Ellenzék, 1942. március (63. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-23 / 67. szám

rr '«alti* tZrSN XMK \«» mar f. P. jrlsta D á’ssiiíYítsís eloaddssi XOSLOZÍVÁJR. ■Wüscíhcö 2X A !OTA!V «*&veiw»«g p*ly«^dl**xtá*i íéjokoTtaío c'i&íUá* u»oíei«itiban legutóbb Bidló Ödön MÁV íőta- i icaos, ,\ viisut es postai pályákat, Riegler v so! k isórU'tügyi főadjunktus, a kolozi.vArl v<>t5maRviiSy\il<S inte/et ve/utóje pedig a me- . 'gazdab.u.i pályát ismertettek. A v..suti szolgalat természete megkívánja bogy alkalmazottai testileg és szellemileg ^gyarínt teljesen ogcs s »esek legyenek. Ezt >’gazoló orvosi bizonyítvány birtokában azon '.'.ci irni-olvasni tudó egyéntől a legmaga­sabb képesitésiiig elhelyezkedést találhatnak A vasúti s/olgalat ellátásához az alkalmazot­taknak olyan nagy tömege szükséges, hogy a \ asutat méltán az ország második hadseregé­nek nevezik. A vasúti alkalmazottak munkaköre megosz­lik a szellemi es fizikai tennivalók között. A szolgálat mindenkor összpontosított figyelmet igényel, a forgalmi szolgálattevők rendelke- ; .zései emberek, életét, vagyonok biztonságát i ehatják meg, vagy veszélyeztethetik Az elő- j ,.ido ezután kitért a vasúti szolgálat különbö- : o ágazataira és az ahhoz szükséges képesi- ( .lesekre, majd a vasút testvérvállalkozAsának, j , postának ismertetésére tért rá. Ez. a szolgálat ■ az előbbivel ellentétben, helyhez köti az al- j ■ca’mazottakat, akik a közönség érdekelt szol- gáliák. Hangsúlyozta. hogy a magvar posta világhírneve elsőrendű Nálunk minden levél eljut a címzetthez és postacsomag soha el ».ein véss. . Riegler József kisérletügyi főadjunktus a az zógazdasági pálya sokoldalúságát fejteget­te. Aki mezőgazdasággal akar foglalkozni, an­yaiak növénytermesztéshez, állattenyésztéshez, »azdasági építészethez, talajtanhoz, üzemtan­hoz, számvitelhez, vegyészeihez, közgazdasá­gi és szövetkezeti kérdésekhez is értenie kell. ,Mindenekelőtt azonban szeretnie kell a főidet, ügyszintén az állatokat és növényeket is, mert csak az ilyen ember találhatja oromét a oglalkozásban. Az előadó kitart a mezőgazdaság gyakor­lati oldalaira. Aki szeretettel csinálja való­sággal teremthet. Aki azonban unja, nemtörő­döm ember: az nem is igaz magyar. Mert mi magyarok — különösen itt Erdélyben — a földnek vagyunk szerelmesei Ó3 tudjuk hogy az százszorosán fizet vissza annas, aki érti a /nyelvét. A Uol&zsvácikc&e-s-'zJté^’f ís Uaîafefrsife%% Mjtlalko-zöll vasáittafe a Baurss-Idái 7Á&ot hagy. síkcU acata t a tt tytfeszc&ásu, diMútceak A l 3 tagú opnzúrju*, iDiizotî^i-ţl liíubtí »ÜÜAMCST, móritus 23 (Ml).) A 42 G«©« fruvépKi W^UuHf.g mu's-*Ájn!mr> ólA*.' Un ■ rm«s. EHbrtth megváímtt+tu/k c bi*rrttm<. felsőházi jegyzőjévé báró WaldbiMt Kefe. ment, majd letárgyalt ált > <■ fogadtál- a mi nitztériiimniiL a bornagyl.ert >ketKI fifezvr lövi tárgyairiaic bejelentés' és zár uhí vétele, valamint egyes bor nagykor csíz*' dőlt áziethe- lyiségeinek és felszerelési tárgyalunk haszno­st téma tárgyában, utána u minisztériumnak az egyes t fiur társulatok ingatlanát elidegenítő vagy megterhelő jogügyletek érvénye .rége tárgyában, végül a társadalombiztosításra v<*- natlcozó egyes rendelkezések