Ellenzék, 1942. március (63. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-20 / 65. szám

I

w

cmm

® L L K /V X Ü Ä

1 n

?. a.

’ MU MM

laitfrw távolságban • niégi- <: m**"Te; határon o <j hí<..,jiü' tutimat jtu.jik . if •'uiÓO/u. Szeretnem, ha mindenkinek, u KndbBY<>ciuit«kteJ kesd-vn a haŰriparban «rin'hţoxv munkásig ó® a mezőgazdasági ter •*w'l.-'v«b<*. dolsw/.uk x; mrtir.s o/.ődése !er *itr, hogv mattunkért, népűnkért ös feltâ- trtlnsunktrt harcolunk. (Lelkes taps.) ;V ;k ötrb-sségek iun «'köró csoportosulnak. Sziveseu na.dl vitába világnézeti kérdé- «kröl, ej) es kérdések ilyen, vagy olyan végrehajtásáról. de kérve kér mindenkit, hogy ebben a kérdésben ne legyen ellentét. (Helyeslés.) Ezt a kérdést igyekezni tor teljes lojalitásba! szolgálni azzal is. hogy más ohlnlon a lojális közeledési lojális barátsággal viszonoz. de ebben Kéri mindenki lojalitását, mert ha nem kapja meg, akkor a Kinyújtott baráti jobbal minden eszközt fel fog használni, hogy a kitűzött célnál: szabó táléi, ellen- ;oi és el gáncsol ói ne leintsenek. (Nagy aps és helyeslés.) Partnereket keres.. A partnereknek, akik nem lesznek partne

rei. pU'Z.Ucniok kel! ebből .tOszúgból i (Megújuló lap*.) \ háborút, mini nem •t'u öueéik adilotlu be, a,, ig.o/ pólóikat, külpch tikunkat m Dnuuwti öncélún«g szempontjából tekinti. A nomzetv öncélo- ságnak own a biztos, egyedül lehető, egyedid a magyar c- tiszte-ssége ; alapján állva. .1 következő kijeleli ,| teszi: az ország kiilfitilitikéijut ti magi; öncélú- sága Lizái<‘ltig határozza meg (helyeslés), de ennek természetesen alkalmazkodnia kell azon geopoliitakai ea belpolitikai adottságokhoz, amelyek figyelembevétele nélkül utját nem választhatja meg. Diait itt arra, amit külpolitikánkról mondott. Ha rá ti államaink vezetőivel folytatott táviratváltásán,d leszögezte ezt és ennek lényege több, mint 20 érés kiil politikai irányrezetés töreflenségc, amivel azt is szeretné alalmzottan bizonyítani, hogv ez nem konjunktúrái tájékozódás, hanem válto/hatadan magyar oriontáció. (Lelkes taps.)

A magyar politikai

változás nem lehat

Ez a magyar orientáció egyértelmű a/* *aí, hogy a magyar nemzet a keresztény- 'Vg védőpajzsaként történelmi hivatása- ich megfelelően küzd a bohevizmu< ázsiai veszélye ellen, A magyar orienta- "ló hűséget is jclejit. hűséget és kitartást nagy szövetségeseink és barátaink, a tengelyhatalmai•: oldalán, amikor ők éa ve- *ük együtt mi i> az igazságosabb rendért 37; uj Európáért szádunk küzdelembe öe a magyar orientáció békét is jelent Bekét és megértést dunai ölgyi szomszédainkkal, hogy a Kárpátok medencéjében minden nép megtalálja nyugalmát, megélhetését és biztos fejlődését. Eg>- szerüen azt jelenti, hogy a magyar politikai á&fás foglalásban i-áf hozás nem te* két. mert ez reális politikai adottság, ’«Iki ég geopolitikai adottság, mert a po- ib'ka változhat, de geográfiai helyzetünk a nyugati szomszédaink felé gravitáló, ezeréves lelki orientáció földrajzi helyze tünkkei együtt változtathatatían. A mi •helyünk iScmet- és Olaszország mellek mun. zni a háborúban, holnap a béketárgyalások én a döntések asztalánál. (Nagy taps.l Egy ország és nemzet megitéJé- sében semmi sem nagyobb biztosíték, min? a múlt. Magyarország nem akciden- tális állami alakulat, finnem történelmi, földrajzi cs kulturális szükségesség. És hogy szövetségeseink ezt felimerték, ez ! egyik biztosítéka annak, hogy az uj Európa elrend zésére hivatott népek bizonyos teriiletekeu mindig voltak és lesznek. Az elhivatottságot az államalkotó j képesség jelenti és bii/kéu állapítja meg, hogy ezt ezer éven Ót nemcsak mi érez* tiik. hanem a magyar állami eszmét teljesen áterezték azok a nem magyar fajú népek is, amelyekkel évs/.izadok’g kö züsen szolgáltuk ezeu a helyen testvéri együttélésben nagy európai elhivatottságunkat.

