Ellenzék, 1942. április (63. évfolyam, 74-97. szám)
1942-04-18 / 87. szám
( ELLEN2** lfUZ április 18. *«Ö0 . Válasz Oriutay Gyula Nyilatkozataira ?t Nemrégiben „Egy uj könyv a maar népmüvószo.tről“ címen e la>po ív on ismertetést írtam Ortutay Gyula budapesti egyetemi magántanár legújabb könyvéről. 'Ismertetésemre a Mvr ■ > 1942 április 7 iki keltezéssel nyilatkozatot küldött a szerkesztőségnek. E nyilatkozat a tegnapi, április ld-iki számban jelent meg s a Közlés szerint ezzel a szöveggel: „Minthogy csak elkésve értesültem .!•/. Ellenzék 1942 március 28. számúmul megjelent s könyvemről szóló bírálatról, arra most röviden csak a Következőket válaszolom. A cikk Íróéi is utal egy megjelenendő részletesebb bírálatra, amelyben támadó áldásait részletesen igazolja. Mint- nogy bírálata kapcsolódik egy, a hivatalos fórumok előtt levő ügyemhez, meg keli várnom, az ellenem intuit támadássorozat lezajlását s valamennyi bírálatra egy nagyobb ösz- szefoglaló tnulmányban felelek. Így az Ellenzék hasábjain megjelent irás- müre is“. E neliánysoros nyilatkozat szerint ellát nőm „A magyar népművészeit“ ámü munkáról van szó, hanem annak szerzőjéről. Ortutay saját maga ellen indult „támadássorozat“-ról beszél és az én irásomhpn is „támadó illitás“-ok vannak. Kérdek minden normálisan gondolkozó embert: ha felsoroljuk valamely rossz munka libáit, a rámutat ások miért csak állításiak s főleg miért támadók? S kérdem: ha egy rossz munkát nem- mak egy, de több ember is rossznak •iát s errevonatkozó véleményét ker- eiés nélkül ki is mondja, az miért Támadássorozat a szerző ellen? Ilyet csakis egy sajnálatos észjárás állathat, vagy pedig valami nincs rendjén a dologban. A harmadik mondat azonban megsejt tét valamit a lényegből. Abból ugyanis megtuönató, hogy az én — helytelen értékeléssel bírálattá előléptetett — írásom kapcsolódik Ortu- taynak egy hivatalos fórumok előtti levő ügyével. Vagyis tehát azért van Támadássorozat s így az én cikkem is, hogy ezek az ő ügyét hátrányosan befolyásolják. Magyar ésszel ezt másképpen érteni nem lehet Ortutay tehát nem a tudását védi, nem a munkája megbízhatósága körül nyilatkozik, hanem burkoltan vádol meg olyan dologban, ami e kettőtől hihetőleg független s amihez én semmiféle feltételezés! alapot nem szolgáltattam. Az a kérdés mármost: mi ez az ügy és miért kapcsolódik hozzája az én elekem? — Én tudok arról, hogy Or- iutay Gyula pályázik a kolozsvári egyetem néprajzi tanszékére tanárnak. Errenézve lépéseket tett -és pártja is van a professzori karban. Oehát ugyanezt tudom másokról is. Ez önmagában semmi okot nem adhat arra, hogy támadjak s ha cikkemet támadó szándékúnak is lehet mondani, akkor is, — pusztán csak feltevésből — állá that ó-é, hogy az egy bizonyos ügyhöz kapcsolódik? Ha Ortutav erre az ügyére gondol, akkor én csak azt mondhatom: amikor könyvével foglakozni kezdettem s a bírálat megírását elhatároztam, pályázatáról még nem volt tudomásom. De viszont azt is meg kell állapítanom, hogy ez a feltételezés leleplezi az Ortutay Gyula gondolkozását, mert úgy látszik, azt már nem tudja hinni, hogy egy elmarasztaló kritikának lehetnek becsületesebb okai is, mint a szerző személye ellen való és valamely titkolt érdekből erediő t árnadás. N