módosítása tár­gyában Uiaiiott rendeletét. BÁOlé Különösen nagy és szép feladat vár a jö- ' óben a mezőgazdaságra. A mezőgazdaság .fejlesztését célzó törvénytervezet tíz évre ter­jedő munkaprogramjában — többek között — azt is beállította, hogy a magyar kisgazda mezőgazdasági ^aktudását emelni kell. Eb- ,ben a háborús világban mindenki látja — amit a szakemberek már régen tudtak — hogy .mennyivel többet és jobbat kellene termel- j nünk ezen az áldott magyar földön. A több ás | póbb termelésnek pedig csak egyetlen biztos ! alapja van: a szaktudás A szaktudás teijesz- ! Résével építhetjük ki a szebb magyar jővén- i gő alapjait. t KOLOZSVÁR, március 23 (Az El.cnzék I tudósítójától.) A Mátyás Diákház hangver- j eenyterme te jeseu meglelik vasárnap délután. A Baross Szövetségbe tömörü I kolozsvári sza­bók Ó9 kalaposok nagy divatbemutatójukat tartják. A tavaszi divaife vonuláshoz, sajnos, j bundába és hócsizmába étkez*k a közönség, amelyuek soraiban ott látjuk a város társa­dalmának több vezető tagját. Meri ezt « di- \ vatbemulatót n<’m szabad egyszerű hiuságvá• sárnak tekinteni, amikor unná! a kérdésnél, hogy „7T< a divat?'1 sokkal súlyosabb és fon­tosabb kérdések merednek kérdő)? ként u ' ma komoly asszonyai elé. Azonban a divat, 1 öltözködés ténye mögött ezernyi dolgos ■ inkáskéz van, hatéi!más ipar, amely kény«- l reif ad. S ennek a divatbemutatónál: fő je­lentősége, hogy a keresztény ipar felvonulá­sa, azé az iparé, amelyet eddig minden anya­gi eszközzel kiszorított a zsidó szabóiparos, súg, amelynek vezetői megengedhették, ma­guknak. hegy Parisba járjanak níodeliekéri. Mert amint Lehöcz József, a Baross Szövet- , ség kolozsvári enöke bevezető beszédében ■; mondja: — Kolozsvár keresztény szabói és szabó- j női mindent elkövetnek, hogy megállják a j zsidóságára! szemben a versenyt amelynek j megnyerése é etkérdés számukra. A mi ipa- j rosaink nagy áldozatokkal Budapestre, Bét-- • be s Berlinbe járnak Modellekért, bogy ezzel is megköze ifsék a nagy ce t: az idegenek kiszorításit ebből az iparból is. Kérjük a közönséget, legyen ebben segítségünkre. Ke­resztény kezekbe kell kerülnie itt in ez ipar~ n<'lc, keresztény magyar munkásoknak keR k nyerd adni, Ezért a célért dolgozunk s ezt a célt szolgálja a mai bemutató is. A tüntető tapssal fogadott bevezető után Szende fíessy !ép a pódiumra és megkezdi a ruhák koníerá ását. HuUíU és kabátok - tz bifnutoíá k&frpek Európa politikai újjászületése együtt jár a szellemi újjászületéssel Bn&LIlv, március 23. (TP): Ezt a háborút ^nemcsak a hadseregek fegyvereivel, hanem a széliem fegyvereivel is döntik el — írja dr. Hermann Wanderscheck a Deutscher Wissen­schaftlicher Dienst legújabb számában. — A natal népek harcba léptek, mert az igazi euró­pai civilizáció és kultúra megmentésére érzik .magukat hivatva. Európa jövőjét csupán az árja szellemű kultúra egészséges erőire lehet építeni. Az összes kontinentális népek uj kul­turális öntudata határozza meg a kontinens szellemi újjáépítését. Már a háború közepén felismerjük Európa szellemi és kulturális ér­tékeinek hatalmas átaiakulását. Azokat a nemzeteket, amelyek Európa közepe köré cso­portosultak, áthatja az a meggyőződés