Ellenzék, 1942. március (63. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-14 / 60. szám

H

Je' L L J N 2 fc' *

Iliit utdicíb»

Mséri weszsts el Oroszország a hé tömi ?

'i i i}oj*do tiltotta cjtvik legutóbbi . .iui.il»,n; «, mikiviil j'Tilflkt's v» .'.nrcikkot <rt Luijo Iirtrsioi, Mussolini lapjának J< kinlf>]yi.- koxiróju. \ vvacrcikkben loyj- kusHn r»- cgyi»ifi-rüou, liisonyitó érövei •uufat ra ,;rr.i, luifjv Oruszorszűtr fcltrt- ■ rn clvcsaifi ezt a háborút. Kuigi Harcim oufcy feltűnést kellett vezércikkének íiiupryjtr fordítása h következő:

Mx orosz hadjárat mét!a$v

Sokan vetik fel uiagukjbau a*t a kdr- ♦lw-t hopy roüsa vagy jó a taag«lyáltu taoU végső győzelmének -«?x*np«>ntjábői a német oífenziva oroszországi téli szüiie- kelése? Milyen lesz u helyiéit abban a percben, amikor az igazi tavasz beálltával a uémtiel: újra nagy hadműveletek ti«&. kezdenek .1 ssovjethadsereg ellen?

Ezekre u kérdésekre olyan egyanerü és utagátólérletőiló a felelőt, hogy :» föld* raj2ot és a valódi helyzetet csak egv kissé ismerő ember mess csak nem i? gondolkozik rajta. Mert mi történt eddig?

V háború keretein a bolsevista Oroszország hadierejének teljében volt és óriási . zámbeli lölényt is mutatott fel a németekkel sztrulien. A hadművelet megindít' ktsakoi .1 fial.ilnnio német gyó//Írnek cm. dalaiba ejtették a világot és a német c sapatok Pétervár M'oszkt'a, a Don cp a Donee iolvók közvetlen közeiéig Itatol* tak. A hatalmas orosz vereség egészen addig a pillanatig tartott, mig a nemetek se rendkívüli hideg miatt az offenáva megállítását határozták e’. A harcot min lehetett I.» fokos hidegben folytatni olyan pokoli éghaj'at alatt, umelv megbénította a gépek működését és v e»zc- lyczteite az ember« k életét.

A nagy hideghez hozzászokott orosv katonák természetesen kihasználták a pillanatnyi előnyt és ellentt'ámadáeokat hajtottak végre. £ lvelyi jellegű harcok ufáa azonban a nemetek még mindig birtokában vannak az elfoglalt fontos hadászati ponioknak, mig a bolsevikiek >.820.000 hadifoglyot, 22.000 harckocsit,

31.000 ágyút veszítettek. A Szovjet attain európai hadserege jóformán teljesen elveszett. Ma măr csupa ázsiai katonái vei harcba a Szovjet, meg a Rostovnál ha?c- savete-lt GPU hadsereget. Á veszteség .'izoutsn olyan nagy, hogy azt heiyre- nozBi már nem lehei. Természetesen a németek és szövetségesei is veszítettek embert és anyagot, de ez a veszteség er- enyéazően kevés az oroszokéval szemben.

A néifiei hadian^mg

Ami a hadianyag utánpótlásai illeti, itt is Németország van hatalmas előnyben. Németország hadiipara érintetlen és egész I Európa neki dolgozik. A megszállt re- j »ületek vasútvonalain fennakadás nélkül ; • rkezik az utánpótlás a keleti hadsztr»- . térre. Semmiféle ellenséges légitámadás \ nem hátráltathatja ezt a szállítást. De rrn a helyzet az orosz utáupóEássál, ahol . elveszett például a Pétenvár környéki j legfontosabb hadianyaggyártó üzem. ahol . 0 Szovjetbirodalom harcikocsijainak két- j harmadát gyártották? Helyrehozhatafla f ui megrongálták a nemet repülőgépek a . moszkvai hadiipari központokat is. ük- j rajna elvesztése pedig azért rendkívül { ulyos csapás a Szovjet számára, mert [ így a németek kezére -került a Krivoi Kog medence, aho' évenie kilencmillió tonna vasat produkáltak.

