Ellenzék, 1942. március (63. évfolyam, 49-73. szám)
1942-03-23 / 67. szám
HÉTFŐ, 1942 március 2& 0r3^há2tár ;UüfpBST fiWM * ^ 2? 1 ft flît- JJ £ ; A Aí LXIH. évtoiyi ám te turn $ $?meszt6$és és fcísíólüfEte!: Solaisv r, s| fiHi-aisi 13„I.rna'üt, TsIííM: 11—33. Hyanls: 1 IsîeieiB-aîca S. szám. Telefon sz.: 26—23 n-'mcr uHiftym*** I itnúíiitíMm^uÉá.inBérírilii^rif'MTiniiilii iímé íi WTiia » m én flLRPÍíOITfl: BIRTHl MIKLÓS 8 I a tí 61 a la í í e n a s : P 8 L L â S 1- k 8a!ozsvár. ílSfizríási árai.“ Sírnia 2.7A segysúéír? 8„ látódra 16. égés* étre 32 ssaii. A gazda Tejeimében Iría: G>«2 WASS ALBERT Ä gazda élete nem könnyű élet. Bár jó hozzá a föld és hálás a mimikáért, ezer hajjal kell megküzdjön mégis, időjárás szeszélye, állatbetegség, kárt tevő rovar, tűz, viz, éiősdi gomba, baktérium: mind ellenség és mind veszedelem De vannak a gazdának emberi ellenségei Is, a társadalom széles rétegeiben elrejtőzve itt és amott. Akik azt mondják: a gazdának könnyű. Beteszi a főidbe a magot s egy fél esztendő múlva learat tízszer annyit, húszszor annyit. Vásárol egy kicsi állatot, megvárja, amíg magától megnő, meghízik s eladja ötszörös áron. Neki magától terem kenyeret a föld, magától ad szalonnát a disz- mé, tejei a tehén, tojást a tyuk, véleményt a kert, gyümölcsöt a fa, téli tüzelőt az erdő. Könnyű a gazdá- mák, A gazda emberi ellenségei aztán Igyekeznek ellensúlyozni a természet bőkezűségét. Ha kereskedő az ellenség, megcsalja a gazdát. Ha Iparos: drágám dolgozik és rossz munkát végez. Ha hivatalnok; magasabb dijat, magasabb illetéket, magasabb adót, magasabb bírságot sé reá., Mert gazda s nekii úgyis iköímyü az élet. A gazda egész éven át végzi a maga dolgát, bajlódik földdel, állattal, nap szívja és eső veri, csikorgó lágyban járja az erdőt s még vasárnapja sincsen munka nélkül. A gaz- táa küzd az időjárással, állati és növényi ellenségekkel, megküzd velük- De az emberi ellenségekkel sem tud megküzdeni. Nem tud megküzdeni a hivatal- sokkal, akinek előszobájában órákig kell ácsorogjon sürgős munkaidőben. Nem tud megküzdeni az (ügynökkel, aki kihasználja a tapasztalatlanságát A gyárral, amelyik rossz gépei szállít. A kereskedővel, aki a megvásárolt gabonát hamisan mérlegeli. Az iparossal, aki íszük csizmát vagy rossz ruhát ké- iÉWíií. Á társadalom pedig nem siet «léggé a gazda védelmére. Ha a gazda is adhatna a cípés:*- saek kenyeret, amelyik szorítja a Iá- hat, a hivatalnoknak olyant, amelyik csak egy hét múlva ehető — mert a hivatalos óra eltolt és Így lessék holnap jönni —a gyárosnak fölyant, amibe beleférik a foga: akiikor nem lenne semmi baj, a mérkőzés egyenlő. Akkor apró kapcabe- í'lyárok apró komiszkodását lenn© Imivel viszonozza. így azonban, rné ilyen tisztelt kereskedő urak, iparos ürak és mindenféle kisebb és nagyobb hivatalokban székelő uraim: Jjkériink több szívességet és megér- ítést a gazdával szemben. í M@ méltéztassanak elfeledni, hogy ja gazda fizeti az adót, a gazdából léinek a kereskedők, gyárak, bankok, {biztosító társaságok, kisebb és na- ísyob hivatalnokok a maguk ük íi° s,vetésével, aminek nem árt sem az isirviz, sem a szárazság, sem a esi- pin asz. A gazda termeli a kényénél, <azt a kenyeret, amelyik minden vámosi. főléii.y dacára sem hiányozhatik egyetlen városi asztalról sem, amelyik írek ott U<m íeuai,« nemcsak o munkáslakásokban, de előkelő vendéglők tériteké mellett, a kávéházban, sőt a mulatóban is és amelyiknek