hogy a áíGntinens; politikai újjászületését a szellemi újjászületésnek kel! követnie. Ma Európa újjá­építésének a szellemben gyökerező akarata a legszorosabb összefüggésben áll a világnézet­tel és egy olyan politikai eszmei erővel, amely (Pgyes nemzetek alkotó erőin alapszik. Az a tény, hojEjy az európai gondolkodás és a nem­zeti teremtő alkotás nem zárja ki egymást, előfeltételül szolgál az összes európai népnek egyesülésére a Nyugat kultur-reneszanszának jegyében. Európa ráeszmélt termékeny szelle­mi és művészi tetteinek évszázados hagyomá­nyára. Az európai gondolkodás csupán a rend gondolkodása, amely az egyes népeknek sem szellemét sem le’két nem öli meg — mondot­ta nemrégiben egyik előadásában dr. Hans Drae^r, a német—svéd egyesület elnöke, a Svensk Tyska Foereningen egyik előadó es­télyén. — A.z a gondolat, bony Európa az eu­rópaiaké különleges kifejlődést éppen abban nyer, hor'y a többi é!etterek szintugv nagyobb egységekbe tömörülnek. Hogy az eurónai át- .alaku’ás nem a szellemi evolúció törvénye szerint megy végbe, hanem hogy az uj Euró­pának először meg kell születnie a csatamező- é’.'ón, az földrészünk történelmi tragikuma. Ha Németország erőfeszítéseit tekintjük, ame­lyek az európai művészeti szellem megvalósí­tására irányulnak, úgy valamennvi ku’turális szektorben máris dinamikus előhaladást talá­lunk az európai kulturcsere irányában. Európa (irodalmi élete egy uj, magasabb szellemi rend íe^é halad. Ez nemcsak a költőknek, Íróknak, tudósoknak és kutatóknak kiválasztásban fe- jez'd'k ki, hanem az anyagnak és ’émáknak sajátosságában is, ame’vek az euróba l nemze­tek szellemi elmélyedését mutatják. Termé­szetes, hogy Németországnak magának kei! a legjobb példát nyújtania ezen törekvések szá­mára. Németország és Olaszország között a szellemi és művészeti együttműködés egyre növekvőben van. A kultúrának csaknem min­den területén baráti szellemben találkozott a két nemzet és a világ előtt így nyilvánvalóvá tette, hogy a két nép évszázados művészi ha­gyományai megkövetelik a kulturális érdekek közös megvédelmezését. Az uj Európa kulturá­lis közösségi szelleme láthatóan megnyilvánul német művészeknek gyakori olaszországi ven­dégjátékában, olasz művészeknek németországi szereplésében, a két nemzet színházainak já­tékterv-politikájában, a tudósok és tudoml- |iyos kutatók cseréjében, művészeti kiállítások rendezésében és mindenfajta közös ncmet- olasz kulturális intézmény létesítésében. Köl­tőknek előadásai, nagyobbszabásu kőrútjai, Rádióadások cseréje járulnak mindehhez, hogy a szellemi feladatok közösségét dokumentál ják. Németországnak szoros kapcsolatát a délkelet­európai kuíturtcrségge! világosan megerősíti, az irodalmi alkotások és fordítások ügyében kötött számos egyezmény, aim'k azt eredmé­nyezték, hogy a német színpadokon igen gyak­ran jutnak szóhoz magyar és román szerzők. Ám Európa északi és nyugati részén is felsora­koznak az alkotó kulturális erők a szellemi jij Európa kiépítéséért folytatott együttes mim- .kában. Hágában német színház létesült. Sok dón, finn és norvég szerző előadókörutat tart Németországban. Igen szoros szellemi együtt­működés alakult ki Spanyolországgal. Az eu­rópai