Ellenzék, 1942. március (63. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-20 / 65. szám

9 in* mi :Sí8fts*2íiséf is fcíaééásífalaí; fiolgzsttr, IfäaHfta IS.. J.sstsisl Tglstoi: 11—39. ^?esäa:: f,gf8Sf»-8Ke* 8. TeSafffla sz.: 28—23 ÄLSPiTönä: RIMMIKLÓS liadilslaläoss: P 111, Ä S R. i- itleisvár. Ei§fiieíési árak: feafaata 23-L «9Sîsâ*?*«i 8, ttttw» t8* *#*« *wb 32 purij­Â tettek -utján (Z.) feszült érdeklődéssel várta az ország az uj miniszterelnök programját. Változatlan kormány és változatlan program —■ mondotta képviselőházi bemutatkozó beszédé­ben Kállay Miklós. Hangoztatta a magyar külpolitikai irányvezetés töretlenségét és azt hogy nem w| fetormgondolatokra van szükség, hanem meg kell valósítani az eddig felvetett reformterveket A továb­biakban Magyarország háborús részvételéről szólt és szavai a leg­teljesebb mértékben fedték a ma­gyar nemzet és a magyar közvéle­mény állásfoglalását és hitvallását, Ahogy várakozással tekintettünk az uj miniszterelnök programbeszé- cie elé, ugyanolyan feszült érdeklő­déssel várjuk, hogy hogyan hajtja vágre programját. Visszatérésünk pillanatától kezdve vallottak és cse- iekedtük, hogy a magyar egységre soha akkora szükség nem volt, mint most Be a kisebbségi Időkben Er­dély magyarsága megtanulta a es«“ f lekvést és megismerte'az igazi ese- i lekedet értékét Ezért csendült ki az | Erdélyi Párt elnökének, gróf Teleki Ş Bélának minden szavából, amelyet j a miniszterelnöki programbeszéd vi- j tája során elmondott, a cselekedetek követelése és a tettekre való surge- ! fé&> Ha Erdély magyarsága idáig újat es értékeset hozhatott' a magyar életbe, úgy az elsősorban a cseleke­detek végrehajtása és a tettek reali­tása volt. Terveket kell szőni és ki 1 kell dolgozni a programokat is, Be az élet maga nem tervekből és pro­gramokból, hanem tettekből áll, amelyek vagy szétrombolják, vagy túlszárnyalják azokat. Erdély ma­gyarsága, amióta ismét tényleges részt vesz a magyar közéletben, minden megnyilvánulási lehetősé­gén keresztüli hangoztatta, hogy ha­ladéktalanul és minden, mellékkö rülményekre* való tekintet nélkül, vágre kell hajtani a terveket, leg­alább abban a mértékben, amilyen mértékben arra tényleges lehetőség nyílik. Ellene voltunk mindenkor a cselekedetek végrehajtása könnyebb időkre való halasztásának. Az os­tromlott várban is lehet uj erődmü­veket építem, viharban is lehet szántani és egy élni tudó nemzet a legsúlyosabb időkben is képes gon­doskodni arról, hogy a jőve alapjait megerősítse és ha kell, megujtsa. A feladatok, amelyeket egy uj Ma­gyarország és ezzel egy uj Európa érdekében kell végeznünk, sürget­nek. Bátran és nyíltan szembe kell nézni azzal a ténnyel — és semmi okunk nincs letagadni —, hogy az elmúlt könyörtelen két évtized so­rán ezernyi feladatunkat nem tud­tuk meg valósítani. A nemzet minden erőfeszítése az egész szolgálatában állott és ezért in áradoztunk el a rész kiteljesedésében. Földkérdés, társa­dalmi kérdés, nemzetiségi kérdés, növelés kérdése, mind ezernyi. ten­nivalót hárít reánk. Az uj minisz­terelnök azt mondotta — és szavai minden becsületes magyar felfogá­sával találkoztak — hogy a belső fronton éppen úgy helyt kell állni, mint ahogy helyt állanak honvé­dőink a harctereken. Ez a helytállás azonban nsm merülhet ki áldozat- hozatalban, a körülmények eAsdseíé­Hév gsa üsd }ßm wöi 3Í3f ff£if fi 9f Biti *é* [Í3f *YB éw a S fi ab rái> ÖV isi m í Síi 3ÍÍ rS •ít it 9f té '» h á i e B 1 i sébsis, a háborít minden terhének hordozásában, hanem mint ahogy honvédeink hóban, fagyban, az em­beri megpróbáltatások teljességében