Ellenzék, 1942. március (63. évfolyam, 49-73. szám)
1942-03-18 / 63. szám
r$mKsszfEs£g és bladúSiivats!: Koiszsv r, •s.’T.'á,. ISXaHiteí fl„ I. sutiéi. Tslaían: 11—-33. Kyomla: ?8l j j lg?giEffl-ntca S. száia. Te’eísn sz.: 29 -23 HIPiTOTII: BRRIHR MIKLÓS KBadäSoEaldORQSf, <? & 5, L ü 3 H. Î, lolozstár. Elöflzslásl árak: bavmts 2,7?« eepeúévre a„ Iáiéra IS. égéit éra 32 nensit. ST' a^gődllc a Bosrp'''POP2 és a Í)s:i»rlan©llálc xni^tt £ 5m ■J<K-. áCfev. >JÍ te ií íj Ă a ij íj Bf :e fi Jks Irani területek szovjefmegszállása kSz^etlenüi fcisEibin éli ü, ssovjstGsapatok naegssállták: Mosásul vidékét — Mac ÄFthap tábornokot nevesték ki az Ausztráliáiban állomásozó amerikai liaderő íoparancsiokává Az amerikai légipajok megkeztUék a japán kikötők bomit&js&s&f AD AN A, március 18, (1MTI.) A Né- | nyitásukban délnyugati irányban, ülőt Távirati Iroda jelenti: Beává- | a török határ mentén haladtak és boti helyről koziik: A szovjetcsapa- j már megérkeztek Hosszul vidékére, 4<ok az Uimia-tó felé igyekvő előnyo 4 Berlinből jelenti a Stefani-iroda, hogy a brit csapatoknak bizonyos iráni területekről való visszavonulásából arra következtetnek, hogy Teheránt. szovjet csapat ok szánják meg. Ezzel kapcsolatban a Wilhelm- Strassen utalnak azokra a leleplezésekre, amelyek Eden moszkvai látogatása alkalmával láttak napvilágot Már annakidején rámutattak arra, hogy a 'Szovjet törekvései Teherán és az egész észak felé húzódó iráni terület megszállására irányult. A Szovjet terveinek végrehajtása mosd közvetleül küszöbön áll. A német fővárosban hangsulyojzzák, hogy ezzel összefüggésben ismét Törökországra irányul a figyelem. Törökország a török—iráni határ mentén történő szovjet felvonulásban közvetlen fenvegettetését látja, főleg a Boszporusz és a Bardamei^kák miatt, mert a Szovjet már elárulta törekvéseit. Berlini politikai körökben azzal a hivatalos török jelentéssel kapcsolatban, amely szerint ismeretlen repülőgépek bombákat dobtak le egy török városra, megjegyzik, nem kételkednek abban, hogy a bombák angol eredetűek. Anglia ellentmondás nélkül tűri a Szovfef üzeimeit A DNB diplomáciai levelezője a kö* rOtkezőket irja: Törökországban, mint Irán közvetlen szomszédállamában Í3 egyre erősbödnck azok a hangok, amelyek bizonyos aggodalmat árulnak el a Szovjetnek a szomszédos országban történt előrenyomulása folytán előállott helyzet miatt. A Tan cimü njság ■szerint a Szovjetnek mindé" nek előtt Aszerbejdzsánban folytatott ■Wisevizáié tevékenysége ellentétben áll ;a demokrata alapélvekkel és a lap azt 'hiszi, hogy Anglia bizonyos engedékenységére lehet következtetni, amiért ez iráni szovjet üzelmekkel szemben nem mer fellépni. lEgy másik lap I szomszédos országban ■uralkodó bizonytalan állapotok, az élűm ; ség és a felkelő mozgalmak okát az angol ■—szovjet megszállásban keresik. A török fővárosban „nem valami örvendetesnek' tartják azt a tényt, hogy a szovjeloroszok Iránnak Törökországgal határos területén kezdik magukat befészkelni és erödöveket létesítenek, amelyek lehetővé teszik a szovjet haderő számára, hogy ellenőrzése alatt tartsa Törökország keleti határát, mi- j vei ezek az intézkedések Törökország keleti részének szovjet részről történt átkarolásával egyértelműek. Beérkezett brit értesülésekből kitűnik, hogy az iráni angol megszálló hatóságokat Londonból utasították, ellentmondás nélkül szemléljék a Szovjet űzőiméit és készüljenek a brit megszálló csapatok visz- j szavonására. Másszóval Anglia Iránt, amelyért évtizedes hata- lompolitikai harcot vívott Oroszországgal, most kénytelen átengedni a bolsevistáknak, ellenszolgáltatásául azért <* segítségért, amelyet a bolsevistáktól a keleti csatatereken vár. Törökország Seszült érdeklődéssé! kíséri £z iráni eseményeket SZÓFIA, március 18. (TP.) Isztambulból érkező jelentések szerint Törökország közvéleménye feszült figyelemmel kiséri az Iránban végbemenő eseményeket Az iráni Aser- beidzsamban nyugtalanságok törtek ki, amiket a Szovjet rendezett és a megszálló hatóságok a nyugtalanságot arra használták fel, hogy az iráni hatóságokat eltávolitsák. Közben a lakosság és a bolsevisták között összeütközésre is került sor, A Törökországba érkezett hírek szerint az összeütközésnek