y í latkozat án ak burkol tságával . fel tét el ezt éti rólam az olvasóval, ■ hogy nem a rassz munkája miatt léptem fel, nem azt mo» időt tana, amit egyedül lehetett mondanom, hanem érdekből vagy valamiféle biztatásra irtani inog cikkemet. Feltételezteti, hogy kapható vagyok egy rosszindulatú támadó sorozatba, való be- , kapcsolódásra s tehát a meggyőző- ! Résemet el tudom adni, ha úgy találom jónak, fis ez az, amit a legkeményebben kell visszutasitanoou s amiért c sorokat már most, az Ortu- taytól bejelentett nagy tanulmány előtt közzé teszem. Különben is, e í burkoló módszert a könyvéből elég jól ismerem ahhoz, hogy ne várjak semmire. E nyilatkozattal szemben a tényállás ez: Az Ortutay könyve januárban került a kezembe, arról pedig, hogy ő is szóba került a kolozsvári tanszékkel kapcsolatosan, viszont csak február vége felé értesültem. Készséggel elismerem, hogy ez a hir a mü ismerete után lényegesen ösztönözte munkámat, de nyugodt lelki- ismeret tel mondom, hogy bírálatomat akkor is ugyanúgy irtom volna meg, ha a pályázatról mit sem tudok. A tudományosabb jellegű bírálat mellett szükségét láttam egy hírlapi ismertetésnek its, de ezzel várnom kelletik amíg az előbbinek nem vágok nagyon elébe. Azzal pedig az Erdélyi Muzeum megjelenési idejéhez voiiara kötve. így lehet ugyan, hogy mindkét irás az Ortutay ügyére nézve talan igen alkalmat lan időben jelent meg, de ez még nem lehet ok semmiféle feltételezésre vagy kapcsolat keresésekre. Azután pedig: Kéziratom felerésze már nyomdában volt, amikor kezembe került a Kelet Népe 6 abban a Lükő Gábor bírálata, az első, amit az Ortutay munkájáról olvastam; mái’ nyomás alatt volt az egész, amikor a Néprajzi Értesítőben megjelenít a Gönyey Sándor ismertetése; már meg is jelent az Erdélyi Muzeum, amikor elolvashattam a Pél Edit dí- ralatát az Etnográfia-Népóletből. És csak egészen újabb hallomásból tudom, hogy dr. Bi erbau er Virgil is irt valahol egy „sz e r eas en mosdat ás “ -1 Ezek azok a „támadó“ Írások, amelyekről ma tudok. Előzetesen egyikről sem tudtam és a nevezettek sem tudhattak az -enyémről. Itt tehát „megindult támadássorozatról“ ismét csak egy sajátos gondolkozási mod beszélhet Kétségtelen, hogy mindegyik bírálat a legteljesebben elmarasztalja az Ortutay munkáját. De ebben én nem tudok semmiféle tervszerűségről: előttem egyedül a bírálatra került munka felelős ebben. Ortutaynak tehát most ama is felelnie kellene, hogy miféle támadás- sorozatra céloz s hogy ki indítottá, ki szervezte, ki vezeti ezt a kampányt ellene és hogy ha van ilyen, nekem ml közöm van ahhoz? Ha most bizonyításra szólítanám fel, mond!Latom, nem lenne könnyű helyzete. Viszont: ha nincs az, amire céloz, mire való a vádaskodás és a misztifikáció? nem tartom alkalmasnak a kolozsvári egyelem néprajzi tanszékére, lift bírálatomnak van támadó éle, akkor ezért van. Mert egy érdek valóban lobog előttem is: az erdélyi tudományosság érdeke. Az én szememben & kolozsvári néprajzi tanszék nem csupán a Ferencz József Tudomány egyetemi/: ?k egyik tanszéke, hanem* Erdély iiép:'\rii aixszewe. Akik itt. 6‘- tunk az puii i t <2 é r alatt, nagyon s jól tudjuk, rí í; jc tilt ez a fonms nemzettud* ii'ímyi őrhely; nagyon is jól tudjuk, milyen