küzdenek a győzelemért, úgy ne­künk idehaza, hozzájuk méltóan, pillanatig sem szabad nyugodni hagyni a mimikaszerszámot és nem­csak tűrni kell, hanem dolgozni is. Dolgozni, nemcsak ma, nemcsak a háború, hanem a várt, jobb jövendő érdekében. Háborús időkben sokmindent egy- szerükben és könnyebben lehet meg­oldani, mint a béke, bizonyos vonat­kozásban. érzékenyebb és körülmé­nyesebb légkörében« Nagy nemzeti, feladataink, eddig meg nem valósi tolt célkitűzéseink érdekében ezért már most minden erőnket megfe­szítve munkálkodni kell. Igen, he­lyesen mondotta a parlamenti vita során Lukács Béla.; a Magyar Élet Pártjának országos elnöke, hogy nekünk nem hozzá’llleszkednünk kell az uj Európához, ami még nem valósult meg, hanem hozzá kell já­ruljunk megvalósulásához. Erdélyben a politikai élet a fel- szabadulás óta ezt a tételt vallotta magáénak. Azt vallotta, hogy nem a rendszer, hanem az ember meg­változására van szükség ás ebbe« az eljövendő nagy változásban, dön j tő szerep jut az erdélyi embernek, j aki szociális és keresztény és min Î elenekfölött és mindennel szemben i magyar tudott, akart és mert ma­radni a lególmosabban nehéz idő­szakokban ís. Erdély magyarsága éppen ezért változatlanul halad to vább azon az utón, amelyre még a kisebbségi sors nehéz időszakaiban lépett és amelyet a felszabadulás boldog percétől kezdve követett és amelyről — mert nagyon magyar ut — sem külső, sem belső er® H nem térítheti« Kéllay Miklós miniszterelnök nagy beszédben ismertette a háborús kormány programiét A háborúban nem szünetelhet a reform és uMáéoités munkáié — latenteste ki T A Máz csütörtökön folytatta m kormányprogram vitását BUDAPEST, március 20. (MTI.) A képvdselőház csütörtöki ülését egynegyed 11 órakor zsúfolt padsorok előtt nyitotta meg Tusnádi Nagy András elnök. A kép­viselők csaknem teljes ' számban megje­lentek. A karzaton is alig volt hely. Az elnök bejelentése alatt felolvasták a japán képviselőház elnökének távira- tát, amelyben megköszöni a magyar kép­viselőház elnökének szerencsekivánataiit a japán győzelmek alkalmából. A Ház lel­kesen megéljenezte Japánt. Rövid szünet után fél 11 órakor Put- noky Móric háznagy vezetésével vonult be Kállay Miklós miniszterelnök kormá­nyának tagjaival. A jobboldal felállva, lelkesen köszöntötte, Â műaiszterednök először átnyújtotta a legfelsőbb kormány­zói kéziratot, amely közölte a Házzal, hogy Bárdossy Lászlót saját kérelmére felmentei te, miniszterelnökké pedig Kál­lay Miklóst nevezte lei. Kérte a kormány­zói kézirat a Ház uj ülésszakára Isten áldását. A Ház lelkesen éljenezte a Kormány­zót. Ezután Tasnádi Nagy András elnök bejelentette, hogy a minisjzterelnök akar szólani. Általános érdeklődés közepette emelkedett fel helyéről a miniszterelnök. A mlnlsxSemlnök hssxédm Kijelentette, hogy amikor megjelenik a képviselőház előtt, nemcsak az alkotmá­nyos szokásoknak éö a képviselőházi kötelezettségnek tesz eleget, hanem min­den igyekezete az», hogy őszintén és be­csületesen feltárja azt a helyzetet, mely­ben az ország állapotát látja és közölje azokat a terveit, amelyeket a jövő fel­adataiban a maga és kormánya részére megjelölt, különösen azokat, amelyekkel a közeljövőben számolnunk kell. — Rögtön ki akarom jelenteni, hogy változatlan kormány változatlan Prog­ramm jóval jövök. Ennek a kormánynak, az országgyűlésnek és az országnak két ’ költségvetési adottságaival kell számol­ni. Kijelentette, hogy elődje és kormá­nya tárcáinak tervezetét feltétlenül ma­gáévá teszi. — Nem akarok költségvetési beszedet mondani, hanem egyes fontosabb felada­tokra