A Trianon után megmaradt Magyar* | ország uj feladatokkal került szemközt i Saját népét kellett ujjóteremtenie. Ennek | a hivatásnak is teljesen megfelelt, még pedig kettősen.

A nemzetiségi kérdés

Mert nemcsak éleképessé tette az életképtelennek tartott csonkot, hanem egyetlen pillanatra sem tévesztette szem elől nagy nemzeti céljait. Ez volt főténye- ’ zöje annak, hogy ma egy megnagyobbodott Magyarországon ismét újabb fel" ■adatokkal számolunk. A magyar államalkotó eszmében újra nagy feladatok előtt állunk. Nemzetiségeink egy része visz- ■ijatéri, egymásután jöttek vissza az el- yzakitort magyar és nem magyar lakossá* gu területek. Ezeknek teljes bekapcsolása Esenszeli életünk legfontosabb feladata. Magyarországon minden tényezőnek számolnia kell eszel a kérdéssel. Számolnunk keH elsősorban magyar adottságainkkal, külpolitikai helyzetünkkel, de népünk megerősbbödött öntudatával, a húszéves különállás következményeivel. i\émetajku honfitársainkkal helyzetünk kodifikálva ven. Mi becsületesen megtartottuk és elvárjuk, hogy megtartsák ők is sokszáz éves együttélésünk íratlan szabályait, amelyék lehetővé tették, hogy minden súrlódás nélkül lehettek a magyar álíamélet legértékesebb tényezői. Nemzetiségeink öntudatét elnyomni nem akarjuk, de a magyar állameszmébe való teljes beilleszkedést éppúgy elvárjuk. (Helyeslés, taps.) Ezeket a kérdéseket csak úgy tudjuk megoldani, na sok

Sohasem feledkezünk mew

elszakított véreinkről

A miniszterelnök a továbbiakban kifejtette, hogy a nemzetiségi kérdés társadalmi kérdés i&, de vannak szociális vonatkozásai. Természetes, hogy szociális téren magyar ember és nemzetiségi között nem lehet különbség és soha uera 3 teltünk különbséget. A nemzetiségi kérdés tárgyalását befejezve, megragadta ;3z alkalma«, hogy a nehéz sorban lévő •’Iszakátott magyarjaink felé küldje üdvözletét. (Éljenzés és taps a Ház minden oldalán.) Kérte, hogy viseljék sorsukat keresztény hittel és megnyugvással, valamint azzal 2 tudattal, hogy itthon soha- iem feledkezünk meg róluk..

ix.liriL'ii Icnebn ciunkl.al .fmlnn I

.1 koriuáuypái t oldal.mi. ) d'gou/ /ük iiuudeu tw-aboluzuuil «« akcióval Bieuibcn.

Ar itthoni frontért én feJHelc. m’ot

ahogy 1 magyar katona fölei azért, hogy

■ ni történik a fronton. A magvar katona Hi cg lógja állni a helyét, de elvárja, hogy í!r, benn az or -/ágban is mindenki igy tegyen.

Mindenki tal/gaiism

köZeiesaégék

Idáig jól éltünk, most teljesen a háborúba megyünk, ehhez kell mindcn róna bírt alkalmazkodnunk, i 1 minduritídan 1 .metélnünk kell, hogy az egész ország

ludat «bai. |i g\i ri eojiol» 1 11« llrthö .2. •g van a bi .,«> munka: g) < .. m: • • •/

ezeu * téreu tiruuni UiJjn t n<xr lupa :i.yy. tvukg de vannak fin* mkr * í/áborubsa '

álló oniTÁvjóinak c.iyjm > f-n

közei hogv ita bári.-.y; ép; - r - ■ ó

/111 a lOUlikai* :) ' I' :i O; \ .ifo! -> ;

vei mindenkit köt eb s ■■églel jr?.i(r-,rt hidunk szőri Luni. Meg v: 1 róla gyözöilvr. hogy ez a harc a ina javunkra dől el. Kéri az országot, hogy égés:: telkével feküd• jé/; bde a háborúba. A nemzet lelki al* katál társadalmi és viodálb feladatok megfelelő betöltése jlkotjn. Szőriéi téren nagy lépésekkel haladtunk előre, sajno". azonban méz n-rn elég naz\ lépésekkel.

