Ellenzék, 1942. március (63. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-28 / 71. szám

X K itißi Vi, .*& $ * Ti &> <2 #.h % îti «'Î5 H St Sa *» Sietem® îr Ax irééim Maavar ülséatró Bavéattlat vasárnapi köxmtiilése ItöLOZSVÁM, március 2S. Ár Er- j idéHyí Magyar Újságíró Egyesület va.- j ^árftapi ünnepi közgyűlésének elő- ! készületei befejeződitek. A ma tiél* utóul gyorsvonat tál érkeznek Ko­lozsvárra dr. Batfeé László miniszte­ri osztály tanaosoSj a miniszteréi- aókség sajtóosztályának képviselője* t*á$pár Jenő igazgató főtitkár és rir. j Dániel Áron főügyész, a Sajtókama- rk kiküldöttei, továbbá a Nyugtlij* pénztár és az Országos Magyar Új­ságíró Egyesület képviselői. Ugyan­csak ezzel a vonattal érkeznek Ko­lozsvárra a nagyváradi kiküldőitek tiray Árpád országgyűlési képvise- « lő, löszerkesziö és Tabéry Géza lő* j szerkesztő vezetésével. A maresvá- Ş "árüelyí, szatmári, ntáramarosszige- | ti, dési és nagybányai újságírók sitiién képviseltetik magukat a ; Közgyűlésem Á pályaudvaron az Er­délyi Magyar Újságíróét}yesiUet ve- j T.ötöi és Kolozsvár válásának képvi- reJői fogadják a kiküldöttekéi. Szombaton délután az Ellenzék ; Jókái-utcá IS. szánt alatti szerkesz­tőségébe«. ei ©értekezlet lesz. Szén az | értekezleten részletesen megvitatás- | ra kerülnek a közgyűlés egyes pro- j gf&mpőntjai. Itt állítják össze a vasárnap mőp- aíakifaurió Országos Magyar Uj* ságírőegyeáüiet eráélyrészi fiókja tisztikarának névsorát. ÂE érte­kezleten szavazati joggal bírnak az Erdélyi Magyar Ujsáejiréecjye- sületnok mindazok a tagjai, akik egyfcéu. az Ors&áyös Magyar Sajtó Ivamaráuak is tagjai. Szambalcm este % ólakor a gyűlés résztvévaí köteÜén iársasva- csoráii vesznek részt. Este i.0 órakor ch\ íííozétiy-Joksma« Ödön. Kolozs­vár városának íoispáuja és clr. Kft- ledy Tibor polgármester fekete ká­vén, ismerkedési estélyen látják vem elégül a közgyűlés tagjaik Vasárnap délelőtt li érakor a ko» lozsvári városkába tanáesteimében kezdődik az ünnepi közgyűlés, ame­lyen az nj&ágirőkoo kivftl tésztvéíS” üiek a hatóságok és különböző testü­letek képviselői. Az Erdélyi Magyar Újságíró egy ©sülét vezetősége ezúton is kéri az erdélyi magyar újságírás barátait és támogatóit, hogy jelen» jenek meg a közgyűlésen, amelyre külön, meghívókat nem bocsátottak ki* azonban mindazokat szívesen tát­ják az újságírók, akik. figyelemmel kísérik a magyar sajtó kérdéseit, á közgyűlést — mint meg írtuk —■ Nyíró József megnyitóbeszédé vezeti be. Ezután Gáspár Jenő, az Országos Sajtok am. ara i«&zgaíé főtitkára mond beszédei. Walter Gyula, Végi* József Is Árvay Árpád, a magyar sajtó időszerű kérclég&it 'ismerteiik* Ezután következik az Erdélyi Mé­gy ar UjságíróegyGsiüöi feloszlásának kimondást és az Országos Ma­gyar Ujságiréegyesület erdéíy részi tagozatának mcgr-lakítása. Áz ala­kulás egyetlen tárgysorozat! pontja a tisztikar megválasztása. I CI:brc6ZéBi h'wf'lé Ejs áj fednff a magyar népművészetről Á tél középéé a kolozsvári könyvesboltok kirakatába« is felnin! egy oyersvéssonba kö­tött, fekete-piros cimnyonaással két vaskos kö­tető^* kiállton munka; A magyar népművé­szet címmel. Akit csak valamennyire is érde­kel népünk művészete, mind örömmel vette tudomásul, bogy ismét van egy kapható aran­ka aeüBseía asűreioáésűnkEeíi ez egyik legfon­tosabb tényezőjéről. Maionyay Dezsőnek 35 évvel ezelőtt megindul! hasonló tárgya műve már rég elfogyott és ha Sél is tűnik egy-egv sorozat