Német kézen van Minsk. Smolensk és Kiev ipara. Borvsílav és Tustanovici peí- roEuma és a Donee s z én lelep e.

Dniepropet rovsk hire« hidroelektri- kns telepe, amelyet amerikaiak készítettek, ma már ugyancsak a tengely államainak dolgozik. Elvesztette Oroszország Kharkov hatalmas ipari telepen, amelyet az olaszok tartanak iaegszá;7va. Ugyancsak elveszett a Szovjet számár«» a Sztálin nevű város. 137 bánva ía és a kramatorsk? gépgyárak, a nikopoli man kán- és a keresi vas érc telep.

Mindez érthetővé leszi. bogy

a Szovjet nem számíthat többet saját

termelésére és nem remélhet mást.

mint az angol-amerikai segítséget.

Anglia, am elv maga is Amerikától függ utánpótlás dolgában, nem adhat mást Oroí »'zországnak. mint néhány harckocsit és repülőgépet, ezt s.s csak háforitásul. hogy segítségének megmaradjon vé

kouyk.t látszata. Aim «iki».. mncly maga

i- háboruhau all <-s amelynek hadiipara to cg teljesen felkésziUetli-n és elégtelen, nagy szóimnál ellenéi-«* pai .sejiítlieli lialhatiwan Uru-zorrzugot «.-> még ha uiüg is volna a»« Oroszországnak szánt hadi anyag, hiáuyzanáiuk » szál-litási ew/közök

«-S Hinduk.

Mmm kaphat angol-mmmrikmi

»agttMúgmt m xx&wjat

Ah angolszakz haditengere«-zet eddig 15J40.523 tonna kermkedelmi bajóteret vesztett eh Nincs elegendő hajó a távol- keleti harcim/ sem, scan * földközi- tengeri utánpótláshoz. Nem tudják fenntartani .« rendes keresskedelaui összeköt telest Észak- t-s Did-Ameri ka. valamint a brit gyarmatok között, nemhogy Orosz ország hudintánpótlásárói tondoskodliat- náuak.

Nézzünk ru a silág térképére c* vili- ţio-au áll előttünk a helyzet. Milyen utón kaphatna .< holseviki hadsereg utánpótlási? A vladivoéztoki utat elzárlak a japánok. A fek«:tetengeri utat az ol«s s/i*k, u baltitengerit pedig a németek. Kíméletben megmarad a nyitott Fehér- tenifcr «Nş a Fcrz-a-öböh Hogy Newyork- ból a Fehér-tengerig érjen egy hajó, ahhoz körülhcliil egy hónap ke*!!. Olyan tengeri tilon keres/'ük aincly tengely < llenéírz/se alatt áll. Murmansk a golf- áram imatt jégmenles. de a mnrmanszki ensutN oiiitlat állandóan Irombázzak a

Mimink ée a nédictok. 1 •' L aXCíini JJti-rfţ <i!iiy.lu. tfbb u Pery.v. öböl, ilr V,yy.,rk iV- Un. nra köz oll. un'gyvtîiiepy napi hpjó /Iíkft* i'r*. l.Igy, bogy <*/i*n H riUitbjiil In» zu utón m-m hiiUlbrfuclc ,oT!c lm jót, ;iiy<( !) «‘k ut közben ugyii tv or vt reiliihinnek vannak kilövő. Jejcyük. f*sl, Imi'v enm k ellenéin több hajó »/.állítana li-iţy vei eket Oru^zori-zúgbu Iki-ioriin k* resztül. A megérkezett hadianyagot o.«k .17. iiúiii vasúton HKttklitliutoák Oroazor* /ágba. Ez a vaaulvonal rendkívül kezdetleges, nagyrétben hatalmas begyeken un kereszt ól, úgyhogy az egyetlen vágúnyon naponta nem «zaililhal többet, .»nini kúrotneacx Tonna árul.. Ha arra gondolunk, begy * keleti front a nraga két- j ezerötszáz kilométerével a világ légkört** vzakb front ja, akkor látjuk, hogy ex m. utánpótlás a semmivel egyenlő.

