Ellenzék, 1942. március (63. évfolyam, 49-73. szám)
1942-03-28 / 71. szám
X K itißi Vi, .*& $ * Ti &> <2 #.h % îti «'Î5 H St Sa *» Sietem® îr Ax irééim Maavar ülséatró Bavéattlat vasárnapi köxmtiilése ItöLOZSVÁM, március 2S. Ár Er- j idéHyí Magyar Újságíró Egyesület va.- j ^árftapi ünnepi közgyűlésének elő- ! készületei befejeződitek. A ma tiél* utóul gyorsvonat tál érkeznek Kolozsvárra dr. Batfeé László miniszteri osztály tanaosoSj a miniszteréi- aókség sajtóosztályának képviselője* t*á$pár Jenő igazgató főtitkár és rir. j Dániel Áron főügyész, a Sajtókama- rk kiküldöttei, továbbá a Nyugtlij* pénztár és az Országos Magyar Újságíró Egyesület képviselői. Ugyancsak ezzel a vonattal érkeznek Kolozsvárra a nagyváradi kiküldőitek tiray Árpád országgyűlési képvise- « lő, löszerkesziö és Tabéry Géza lő* j szerkesztő vezetésével. A maresvá- Ş "árüelyí, szatmári, ntáramarosszige- | ti, dési és nagybányai újságírók sitiién képviseltetik magukat a ; Közgyűlésem Á pályaudvaron az Erdélyi Magyar Újságíróét}yesiUet ve- j T.ötöi és Kolozsvár válásának képvi- reJői fogadják a kiküldöttekéi. Szombaton délután az Ellenzék ; Jókái-utcá IS. szánt alatti szerkesztőségébe«. ei ©értekezlet lesz. Szén az | értekezleten részletesen megvitatás- | ra kerülnek a közgyűlés egyes pro- j gf&mpőntjai. Itt állítják össze a vasárnap mőp- aíakifaurió Országos Magyar Uj* ságírőegyeáüiet eráélyrészi fiókja tisztikarának névsorát. ÂE értekezleten szavazati joggal bírnak az Erdélyi Magyar Ujsáejiréecjye- sületnok mindazok a tagjai, akik egyfcéu. az Ors&áyös Magyar Sajtó Ivamaráuak is tagjai. Szambalcm este % ólakor a gyűlés résztvévaí köteÜén iársasva- csoráii vesznek részt. Este i.0 órakor ch\ íííozétiy-Joksma« Ödön. Kolozsvár városának íoispáuja és clr. Kft- ledy Tibor polgármester fekete kávén, ismerkedési estélyen látják vem elégül a közgyűlés tagjaik Vasárnap délelőtt li érakor a ko» lozsvári városkába tanáesteimében kezdődik az ünnepi közgyűlés, amelyen az nj&ágirőkoo kivftl tésztvéíS” üiek a hatóságok és különböző testületek képviselői. Az Erdélyi Magyar Újságíró egy ©sülét vezetősége ezúton is kéri az erdélyi magyar újságírás barátait és támogatóit, hogy jelen» jenek meg a közgyűlésen, amelyre külön, meghívókat nem bocsátottak ki* azonban mindazokat szívesen tátják az újságírók, akik. figyelemmel kísérik a magyar sajtó kérdéseit, á közgyűlést — mint meg írtuk —■ Nyíró József megnyitóbeszédé vezeti be. Ezután Gáspár Jenő, az Országos Sajtok am. ara i«&zgaíé főtitkára mond beszédei. Walter Gyula, Végi* József Is Árvay Árpád, a magyar sajtó időszerű kérclég&it 'ismerteiik* Ezután következik az Erdélyi Mégy ar UjságíróegyGsiüöi feloszlásának kimondást és az Országos Magyar Ujságiréegyesület erdéíy részi tagozatának mcgr-lakítása. Áz alakulás egyetlen tárgysorozat! pontja a tisztikar megválasztása. I CI:brc6ZéBi h'wf'lé Ejs áj fednff a magyar népművészetről Á tél középéé a kolozsvári könyvesboltok kirakatába« is felnin! egy oyersvéssonba kötött, fekete-piros cimnyonaással két vaskos kötető^* kiállton munka; A magyar népművészet címmel. Akit csak valamennyire is érdekel népünk művészete, mind örömmel vette tudomásul, bogy ismét van egy kapható aranka aeüBseía asűreioáésűnkEeíi ez egyik legfontosabb tényezőjéről. Maionyay Dezsőnek 35 évvel ezelőtt megindul! hasonló tárgya műve már rég elfogyott és ha Sél is tűnik egy-egv sorozat va’ameiyüc