egyetlen napról való elmaradása már felháborodást és pánikot ©koz a kényelemhez és zavartalan- sághez szokottak társaságában. Gondolják meg jól, mélyen tisztelt uraim, hogy az annyiszor lenézett, megzsarolt és íélreiaszitott gazda termeli a mai komoly és nehezen egyensúlyozható világban az egyetlen nélkülözhetetlent: a kenyeret, a táplálékot, azl a valamit, amit a napszámos és vezérigazgató egyformán kénytelen a szájába rakni', ha élni akar- És mit kap cserébe érette? A hivatalnoktól fölényes bánásmódot, a rádióstól rossz rádiót, a csizmadiától rossz csizmát, az ügyvédtől zsarolást, a bankigazgatótól ko- nyörtelem végrehajtást, az utazó ügynöktől hamisságot.. „ csak azt nem kapja* amit érdemel: megértést. Mi lenne, ha egyszer a gazda haragra kein© és azt mondaná: csíz mámat ezentúl magam csinálom, ruháimat magam szovöm-varírtini, f lemond ok a bankról, biztosító társaságokról, könyvről, rádióról, mindenről s kenyeret, gyümölcsöt, zsírt annyit termelek csupán, amennyi az én élelem fenn tartásához szükséges. De itt a főid, jöjjön ki a kereskedő, a cipész, a hivatalnok, a vezérigazgató, jöjjön kis és termeljen magának amire szüksége van. Küzdjön az időjárással, a földdel, az állati és növényi ellenségekkel, görnyedjen a gond alatt egész álló esztendőben* ha enni akar. Mi lenne akkor? Urálim, több tisztelettel és mélyebb megértéssel tekintsünk a gazdára, aki a kenyér, a zsír, a tej, a gyümölcs megszerzésén fárad és aki tulajdonképpen nem egyéb, mint életünk védelmező katonája, mert az ő kérges kezének munkája nélkül valamennyien elpusztulnánk. Ha nem dolgozna a gazda egész évem keresztül szakadatlan munkában, akkor ez az egész kínosan felépített emberi civilizációnk összeomlana, a maga nagyképü irodáival, kávéházaival, gyáraival és könyvtáraival együtt és' maga alá temetne mindent, bankot és biztosító társaságot, kereskedelmi irodát és minisztériumot, műhelyt és egyetemet, ezt az egész földtől elszakadt, gyökértelen. világot, mely $ gazda munkáján éiősködikKérem ezért a hivatalnokot, legyen a gazdához kedves és udva rias, intézze el hamar ügyes-bajos dolgát, hogy mehessen vissza munkájához, saoíy mindannyiunk életét jelenti. Kérem a vezérigazgatót, az ügyvédet és az adórendszer átvesz tői felett őrködő urakat, legyenek a gazdával szemben megértők és ki méletessk Ne rakjanak a vállára akkora terhet, amit elbírni neme képes, meri összeroskad s zuhanásától megrendül a fis-fizetések kényelmes Világrendje is. Kérem a kereskedőt, irtsa ki magából azt az elfajzott merkantil szellemet, amely az elmúlt keserves évtizedek zsidó irányzatának hátramaradt öröksége? képpen azt hirdeti ma is, hogy csak az lebst ügyes kereskedő, jé keres ködő, életrevaló kereskedő, aki má sok jóhiszeműségével visszaél. Ez st szellem távolította el egymástól a falut és a várost, ez a szellem vm ékei ma is csizma és félcipő közé b ideje már, hagy halálra Ítéljük. Mert ha a társadalom elvárja a gazdától a mindennapi kenyér p©n fos előteremtését: úgy a gazda is el várhatja joggal a társadalomtól, hogy n® kizsákmányolásra szolgáló szabad prédát lásson benne, hanem szeretettel, megértéssel és megfej esülésse! osztozzon gondjaiban* Egyre erfiteljesebben bontakozik ki m tavaszi német támadás Újabb nagy japán sikereket jelentenek a TávoikfeletPöI Súlyos tengelyalleaes zavavgássk tövtak Isi Panamában BERLIN, március 23. (MTI.) A haf dijelentés kiegészítéseképpen köz- I lik a Német