írók szövetségének megalapitásával, amely Elans Carossa vezetése, alatt áll, létre­jött a közös szellemi kulturmunka hatalmas csucsszervezete, éppen úgy, mint ahogy az egyes nemzeti újságíró szövetségek uniója, mérföldeket jelent az európai sajtó együttmű­ködésének történetében Ami már ma világo­san kirajzo’ódik az európai kulturcsere ezen példáiból, az csupán a kezdete az összes né- .pek valóban alkotó együttes munkásságának. . A jövő szellemi Európája ma alakul ki a ^özös európai küldetésbe vetett hitbői. Az iro­dalom, a színház, a zene, a művészet és a rá­dió az uj európai rend törvényének termékeny kifejtésében dolgozik. Ez a feltörő uj művészi szellem hozzásegíti Euróna népeinek egvbeko- vácsolását és a szabadsáv hamis apostoli ál- .tal *eries7tett méreg immunizálását eyysöer s mindenkorra elvégzi. I Sorra je’ennek meg a pódiumon a kolozs- I vőri divattermek ruhái. Közben egy kislány i rendületlenül jáiszik a zongorán, csupa Ka­rói d v - s ágért. Néha be’efeledke/ik a látniva­lókba s egymásután tizenötször is eljálssza j ugyanast a dalt. Nem baj A zene csak alá­festi itt a főeseményt, a sok szép és kevésbé szép ruhát. Még egy nagy baj van: A mű­kedvelő be műtőt óhölgyek nem tudnak mo­zogni. Nagyon kevés kivétellel, fogalmuk i sine o manueqiiin-mozgás szabály fiiról, a ru» ha sikeres bemutatásáról. Nem csoda, hiszen ez külön mesterség. ma már iskolája vaoi ezt bizony meg kell tanulni. Aztán a ruhát ; viselni is kell tudni. A jóakaratu és csinos i műkedvelő mannequinnc-k kilencven ezáza- ! éka vagy nem jár úgy. ahogy kell. vagy nem I tartja magát egyenesen. Zcvaró például, í hogy a zsobes ruhákat viselők kivétel nél­kül a zsebekben tartják kezüket g a fejüket : is les/ogzik, nézik a földet g nem akarnak I c világért sem mosolyogni Van sikerült ru~ ha, amelyet azért nem tapsolnak meg érde­me szerint, mert viselője — nem tudja vised* ni. így nem csoda, ha valóságos tapsvihar ? tört ki mikor megjelent a pódiumon az j aranvszőke, szép és párisian sikkes dr. Nagy- né Ürmössy Magda. A kolozsváriak volt ked­venc primadonnája sikerré avatja különben ; is nagyon tehetséges szabónője minden egyes [ model’jét. Hasonló sikere vo!t mint manne- quinnek Tahy Anna Máriának is, aki karcsún és mosolyogva mutatja T HoUitzer Erzsébet remek ruháit. Rajtuk kívül még néhány na­gyon ügyesen mozgó csinos hölgy, köztük egy tánclépésben járó kislány ..lép lei“, de azért a jövőben az* ajánljuk a szabóknak, kérjék fel n fiatal színésznőket erre a szerepre, mert e. sikert ü ruha viselője bizony döntően befo- ; ly ásol ja. • Hli a dí ai ? A divatbemutatón kibontakozó tavaszi di* í vat fő jellemző je a bő, rövid szoknya, igen sok. nagyon ötletesen alkalmazott ránc; ka­bátban, kosztümben a bő. egyszerű, angolos ; viselet. Rengeteg a zö’d szin. A csaknem ! harminc résztvevő szabó és szabónő között Î két kiemelkedő fővárosi nívót képviselő nagy tehetség van: T^másiné HoUitzer Er- ■ zsebet és Bodoki Fodor istvánné. HoUitzer Erzsébet finom iz’éssel, remek gzinösszeáUi- tássai s va'ami egyéni s utánozhatatla« gik- j kel dogozik. Csau színű -szövetruhája a be- j mulató egyik legszebb darabja. B Fodor I Istvánné fekete estélyi ruhája és