A zsidóság és a reformok

egyéb között a magyar éJetWn egységes felfogás alakul ki. A nemzetiségi kérdés a maga elsőfokú megnyílnikozásédjun elsősorban közigazgatási kérdés. A jó köz- igazgatás, a miudenkiv Cl egyaránt eljáró közigazgatás az, amely a leghamarabb jut el népünk minden rétegébe, elsősorban a nem magyarajku honpolgár testvéreinkhez. Mar tárgyalásokat folytatott j a beíiigy- és kultuszminiszterrel, hogy I ezekben á kérdésekben egységes irányéiv- j vek alapján beállított magyar nemzet.' I politika alakuljon ki I\em lennénk mél- j tóah a nagy magyar államalkotó hagyo- 1 monyokhoz, ha nem tudnánk egységesen i iré:nyitani az állami élet minden szervét. j hogv egyforma lélekkel, akarattal foglal I hozzák ezekkel a kérdésekkel. Nevelés j kérdése ez is. Húsz évig nem foglalkoz- í ínak a kisebbségek ügyeivel, fiatalságunk j nem élt és nem nevelődött ebben a gondolatkörben, de a magyar lélekben bíznia kell, mert ezerévesnek kell lennie a magyar léleknek, hogy akár társadalmi, akár pedig más téren megtalálja azt az egységet, azokat az irányú-tó szempontokat, amelvek ebben a kérdésben nemzetiségeinket lehetővé teszik és megkönnyítik. hogy teljes lélekkel bekapcsolódjanak a magyar nemzeti sorsköz-össégbe*

Hangsúlyozni kell azonban, hogy a j háborúban a szociális kérdések megoldá ára sokszor nem nyílnak lehetőségek és abban nem lehet olyan iramban cselekedni. ahogyan szeretnénk. Elő kell ké- sz'.tcni azokat a szociális újításokat, ame- \eh segítenek a háborús gazdálkodásról nz átmeneti gazdálkodásra való ált érésben. Az ifjúság kérdése lis belekapcsolódik a társadalmi kérdésekbe. Az ifjú .;íg a jövő Magyarország és rendkívül fontos, hogy hogyan készítjük elő a fiatalokat a jövő feladatok teljesítésére, j Ezen a téren sok történt az elmúl? hu«0 ; évben, de mindig sok a tennivaló. A tár- j adahni kérdésekről ezután arra mutatott rá. hogy a társadalmi hajszálcsöt esség- j ben nâhuik hiányol; vannak. Amikor a j neme-ségi kiváltságok megszűntével meg • kellelt \ohtu indulnia «az egészséges fel- ; 'zivódá.-nak. az alulról jövő elemek fel- < eraekedésének. ugyanakkor lassankint ál 1 nem eresztő réteg keletkezett az alsó és j a felső népréteg között. Ez az át nem j eresztő réteg a zsidóság volt. A zsidó- j kérdés társadalmi kérdés is és a zsidó- * súgnak igen nagy szerepe voh abban. • hogy nem keletkezhetett tudunk egészsé- ! ges társadalmi kiegyenlítődés. Ennek az I át nem eresztő rétegnek kiküszöbölését j egyik legfőbb leendőiének tartja — mondotta. (Nagy éljenzés és taps.) A nyilas- Î keresztesek közbe szólnak: Faj-e a zsidó- j iág? Igen enregikusnn hangsúlyozta, j hogy ez egészen természetéé és annyira elfogadott álláspont, hogv nem is 1 ártotta sziik «égesnek külön rámutatná. Az első beszédében a zsidókérdés szociális oldalát világította meg. mo-i-t a társadalmi oldalról beszél, legközelebb pedig a föld* bir'okpoitikai oldalát vizsgálja meg.

A m/niszt erei nők ezután azt fejtegette, hogv a magvar közéletet állandóan re- fcrm^^Tidolatokkal bombázzák Most nem uj reformgondolat oki; ni akar foglalkozni, hanem, azokkal, melyeket még ndm hajtottak végre. Az. uj reformgondalatok elhiméíével mindig mrer/an az a veszély, hogy* a régiek végrehajtása háttérbe rzo* *

rul. Nem újkeletű, nagy refermgondoiat az. hogy a népbe> kö/el iHó közigazgí'tá-- ra van -zíikség. 1 ár-:u:,alrni. szociális nemzeti és gazdaságpolifikai szempont hói semmi sem fontosabb, mint az, hogy a közigazgatás férjen hozzá a néphez, amellyel együtt él és a népnek is érezni kel!, hogy a közigazuiós gyároolitój; . Különösen nagy fontossága van ennek a háborúban, ma, amikor a hadbavonultak itthonmaradottjainak sokszor léte, vagy nemléte a„on fordul meg hogy a közigazgatás nem merevséggel, hanem gonddal ég szeretettel foglalkozik iigyes-bajos dolgaikkal.

Occcntralisálni kell a k&x- fgaz^afá;!

Ezután a miniszterelnök legnagyobb el ! méréssel szólt a jegyzőkről. Nem osztotta azoknak a nézetét, akik folyton csak bírálják a közigazgatást. A leözigaz- ga1 ás bravúrosan hajoţta végre a visszatért országrészek Magyarorszéigba rabi bekapcsolását. A trianoni Magyarországon a közigazgatás centraliszlikus irányija fejlődött. .Most decentralizálnunk kel1 Székely testvéreink például — akiknek legmelegebb üdvözletemet küldöm — (é!|enzé^l taps), Kivan messze vannak, hogy az egész közigazgatást Budapestről irányítani nem lenne egészséges dolog.

