlen foglakozás sem követeli me annyira a rendezett es gondtalan hátteret a ránctaian homlokot, kedélyes K ilépés", jó! lakott gyomrot, tiszta és ápolt külsőt, jói «' meleg öltözködést, fűlött szobát, kénvelme közlekedési eszközt, mint *■/. et páciensei érdekében. Meri hogyan lehet kívánná, hog- aprólékosan, nem siíh’C, odaadással és ót dekiődéssel haTgassa mác ember panaszait <?. szedje össze figyelmét más era béren .-égi tésre, as olyan ember, kinek krajcáré.; gon dók teszik zavarossá gondolkozását., tulórá ■zás fáradtsága tesz.i ingerlékennyé, hossz? gyaloglásiban átázott a lába é-1 elfáradt a Ír N'ka, aki, mikor a beteghez ér. csak. várja hogy pihenhessen. nem* hogy u munkához kezdjen és akit ‘türelmetlen ;.i lésre int a tudat, hogy még <Hz, egyenkén 25 fillérrel ..honorált“ beteg várja Iegkii iiinbözőbb iranyokbau és aki nem tud vé gül sem magát megbecsiiOolcg dolgozn mert eszközei kopottak és hiányosak, künv vei évtizedesek, olvasni, tenului pedig ide je nincs? Légmentesen záró, moly, por, és gyűrődés ellen véd! Kevés pénzért ruha-, kabát- és szőnaeféléil! több éven át sueevíA; „Unió” „Unió” „Unió” „Unió" .Árlista: molyzsák impregnált B. (130X70 cm.) inoiyzsák impregnált D. (Í65X82 cm.) molyzsák szagtalan B. (130X70 cm.) molyzsák szagtalan D. Í165X82 ma.) „Unió ” molypapir szagtalan 1 boríték SíwÍcuc^^'égmentesem zárható kapcsokkal és külső-, belső akasztóval kapható Ci-hteEK KÖM * VESBOLTBAN Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidékre utánvéttel i száiUtjuáí p. 2.;o P. 3.20 P. 2.30 P. 2.70 P —.70 az EL- is azonnal Ha vf-f, \dagon termesz?lénél fogva foglalkozás, az orvosé az. A közön-tó; és a mértékadó kö«*ók ebből az uriíágbó* csak a bokezüseg és- áldozatkészség köt- tó zettségél :aljuk meg, V/. orvosi munkál -u- gyen igénybe venni: természetes dolog. Sem- csak a nincstelen javára, (kik*>t ugyan jn gyen ellátni jenki sem kényszeríti pl. az ügyvédet, hiszen az. orvos éppen s/ért ur ember'“, mert képes lemondani a haszonról magasabb szempontokért. j hanem % teez nem. fér Össze hivatásuk gyál: óriását a* 5 Tehát lassan kivesznek, mint a bölények i íme az egész orvos-probléma ■ - az orvo s szemével nézve. Sajnos, az orvosnak még j ez.t sem magyon szabad — seját ebemével néznie a dolgokat, hanem csak a paciensével ahogy panaszból is csak a más panaszának van oga az életben — sajátjának -ebs • . ih ii.-í: ez égyszer mégis panaszkodni fogok a többi orvosok nevében is. Magára vessen szerkesztőm, hogy’ ezt felidézte. A. régi kiírni bölcsesség szerint papoknak, művészeknek cs orvosoknak tilos volt családot alá- \ pbtamok azért, meri hivatásuk kizárta \ egyéni élet lehetőségét. Bizony ma ős igaz | ez, gondoljunk arra, bog)- az orvos családfa- j nak mennyire alá k«î& rendelnie magáit a í hivatásának, azaz más ember érdekeinek. Áss orvos addig számít jó orvosnak, míg? ezt ellenkezés nélkül elfogadja, de felháborodást vált ki. hogy egyszer megtagadja» az enge- delmességct és csak egy beteget is mteilőz, mert. idejét családjának szeretné szentelni. Pedig végül egyéni szempontjainak is helye», keld hizíosihtama és ha 3 fiatal diplomás» orvos ezeket ás nézi, két lehetőség között választhat. Vagy tudományos, esetleg karrier lorejvcseinek kíván helyet adué, akkor igyekszik egyetemi székhelyen maradni, hosszú évekig tartó alárendeltséget és szegénységei vááialvB bizonytalan eredsiényért, Vagy polgári eleiét szeretné élni, akkor sürgősen állási keres, „körbe6' megy vagy rendelőt nyit -— milyen eredménnyel, ké- . sobb mutatkozik meg. Középet az, ha kór- | iiúznál kap állást, feláldozza egyéni életét i a szolgálat szigorának, éhbéren, hogy egy- j szer majd rendelőt nyithasson. A közönséget pedig nem érdekli az cu - vos addig, míg csak munkát, (de milyent!) és befektetést (de mekkorái!) igényel mentei > sége. Csak amikor már rendelkezésére kezd áilani. Az egyetemiek közül csak a nagyokat veszi észre, m egészséggvár apró kuliiit nem. j A rendelőorvosokat még felkeresd — lehe- j iőleg v»’amelyik biztosító terhére —* de itt l is 3 nikkel, a csillogó poreeMá», színes lám- | pák és asszisztensnők szánna alapján iték j A . körbe1' kiment orvosokai pedig egy- j szerűen elveszett embereknek, letöröl veknek | tekinti, mînthcgy azok már tini- kot és ran I gokat elérni nem fognak, az pedig, hogy j egészségén segítenek, még nem ok a tusgbe- j csillésre... Végül is, legfőbb orvos sorsa a \ ..ieitöröttscg'* tragédiája pedig az, hogy mi»!állt hivatása érdekében a „betörötcséget“*' vállalja, ugyanakkor hivatása igazi gyakorlásának lehetőségeit is ÍV áldozza ,. . Pedig milyen nehéz lemondani az érvé- < nycsülés lehet ősegéről, mindenki tudja, «ki - belekóstolt a címek és rangok hiuság-vásá ] fába. mely a tudományos körökben ottho- í nos. Nem kárpóMás érte az a biztonság (jó-!''ehet ma már illetéke*: helyről is hangoz- tartják), hogy a sc-lcat emlegetett egészségügy azért mégis az ö heten fordul meg, nem a tudományoskodóikon és a szakorvosokon, hiszen ezt a közönség nem ismeri el és uem i? méltányolja, még hozzá legközelebb állója, a felesége sem, ki nem szűnik,, nagyváros és címek után epedezni. A ,Jeíőrültségért' egyetlen kárpótlás volna, ha legalább anyagiakban független ur lehetne cs orvos, hivatásának eszközeit és kereteit adott helyzeté* Hogy ne legy-aa, használjon |