Távirati Irodával: A i 'Szovjet azt ámította, hogy a rendki- I vüli időjárás egyáltalán nem tudja I befolyásolni a hadműveleteit, más- I részt pedig azt remélte, hogy a hi- ! hegben, hóban és jégben, csődöt i mond a. német ellenállás. Most éppen a bolsevisták azok, akik hivatkoznak az időjárásra, hogy támadó lendületük fokozatos gyengülését megmagyarázzák. Az Exchange Telegraph március 22- én hajnalban azt jelentette Moszkvából, hogy csaknem az egész harctéren hóvihar dühöng, emiatt meglassul a.hadműveletek üteme. A valóságban szombaton sehol sem volt nagyobb hóvihar. Bár még (mindig nagyon hideg van, nappal az erősebb napsütés következtében felmelegszik a levegő. Â Szovjet támadó lendülete csökken. ez F-em az időjárás követkéz« méiiye, hanem a vörös hadsereg fáradtságának a jele. Az erős német elhárítás és a német légi erő eredményes tevékenysége egyre jofjhan érezteti hatását, Egyre több német ellentámadás indái meg. Â szovjeiiámadások egy részét már a készenléti állásokban sikerült szétverni A német haditengerészet egy Jár- vis-osztályba tartozó angol rombolónak Solium előtt történt elsülyeszté- sével ismét különleges teljesítményt vitt végbe. Ez az uj veszteség annál súlyosabban érinti az angol haditengerészetet, mert az elsüllyesztett hajó a legkorszerűbb rombolók közé tartozott. Sz@baszf«3»®lfé§ esz llmen-féig (omisei a lissrc BERLIN, március 23. (MTI.) A Német j Iá'4fislj ír,oda jc'lgBjti: Mint a véderő j főparancsnoksága közli, német harci re- I piilők a kerosa kikötő ellen Szombaton végrehajtott támadásaik alatt többször telitalálatai érték a nagy kikötőt. A raktárépületekben nagy rombolások és tűzvészek keletkeztek. Egy 3000 tonnás bajé közvetlen közelében egész bombasoro- zat robbant, úgyhogy a hajó súlyosan megrongálódott. Német repülőgépek ha- %me&m támadták Szeha&ztopod kikötőt Î*. Német vadászok szabad vadászatban az ellenség mögöttes területe fölött az Azo- vi-tengertől keletre veszteség nélkül lelő! tek 9 s zovjé t rep ülő gépet és a Kaukázus felé vezető legfontosabb vasútvonal egyik legfontosabb állomásán felgyújtottak két raktárt. Március 21*én az ilmen-fó vidékén német repülők ismét eredményesen támadták az ellenség gyülekezőhelyeit. A kisé- ro vadászgépek elkeseredett légi harcban íleR’őtüek 16 (Szovjet repülősének, ft ss harci repülőkötelékek akadálytalanul dobhatták Te bombáikat és 3ulyos veszte ségekeí okozlak. A gyalogság támogató sára harcba vetett német repülők hatásos alacsony támadásokat hajtottak végre az ellenséges csapatok és az utánpótlás vonalai ellen. A bolsevisták sok értékes hadianyagot vesztettek. 16 millió tonna as angol-- szászok eddigi fes jó* veszteség© A Nemet Távirati Iroda jelentése szerint az angol hírszolgálat washingtoni je lentése közli a haditengerésaetügyi mi nisztériusn híradását, hogy az Atlanti' óceánon megtorpedóztak egy nagy amerikai kereskedelmi hajót. A legutóbbi eredményekkel együtt 16 milliárd tonna fölé emelkedett a háború kitörése óta eisülyesztett angolszász hajók űrtartalma. Ebben a számban nine? benne a megrongált és a szövetségesek Jaltai eisülyesztett bajét ér. sem pedig 0 Ssov je'uni ó ha jóveszteségéi. A Führer Rund ^©SGéi?táfeí®?*nagy iioas BERLIN, március 23. (MTI.) A Vezér/ Főhadiszállásról jelenti a Német Távirati Iroda: A Führer levelet inlézett Rund stett vezértábornagyhoz, akit üdvözölt ab Lói az alkalomból, hogy ismét elfoglalja ^l^&S60g&dUU& áliá&áifc a, któleú