va’ameiyüc antikváriumban, vágyont kémek el érette. A 14 évvel ezelőtt megjelent ííálky—Györífy—Viski-féle kiadvány is olyan ritka, hogy talán még antikváriumban sem kapható. Érthető tehát, hogy rég vártunk mar egy efajia új kiadványt s hogy a közönség kapva kapott a megjelenésén. A kiadó biztos üzletre számíthatott a kiadással. Ezt az áj könyvet Ortutay Gyula irta. Ne­vét jól ismerjük még a Szegedi Fiatalok nép- kutató mozgalmából. (;• aála ki Buday György művészi közreműködésével a legszebb szé­kely ballagás könyvet és éppen csak most a télen értesültünk arról, hogy néprajztudós! munkásságának elismeréséül másodszor A megkapta a Baumgaríen-dijat. Az is érthető tehát, hogy akiknek a népművészettel való kapcsolatuk íöfob a puszta érdeklődésnél, kü* ; lön is jc-íisítős várakozással voltak e luuaka iránt. Sajnos azonban esi a várakozást mái" az I eifeő átiapozásnál igen ti kedv etlen itő csalódás i hütötte le. itt nem eredeti munkával van dől- ! gu&k: a képanyag legnagyobb és értékesebb ; része Makm’yay említett müvéből való s ami | azonkívül vau, az jórészt idegenforgalmi lei­vé leiekből,; egy csomó hatást kereső fotó-bői, muzeami szobák képeiből és egyéb muzeu- ónokban lévő any ágról készült fényképekbe! ,áll. ! Szó sincs róla: a kiadvány igy Is lehetné igen hasznos hézagpótló munka. Hiszen több, mim iftaSielézter képnek a magyar népművészet kü­lönböző területeiről való összeválögaíáea, szak­szerű rendezése, csoportosítása, megfelelő szöveggel való ellátása akkor is leket igen szerencsés 'teljesítmény és kiváló Szerzői cse­lekedet, Jia a szerző csakis másodkézből dol­gozik s maga egyetlen nj adatot sem hoz. Ez .is igényel annyi tudási, annyi lélkiisfeihere- .tességet, mint egy ««álló mű megalkotásai Sőt. Rá rn éppen ÓZ a nagy kérdés Méíti! fél STiintijárt az átnézés illán: milyen érdeklődés­sel, mii ved felkészültséggel, milyen Rossbly- sággal és milyen tudományos becsületesség? gcí valósította meg célját e munka szerzője? Ezekre a ^érdesekre, természetesen, a munka részletes átvizsgálásával nyerhetünk választ. Ezt a vizsgálatot elvégezve, nem csupán ar. eredetiség kérdésében, hanem minden más ic- ,k Intelben is, csak a legsúlyosabb megállapí­tásokat leket kimondanom. A vizsgálatnak pináén eredményét nem Sehet idehazai, de a ^ehetőségekhez mérve elég kimerítően és pon­tos adatokkal adom közre az Erdélyi Muzeum- nak most megjelenő ezévi első számában, hol bárki meggyőződhet Ítéletem helyes voltáról, itt most csak annak a kötelességnek akarok elegét tenni, hogy figyelmeztessem azokat, akiknek nincs módjukban szakfolyóiratokat olvasni. Mert — ismétlem — a közönség pén­ze. de főleg 'tudásának helyessége bonja, ha kritika nélkül tiiktoálhaUiak reá akármit. Ezt most annál is inkább tennünk kell, hogy mar 16M» budapes ti lap és folyóirat, mint nagy je­lentőségű és múlhatatlan értékű művet üdvö­zölte Oríutay Gvula munkáját. Amellett pé­tiig éppen a népművészei az a terület ahoi anég a legkevésbé biztos a nagyközönség lu* plasa és «hol a íegkárosabb is lehet 3 zavaros yagy éppen hamis ismeretközlés, * Még csak alaposabb elmélyeded sem kell s míris kidelük hogy a különböző hibáknak, és tévedéseknek egész sorozatai hemzsegnék ebben a munkában. Az Erdélynek szentelt második kötetben csak a képek aláír vsaiban több, min! 60 elírás és t&jékOfcaUanságról la- núskodó b»ba fordul elő. árui a mintegy 34© aláírásnak közét egy tótodét teszi. Masoni ó az