ílogy mennyire fogy a Szovjet hadi •.»yaga, azt a következő egyvzerii tényből latjuk. A Minakne! és u Hialystoknúl fog lyul ejtett 32-i.OOO fogoly mellett 3352 harckocsit z.sákmányotak, de a kíc-vi nagy -.ni« után a hatszázezren felüli fogolyra már c°ak 318 harckocsi eN*-tt. Ez- :cr.l jc lenti, hogy

Oroizorszúfi egyáltalán nem rendelkezi!, olyan hatalmú* tartalékokkal, mint ahogy azt hazug propagandájában á'

lit ja.

Ha Amerika és Anglia ",->20? gyárai szí in le-ien szállítanák Oroszország számára j fi idianyagot. akkor s vni pótolhatnák a/, eddigi veszteséget, mer! ne felejtsük e:, hogy a tavi»:/ beállta után döntő szaka s/ába lép a keleti háború, amely nem végződhet a logika törvényei -zorint són

n.á-képpen. mint .« tengek. megremmifii*ö győzelmével. (—)

a rózsát hogy ineiteru l«víg»íí T.r» > • , ,

Jtüsiebblk iéjányoiunak éj»6it*rn éggy t ./> 'a |

aibol sem tAláJtam, Itt találtsna wp. 1 .<.04

levágtam, hogy vigyek. nofci éggy róz»ít. A ,Já rnonta a nagyetabbr, no ón raegöngt-dolt u,.Jj k8d, ttfzmongvö, oJ/.oforaiilajr. utal u:gk<v-v

aobb n házadnál, ,-,Ud ncköm. Er» végód igén., lek neki.

Aszmongy* uz épjAnnit: uo *lőfc6páin, 42-^l

na bnsujon. nszmonn/a. Ha odaígéri, atv.1 n "I f i,No jó v .1: iu indut a léjén, cl is búcsúzott az ápjától d ulmönt. Úgy elraönyón hetethétorxzág elit:J korösztül úgy, ahogy ulaiehot. El ts ért ti abba az átkozott városba. Meg in kapta a viugkcrtöt. Üémciut abba a virágkerbe, C J a világon rönltl se vót cuhutt, nem vót, -ikiJ vei beizéjön. tíémönt a házba. Ott is széjjel-] iiózott, de nem vót, okival bejzéjöa. Ki}3' I i;nnat, a virágkort»« sétált. Istenem, bit h.1 kivid beazójek, itt nincs söcki suhutt. HA é<- cor a nagyembör előtt© von. — Na fijam. megórköztél? A Íéjány úgy megjedött a nag7 embörtól, hogy éggy szót nem tudott czólni.

A oegyembör simogatta innét, simogatta on- nat, beszélgetött, de nara szóllott hezza ógy- ^yet is, úgy mogjedött. Aszmongya a nagy. embör: no fljem, nekftjn e! kell mönnyei. ns/.mongya, innét, hanem adok én neked óggy harangvirágot Miko valakivel akarsz beszél* ::i, csak rázincsd jpeg, cszmongya, azonnal ön itt löfizök. Aval olthatta a elnidnt.

A lóján eótált a virágoskerbe, sétált bő * házba, oe nem vót, akivel beszelgesBÓn, főn- ír:. Eccör gondója mágába, ietccrna. úgy lössz, ahogy iössz, megrázza a liarangvirágot e hát ott állott a nagyembör előtte. — No fljans, negjöttem, aszmongya, hát mi n bajod? Árkor is úgy megjedött a lóján, rés l.dc'it öggyet se szóllani. Nagvembör beszélt ögy-'- sön, beszóit ügyefcöa, de e nem ezóiiolt égy- gyet is. — No íijam, nekőro még el kell mönayek. aszmongva, úr mlfco vajakivel akarsz bcsr.ólni, csc;k rázd meg oszt a hararg virágot. Itt löszök azonnal Megint elgoadójn trAgába, istenem i.gy Iössz, ah'>cy Iö<-sz. Megrázza « ha re ngv Íré go:. ily ott van a nagy ember előtte. Akkor a is- ián annyi bátorságot vött mágának, begy kezaött beszélni hézz:. Ahajt leülnek egymás mellé s kéznek, éggy darabig beszclgetnek j'é. bor Gr así.r.iongya a iáján a oagyembör* nek, hogy ó szerelne hazamönni az apjához, nézze meg, a? apje hogy vanr Aszmongva nagvembör: No íijam, adok éggy kariksgvü- öt. húzd az utódba, az ujódba fordicsd meg 1 már otthon is léesz.