Ezután a szociális intézkedésekre tért át. Ezen a téren ma egészen uj feladat előtt állunk. Ma mindenkiért felelős lett az állnni. A közellátási miniszter teljes részletességgel ismertette a közellátás helyzetét. Egyelőre a legfontosabb az, hogy ennek a termelési évnek a végéig biztosítani tudjuk népünk teljes ellátáséit. A legfontosabb feladat továbbá az, hogv a jövő évre teljesen felkészüljünk. A közellátási miniszier olyan pro grammot valósított meg. amelynek alapján bizton remélhető, hogy sem ebben a termelési évben, sem a jövő évben nem lesznek áthidalhatatlan- bajok.

A k@ityér§tl!áiá$ van

Általános helyzetünket az határozza aaeg, ismételte, hogy hadba szálltunk erőink teljességével, egész rendelkezésünkre álló hadseregünkkel, amely mögé fel kell sorakoztatni teljes belső erőfo- szitéheinket és tejesitőképességünket. Elvi ideálért szálltunk harcba, mert a magyar nemzet minden erejével küzd a bol- sevizmus ellen. Ebben a harcban utolsó erőnkig részt kel! vennünk, mert most dől el sorsimk, jövőnk, nemzetünk léte. vagy nemléte.. A harcban való részvételünknek alapfeltétele, hadseregünk iitő- képessége, amelyet minden áron meg kell őrizni és meg is őrizzük. Megőrizzük belA katonaság ellátására szükséges készlet rendelkezésünkre áll. Lesz tartalék, ehhez azonban semmi körülmények közt nem nyúlhatunk. A kenyérellátás biztosított az uj termésig. A zsír- és takarmányszükséglet biztosítása nehéz lesz, de mindent el fogunk követni, hogy zavarok ne keletkezzenek. Bejelentette a miniszterelnök. hogy a belügyminiszterrel egyet értésben intézkedik, hogy az országban szűnjék meg minden dőzsölés és tobzódás. Tegnap még nem volt háború, mindezt el lehetett nézni, de ma háborúban élünk, takarékoskodnunk kell fent és lent egyaránt. Továbbá közölte, hogy a belügyminiszter revízió alá veszi a zárórakérdést. A belügvrainiszteri tárcával foglalkozva, megemlékezett a szociális alapról is. Ennek felhasználása elsősorban a hadbavonultak hozzátartozó irányában való felhasználása elsőrendű feladata a belügyminiszternek.

Pénzügyi h&iysetünk lé

Ezután pénzügyi kérdésekre tért át A háborúhoz pénz kell- Pénzügyi helyzetünk e pillanatban nemcsak kielégítő, hanem azt lehet mondani, igen jó. Bármely európai államban azt lehet megállapítani. hogv pénzügyi politikánk teljes sikerre’ dolgozik. Most azonban nagy' feladatok várnak Magyarországra.

A mozgósítás költségei, az ehhez szükséges anyagok előteremtése, mind olyan

! feladatok megoldásál jelenti, amely a

! legjobban kidolgozott pénzügyi prog! ramot is próbára teszi. Felhívja a fi" i gvelme: arra. hogy ezekben a nehéz idők- • ben áUamnak és egyénnek egyaránt ta- j karékoskodnia ketl.

Érthetetlennek tartja azt a Hangulatot, hogy ma az emberek könnyebben adnak ; ki pénzt, mint azelőtt. Ez nem helyes,

: nem helyes az ország gazdasági helyzeté- j ről, a valóságnak meg nem felelő, tetsze- : tős képet mutatná. A külföldieknek adott I vacsorákról, estélyekről nem hiszik, hogy : azzal távoznak a vendégek, milyen nagy- I szerű ország ez, hanem azt mondják.

! hogy itt még mindig nem értették meg.

, hogy háború van.

A helyes pénzügyi politikának ki kell j egészítenie a hadviselés igényét. Ez je- i lenti teljesítő képességünk legmagasabb ■ fokozását. Ezután uj termelőágak beve- : zetéséről szólott, a mezőgazdaság, a te- I herszállátó közlekedés teljesítő képessé- i gének. síb. fokozásáról. Második nagy . feladat az átmeneti gazdálkodás megol- í dása.

l$®2S&g&$ keli

whslwi & hitűmu fefÄeiS

Ennek a háborúnak elsősorban a bennünket. határainkat érintő harcnak gyors és győzelmes befejezését kell szem előtt tartanunk. Az országnak fel kell készülnie a jövendő szociális feladatokra a had-