követelményeknek kell u egleicijcn az, aki belől*:. A szobai forge, munka semmiféle bizonyítékát nem adja annak, hogy szerzője meg tud felelni ezeknek a k < ivet e 1 m é n v ■ a ne k. M i 1 y e n akarattal, milyen szellemmel, milyen programmal jöhet ide az, aki azt a munkát in a? Mi ad biztosítékot arra, hogy tatán idővel majd hozzánő a feladatokhoz? Sajnos, ezekre a kérdésekre sem tudtam megnyugtató feleleteket kapu abból a szellemiségből, amelyet az Ortutay uj könyvében kellett megismernem. És engem nem tud el- ánntani ezután az sem, ha a szerző- nők eddig megjelent kilométernyi húsaira is hivatkozik valaki. Az igazi tudományt s főleg a lelket, ami ide kell, nem a különféle cikkek halmaza ;eszi. Nyíltan mondom azt is, hogy „A magyar népművészet“ után egyelőre nem tudok feltételezni Ortutay Gyulától olyan munkát, amely fenri- tebbi meggyőződéseimet ellenkezőjére tudná fordítani. Ezek a gyanúsítások és az a fölények edés, hogy egy szerző a munkáját megbíráló személyt még névleg jelölni sem tartja érdemesnek, engem is felment minden további tapintattól. És miután nekem egyáltalán nem í érdekem az, hogy előbb a „hivatalos I fórumok előtt lévő ügy“ intéződjék j el, nyíltan kiejlenthelm a következő- • két is: Ortutay Gyulát én valóban Ortutay azt mondja, hogy majd valamennyi bírálatra egy nagyobb tanulmányban fog felelni. Véleményem szerint ez nagyonis reménytelen feladat s jobb lesz bele sem kezdeni. Ahol a mindenféle tárgyi tévedéseknek akkora halmaza, a módszernek annyi íerdesége van, mint ahogy felsoroltam, ott semmiféle tanulmány sem segíthet. Ahol olyan, tudományos etikába is vágó dolgok találhatók, amilyeneket kimutattam, a leg- aagyogohb igazító tanulmány sem tud megnyugtató flastromot termi. Ézakbirálatoin 20 sűrűn telenyomott oldalra terjed s bátran mondhatom, hogy ha még egy annyit Írtam volna, sem merült volna ki minden kiki- vánkozó megjegyzésem. A szerzó csakis egyféleképpen érhetne célt: ha munkáját teljesen újonnan és minden tekintetben helytálló módon adná ki. Erre azonban, az előzmények után teljesen képtelennek tartom. Így az egész nyilatkozás azt a gyanút kelti, hogy azért történt, mert Ortutay a közönség felé is, „ügye“ érdekében is, legalább a látszatát meg akarja őrizni annak, hogy ő igenis tudja a dolgát, csak egy méltatlan hadjárat célpontjává lett. De más gyanút is könnyen felkelt ez a nyilatkozat. Ha Ortutay a müvével kapcsolatos bírálatokat a saját személye ellen való támadásnak minősíti és azokat kapcsolatban látja az egyetemi tanári pályázattal, akkor azt kell hinnünk, hogy az ő reménybeli állása egyáltalán nem független a műtől, mint ahogy feltételezhető volna. Vagyis: azért született a könyv, hogy lépcső legyen. így aztán nagyonis érthető, hogy a lépcsőn álló remeg, ha a lépcsőt megcibálják. Az egyéni ambíciókra különben már a bírálaiban is rámutattam. Mindenesetre: ha Ortutay Gyula úgy hiszi, 'hogy az összefoglaló feleletére vonatkozóan bejelentett szándéka megvalósítható és sikerre is vezet, hát én várni is fogom akkor azt a tanulmányt. Bebreczeni László. