Ellenzék, 1942. április (63. évfolyam, 74-97. szám)
1942-04-18 / 87. szám
2tt42 'áprilisi 1 8b tet&m Párivacsora a miniszterelnök részvételével a MÉP-öen Báró BánitvDániel földművelésügyi miniszter üdvözlése BUDAPEST, április 18. A Magyar É'et Pártja csütörtökön este rendezte a húsvéti ünnepekkel hekövetkezett belpolitikán stzü- aet után etbső pártuapját Vitéz Lukács Béta országos pártelnökkel az élén igen sokan megjelentek, ott voll Kállay Miklós miniszterelnök is. Közös vacsorán vettek részt a iSsámszterelnökkei együtt. A vacsorán Megay Károly a párt nevében köszöntötte Bánffy Dániel báró földművelésügyi miniszteri titkos tanácsossá történi kinevezése alkalmából. A miniszter közvetlen szavakkal mondott köszönetéi az üdvÖz* lésért. A vacsora résztvevői meleg ünneplésben részesítették, (MüT.| (Az Ellenzék budapesti munkatársa távbeszélőn jelenti.) A Budapesti Közlöny szombati száma két legfelsőbb kéziratot ad közre: a kormányzó vitéz Lukács Béla m. kiír. titkos tanácsosi, a Magyar Élet Pártjának elnökét és Antal István dr. igazságügyi államtitkárt úárcanélküli miniszterré kinevezte. Politikai körökben nagy fontosságot tulajdonítanak a két kinevezésnek. Jólértesült helyen már beszélnek a két tárcanélküli miniszter munkaköréről. Előreláthatóan Lukács Béla külön feladatkörét képezik a hadbavonultak, a háborúból visszatérők és hozzátartozóik ügyei, valamint a kormányzó személye körüli teendők ellátása. Valószínűleg a várban végzi hivatalát. Antal István a nemzetnevelés, politikai irányítás és felvilágosítás feladatait teljesíti. Kállay Miklós miniszterelnök hétfőn bővebben szól majd a két tárcanélküli miniszter nemzetpoii- ttkaÜlag fontos szerepéről. A, kormányzói kéziratok ■Magyarország' Főméi lóságai Kormányzója a következő legfelsőbb elhatározását, illetve legfelsőbb kéziratokat mélt őz látott kibocsátani: „A m kir. miniszterelnök előterjesztésére vitéz kövecsest Lukács Béla m. kir. titkos tanácsos, országgyűlési képviselőt és dr. Antal István m. kir. igazságügyi államtitkár, országgyűlési képviselőt az 1917. évi XI. be. alapján tárcanélküli m. kir. miniszterekké kinevezem. Nevezettekhez intézett kézirataimat időzárom. Kelt Budapesten, 1942 április hó 17, napján, HORTHY s. £ KÁLLAY MIKLÓS s. k.“ „Kedves vitéz Lukács! A cm. kir. miniszterelnök előterjesztésére önt íárcanélküli m. kir. miniszterré kinevezem. Kelt Budapesten, 1942 április hó 17, napján. HORTHY s. £ KÁLLAY MIKLÓS s. £“ „Kedves dr. Antal! A m. kir. miniszterelnök előterjesztésére önt tár- eanélküli m. kir. miniszterré kinevezem. Keit Budapesten, 1942 április hó 17. napján, HORTHY s. £ KÁLLAY MIKLÓS s. k.“ Vitéz Lukács Béla életrajzi adatai Vités Lukács Béla 1892-ben született Ki- j kólái tanulmányait Rimaszombaton végezte, saaszombaton. Református vallás», középig- * utána a budapesti tudományegyetemen jogot tanult, jogi tanulmányait az eperjesi jogakiadémáán fejezte be. A vi’ágháborubaö mint tüzértiszt bárom évig teljesített az első barcvonalbau szolgálatot. A bábom után résztvebt az elltenforradallmi mozgalmak megszervezésében, A nemzeti hadsereggel együtt 1919 őszén, mint testőrliszt vonult be Budapestre. Közéleti pályafutását még közvetlenül a háború előtti években kezdte meg Borsod vármegye közigazgatásánál. 1931-ben az ónodi kerület választóközönsége egyhangú mandátummal küldte a I képviseíőházha. Két év utbás a Tiszajobbpar- ti Mezőgazdasági Kamara elnökéve választotta. 1935-ben Miskolc város főispánjává, 1938-ban pedág íöidmüvalé&ügyi államtitkárrá nevezték ki. Előbb miint képviselő, majd később minit állaíütiftkár, külföldi tanúi mányutakat bélit. Föld müveié vigyi államtit kórsága alatt a Magyar Élet Pártjának min den országos megmozdulásában résztvett é% kiváló szónokii erejével, erőteljes harcos jobb oldali felfogásával hirdette a keresztény nemzeti, jobboldaüi szociális politika irány elveit. Az 1939-es választásokon Miskolc varos lajstromán kapott mandátumot. 