Az újába húzta a gyűrűt. nsegfordiccB« hit otthon is vót az ápjánci. — No édösápúre. ertem ne húsúján, vr,o nekem >ól var: dc>gonx. ón jói vagyok, aszmongya. Akkor megferd. >ottá a gyűrűt az úján r m&r otthon ie. vót a virágkorba. Aszmongya a nagyembdr neki: no, megél köztél? - Meg, aszmongya. — No. mármost, aszmongya, én el kell mönnyek. c- ma rag gy itt. Ha valakivel beszélni

í;k?rsz, aszmongya, csak rázd ».ej; e-x7.t a ha- rongvirágot.

Gc ndoj - mágiha, már istenem, úgy .ossz. ahogy íössz. Megrázza a harang virágot, mór ott vót a nagyembiir előtte. Leültek s beszél gettek. Éccöt megint aszí aiongya a aagyem* bőrnek, hegy 5 mé^ écccr szeretne hazemenni az ápjáho3. Aszmongya « nagyembör: no fijazn. ha^ haza ekorsz möani, adok éggy cíiporba k«ncc3öt, a váliadot ker.n meg, lös»- szárnyad, már otthon is lóssz ápádnal. Megkente a vállát a lőtt szárnya, már ott is vót az ápiánál. — No édesapám, aszmongya, értem ne óusuion, aszmongya, me nekem erőssen ,ól van dogom t- értem ne t5r6gyyéh. ne hu* rajon, aszmongya.

A nagyobbik léjén meghallotta s raegiri- • a esi porral a kenőcsöt eldugta. A kös sebbik miko vissza akar inoani, keresi a kenőcsöt, há nem kapja. így gondója ínágábs már isten neki, úgy Iössz, ahogy lossz, o megicidul gyalog $ visszamönyön gyalog is. Megindult gyalog s vissza is mont, de kevesebb üdőre érközött meg, mind ahogy kcilöó- vonó. öémönyön a virdgKerbe, sétái a virág ■erbe, nincs senki, akihoz szőjön. Bémönyör s házba, ectáH a házba, nincs sonki, nkihóz ízójon. így gondója magába, isten neki, úgy íössz, ahogy Jössz, o megrázza a harar.gT.-írá- goL Eíévöszi a harangvirágot, megrázza, a aagyembör nem monyon elejibe. Megint megrázza, akko sem monyon Megint meg- izzó akko sem mönyön. Megbusuja mágat. íimuá mi iössz vele, a világon sönki sincs ikihez beszéjön éggyet is.

A virágkerbe sétálni kezdőit bujába. Amin léíái a virágkerbe, hát meglássa, a nagyem- rör a rózsabokor alatt el van esve, meg van iáivá. Réjabutt a nagyembörre s kezte sirai- i: a nagyembört Amin ott siratta, há háromszor megcsókolta. Miko barmetdikazof megcsókolta, a nagyembör íöiállctt. — No fiiam, iszznongya, én el votam átkozva, hogy amíg elkes állat háromszor meg nem csókol, addig ie jőjek bejre. Mémost, aszmongya, bárom- zor megcsókoltál, én « tijéd s te az envirs.

AJrko körösztülbukott a fejin s lőtt beiölie ^gy kirájurfi. — No, aszmongya, — ez a rirágkert az enyim, ez a kasíéj az enyim s mmér aszmongya, az ásó s a kapa s a nagy- arasg válasszon el éggymástóí. Kapták makkot s emöntek a léjánnak az ápjához, az pjst :s odavittek magokhoz, csinátak ^ggy tagy laksdalmct s még a májnap is cinek, a meg nem hótak.

jfcboiotitíta Bágyi Jmos. gg érés, Bőződ, l§42

íhruár í.j.