antikváriumban, vágyont kémek el érette. A 14 évvel ezelőtt megjelent ííálky—Györífy—Viski-féle kiadvány is olyan ritka, hogy talán még antikváriumban sem kapható. Érthető tehát, hogy rég vártunk mar egy efajia új kiadványt s hogy a közönség kapva kapott a megjelenésén. A kiadó biztos üzletre számíthatott a kiadással. Ezt az áj könyvet Ortutay Gyula irta. Nevét jól ismerjük még a Szegedi Fiatalok nép- kutató mozgalmából. (;• aála ki Buday György művészi közreműködésével a legszebb székely ballagás könyvet és éppen csak most a télen értesültünk arról, hogy néprajztudós! munkásságának elismeréséül másodszor A megkapta a Baumgaríen-dijat. Az is érthető tehát, hogy akiknek a népművészettel való kapcsolatuk íöfob a puszta érdeklődésnél, kü* ; lön is jc-íisítős várakozással voltak e luuaka iránt. Sajnos azonban esi a várakozást mái" az I eifeő átiapozásnál igen ti kedv etlen itő csalódás i hütötte le. itt nem eredeti munkával van dől- ! gu&k: a képanyag legnagyobb és értékesebb ; része Makm’yay említett müvéből való s ami | azonkívül vau, az jórészt idegenforgalmi leivé leiekből,; egy csomó hatást kereső fotó-bői, muzeami szobák képeiből és egyéb muzeu- ónokban lévő any ágról készült fényképekbe! ,áll. ! Szó sincs róla: a kiadvány igy Is lehetné igen hasznos hézagpótló munka. Hiszen több, mim iftaSielézter képnek a magyar népművészet különböző területeiről való összeválögaíáea, szakszerű rendezése, csoportosítása, megfelelő szöveggel való ellátása akkor is leket igen szerencsés 'teljesítmény és kiváló Szerzői cselekedet, Jia a szerző csakis másodkézből dolgozik s maga egyetlen nj adatot sem hoz. Ez .is igényel annyi tudási, annyi lélkiisfeihere- .tességet, mint egy ««álló mű megalkotásai Sőt. Rá rn éppen ÓZ a nagy kérdés Méíti! fél STiintijárt az átnézés illán: milyen érdeklődéssel, mii ved felkészültséggel, milyen Rossbly- sággal és milyen tudományos becsületesség? gcí valósította meg célját e munka szerzője? Ezekre a ^érdesekre, természetesen, a munka részletes átvizsgálásával nyerhetünk választ. Ezt a vizsgálatot elvégezve, nem csupán ar. eredetiség kérdésében, hanem minden más ic- ,k Intelben is, csak a legsúlyosabb megállapításokat leket kimondanom. A vizsgálatnak pináén eredményét nem Sehet idehazai, de a ^ehetőségekhez mérve elég kimerítően és pontos adatokkal adom közre az Erdélyi Muzeum- nak most megjelenő ezévi első számában, hol bárki meggyőződhet Ítéletem helyes voltáról, itt most csak annak a kötelességnek akarok elegét tenni, hogy figyelmeztessem azokat, akiknek nincs módjukban szakfolyóiratokat olvasni. Mert — ismétlem — a közönség pénze. de főleg 'tudásának helyessége bonja, ha kritika nélkül tiiktoálhaUiak reá akármit. Ezt most annál is inkább tennünk kell, hogy mar 16M» budapes ti lap és folyóirat, mint nagy jelentőségű és múlhatatlan értékű művet üdvözölte Oríutay Gvula munkáját. Amellett pétiig éppen a népművészei az a terület ahoi anég a legkevésbé biztos a nagyközönség lu* plasa és «hol a íegkárosabb is lehet 3 zavaros yagy éppen hamis ismeretközlés, * Még csak alaposabb elmélyeded sem kell s míris kidelük hogy a különböző hibáknak, és tévedéseknek egész sorozatai hemzsegnék ebben a munkában. Az Erdélynek szentelt második kötetben csak a képek aláír vsaiban több, min! 60 elírás és t&jékOfcaUanságról la- núskodó b»ba fordul elő. árui a mintegy 34© aláírásnak közét egy tótodét teszi. Masoni ó az eset az első