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a ienválasztékosabfe kivitelig, legolcsóbb an az „ELLENZÉK“ könyves* ! boltjában, Kolozsvár, Mátyás királytér 9. száma Eáisosí Mozgó HiPfJan&i A világhódító magyar obsitos vakmerő kalandjai és szerelmei. — Főszerepekben Páger An!a:, Daj a Margit ésPethes. El i adások kezdete 3, 5, 7.10,9.10. Jön! Április 22-töl! Jön! Láthatatlan embír visszatér. A hót filmjei: Dp. Kovács István (Bemutató a Capltol-mozgóban.) A magyar filmgyártás legújabb termék/ nck bemnlatóját élénk érdeklődé; eőzU meg városunkban is. Lapunk egyik múlt szá mában leszögeztük határozott álláspontunkat e filmmel kapcsolatban. Röviden szólva: ez az első igazán sikeraiilc magvar filmdráma El kell tekintenünk ebben az esetben 87 agyonkoptatoit és semmitmondó dicsérő jel zöktől. Lgy érezzük, méltatlan lenne erre az a film. melyben maga a nehéz magyar élet kerül vászonra, sok fonákságával, öt vérző sebével. Kovács István felvidéki parasztim Pestre megy a cseh megszállás előd. Kitartással hittel, fajának erejében bízva, de sok nélkülözéssel verhetetlen munkakedvvel tanul, egyetemi tanár lesz. MóLtóságos ur. Fölötte- sei becsülik, tudományo« körökbe® eJifeme rik, diákjai rajonganak érte. Egy aj gazdag család (külvárosi mészáros leszármazottja) „partit“ lát Kovács Istvánban de amikor meg álógatják a fiú szüleit, takaros kis parasztházban, dölyfösségiikben megsértik a családot s megszégyenítik őt. Ám Pisti elveszi erre a szóm zédék szép leányát. Megindul az áskolódás ellene. Csak katedrájáról való lemondással tud védekezni a háta- megetti támadásokra. A miniszter nem fogadja el a lemondást s a nemzet nevében mond köszönetét felbecsülhetetlen munkájáért és kézcsókjával „teszi“ szalonképessé a magyar föld leányát. A magyar parasztság első filmje a dr. Kováé^ István. Megállapíthatjuk, hogy minden művészi műfajnak át kell esnie bizonyos gyermeteg korszakon. A festészet is valamikor ott kezdte a parasztábrázolást, ahol a Szigligeti-színmüvek. Az első magyar filmek paraszt alakjai is ilyen népszinmüves, álregényes, keszeglelküek voltak. Gazdag népi irodalmunk hatása alatt azonban megszületett az első magyar film amely lelkében ragadja meg a parasztságot. Dr. Kovács István szerepét Páger Antal alakítja. Színészi képességei meüett eltörpülnek a többi szereplők. \annak jelenetei, amikor elszorul a 9ziv és könnyes tessz a szem. Smor Erzsi és TótJi Julia egészíti ki az együttes*. A szövegkönyv Fekete István, a zene Leocmczy Deeső müve. A film vetítése közben feacsat- tanó tapsok igazolják a magyar film uj törekvéseinek sikerét. (P.) Magyar** feltámadás (Bemutató az Uránia-mozgóban) A kisebbségi sorsba kényszc iteU felvidéki magyarság húszéves szenvedését, vergődését mutatja be a Babay József és Ujházy György ,. Magyar feltámadás“ cimii uj, történe mi filmje. Szemünk előtt pergő minden egyes jeleneiből hatásosan tükröződik vissza mindaz a sok fájdalom, amelyet az idegen uralom alá kényszeritett rniagy-ar nép szenvedett át az elmúlt két évtized alatt a boldog feltámadásig, amikor a diadalmasan bevonuló magyar hadsereg nyomán uj élet sarjad az addig elnyomott országrészben. A hajtásos film főszerepeit Tőkés Anna, Kiss Ferenc, Csortos, Makláry játssza*. (—), 1 Mindennemű ' 1 kwmmzásí és szállítást vállal ]| *1ATI0 lfc|i ~ 'jK Kolozsvár? ! jf ff Honvéd-u, 42-44* j t%WaSJf 35*67' 32-73. !-- ---- ....1M1 OP|rjBr._ , ^ mH^Bsmssssm i