eset az első kötetben is. A képekhez fűzött külön magyarázatokban sent különb a hely­zet. Tele ván íuindeaíéle hibával még n képek Somsának jegfzé&e is. Amim nem bizonyos, hogy viíiámeiy képen ugyanazt táljuk, amit a szerző állít, ugyanúgy bizonytalan, hogy a kép cftöan való, ahonnan 3 mondja. Ezek «ionban még csak kicsiségek volná­nak. De aér ezekből is meglátszik, isögy sáp tíos, Oríutay 'a tárgyi ismerőtök terén sebt mutet fei különb ponlofeăâgoL Csak * széke- Jyekkeí kapcsolatos példákat keli itt össze­szednem. Meri a.-- már éppen különleges va­lami, hogyan elbánik e népcsoporttal. Az egyik képéh egy alakot mutál be kalo­taszegi kurta îngheţi és gatyában, kalotaszegi tornácon, hogy székely volna, a lábánál lévő biágaíáragta Járominál együtt amelyről azon­ban mindenki láthatja, hogy éppen csak szé­kely járom nem lehet Egy másik képen szé­kely s/ürliimzések rajzait közli s hogy félre­ér lés ne essék, ugyanígy beszél róluk a hoz­zájuk fűzött magyarázatban is. Egy harmadik képen kecséíi székelyek volnának; bárszkep­I lároí, kSesre.f7.í«?t bj»gü legény, vfJtenf f*fe?»• t .IttfulyShaöfísktfl, Irts kerek rofioóti kalapjai f •I lején, éppen amint rámosolyog a karján te- > vő lllttyrú, aki még o legéavt rnbâzatbîţz Mér > tea is elég zavaron öltözékben somolyog vívj | «za. ív mi irtába éltünk eddig abban .t boldog hüben, hogy tudjuk mikéül öílözLödnek « ţ székelyek, üá Otttoluy Gyula aki már két szer kapott Baumganen-dIj«S n túdomAnyá ért ■— kalotaszegi gulyába, csángó Inglifr. majd meg szűrbe, öHö».te.U őket, akkor bizo- |i nyara mi ismerjük rosszul a székelyeket 8 bt- ţ le kell nyűgöd Duók a váitozhaíaUanba. A kalotaszegi gatya és a csángó ing lehet • .Találts elírás, de mint láttuk îs, * s/iir már | «cm az. Éppen ezért én mégis bátorkodom jí legalább annyit meg jegyezni: Ezennel a sa* ■■ ját zsebemből ajánlom fel harmadszor is a, ■: 3060 pengős dijat, ha Ortutay sürgőse« elő- j keríti legalább azokat a szűröket, melyekről í a kérdéses szék oly szürhiaizés-ra inták kerül* j lek, vagy akár a ráz jól ónak valamilyen fel- I jef^’zését, amivel hitelesen is igazolható j lenne, hogy e szűrők valóban léteztek. H« ( nem is világra szóló, öe» mindenesetre orszá* j gos jelentőségű esemény lenne, ha kidért!- j ne, hogy a székelyekj amilyen ősi hagy orrá [ mokkái élő népek, még a cifrasztrt is meg­őrizték. Elvégre ux eddigi kutatók íetiiletes- $éqén és tudatiáhsrtgán is múlhatott, hogy ez mindmáig news körűit napvilágra, .«ár egy 5 ilyen felfedezés általában Inkább a szerencse • dolga, fiiitttsrM a. 1 adásé, mégis a székely ; sí »íréit Oriüthy •• Gyólának őrökre hálás lehet­ne a magyar néprajzi Uidomáöy s a leglelje- | sebh reverendával adhatná meg neki a nép- j aaüvészel Étógöflaöenciusa nevezetet is. És Or- .tutay ezt kőnttye-A elérheti, hiszen könyve ta- ; nusitá^ai szériát ő vök eíéléc türf még. '(} íe- \ dezté fel azt a. csíki nagyasszonyt in, aki eg\ | katolaszegitís szobában, gyöögyös-pirtás ka- j lolagzegl leáav társaságában szokta íesleni a ; húsvéti tojást? ő ismeri azokat a székelyeket , fs, akit,: kürtő,-kalácsot tudnak sütni minden \ látható készület és igyekezet nélkül; ó js Ind j iirnii * székely községről, amelyről eddig csak: I a Víalonyay Dezső tévedéséiről értesülhet- > tünk; ugyancsak aj;, ő érdeme, hogy ina tud • juk, vannak székelyei';, akiket sziníéti gazde- í sági összeroppanással fenyeget ,,a hagyomá- ■ wyos, művészi igénnyel