kötetben is. A képekhez fűzött külön magyarázatokban sent különb a helyzet. Tele ván íuindeaíéle hibával még n képek Somsának jegfzé&e is. Amim nem bizonyos, hogy viíiámeiy képen ugyanazt táljuk, amit a szerző állít, ugyanúgy bizonytalan, hogy a kép cftöan való, ahonnan 3 mondja. Ezek «ionban még csak kicsiségek volnának. De aér ezekből is meglátszik, isögy sáp tíos, Oríutay 'a tárgyi ismerőtök terén sebt mutet fei különb ponlofeăâgoL Csak * széke- Jyekkeí kapcsolatos példákat keli itt összeszednem. Meri a.-- már éppen különleges valami, hogyan elbánik e népcsoporttal. Az egyik képéh egy alakot mutál be kalotaszegi kurta îngheţi és gatyában, kalotaszegi tornácon, hogy székely volna, a lábánál lévő biágaíáragta Járominál együtt amelyről azonban mindenki láthatja, hogy éppen csak székely járom nem lehet Egy másik képen székely s/ürliimzések rajzait közli s hogy félreér lés ne essék, ugyanígy beszél róluk a hozzájuk fűzött magyarázatban is. Egy harmadik képen kecséíi székelyek volnának; bárszkepI lároí, kSesre.f7.í«?t bj»gü legény, vfJtenf f*fe?»• t .IttfulyShaöfísktfl, Irts kerek rofioóti kalapjai f •I lején, éppen amint rámosolyog a karján te- > vő lllttyrú, aki még o legéavt rnbâzatbîţz Mér > tea is elég zavaron öltözékben somolyog vívj | «za. ív mi irtába éltünk eddig abban .t boldog hüben, hogy tudjuk mikéül öílözLödnek « ţ székelyek, üá Otttoluy Gyula aki már két szer kapott Baumganen-dIj«S n túdomAnyá ért ■— kalotaszegi gulyába, csángó Inglifr. majd meg szűrbe, öHö».te.U őket, akkor bizo- |i nyara mi ismerjük rosszul a székelyeket 8 bt- ţ le kell nyűgöd Duók a váitozhaíaUanba. A kalotaszegi gatya és a csángó ing lehet • .Találts elírás, de mint láttuk îs, * s/iir már | «cm az. Éppen ezért én mégis bátorkodom jí legalább annyit meg jegyezni: Ezennel a sa* ■■ ját zsebemből ajánlom fel harmadszor is a, ■: 3060 pengős dijat, ha Ortutay sürgőse« elő- j keríti legalább azokat a szűröket, melyekről í a kérdéses szék oly szürhiaizés-ra inták kerül* j lek, vagy akár a ráz jól ónak valamilyen fel- I jef^’zését, amivel hitelesen is igazolható j lenne, hogy e szűrők valóban léteztek. H« ( nem is világra szóló, öe» mindenesetre orszá* j gos jelentőségű esemény lenne, ha kidért!- j ne, hogy a székelyekj amilyen ősi hagy orrá [ mokkái élő népek, még a cifrasztrt is megőrizték. Elvégre ux eddigi kutatók íetiiletes- $éqén és tudatiáhsrtgán is múlhatott, hogy ez mindmáig news körűit napvilágra, .«ár egy 5 ilyen felfedezés általában Inkább a szerencse • dolga, fiiitttsrM a. 1 adásé, mégis a székely ; sí »íréit Oriüthy •• Gyólának őrökre hálás lehetne a magyar néprajzi Uidomáöy s a leglelje- | sebh reverendával adhatná meg neki a nép- j aaüvészel Étógöflaöenciusa nevezetet is. És Or- .tutay ezt kőnttye-A elérheti, hiszen könyve ta- ; nusitá^ai szériát ő vök eíéléc türf még. '(} íe- \ dezté fel azt a. csíki nagyasszonyt in, aki eg\ | katolaszegitís szobában, gyöögyös-pirtás ka- j lolagzegl leáav társaságában szokta íesleni a ; húsvéti tojást? ő ismeri azokat a székelyeket , fs, akit,: kürtő,-kalácsot tudnak sütni minden \ látható készület és igyekezet nélkül; ó js Ind j iirnii * székely községről, amelyről eddig csak: I a Víalonyay Dezső tévedéséiről értesülhet- > tünk; ugyancsak aj;, ő érdeme, hogy ina tud • juk, vannak székelyei';, akiket sziníéti gazde- í sági összeroppanással fenyeget ,,a hagyomá- ■ wyos, művészi igénnyel