sok halálos és sebesült áldozata volt. Pontos részleteket megtudni az eseményekről igen nagy nehézségbe ütközik, mert a Szovjet hermetikusan elzárta a határt. Ezek az események azért keltenek igen nagy visszhangot Törökországban, mert. részben olyan területről van szó, amelyet mohamedán nép lakik, másrészt azonban az iráni Aserdeidzsánnak a Szovjet részéről bekövetkezett anneksziója és az egész nyugati Iránnak okupációja, amely küszöbönállónak látszik, igen suívos stratégiai fenyegetést jelent Törökországgal szemben. A törökországi német nagykövet, Papén ellen megkísérelt merénylet vizsgálatának eredményei miatt, a török— szovjet viszonyban már amúgy is feszültség jött létre és ezt a viszonyt most az iráni fejlemények újabb te- herpróba elé állították. 4 szen&eptedelci Koinls-kasféfy Minden Kolozsvárról Dés felé utazónak bí* monyára feltűnt, közvetlen a város elérése ;előtt, a szentbenedeki kastély festői szépségű iepülete. Sokan gyönyörködnek benne néhány , ••percen át a vonat ablakából, de igen kevesen . hajlandók arra, hogy Désről nekivágjanak a négykilométeres sétának. De aki egyszer felgyalogol, nem egyhamar felejti el az ott látottakat; előtte a magyar mult kincsei csodálatos gazdagságban tárulnak fel, a középkorról a 19. századig. A Szamos jobbpartján húzódó dombsor egyik cmeredek szakaszának szélére könyököl ki a várkastély. Zömök bástyái és a tágas udvar középen emelkedő^ főépülete minden zordsága ellenére is barátságosán tekint le a szélesen terpeszkedő völgyre. Aki a hatalmas park- >i kai körülvett épülettömböt a maga teljes pom- gájáb-an akarja élvezői, másszék "fel annak * kis gótikus kápolnának tornyára, amely lenn a faluban, az országút szélén szerénykedik. A csúcsíves ablakon át tündéri látvány tárul szemei elé. A kastély pompás ékszerként koronázza az erősen lejtős dombot. Bástyákkal megszakított fehér falait sudár fák koszoruz- zak. Valóban uralkodik az egész környéken. Ha kedvünkre kigyönyörködtük magunkat, induljunk el nyitott szemmel, feszült érdeklődéssel, hogy megelevenedjék előttünk a rég letűnt századok élete. Szentbenedek neve már a 14. századi forrásainkban feltűnik. Középkori múltjának egyetlen többé-kevésbé teljes emléke az említett kápolna. Nagyon csinosan, kedvesen tagolt épület, melynek különösen nyolcszögül tornya érdekes. A kápolna egészének magasba törő árnyai és karcsú részletformái a késői gótikára vallanak. Tornyán a Eáthory-cimer ékeskedik. Belseje erősen át van alakítva, anélkül azonban, hogy csúcsíves jellegét elvesztette volna. Olt na mögött egy embernagyságoí5 meghaladó feszület vonja magára a figyelmet. A durván faragott és elnagyoltan befestett ! alkotás távolról sem érdektelen. Ha figyelmesen megnézzük, egyszeriben felismerjük benne a kolozsvári ferencrendi templom Kornis-ke- resztjének vidéki zamatu, de meglehetősen hü másolatát. Tudjuk, hogy ez az utóbbi időben nagy feltűnést keltett remekmű a 18. század elején került Szentbenedekről a kolozsvári ferencesek templomának Kornis-kápolnájába. Helyére pótlásul ezt a másolatát faragták meg. A gyenge minőségű barokk-kori másodpéldány még igy is jó fogalmat ad arról a bizonyára lenyűgöző hatásról, mellyel a szűk szentélyt : szinte teljesen betöltő késő-gót feszület a kápolnába lépőt eltölthette. Most pedig vegyünk búcsút a templomtól és másszuk meg a vár meredek dombját. A mai épületnek feltétlenül voltak középkori előz- I menyei. A 16. századból való úgynevezett j ó-kastély pincéi és alapjainak legalább egy ré- j sze még e régi építkezés emlékét őrzik. Az uj I munkálatok az 1500-as évek vége felé indul- i nak meg. A főépület bejárata fölött ékeskedő { cimer 1593-as évszáma az elkészülés idejét jelenti A vár a reformáció eiőu a beac4s-&öaá tulajdonában volt 1573-tól kezdve Keresztúri Kristóf kővári kapitány kapja adományként Báthory István fejedelemtől. Az ő nevehez fűződnek a 16. századvégi építkezések. Leánya, Kata, Kornis Boldizsárhoz ment férjhez s 1600 ban már Kornisé Szentbenedek. Ettől kezdve 'a kastély megszakítatlanul a Kornis-család tu Jajdona. A 18. század elején Kornis Zsigmonü gróf, Erdély gubernátora a várat kibővíti és átépíti. A kaputorony felirata alapján a munkálatok bevégzése 1720-ban történt meg, Ekkor nyerte a kastély mai alakját. Ha a főépü let komor tömbjét szemügyre vesszük, nem is gondolunk arra, hogy belsejében a magyo művészi képzeletnek egyik legkönnyedebb és legderüsebb alkotása rejtőzik. A sima kőfalak, között falépcső visz fel az emeletre, melynek himesoszlopai a keleti és nyugati formakincsnek csodálatosan ötletes keveredését mutat ják. A gazdag formafelépitésben és az oszlo pok testét elborító virágdíszben a magas é? népi művészet hannónikus egységben íorr össze. A faragó; Molnár Albert 1673-ban fejezte be e remekművet, melynek művészi és népi jelentőségét oly szeretettel és nagyvonalúan méltatta Kelemen Lajos a Pásztortüz 1924. évfolyamában. Ő mutat rá arra, hogy a középkori renaissance és barokk elemek ho gyan ágyazódnak bele a faragó képzeletének népi hagyományrétegébe. Régi udvarházaink íadiszitésének egyik legszebb és legrégibb pé; dája a szentbenedeki lépcsőház, mely, sajnos egyúttal unikum-számba is megy. Az emelet bejáratát könnyed, virágos díszítésű késő renaissance kőajtó keretezi. Indiában, leve leiben és virágjaiban a himesosziopek dekorációja tükröződik vissza. Az alsó emelet jórészét mai tulajdonosának, Kornis Károly grófnak szakszerűen elrendezett, kiváló madár- gyűjteménye tölti meg. Déldobrudzsa mocsarainak madárvilága színes változatosságban tárul az érdeklődő elé. Az egész gyűjtemény nek ez a része a legértékesebb. Ezt egészíti k- Erdély szárnyasainak válogatott sorozata. A .boltozatos szobákban még sok helyt kivillan nak a régi falfestés maradványai. Sajnos, már nagyon pusztulnak. Az emeleti kápolna oltárának Mária-képe, valamint, a vár bejárati bástyájának belső oldalán elhelyezett Mária-dom- bormü ismét Kolozsvár felé utal. Mindkettő másolata annak a csodatevő Máriának, melyet állítólag egy Lukács nevű iklód; festő készített a 17. század végén. Ezt a könnyező Mi ‘ riát vitette Kornis Zsigmond Szantbenedekre. majd a 18. század elején innen került a kolozsvári jezsuiták, ma piaristák templomának főoltárára. Az 1800 körül faragott dombormű felirata világosan utal a csodatévő Madonnára. Latin szövege magyarul igy hangzik: „A kolozsvári könnyező Szűz Máriának hü ábra I zolása". Érdekes, hogy, bár a mai kastély a 18. szájadban nyerte végleges alakját, annak egésze 4s részletei egyaránt renaissance benyomást .keltenek. A zárt, határozott formák, az épület tömbszerüsége, a remek balluszteres lépcsőház, az ajtók és ablakok keretei az 1700-as .évek elején már Magyarországon is uralkodó barokk-stilusnak alig mutatják valami nyomát. A 16. századi építkezés alapjellegét a •Kornis Zsigmond-fcle átalakítás sem változtatja meg. Ezáltal a szentbenedeki kastély a sa - játos erdélyi renaissance hosszú virágzásának egyik legjelentősebb emléke maradt. Benne is peszédes bizonyítékát látjuk a magyar Ízlés ♦.iszta formákat kedvelő, áttekinthetőségre törekvő alaptulajdonságának. Éppen ebben a .tényben rejlik a renaissance stilus mély meg gyökerezettségének és izig-vérig magyarra ^válásának titka. A szentbenedeki kastélyt utoljára Komis Viktor gróf állitotta helyre 1886-ban, Századunk elején termeit még lakták. Ma sajnos; úgyszólván teljesen pusztán áll. A falak sok j helyt repedeznek, a vakolat ütött-kopott kön- I íöse már alig tudja eltakarni az öreg épület j sebeit. A tetők is megrokkantak s beeresztik j az esővizet. Nem egy ablak meg ajtó hiányzik [ és egyes részek teljesen ki vannak téve az I időjárás szeszélyének. A falu szélén álló góti- I kus kápolna ás megindult az enyészet utján, i Ezért a mielőbbi javítás nemcsak kívánatos., hanem kötelező. A szentbenedeki kastély olyan történeti és művészi értékekkel rendeli jkezik, hogy a magyar kultúra nem mondhat ie róla. Hiszen oly kevés műemlékünk maradt Jehn, hogy, magyar szempontból, még a leg fsekélyebbnek is nagy az értéke. Nem is beszélve egy olyan pótolhatatlan remekről, mint a szentbenedeki kastély! Ma meg aránylag könnyen lehetne segíteni a bajon és ezért minden okunk megvan rá, hogy nyomatékosan felhívjuk az illetékesek és az egész müveit magyar társadalom figyelmét arra, hogy óvja meg e nagyszerű magyar műemléket a puszii Jóstól és emelje fel ismét arra a színvonalra, j amelyet mindenképpen megérdemel, * Eníi Géza,