1940 novembere óta országos elnöke a Magyar Élet Pártjának. Kiváló képességeinek elisme réséül 1941 április 23-án a Kormányzó U> Öfőméltósága a m. kir. titkos tanácsosi uiéi lóságot adományozta neki. Világi tanácsbs rája a tiszáninnení református egyházkerii leinek, több társadalmi és gazdasági egye sülét vezetője, tartalékos tüzérszázados, íöW hadikitürtetés tulajdonosa. Elmélefiilieg é- gyakorlatilag kitűnően képzett gazda a kép viselőbázban sokat foglalkozott a gazdaadó*- ságok és mezőgazdasági hitselek problémái ai B». Antal István élot^ajza Dr. Antal István lS96-ban, Kenderesen j 1932-ben meghívta * miniszterelnökség ívj született. Római katolikus vallásin Középis- Sóosztááyának vezetőjévé, minászüertanácsolt kolal tanulmányainak elvégzése után h*dba- vonult és /az első honvéd gyalogezred kötelékében sa® orosz és as olasz harctereken küzdőit. Megsebesült és bátor magatartásával több kitüntetési szerzett. A háború után a budapesti egyetemen folytatta tanulmányait Mint az egyetemi kör elnöke, nemzetvédelmi szervezetté tömörít eilte az egyetemi keresztény ifjakat. A kommunizmus idején Szegeden résztvett az ellenforradalmi munkában. Később megszervezte a MEFHOSz-t, Az ügyvédi oklevél megszerzése után, az Országos Központi Hitelszövetkezet szolgálatába lépve, a magyar szövetkezeti élet feliendilésén munkálkodott, elsősorban a kisemberek érdekeit tartva szem előtt. Állandó összeköt tetősben állt néhai Gömbös Gyulával, aki rangban. Igen nagy szerepe volt 1934rben római egyezmény megkötésénél. 1935-bcii igazságügyi államtitkár lett és ugyanebben az évben Jászberény egyhangúlag választotta meg képviselőjévé. Az egyesitestt bírói é- ügyvédi vizsgálóbizottság, az Országos Iro da Imi Tanács tagja, tartalékos hadnagy, ér demeiérí 1935 december 23-án a Magyar Érdemrend Középkeresztjét a esilagga'i kapta. Egyike a képviselőház legjobb szó nokainak. Tudományos felkészültsége és jog képzettsége külföldöd is ismertté tette nívót. Számos rendkívül fontos törvény elő készítését végezte. Az 1939-es választásokon a szóinokmegyeü lajstromon, valamint Pápa egyéni kerületébe© kapott képviselői mar: dátumot. n berlini román sajláaüasá tivoli ájfontislelvirő! 1 Berlin, ápr. 18. (TP)  Führer a német Sasrend I. osztályú érdemkereszt jévél tüntette ki a berlini román sajtóa'tasét, Óv d! Ciordast, aki holnap tér vissza állomáshelyéről Romániáira. A kitüntetést a birodalmi külügyminiszter megbízásából tegnap este nyujtóttá át ünnepélyes külsőségek között a távozó ©ajióatlasénak dr. Paul Schm dt követ, a külügyi hivatal sajtóosztályának vezetője. Az ünnepségen megjelent Brauwe ler miniszteri tanácsos is, a német birodalmi propagandaügyi mi" aísztérium külügyi sajtóosztályának vezöBERLÍN, ápnlis 18. (TP.) A Transkon- rment Press diplomáé ai szerkesztője Ovid Ciordas követségi tanácsos, az eddigi ber* lini sajlióaltasé közeli távozásáról ir és rámutat arra, hogy a román sajtóattasé igen sikeres berlini működése a nemzeteknek az uj Európában való együttműködését szolgálta a német és a román nép Kísértésének műnk áfása jegyében, amin némely hivalali .szobák irányában még sokat kell tevékenykedni, ahol még olyan liberális erők vannak, amelyek hajlamosak arra. hogy politikai mu’tjuk gyengeségét tvJfűlött soviniszta szempontok hangsúlya- zé&átM ijgrekmoeaekt jóvÁtejMui. Égjgeu teje is. Ez alkalommí.l dr. Schm di követ rövid bszédben méltat a a tavozo sajk»- ‘Vtssé érdemeit. Az Ellenzék budapesti iud;*vtőjának ie- íefonjelentése szerin' <hpl .maci » kÖ»ok- ben érdeklődéssel figyelik Ciordas berlin”, román sajlóattasé váratlan hazahívásának fejleményeit. Súlyt helyeznek a német sajtó egyöntetű megny lvánulására, mely szerint Ciordas visszarendelése már csak azért is megokolatlan, mert személye kiválóan alkalmas volt a német—román jóvi* szony fenntartására. , ezért, amilyen figyelemmel kísérték német körök Ciordas munkásságé!, ugyanolyan figyelemmel kisérik