terheit cléifonaa” — \ vagyis ezesetbeu, egyszerűbb székely szólásra , iorditva, a cifrálkodás. Ez persze csak tréfa. Annál szomorúbb, hogy j azután sok másegyebet sem tud, vagy rosszul S ind Ortutay Gyula. A Viselet" címszó aiaü ţ körölt negyvenegy kép k»izú! csupán hét vuu székelynek jelezve, de abból egy nem székely, három meg nem kifogástalan. Tehát az összes különböző székely viselőiekből mindössze három kifogástalan képet tud adni csak, de magyarázatot. Ismertetést már semani. A többi kép közül huszonkilenc kalotaszegi, egy gyimesi csángó, keltő lorockói, kettő pedig györgyfálvi. Ügyanigy a kfleuc színes ál»rá- ból nyolc kalotaszegi, egy lorockói, székely •— semmi. De a Székelyházzal még igy sem állunk. Kimondott házkép egyetlenegy sincs a Székelyföldről, Csak kapákat és egy eléggé bizonytalan, semmiesetre sem jellegzetes utcarészletet találunk. Magyarázatot, leírást: megint csak — semmit. Igaz, a szerző nem adhatott székelyházat, mer! bizonnyal neki sem volt. Hízza® tudjuk, kóíorrÁgábaa, MuAvnyav ban is pld csak egyetlenegy régibbfajta erdő- vidéki ház szerepel és az sincs a ntpga teljes jellegzelességeivel fényképezve. Íianeísi nincs üzután az Ortutay könyvében egyetlen székely templom, egyetlen fátnroay, egyetlca csűr, vagy bár egyetlen óiacska sem u Szí- kelySÖldrői, amely pétiig mégiscsak a legnagyobb és legváltozatosabb népművészeti terület Erdélyben. Eltebbért a hétíslusi csángó kiskaput öriu- tg.y megteszi székelykapunak: a köpeci rcasáb sírkereszteket székely kopjafáknak; a. tiszafüredi cseréplálut borszéki tányéiBak. Emellett még egy csomó mindenféle káivhacsempo. fazék, lányé», kalotaszegi talált n,ó;«*skal«cK- ntinu, egészes ujtoódi és izlésieiea cscré-p- edény, nsnjd meg régi habén kórsa îneginl- csak „székely népművészet.'’ círac-« van feltalálva könyvében.. De ş székely „vatröíiasök" sem járnak jobbah. Van kö/' tiűk (út hfnizós, köloiaszegs írásos uumka, tar» régi ári hímzés, azután rn űrt szazad váci divatier ct-zeS. Sót még szőttes is. A. esiírt ffestékes pedig erdélyi festékessé lép elő. Minek íolymssam? Ez iov v*n « többi anyaggal Is, aibul a két köietbea. ■m. kcv vegyész ÉTJ GYABA vJL§Á9M£i& mégis úgy akarja elfogadtatni, mint rala»i rettenetes nagy mi«nka elkerülhetetlen vrie- járód. A munkájából kétségtelenül leszűrhető Irgszomorubb tapasztalat azonban az, búgv Ortntayaak «om is igazi kérdése a tnagya» népmürészet ügyének szolgálata; különbéi okvetlenül x is-:/a kellett volna riadni Sttóf i;ogy ilyeu fércélményt állítson elő róla. Vagy Aztán túlságosai) is sokra tartja a maga hozzáértéséi s a mások tudását és ellenőrző ü'épe*ségét meg éppé» semmire «.e>n beesűH * ;>> •-->-! adással, ilyen komoly&tggaE hyei; lelki és szellemi tényezők közrehaíésavai. j»*ti hát létre ez a népünk művészétéről szóló leg újabb kiadvány. És miután Ortutay, munka jának több, mint háromnegyed részét \3áfonyái ból jól-rosszul kiollózta és hasonló pon t ossággal innen-oimtui hozzá» zc de i! még . «r lam it, ami nem is különösen jellegzetes, nr-.n» is hagy on értékes és teánlrtf sem sokéi lekéi belőle, vgyszerfien „úgy é-rzi", bogy sikerüli a legteljesebb magyar uépmSvr ecÜ „kot pus“-t s u leggazdagablj magyar uépviscteG kdlgiógasí adnia. Müvének egyik komondntt uicédja íz bogi bemutassa a a ép művészetéi „a nemzet szín. előli" s tudatosítsa azi « léteit, begy ebbec iera vagyunk szegenyebbek más nenizetekncl. A máj megtapasztalt erre való ».