kék, zöld j és fehér összeá litásu ho’land stilusu kis ] nyári ruhá’a elragadóan kedves. Rajtuk ki-' : vöj meg kell em’itenünk Asztalos Lnjosné, i Belie. Zohánné. Kirschner Margit, Krummer j Márta, Schtveier Erzsébet, Szabó János, Szí« i gyártó Sándor, Varró Lajos és Zágoni Irén I neveit ^ Látunk pere/e sikerületlen ruhákat is, túl- ! diszesah tulstilizáltat vad színősszeá’íitásut. I Ezeknek készítőit nevelni kell az ízlésre, tss I egyszerűségre: meri va’amennyieu tudnak, I szorgalmasak, megérdemlik a íámogatást. j Végeredményben a revü azep siker és biz- t tató Ígérete Kolozsvár keresztény 6zaaó és kalapos ipará»ak- (—n.) H£TPf>, március 23, BUDAPEST I. 6.40 Ébresztő. Torna. 7.00 Hí­rek. Közlemények. Reggeli zene. 10.00 Hirek. 10.15 A Kassai Rádió műsorából. A 21. honvéd gyalogezred fuvószenekara játszik Hadányi Antal vezénylésével. Indulók és keringők. — 11.10 Nemzetközi vizjelzőszolgálat. 11.20 Bolya Mária zongorázik. 11.40 Algéria. Irta Eörsy Julia dr. Felolvasás. 12.00 Harangszó. Fohász. Himnusz. 12.10 Lovászi Ferenc cigányzeneka­ra muzs:kál. 12.40 Hirek. 1.20 Időjelzés, vízál­lásjelentés. 1.30 Honvédeink üzennek. A Vö­röskereszt bajtársi rádiószolgálata. 2.00 Szó­rakoztató zene. 2.30 Hirek. 2.45 Műsorismer­tetés. 3.00 Arfolyamhirek, piaci árak, élelmi­szerárak. 3.20 Sovinszky László szalonzeneka­ra. 4.15 Székely fiukból nevelik a fiatal ma­gyar csendőröket. A közvetítést az ungvári csendőriskolából vezeti Budinszky Sándor. — Hangfelvétel. 4.45 Hirek. 5.15 Mindnyájunk gondjai. A Közellátási Szolgálat közleménye. 5.30 Rádiózenekar. Közreműködik Perényt Gabriella és Falvai Mihály, az Operaház tagja. 6.35 Magyar költők szépprózája. Németh László előadása Vajda János és Reviczky Gyuláról. 7.00 Hirek magyar, német és román nyelven. 7.20 A német biroda'mi rádió műsorából: Tánc­zene Berlinből. Hangfelvétel. 7.55 Halálos el­lenségek. Hunyadi Sándor elbeszélése. 8.15 Mozart zongorahangversenyei. Előadja Dohná- nyi Ernő, Böszörményi Nagy Béla és Faragó György. Az Operaház zenekarát Fridi Frigyes vezényli. 9.40 Hírek 10.10 Oláh Ká'mán ci­gányzenekara muzsikál a Ketter-étterembői. Í0.35 Pátria tánclemezek. 11.00 Hírek német, olasz, angol, francia, finn nyelven. 11.25 Kiss Ferenc szalonzenekara játszik a Newyork- kávéházból. 12.00 Hirek. 0.15 Őzen az otthon. A Vöröskereszt bajtársi rádiószolgálata. BUDAPEST II. 6.35 Rendőrzenekar. Vezényli Szöllőssi Ferenc. 7.20 Német nyelvoktatás. Tartja Szentgyörgyi Ede dr. 8.10 Magyar nó­ták. KEDD, március 24. BUDAPEST I. 6.40 Ébresztő. Torna. 7.00 Hi­rek. Közlemények. Reggeli zene. 10.00 Hirek. 10 15 Szórakoztató zene 11 10 Nemzetközi viz- jelzőszolgálaL 1120 Operettrészletek. 1140 Divattudósátás. Felolvasás 12.00 Harangszó. Fohász. Himnusz. 12.10 Melles Béla-zenekar Vezényel Vincze Ottó. 12.40 Hirek 1.20 idő­jelzés, vízállásjelentés. 1.30 Honvédeink üzen­nek. A Vöröskereszt bajtársi rádiószolgálata. 2.00 A József nádor 2. honvéd gyalogezred zenekara. Vezényel Seregi Artur. 2.30 Hirek,. 2.45 Műsorismertetés. 3.00 Árfolyamhirek. pia­ci árak, élelmiszerárak. 3.20 Ujfalussyné Mán- dy Margit énekel. 3.40 Miért fontos a reggeli . torna. Kerezsi Endre előadása. 3.50 Janzer György hegedül. 