terheit cléifonaa” — \ vagyis ezesetbeu, egyszerűbb székely szólásra , iorditva, a cifrálkodás. Ez persze csak tréfa. Annál szomorúbb, hogy j azután sok másegyebet sem tud, vagy rosszul S ind Ortutay Gyula. A Viselet" címszó aiaü ţ körölt negyvenegy kép k»izú! csupán hét vuu székelynek jelezve, de abból egy nem szé­kely, három meg nem kifogástalan. Tehát az összes különböző székely viselőiekből mind­össze három kifogástalan képet tud adni csak, de magyarázatot. Ismertetést már semani. A többi kép közül huszonkilenc kalotaszegi, egy gyimesi csángó, keltő lorockói, kettő pedig györgyfálvi. Ügyanigy a kfleuc színes ál»rá- ból nyolc kalotaszegi, egy lorockói, székely •— semmi. De a Székelyházzal még igy sem ál­lunk. Kimondott házkép egyetlenegy sincs a Székelyföldről, Csak kapákat és egy eléggé bizonytalan, semmiesetre sem jellegzetes ut­carészletet találunk. Magyarázatot, leírást: megint csak — semmit. Igaz, a szerző nem ad­hatott székelyházat, mer! bizonnyal neki sem volt. Hízza® tudjuk, kóíorrÁgábaa, MuAvnyav ban is pld csak egyetlenegy régibbfajta erdő- vidéki ház szerepel és az sincs a ntpga tel­jes jellegzelességeivel fényképezve. Íianeísi nincs üzután az Ortutay könyvében egyetlen székely templom, egyetlen fátnroay, egyetlca csűr, vagy bár egyetlen óiacska sem u Szí- kelySÖldrői, amely pétiig mégiscsak a legna­gyobb és legváltozatosabb népművészeti terü­let Erdélyben. Eltebbért a hétíslusi csángó kiskaput öriu- tg.y megteszi székelykapunak: a köpeci rcasáb sírkereszteket székely kopjafáknak; a. tiszafü­redi cseréplálut borszéki tányéiBak. Emellett még egy csomó mindenféle káivhacsempo. fa­zék, lányé», kalotaszegi talált n,ó;«*skal«cK- ntinu, egészes ujtoódi és izlésieiea cscré-p- edény, nsnjd meg régi habén kórsa îneginl- csak „székely népművészet.'’ círac-« van felta­lálva könyvében.. De ş székely „vatröíiasök" sem járnak jobbah. Van kö/' tiűk (út hfnizós, köloiaszegs írásos uumka, tar» régi ári hím­zés, azután rn űrt szazad váci divatier ct-zeS. Sót még szőttes is. A. esiírt ffestékes pedig erdélyi festékessé lép elő. Minek íolymssam? Ez iov v*n « többi anyaggal Is, aibul a két köietbea. ■m. kcv vegyész ÉTJ GYABA vJL§Á9M£i& mégis úgy akarja elfogadtatni, mint rala»i rettenetes nagy mi«nka elkerülhetetlen vrie- járód. A munkájából kétségtelenül leszűrhető Irgszomorubb tapasztalat azonban az, búgv Ortntayaak «om is igazi kérdése a tnagya» népmürészet ügyének szolgálata; különbéi okvetlenül x is-:/a kellett volna riadni Sttóf i;ogy ilyeu fércélményt állítson elő róla. Vagy Aztán túlságosai) is sokra tartja a maga hozzáértéséi s a mások tudását és ellenőrző ü'épe*ségét meg éppé» semmire «.e>n beesűH * ;>> •-->-! adással, ilyen komoly&tggaE hyei; lelki és szellemi tényezők közrehaíésavai. j»*ti hát létre ez a népünk művészétéről szóló leg újabb kiadvány. És miután Ortutay, munka jának több, mint háromnegyed részét \3áfo­nyái ból jól-rosszul kiollózta és hasonló pon t ossággal innen-oimtui hozzá» zc de i! még . «r lam it, ami nem is különösen jellegzetes, nr-.n» is hagy on értékes és teánlrtf sem sokéi lekéi belőle, vgyszerfien „úgy é-rzi", bogy sikerüli a legteljesebb magyar uépmSvr ecÜ „kot pus“-t s u leggazdagablj magyar uépviscteG kdlgiógasí adnia. Müvének egyik komondntt uicédja íz bogi bemutassa a a ép művészetéi „a nemzet szín. előli" s tudatosítsa azi « léteit, begy ebbec iera vagyunk szegenyebbek más nenizetekncl. A máj megtapasztalt erre való ».