áierraetlségo üiéiiett azután még azt is telnünk keli, hogv é célnak mentol hatásosabb elérésűre, címe , >vitásai, képmagyarázátai agy tete . znna>•. iiiindeafcíe böicsködésekkel cs miadt-nfélf idege« utalásokkal, hogy azokból .v? olvas-'• csakis egyetlen végsó következte lesre jöthaí- o magyar áép miivészetóbeB nincsen sca;rró eredeti . . . A munkái a szerzője kimutathatőar* tüdő iniavos igénayrl áilitoHa össze, lie, hogy wi « véifsinéaye róla. egyik népiajzzai is foglal • kozó tudósunknak, az! mellőznünk Kell, mert a kifejezés talán túlságosan is erős \ carte. Csak annyit jegyzüak meg, hegy pld. az e- tlélvi kötet egy általa»-, nem emelkedik telő? azoknak az újabban bösé.gg,--: Ömlő, Erdélyt ismertető müveknek szint onalán, amelyekben kalotaszegi, meg torodtól székelyekről értesülünk, Beihien faivá ra pedig felvidéki renrsz- szan.sz kastélyt piántámak s a;aely\Ab«?n olyan «amisitetlan ndvariieivs. >>ki köíscge-k mini Bogoz, Bűzöd, Eléd, Eancsal s Penyó«l ..« Mains vidékén." ierűinek el. Ag az c-gy i»iro- nyoafajta, szűk, de fenitUc-jfázó budapesti szti lemiség és szemlelet „árad" ebbői is-, dmeiv el sem îueija képzelni, hogy a „vidék1 * élete sokkal több mélységgel, vaitozAtosyággal o- gazdaffsággal un tele, mint «latit Ö egy illa ián felfogni is képes. De az ígénj esebft közóissvguék is síánte Griouy szí a líUdváitváy És isi végszónak íjt idézzük egy igényesebb i.eikas> egy könyv Eerosektío véleményéi u „Hiü'-rai; „egyelted előnye tan ennek e könyvnek — hwgy kap itató” , . , f.s hát aindenosrdiv ?; is vaiarol Az üzlet ré?i jó hírneve C)fié Hűit mlüdi8%áfi i biztosíték " arra, hoív na^yrabeesüU v e \ 6 i 2864'Jjen alapítóit megelégedéséi ieíkiisrí kést míves és szekíátszerásK ii?îete j í méretes kiszolgálással ***' Koloztvéf, Soaéatli Lájok-atefa 1 ezután is Méfttemlk ^Halában véve, e monkából a. köyeikezők világ látták • elő: Ortntay Gyula alrtós tiszte- kan a magyar népművészettel. Ha Mhlonyay müvének tvüiapKeáUsí módját tekintjük, art. keli iátmmk, hogy ioég úttörő -elődjét item A- fáé it igazán. NiaCs tisztában iát, -egyes néprajzi csoporíok pontos földrajzával cs heiyzfeté.- vei. Ugyancsak teljesen • tájékozaltaa az cgye.á inünkaleclmikák 'kérdésében: otţ, ahol nincs • kire Támaszkoditia ■ - de hívkor még ha van is — Icg-kcpteleaehb élirásokal követi c-i és arry^găî.olgilfâioi a le.ggyxxtek<vse.bb megható- 1 rozásokknl is télrevézuihetik. Szellemi népraj- j *os létére, abazoiuíe ae*a óvi u maxavar nép- íRüVészet igaz« ispirihvátiá v-ohatközisalhoz: •íai az, umí lényege a mi népünk an five szelének és alkotó szenemének, mi az, <»tui sajátosmi magyar a lélek irráciourMés v ilágábau. Ezért nem tudja meghttni a nu-lymagy ax vonatkozásokat a művészetben. És ezért hiábavaló 8. bevezető tanulmányból kitetsző szélek .olvasottság -s iiíábavaíó a magyarávatokbaj) •«zúzával filcylátott stfnOehléle bil>tíoa,afiai t*daí, tudása nem iga/i tudás és nines kellő tapasztalati aicpj'a se»«; otrókor aíkalamzráa kelleír, csődöt is mondott. Szebiléíetébeii megfehfeszik a felületessel, mert távolról aézf ö óolgúkal s aem Is «agyon törekszik tehaiol- ni a ibélybe. ElképesztSöh VelüieféS a gyr»k lati megv aíósitásíbaa is, dá az íheg roíszEbb, hogy sort jói tudva, az ily es iuc-iit isásötkef. i KARISNYâ MŰSgLVSM éS mumyúiBkrm öSűöcs iáinű ? ég h ? ^ nérje niináen vtóíeüxín Vi^âZTOiî a mârktvr» NOR-COC