utalok és fejtem ki álláspontomat. Egy hét alatt tett — mint bármikor éle­tében tett —kijelentéseit állja. Különö­sen utalná akar azokra a kijelentésekre, amelyek a nyilvánosság előtt hangzottak el és amelyeket kötelezőnek tart magára nézve és amelyekre minden részletében csak az ismétlés elkerülése végett nem fog kitérni. „ Ä zsidók tulajdonában lévő meiS* és erdőgazdasági ingatlan torsaimé* nak korlátozása és sár alá helyezése A kormány a miniszterelnöknek a ATagyar Éleit Pártjában fcetlí bejelentő-* séhez hiven, a legrövidebb idő alatt *ör- vénifjavaslatot akar beterjeszteni a zsidó ingatlanokra vonatkozó földbirtokpoli­tikai renrdezésekről. A törvényjavaslat teljesen elkészült. Most már alkotmá­nyos letárgyalása elkerülhetetlenné teszi nyivánosságra hozatalát, mert tartani le­het attól, hogy a zsidók igyekeznek a törvény hatálya alá eső vagyontárgyai­kat a rendelkezések alól elvonni. Ezért a kormánv kivételes hatalma alapján már most rendelettel áutézkedeíx. A rendelet megtiltja , hogy zsidó tnezö- vagy erdőgazdasági ingatlan.t és alkotó vészeit, üzemi és egyéb berendezéseit. vagy beépített, avagy beépítetlen ingat- lanait átruházza. Az ilyen átruházás ér­vénytelen. A jövőben ingatlanra jogügy­let alapján tulajdonjogot csak akkor le­het bejegyeztetni, ha az átruházó bünte­tőjogi felelőssége terhére kijelenti, hogy' nem zsidó. A rendelet hatálybalépése után létrejött jogügylet alapján a zsidó ingatlanra tulajdonjogot bejegyezni nem lehet. A rendelet gondoskodik róla., hogy -a zsidók gazdasági üzemeiket az eddigi ál­lapotban üzemben tartsák. Akinek tu­lajdonában öt katasztrális holdnál na­gyobb szőlő. vagy gyümölcsös, vagy 500 kaí-asztrális holdnál nagyobb kiterjedésű más mezőgazdasági ingatlan varr, kötele* a gazdasági elöljáróságon három nap alatt bejelenteni. Egyidejűleg áí kell ad n,ia az említett személyek tulajdonában lévő ingatlanról és mindenféle felszere­lésről, állatállományról a leltárt. A leltár helyességét a községi elöljáróság ellenőrzi és hitelesifi, Az ilyen hatóság zár alatt álló vagyontárgyet ct tulajdona köteles a rendes gazda gondosságéval megőrizni és a gazdálkodás folytonos ságáról gondoskodni. A zár alatt lévé vagyontárgy elidegenítése súlyos bfinfe tőjogi következményekkel jár. A rendelet al kai vonzásában azt kell zsi­dónak tekinteni, aki az 1941. évi XV te., az úgynevezett fajvédelmi törvény értelmében zsidó, A rendelet kiter­jed azokra is, akik a második zsidótör vény rendelkezései értelmében kivétele zetţ zsidók. A rendeletet alkalmazó kell a kereskedelmi társaságokra, egye sületekre és egy éb jogi személyekre, ha vezetőségük összetételében vagy. a va­gyonban nagyobb részt zsidók részesük nek. A rendelet pontosan megjelöli a me zo- és erdőgazdasági ingatlanok < a ha­tálya alá eső mező- és erdőgazdaság- apari üzemek fogalmát is. $fl«90@n ®§,®nkG& m ftát&ru izolgálaiét® âHígjuk Háborúban élünk. Háborúba került ország, később, mint Európának leg­több országa, két és fél évvel később, mint más országok. Ezért vau láitszólag jobb sorsunk. De tudomásul kell ven nünk, hogv a mai időtől kezdve mi is <■ súlyos terhet viselő országok sorába lép tünk. Ezeket a terheket politikailag, gaz daságüag és társadalmilag egyaránt vá* lalnunk kell Tevékenysége, programul ja ebben sűrűsödik össze: minden rendelk zésünkre álló erőt ennek n háborúnál amely a mi háborúnk, szolgálatúba áll­tunk. (Lelkes taps.) Bennünket nem ide­gen érdekek vittek ebbe a háborúba. 17 sós orban ma war érdekért harcolunk, 'Lelkes helyeslés!) Alert ha ezer LVL-

Next

/
Thumbnails
Contents