Bözödi népmesék

Eggy szép fejér rózsa

Öözodi György gyűjtése

Vöt cccör, bői vót, hol nem vót, hetethétor szagon is túl vót, vót éggy embör. Annak a: embörnek vet két léjánya Aszmongya az cm ber a nagyobbik léjánnak, hogy no fi]ara, ér most mönyök el hazórról, mi jándéket hozzál: neköd? Aszmongya, neki égyebet ne, éggy ojan köntöst, akinek a dérékát óggv karika gyűrű érje atal. Aszmongya a küsseboiknek ao fijaa, há neked mijén jándékot hozzak! Neki égyebet ne, csak éggy rózsát

Na fijam, aszmongya, ez a te kívánságod ez a legkevesebb.

51 is mönt az embör, megkapta ászt a köntöst, akinek a dérékát éggy karikagyűrű átérte. No már megvan, émmar a küssebbikne! keresse meg a rózsát Mindenütt ér.szejárja a héjét, mindönütt ésszamatassa a héjét, de sn- hutt rozsára ném táráit. Vótak rózsafák, de mm levótak szödve már róila a virágok. M. busult az embör, hogy ő rozsa néküi hogy i mönnyön haza. Gondójá mágába, 6 addig nem j monyon haza, mig rózsára tálál.

Meg ir. indult hetet hátország ellen körösz- ; tül. Addig mönt amíg beérközött éggy átke- j zott városba. Mikó béérközött abba az átko- ; zott városba, tál ált éggy virágkertre, ahoi j annyi rózsa vöt, hogy a szöme nem iepte el ■ de eggyik különb vót a másiknál. Így gondóta j mágába, istenem, már itt. ré-jakaptam, én kérők ] valakitől, aggyon néköm éggyet. Mönyön to- j vább, há lássa, a virágkertbe éggy embör ott • áll. Gondója mágába, hogy attól kér éggy ró- ! zsát. Köszön az «mbörnek, hát az embör nem fogaggya. Nézi az embört, s hú kőé van vá- tozva. Mönyön tovább, lássa éggy asszon ott áll a keibe. No, ettől már kérők. Köszön neki is, de nem fogaggya. Nézi s há kőé van vá~ iozva. Mönyön tovább a virágkerbe, há lássa, hogy éggy ház van a virágkerbe.

Bémonyön abba a házba, hát a tüzelőbe jő tűz van. a tüzelő íeíejin készül az étel, fő az étel. Hát néz széjjel a házba, bá sonki sincs se mi ti. így gondója mágába: istenem, már úgy Essz, ahogy lössz, ide leüllök, valaki csak bé- jő. Leül az embör a tüzelő mellé, eíévöszi a pipáját s pipára gyújt. Pipázgat, de nem monyon bé sönki. Éccör iőt-mut az üdő, néz p.2 aszta' felé s hát az asztalon az étel ki van csinálva, kálán, villa, tángyer ott van az asz- taldn. De hát suhutt sönki sincsen a házba, égy gondója mágába, istenem, már úgy lössz, ahogy lösrz, meg is vót etíü’ve, ö biza nekifog, éggy tángyérboz hézzaül s öszik, Odaüli éggy tángyér mellé, kinyeret vág s kezd öllö- getni. Fái a többi tángyérból is úgy fogy az étéi mind az övéből. Gondója magába, istenem, e miféle lehet, hogy itt sönki sincsen, mégis a tángyérból ugv fogy, mind az enyimböl. ött az embör, jóllakott, leült a tüzelő mellé s pipára gyújtott. De már tőt-mut az üdő, raingyár estélödöít el, Néz az embör széjjel a házba s hát az ágyak meg vadnak vetve. így gondója mágába az embör, istenem úgy 'ossz, ahogy lössz, én éggy ágyba lefekszem,. Kapja magát s levetkőzik s lefekszik az ágyba. Mikor Iefekünnék, bá hájjá, hogy a másik ágyba susukolás van. Néz az embör ez ágyba, de nem lát sönkit. De csak susukodnak az ágyba. Az embör eleget nézi, „de nem lát az ágyba spnkit. Éccör fel- kél az, embör az ágyból, eimönyön oda az ágy

Parkettezésl

munkálatokat jutányosa válSsdi

LőrSnzzl & CoZópolya-uíca 6 szám és SzCBtegyisáá® ®íca 1 «iám. (3ebok-cakrásada).

mellé. Ar ágyba 1 dunyhát jól megdőröcsköli •a 1:é* közivel, jel megűtögeti. — Aluggyatok, hogyha ízt vagytok Vv.:abol, ne szsukodjutok.