áierraetlségo üiéiiett azután még azt is telnünk keli, hogv é célnak mentol hatásosabb elérésűre, címe , >vitásai, képmagyarázátai agy tete . znna>•. iiiindeafcíe böicsködésekkel cs miadt-nfélf idege« utalásokkal, hogy azokból .v? olvas-'• csakis egyetlen végsó következte lesre jöthaí- o magyar áép miivészetóbeB nincsen sca;rró eredeti . . . A munkái a szerzője kimutathatőar* tüdő iniavos igénayrl áilitoHa össze, lie, hogy wi « véifsinéaye róla. egyik népiajzzai is foglal • kozó tudósunknak, az! mellőznünk Kell, mert a kifejezés talán túlságosan is erős \ carte. Csak annyit jegyzüak meg, hegy pld. az e- tlélvi kötet egy általa»-, nem emelkedik telő? azoknak az újabban bösé.gg,--: Ömlő, Erdélyt ismertető müveknek szint onalán, amelyekben kalotaszegi, meg torodtól székelyekről érte­sülünk, Beihien faivá ra pedig felvidéki renrsz- szan.sz kastélyt piántámak s a;aely\Ab«?n olyan «amisitetlan ndvariieivs. >>ki köíscge-k mini Bogoz, Bűzöd, Eléd, Eancsal s Penyó«l ..« Mains vidékén." ierűinek el. Ag az c-gy i»iro- nyoafajta, szűk, de fenitUc-jfázó budapesti szti lemiség és szemlelet „árad" ebbői is-, dmeiv el sem îueija képzelni, hogy a „vidék1 * élete sokkal több mélységgel, vaitozAtosyággal o- gazdaffsággal un tele, mint «latit Ö egy illa ián felfogni is képes. De az ígénj esebft közóissvguék is síánte Griouy szí a líUdváitváy És isi végszónak íjt idézzük egy igényesebb i.eikas> egy könyv Eerosektío véleményéi u „Hiü'-rai; „egyelted előnye tan ennek e könyvnek — hwgy kap itató” , . , f.s hát aindenosrdiv ?; is vaiarol Az üzlet ré?i jó hírneve C)fié Hűit mlüdi8%áfi i biztosíték " arra, hoív na^yrabeesüU v e \ 6 i 2864'Jjen alapítóit megelégedéséi ieíkiis­rí kést míves és szekíátszerásK ii?îete j í méretes kiszolgálással ***' Koloztvéf, Soaéatli Lájok-atefa 1 ezután is Méfttemlk ^Halában véve, e monkából a. köyeikezők világ látták • elő: Ortntay Gyula alrtós tiszte- kan a magyar népművészettel. Ha Mhlonyay müvének tvüiapKeáUsí módját tekintjük, art. keli iátmmk, hogy ioég úttörő -elődjét item A- fáé it igazán. NiaCs tisztában iát, -egyes népraj­zi csoporíok pontos földrajzával cs heiyzfeté.- vei. Ugyancsak teljesen • tájékozaltaa az cgye.á inünkaleclmikák 'kérdésében: otţ, ahol nincs • kire Támaszkoditia ■ - de hívkor még ha van is — Icg-kcpteleaehb élirásokal követi c-i és arry^găî.olgilfâioi a le.ggyxxtek<vse.bb megható- 1 rozásokknl is télrevézuihetik. Szellemi népraj- j *os létére, abazoiuíe ae*a óvi u maxavar nép- íRüVészet igaz« ispirihvátiá v-ohatközisalhoz: •íai az, umí lényege a mi népünk an five szelé­nek és alkotó szenemének, mi az, <»tui sajáto­smi magyar a lélek irráciourMés v ilágábau. Ezért nem tudja meghttni a nu-lymagy ax vo­natkozásokat a művészetben. És ezért hiába­való 8. bevezető tanulmányból kitetsző szélek .olvasottság -s iiíábavaíó a magyarávatokbaj) •«zúzával filcylátott stfnOehléle bil>tíoa,afiai t*daí, tudása nem iga/i tudás és nines kellő tapasztalati aicpj'a se»«; otrókor aíkalamzráa kelleír, csődöt is mondott. Szebiléíetébeii megfehfeszik a felületessel, mert távolról aézf ö óolgúkal s aem Is «agyon törekszik tehaiol- ni a ibélybe. ElképesztSöh VelüieféS a gyr»k lati megv aíósitásíbaa is, dá az íheg roíszEbb, hogy sort jói tudva, az ily es iuc-iit isásötkef. i KARISNYâ MŰSgLVSM éS mumyúiBkrm öSűöcs iáinű ? ég h ? ^ nérje niináen vtóíeüxín Vi^âZTOiî a mârktvr» NOR-COC

Next

/
Thumbnails
Contents