visszahívását is Béri nből, ami kifejezésre jut abban is, hogy a Führer a távozó sajtóattasét a Sasrend I. osztályú érdemkereszt jövel tüntette ki. A berlini lapok részletesen fog- | lalkoznak Cioidas távozásával s annak a reményüknek adnak kifejezést, hogy az attasé rövidesen ismét visszatérhet. A Berliner Börsenzeitung azt írja, Németország eme ősz nfe barátjának remélhetőleg a jövőben is a1 halma lesz a nagy feladaton való munkálkodást folytatni. Sütkí&É Eda© legfwse&fe , német—roman viszonyról“ című cikkében azt Írja. hogy rendkívüli körülmények között jöttek létre a kapcsolatok a német birodalom- és Románia között s azokat a bolsiev znius elleni harc pecsételte meg. Ezen az alapon kellene — irja a lap — a viszonynak fejlődnie, ami azonban nem mind:g volt könnyű feladat, mivel a kapcsoltok ápolását nem láthatja el mindig egyedül a diplomácia. Számos hvalal és személyiség szoros együttműködésére van szükség. Ilymódon egy nagyjelentőségű apparátus alakult ki, amelyhez emberekre volt szükség és még szükség van továbbra is újabb erőkre. Károly király kormányzása idején * német—román kapcsolatok igen szűk bázisra korlátozódtak. Hivatalosan néro ápolták, igy tehát rendszerint csupán nur gántermészefüek voltak. Mégis vobak a háború előtt és a háború alatt is oh au románok, akik jó hírben voltak nálunk s ami még fontosabb, kifejezett bizalomnak örvendtek. Az ilyen románok száma tera mészetesen nem éppen volt valami nagy, azonban különösen az kvahf kálta őket. hogy ama románokkal szemben, akik főleg Franciaország felé tekintettek és franciául beszéltek, főleg a német egyel emeken tanultak és ilymódon megértéssel viseltetlek Németország iránt. Mindenki megértheti, hogy az lyén személyiségek I munkába állítását Németország mindig örömmel üdvözölte, mivel munkájuk növelte a bizalmat és megkönnyítette a közös munkát. Éppen úgy természetes az is, hogy mi, németek, nem feledkezünk még barátainkról. Minddz okokból nagyon sajnáljuk, hogy számos személy S'ég a német—román kap" ■ fiwj&iok fejlődé&áM«k folxazs&ÄM nem jjsjfihétfe ki tevékenységét. Azok viszont, akik í munkához jutottak, jónak bizonyultak é- német részről a legnagyobb előzékenység ben részesültek, azonban egyesek a ro mán politika szükségletei szerint másutt talán jobban használhatók. A visszahívás nak azonban ny Iván más oka is van, amelyek a termékeny német—román viszony ban rejlenek. Különben érthetetlen lenne hogy olyan embert hívnak vissza, aki Ber Imben a német hivatalos tényezők rész1 ről nagy bizalomnak örvend és éppen ez ért állomáshelyén olyan eredményesén működhetett, mint elődei közül egyik sem m közben ugyanebben az időben Büka restben az egyik tudósítói poszton még mindig olyan személy ül, aki azért távo zott Berlinből, mert személye nem voll kellemes a német—román viszony szém pontjából. Biztosak vagyunk abban. hogy ennél az esetnél nem a román politika mértékadó indítékai játszottak szerepe Mégis fel kell hívnunk a figyelmei erre a tényre, miv\M előttünk ez olyan fejlődés jelének látszik, amelyet a németék és ro mánok legfontosabb érdekei szempontját bál egyaránt feli kell tartóztatnunk. Az Erdélyi Párt ifjúsági szakoszt.« lyának értekezlete Kolozsvár, április 18. Népes értekezlete! tartott az Erd’lyi Pirt Ifjúsági szakosztálya amelyen megjelent Páll György dr. központ főtitkár is és felszólalásában ismertette a szer vezkedés módozatait és ennek fontossága; Szcke'y Sándor unitárius lelkész, a szakos.7 tály elnöke, az erdélyi ifjúság lelkiségéről c a magyar egység kialakításának szükségessé gérol beszélt. Orbay Ferenc vármegyei titka pedig az erdélyi ifjúság kötelességéről ama. gyár életben, mondott igen érdeke-s beszéde*: Az ifjúsági szakosztály működése elé nagv éi dd&dsfégseA tsfeisd a váltás Liberális és SEfínlsifa rúnán hivatali szobáiról beszél a berlini román saléaffasé faitiinő visszahívásának kenmeetárfa Lukács Béla és Antal István tárca nélküli miniszterek