Lmönt vissza s lefekfltt az ágyba. P.ccör megébred s hát meg van virjadva. Főikéi s íélőtözrk, pipára gyújt í£ccör néz az asztal »felé s hét a kávé készön van, a röggeii. így .gondója magába, istenem, mar úgy iössz, ahogy lössz, ca odaültök s frustokolok. Odaül 9 frustokol, de hát a többiből is úgy fogy a kávé, mind sz övéből. Istenem, e mijen dolog lehet, suhutt sönki sincsen, mégis úgy fogy a káré e többiből, mind az övéből. Mekkévézik s kimönyön a házból. Ahogy ki- inönvön a házból, hit ez ablak alatt ojan szép rózsák vadnak, hogy eggyik Itülö.ab a más- :áí. igy g adója Istenem, már Itt

Gnki sincs sunuit. de én éggy rózsái a/.é: k- • ígok. Megfog éggy rózsát, hogy vágja le. Kát a másik kűlömb mellette. Megfogja, vág ja le, hát ci másik mégkülomb mellette, ö bizon éggy szép fejér rozsát megfog, a bicskával levágja. Miko levágta a bicskával, akku-’ ra íetekc felhő került elé, ojan erőss üdő. ugv dörgött. úgy villámlott, úgy csattogott, hogy iszmonta az embör, et kel! veszni. Hát éccör a leteke felhőből éggy nagyállat nagy ember leereszkedik, aszmongya neki: te, hogy merted észt a rózsát levágni? — tz>, aszmongya, a küsebbik léjányorr.nak megégertem, hogy rózsát viszök. aszmongya. suhutt se- táláitam, csak itt. Es-^t az éggyet levágtam. — No éppen a mú kirijnénkot vágtad le, aszmongya, az a mű kirájntnk. Nem baj, aszmong\ra, én megöngedem neköd esztöt, aszmongya, ojan formálag. ami a házadnál a legkedvesebb, add neköm. Meg is Ígérte neki, odaaggya, ami a legkedvesebb a házánál. Meg is indut haza az embör, ae szómba eszibe jut, hogy neki a iegküssebbik léjánya a legkedvesebb. Emönyon haza az embör s odaaggya a rózsát a Iái anyának De az embör örökké busult, örökké sírt az embör.

Aszmongya _ a legküsebbik k-jányar hát édösapám örökké mér busul s mér sir, asz- aiongym. — Hadd el fijam, aszmongya, me evei a rózsával úgy jártam, aszmongya, suhutt se kaptam éggy rózsát, fojtottam magamba, adóig monyok, axnig éggy rózsát talái- lok. Addig is möníena, aszmongya, elértem éggy átkozott várost. Abba az átkozott városba éggy? virágkertöt táiáltam. akibe kü- iömbnél külöicb rózsák vótak. ígv gondolám magamba, azokból kérők éggy’ rózsát. Tálaltam éggy emberre, ott állott a kerbe, köszöntem neki. nem fogatta, hát kőé van vétózva ; így jártam, aszmongya, találtam éggy házra, ! bőmöntem abba a házba. Ott étel vót, öttem, ! de sönki se vót suhutt. Röggel megfrustukcl- j ram, a házból kimöntem, az ablak -alatt kü- i lömnél külömb rózsák vótak. így gond ót am. ] isten neki. úgy lössz, ahogy Jössz, én ebből 1 éggyet levágok, figgvet megfogtam, aszinon- ] gya s a másik kiilörab Ászt megfogtam, hát i a másik még külömb. ín biza. aszmongya, ] eszi a fejér rózsát levágtam. Miko .levágtam i véna, akkora feleire felhő jött, ojan erőss j üdő belőlle, ászt montam, hogy el kell vesz- í ni. Hét, aszmongya. abból a feteke felhőből j lejött égy nagy ember, Aszraouta nekösa, észt 2