1. Bartók—Országh: Magyar népdalok. 4.10 Bábjáték. Előad Lakatos Emí­lia székesfővárosi óvónő. A közvetítést vezeti Budinszky Sándor. 4.45 Hirek. 5.15 Tánczene. Buttola Ede tánczenekara játszik a Britannia szállóból. 5 45 Spanyol mesterek a Szépművé­szeti Múzeumban. Csánky Dénes főigazgató előadása. 6.10 Dr. Pataky Jenő és dr. Gáli Im­re kétzongorás magyar nóta műsora. 6.30 Tarka szinészvilág. Túri Elemér csevegése. 6.45 Fel­ten Dalkör. Vezényel Kézdi-Krén Géza. 7.00 Hirek magyar, német és román nyelven. 7 20 Pacsirta és csalogány. Lukács Margit szerel­mes verseket mond. 7.40 Mai operettzene. 8.40 A ho'icsi Cupido. Vigjáték egy felvonásban. Irta Herczeg Ferenc. .Rendező Szilassy Gyula, 9.25 Kelet és Nyugat között. Ravasz László dr, ref. püspök előadása. 9 40 Hirek. 10.10 A Me­zőgazdasági és Tenyészállatvásár hirei és ered­ményei. 10.25 Madrigá'ok és toronvzene. Elő­adja Forrai Miklós kamarakórusa és fúvós- együttes. il.00 Hírek német, olasz, angol, fran­cia és finn nyelven. 1125 Sárközi Gyula -»■ gányzenekara muzsikál. 12.00 Hirek 0 15 üzen az otthon. A Vöröskereszt bajtársi rádiószol- gálata. BUDAPEST II 5.45 Tánczene. Buttola Eda tánczenekara játszik. 6.10 A fö’dmüvelésügyi minisztérium mezőgazdasági fé’órája. 6.40 Olasz nyelvoktatás, Tartja Gallerani Bona- ventura. 7.05 Régi idők régi muzsikája. Köz­reműködik Csuka Béla viola da gamba- Mon- íág Vilmos, mélyhegedű és hegedű; Rajter La­jos. gordonka. 8.00 Hirek. 8.10 Rádiózenekar. 8.50 Vendégjáték az operában. Thurzó Gáfa»? elbeszélése. * ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY A feolozs' vári Unitárius Egyházközség elöljárósága ezennel közhírré feszi, hogy a néhai özv. Pé" terffy Dénesné hagyatékát képező ingóságok* nak ihasználi bútorok, ágvnemü, ruhanemű* asztalnemű, háztartási cikkek stb ) önkéntes árverése fo’vó hó 22.-én (vasárnap) délután fél 3 órátót kezdődő'leg fog megtartatni « Magvai-utea Î00 számú telken. Ingóságok • azonnali készpénzfizetés sweiletí adatnak eh­Ä ko?mű>nyzü éíi r minisztsralnök távlr&tvaltása a izlovák j&tias- ItăuFa.a&â'rvil mär» «nie St oil BUDAPEST, március 23. (MTI.) A Kor,., Hiányzó I T Öfőiuéltósági Ti»o ealovúk köz. i tánaági e'nüköt « si'. uvák nemzeti ünnep al * kalmitból. táviratban üdvözölte, amelyre szlovák kii/.társas t» r nőké meleg bangón vá-l laszolt. i Kálluv Mik ó* mini!'/!» reülök , - kiiliigy-i miniszrei ti;:vuiiehhől u/. alkalomból a kö- j vetkező iidvöz ö távirmlot küldte Titka szlo* ! >ak niinisztere nÖkrx'k: szlovák köztársaság függetlenségének ! évfordulója alkalmából 1 érem Nagy mélt ósá­godat, fogad ia személyes boldogul ásóira és Szlovákia felvirágzására irányuló őszinte jó- I kívánságaimat “ A az. ovák miniszterelnök ét külügymini8v> to.r lenti üdvözlő táviratra, a köveike-ző aiir­gön>l)en válaszolt: ., \ gymi ilósunoi1 sző -hes távirata ét azok u jókívánságok, amelyeket szives volt hoz­zám intézni a szlovák nemzeti ünnep aJktil- mábéd., igi‘ri meghatottak. Kérem N agy inéi ló- sái'odfd, fogadja őszinte köszönetrmetj vala­mim személye:1 boldogságára és Magyarország jr!virágzására irányuló jóltiiéinalaiinat.“

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents