Ellenzék, 1942. március (63. évfolyam, 49-73. szám)
1942-03-17 / 62. szám
1 S i 2 in •* ri.lu as IMM' 1 7 i lö^y «* Kiállni) rnhtós Allah zkmikh lídiöm táiíraívűiíása a hárma .xggt’zniciig ■äliainiOivci és üülűggtiilolsiicrcivc! 1 tökéletesen meggyőződve. A meg] >nób ál (tárások nahe/ hónapjaiban minden magyarnak ki kell tartani a helyín, ettől a helytállástól függ sorsunk alakulása, nemzetünk léte és fennmaradása. De a helyzet másik alapfeltétele a szociális igazsáp és ez log érvényesülni életünk minden vonalán. A szociális igazság és a belső rend egyensúlya biztosítja a nemzet számára a sikert, győzelmet, amelyben rendületlenül hiszünk, amiért dolgozunk, készen minden áldozatra. 12 siker a győ- ■ zelem záloga a belső magyar igazság. Azt a politikát, amelyet Kállay Miklós vall ós hirdet, egyszer már megtaláltuk Szegeden, ahogy nagy barátaink is megtalálták u maguk igazat, a nemzeti szocializmust és a fasizmust, j Ugyanez számunkra a mi magunk magyar I igazsága, a szegedi gondolat. A fajvédő tisz- j ta magyar szociális és nemzeti politika, ame- t lyet megalkuvás nélkül, egy gondolat erejébe j vetett hittel hirdet Kállay Miklós, „az egyet- ! len magyar programot, magyar életformát, I magyar igazságot és győzelmes magyar eszmét". A Magyarország délutáni lapja a miniszterétfáfe'iusé 79-én, csütörtökén Dohnânwi z&ngoit&esi u Mátyás Király Diákházban Jegyek az Ellenzék könyvesboltban 77:!. t inók vasárnapi szózatával kapcsolatban ki emeli a miniszterelnöknek ezt a kijelentéséti „A jobbágyiig most fog Igazán felszabadulni, mert földhöz és független megélhetéshez jut, n munkásság nagy joga, « méltóan megbecsült és megfizetett munka ma már visszavonhatatlan igazság". — Valóban, Írja a Magyarra....g, csaknem egy évszázad mulasztásait ki 11 pótolnunk és jóvátennünk. Egy századét, amelyben nem tudták, hogy az ország népét és függetlenségét elsősorban a népi erő tartja fenn. Csak puszta szabadságot adtak a népek, megfelelő javak és megillető szerep nélkül. Már az első világháború után az illetékes tényezőknek egy nagy magyar szociális ujjá- rendezés tervét kellett volna kidolgozniok. Sok minden másként történt volna 1918-ban és azután is, ha ezt a feladatot teljesitik. Jól tudjuk, milyen mérhetetlen feladatok várnak re ink a háború után; ezt a feladatot a felelős it. igyarság akarja és fogja elintézni, nem kér ebben a kérdésben idegen beavatkozást. Üiknek Etel! Lefeleniés) eszközölni? KOLOZSVÁR, március 17. Az Erdélyi Muzeum Egylet Bölcsészet', Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya a napokban tartotta újjáalakuló közgyűlését. A közgyűlés jelentőségét két körülmény határozta meg. Az egyik az az uj feladatkör, amely elé a szakosztály néz az újjászülető erdélyi magyar életben, mig a román uralom évei alatt egyedül kellett képviselnie a magyar szellemtudományokat Erdéyben és egymagában kellett vállalnia minden feladatot, addig a jelenben és a jövőben e feladatokat közösen vállalhatja az egyetem bölcsészeti karával és az Erdélyi Tudományos Intézettel. A másik döntő körülmény abban van, hogy az egyetem hazatérésével hazatért az egyesület sok régi munkása is, sőt azok a fiatalabb és idősebb tudósok is, akik csak most kerültek Kolozsvárra, mind beléptek a szakosztály tagjai közé. A közgyűlésen Szabó T. Attila dr. egyetemi tanár, a szakosztály titkára ismertette a szakosztály huszonkét esztendős munkásságát. A világháború uán Varga Róla dr. és Márki Sándor dr. tevékenységének hatására indult meg a szakosztály munkásságát. A világháború után Varga után Kristóf György dr, állott a szakosztály élén. Különös melegséggel emlékezett meg a titkári beszámoló Tavászy Sándor dr. református teológiai professzor, püspökhelycttesről. aki 1928 ófa vezeti, mint elnök, a szakosztály munkáit. A betegeskedése miatt távollevő Tavaszv Sándort a közgyűlés levélben kereste meg. A beszámoló után Szabó T. Attila bejelentette a közgyűlésnek Tavaszv Sándor és a maga lemondását, valamint azt, hogy a választmány megújítására e közgyűlésnek jogában van az üresedésben levő 9 tagsági helyet betölteni,, A megejtett lyct eddig még nem jeleni ettek be, például: Valaki már régebben tanult mestersége, vagy szakképzettsége mellé uj szakképzettséget tanult, amit még nőm jelentett be. Például: valakinek a renden foglalkozása tanár, hivatalnok, vagy géplakatos és gépkocsivezetési igazolványt szerzett, vagy rádiószerelést, telefonszrrelést tanult, vagy valamilyet* más szakmában nyert képesítést, vagy olyan tanfolyamon vett részt, amelyik honvédelmi szempontból fontos, azt most be kell jelentenie, ha ezidieg még nem jelentette be. A 16—50 év közötti nőknek szintén a fentieknek megfelelően kell eljárniok. A jövőben is tehát, ha valaki a fentebb előirt módozatoknak megfelelően valamilyen 6zakképzetteéget szerez, a megszerzéstől számított 8 napon beli be kell jelenteniük. a népmozgalmi nyíl vántartó hivatalhoz, * UiláaMiiIt az Erdá yl Mazsum Egyesület Bölcsészet-, Nye v- és Törfénettudsmányl Szakosztálya j választás rendjén elnökké György LfijoS ; dr. egyetemi tanárt választották, aki >. 1930—19-10. között az egyesület folyóira- j tának. az Erdéíyi Múzeumnak és kiadványsorozatának, az Erdélyi Tudományos Füzeteknek volt szerkesztője. György Lajos dr, elnöki székfoglaló beszédében megemlékezett mindazokról, akik az egyesület alapítása óta e szakosztály élén állottak. A szakosztály uj feladatainak kijelölésében hangoztatta mindazoknak a gondolatoknak a jelentőségét. amelyeket az uj munkagárda mint történeti örökséget vesz át elődeitől. Ilyen az 1880-as évek magas színvonalat jelentő akadémikus célkitűzése, az 1900-as évek ben érvényesülő múzeumi gondolat éa a román elnyomatás ideje alatti munkásság irányát megszabó erdévi felelősségvállalás. A közgyűlés a többi tisztségekre a következőket választotta meg: Titkárnak Juhász István dr.-t, Erdélyi Tudományos intézeti tanárt, választmányi tagoknak: Bartók György dr. egye'.^mi tanárt, a bölcsészeti kar dékánját. Kántor Lajos dr. gimnáziumi igazgatót. Kelemen Lajos levéltári főigazgatót. Koszó János dr. egyetemi tanárt, az Erdélyi Tudományos Intézet igazgatóját. Tavaszy Sándor dr. püspökhelyettes, ref. teológiai professzor, püspökhelyettest, Vcrady Imre dr. egyetemi tanárt. Várkonyi Hildebrand dr. egyetemi tanárt és Zcdnaj Béla dr. egyetemi tanárt. Hleleg ünneplésben részesítették Szófiában a majgar sró: öt SZÓI IA, március 17. (MTI.) A Szófián;i 'Tkezelt magyar írók máreiub Jő in déiclő’t a királyi palotában leírlak n viik' : j látogatóit könyvébe, majd felkeresték a magyar követséget. Innen az egyetem épületébe mentek az ünnepélyre. A dísztermet telj* ten megtöltő közönség soraiban ott volt az egyf tern teljes tanán kara, élén a rektorral, több volt közoktatásügyi miniszter, a sajtó képvi selői és a bolgár főváros művészi kiválóságai CsiUngirov, a bolgár irók egyesü elének elnöke, mutatta be a magyar írókat a közönségnek. Kiemelte, hogy a jövőben szoros együttműködésnek kell kialakulnia a magyar nép és a megnagyohodott Bulgária között. Ezután Fehér Géza szófiai egyetlenéi tanár Gzóla't fel — Nem szabad valamelyik népről azt mondani, hogy kis nép, csak azért, mert szűk területi határok között él. A népek nagyságát az határozza meg, mi- lyen az erkölcsi ét szellemi mértékük. A magyar írókról kiemelte azt a nemzeti szellemet, amely a világháború után a magyar irodámat jellemzi. Szólt az erdélyi irodalom szerepéről, amelyet összehasonlított Macedonia Bulgária tört éneinkében játszott szerepével. A ma- gyar-ho’gár testvériség nem érdekbarátság — mondotta —, hanem a két nép történelmének ■ és közös eredetének következmé* nye és igazi kifejezője érzelmeiknek. A nagy ‘etszéssel fogadott beszéd után Zdahy L°jos olvasta fe' egvik novelláját francia nyelven, maid Ayirő József németül olvasta fel elbeszélését. Szabó Lőrinc ködte . menyeiből adott elő német és magyar nyelven, I majd egy bogárra fordított költeményét I szavalta el egy fiatal bolgár író. C&uha ZolI tán a magyar-bolgár kapcsolatok edmélyitésé- ről kidolgozott tervezetét ismertette. Beszéde j végén bolgár nyelven intézett felhívást a i bo gár-raagyar kulturális együttműködésre. ‘ Valamennyi magyar e őadó felszólalását a közönség lelkesen fogadta. Délben ünnepi ebéd volt tiszteltükre, melyen megjelentek a szófiai magyarok kiküldöttei és a bo gár iro* dalnii élet kitűnőségei. Az ebéden Jungerth‘ Amóthy Mihály magyar követ is felszólalt: — Március 15-e a szabadság é« a hazaszeretet ünnepe Mr gyarországon — mondott!, — A szófiai magyarok évek óta mindig ösz* gyüekeztek ezen a napon. Felhasználták ezt az alkalmat arra, hogy hitet tegyenek a hazaszeretetről. Beszéde végén Horthy Miklós Kormány- j zónák, a magyar nemzet bölcs vezérének i egészségére ürítette poharát. Nyirő József magasszárnyalásu beszédében ! a Bulgáriába utazott magyar irók örömét fe- i jezte ki, hogv március 15-ét a baráii ország- ] bau ünnepehMik. — A bolgár-magyar barátság — mondotta I — részben a bulgáriai magyarok■ működésé• ; nek eredménye Elmondotta milyen szenve- j dóst kellett kiál'ania a magyarságnak a husz- ; éves idegen uralom alatt os milyen drága kincs a szabadság a magyaroknak, akik büszkék a Közép-Európában reájuk váró küldetésre. Lángoló szavakkal méltatta mórci-us 15-ének jelentőségét. — Magyarország nem követel semmit, de megkívánja, hogy jogait tiszteiéiben tartsák — mondotta. Végül hangsúlyozta, hogy az egész magyarság szilárdan hisz a magyar nemzet jövőjében. A nagy le'kesedessel fogadott felszólalás után a jelenlevők elénekelték a magyar himnuszt. Járásonként 3—400.000 pengővel gazdasági szakiskolát, konviktust és mintabirtokot létesítenek. A milliárdos agrárprogram keretében lehetőleg minden járásban teli gazdasági szakiskolát állították fel, mely a téli hónapok alatt 2—3 hónapig tartanak s egy tanfolyam kétéves lenne. Megfelelő szakképzettségű emberek hiányában egyelőre 2—2500 községben állítják fel ezt az intézményt. Erdély ás népe? .Mályusz) 6.20 pengő. Erdély öröksége, erdélyi emlékírók, ötödik kötet, kötve 9.20-slb. FPAfiFNAT. TCrtlnzßvsr. ívffriPTi tp :f> «" ! ^ Ilma iiáiyás Fi® j j Az üzlet régi jó hírneve biztosíték arra, hogy nagyrabecsíilt vevői ■ §t 1864-ben alapított I megelégedését ielk ís« késmüves és szakSáíszerész és* lei© 1 nrreíes kiszolgálással a Kolozsvár, Kossuth Lajoa-ates 1 színi j ezután is kiérdemli. A bejelentési köt el eztett »égről szóló belügyminiszteri utasításnak megfelelően Kolozsvár város polgármestere folyó év február 23-ik napján 8527. szám alatt iiirdetményt bocsátott ki. A hirdetmény L'gyes pontjait sokaD félreértették, mert aem je’öntkeztek. A közönség i’elvilágo- űtására közüljük az alábbiakat: Jelentkezniük kell azoknak a fiúgyermekeknek. akik ebben az évben elérik I2~ik életévüket Azoknak a leányoknak, akik ebben az cvbtin elérik a ló ik életévüket, de ezek csak akkor kell jelentkezzenek, hogvha valamilyen szakképzettséggel, végzettséggel, vagy mesterséggel rendelkeznek, pél' dául gyonsirótanfolyamot végeztek, pos- lai tanfolyamot, gépi burkolást, valamilyen más gép kezelését, ápolónői tanfo- iyamot végzők, nyomdásziparhan, slb. A 12—70. év közötti férfiaknak akkor kell jelentkezniük, hogvha valamilyen uj szakképzettséget nyertek, ameiWUArLSl. mérem* t. . (MTI,. hall By < 'UkLn nuni.'i'tcrclfiifo es hitlüg yininiszfer nivaUdltalépése alkalmából Hitler vezér *V' ’-aneellárhoz üdvözlő táviratot intézett, llan- V'.oxtatt«, hogy Magyarország politikájúit abban n hagyományos és bevált irányban szándékozik vezetni, amelyet országaink sorskö- i.ö«ége, n hárotuhatalmi egyezmény és a ködösen vívott védelmi háború szab meg. Fgy »fia! annak a reményemnek szeretnék kifejezési adni — folytatta — hogy Nagy mól tó- • ágod és a nemet birodalmi kormány a jelenlegi sorsdöntő időben engem is ugyanabban .i bizalomteljes támogatásban fog részesíteni, euint az állal am nagyrabocsiit elődeimet. Hiter mér és kancellár megbízásából az j üdvözlő táviratot Hihhontrop birodalmi kiil- i ügyminiszter köszönte meg. majd igy fo y- j tntta: — A német és a magyar nemzett szoros j együttműködésének tudatában, amely a most ) közösen vívott harcban jut kifejtésre, a | német birodalmi kormány mindig szivén fog- j ja viselni, hogy a maga részéről hozzájárul- | jua a NugyTiiidóságod által irányított magyar kormánnyal együtt a két ország közli baráii | kapcao'artok kimélyitéséhez. Fogadja Nagynál t óságod kiváló tiszteletem nyilvánítását- j Hasonló értelmű táviratot intézett a mi j -.lisztére!nÖk Mussoinihez, a fasizmuß vezéré- ; orcz és az olasz kormány fejéhez. A. Duce a minisztere nők üdvözlő táviraiá- í ra válaszolva annak a reményének adott ki- ! íejezéet. hogy Magyarország és Olaszország I az nj Európa kereteiben továbbra is minden- j kor a legszorosabb barátságban fognak egye- j sülni. Kál’ay Miklós Tozso japán miniszterelnök- i hoz is táviratot intézett. Viaszában Tozso ; eniniízterelnök megköszönve az üdvözlést, ■ hangoztatja azt a szilárd elhatározását, hogy j a közös ellenség el eu folytatott közös küz- j de’münket a végső győzelemig kell folytatni. Kállay Miklós miniszterelnök Filov bolgár ininÍ8zt"erelnököt, Rangéi’ finn miniszterelnököt, Ribbentrop kü’ügyminisztert, Ciano gróf niasz külügyminisztert és Togo japán külügyminisztert, Popov bolgár külügyminisztert, titling finn külügyminisztert is üdvözölte. .Valamennyien meleghangú vá asztáviratokban válaszoltak a nunisztereíinöknek. & bzdap?sí! sajté n ssíaJbztereínák fddlőszózűíáról \ A2 Esti Újság „Beszéd a néphez" című cikkében foglalkozik Kállav Miklós miniszterelnök rádiószózatával és többek között a következőket Írja: A miniszterelnöki rádiószózat boldogult Gömbös Gyula óta vált hagyománnyá a magyar politikai életben. Akkor az uj reform- korszak elindítója volt a beszéd, nemcsak programadást jelentett, de benne volt az i*, hogy az ország sorsának legelső felelős intézője szoros családi kapcsolatot keres a nem- ; zettel, céljait, szándékait, terveit közölni \ akarja a milliókkal, fontosnak tartja minden j magyar bizalmát. Hz a szándék érzett Kállay * Miklós beszédében is, talán még jellegzete- : sebben, élesebben, mint elődeinél. Bizonyos, j hogy a minisiterelnökl szózat közvetlensége, ] (egyszerű, testvéries, családias hangja, nem i tévesztette el hatását, mély visszhangra talált j szerte az országban. ígéret nem volt ebben i a beszédben, semmi, program is csak a mun- ‘ káé, amelyet Kállay Miklós a maga részéről i biztosított és a nemzettől kért, meg figyelmez- j tetés a józan realizmusnak azzal a meggyőző ţ hangsúlyával, amely célját el nem téveszt- : heti. A beszéd elsősorban a néphez szólott, j amelynek erejére, becsületére, hűségére mindig szásnithattak az igazi vezérek. Kállay | Miklós a honfoglaló nemzetségek sarjadéka, j >ki életének legnagyobb részét a föld népé- hoz közel töltötte el, tudja, hogy ennek a j S-ópnek a kezét kell megfogni, legelőször ez- ■ zel keli szövetséget kötni Bizonyos, hogy a * Tcainisztereínök szavai eljutottak oda, ahova szánódtak, mert a mi fajtánk a hang őszinteségét, e szó egyszerű tárgyilagosságát mindennél többre tartja, nem is téveszthették el hatásukat. Minden nemzetnek példák után .kell mennie, ideálokra függesztenie a szemét, ha nyugodt és biztos jövőt akar. Kállay Mik- iós mintaképeiül a szabadság magyar héroszait, a Bethleneket, Bocskaiakat és Rákóczié- ! kát választotta, akik közülünk jöttek és soha meg nem alkudtak. Csakugyan nincsen szűk- j ségünk idegen istenekre, idegen hősekre, aki- í két kövessünk é3 akikre, ha méltóak leszünk, Ş nyugodtan nézhetünk a holnap felé, A Pest „Az igazi magyar utón“ cimü cik- ! kében többek között a következőket Írja: A tettek miniszterelnöke a tettek korsza- j kának magyar kötelességeire figyelmeztet március 15-iki rádiószózatában. Cselekvésre bivta fel nehéz időkben az ország minden iát. Olyan igazságokra mutatott rá, amelyeket többé elhomályosítani, vagy megdönteni j nem lehet. Magyarország továbbhalad a fel- i emelkedésnek azon az utján, amely már ed- í dig is meghozta a dolgozó magyarok millióinak a magyarhoz és az emberhez egyaránt méltó életet. Nem leplezte el a nehézségeket, amelyekkel meg kell birkózni, nem ígért semmi olyat, aminek teljesítéséről nem volna ,
