Ellenzék, 1942. március (63. évfolyam, 49-73. szám)
1942-03-16 / 61. szám
19 4 2 ui 4 ici u x II 2. n t, L u it z * * Ho mlrufen mag varnak bei- hell k<tpr*<> | tJ'Uti a nagy k u-*»-' áblo'-ai ba é* • <*ag-> nrnMMi kö*á**+(ct>*. Vállalni kel1 árvábbra is a magyar sorsfemjm-i**. Am»« éMkraaCrsf' ntefex keresztjét. As «■ IdoroÜu .vjiíjr! mai'vtt köMe*»^tfe<!;jVw- t* arük*“g var Krt a m*i háborút :«r?Qcrak. « harcterén, ii> idclia/a is harcol ■ik. Töbl) nuuik.it, egyforma kötrleaségtóljc- licit kell va luljuuk. .Ma a munka hőseire ii t ..űksege vau a hazának. Az 1848—49-es vuhad.sápba re, «melyei a magyar ifjúság vé- **? öntözött, a független országért folyt Enne! foottasabh magyar kérdés ma nincs i». Vsak iz. iţ neiuset tudja minden tagjának o bheto legnagyobb jó’étet biztosítani. amely '.'diádon és függetlenül »J. Óriási kii/d ’m< t 'kunk kiint es bent az erős magyar ul am- ■ rí, A *1-8-rs események u magyar nemzet < < ében reformot hoztuk. Ma is erre vau sziik eg. de olyan reformra, amelyet nem idegenből másolnak le szolgai módon, hanem a | terniéiszet jog törvényei szerint. A 48-as márciusi ifjúság jelszava a szabadság és tekin élv összhangja vo't. A mai idők szellemé* lek értelmében vonjuk le 18-18 eseményeinek anulságait és annak niogfe’clőcn teljesítsük kötő ességünket a jelenben. De nem volna teljes a mai ünnepségünk tartalma, ha csak • «magunkra gondu nánk. Azokhoz száll a lelkünk. akik magyarok túl a határokon is. — Magyarország nemcsak térképből áll, nemcsak hegyből és vő gyböl. hanem népének egészsége» és munkaképes millióiból. S éppen ezért azt is tudjuk, hogy a magyar .:Ö\ ő vetése a mi ifjúságunk vérében lüktet, kél eletre, u hősi vértanukban vá ik eleven valósággá. A magyar honvédet ünnepeljük ma levett kalappal, őszinte szeretettel s az* • al & szent fogadalommal, hogy a nagyvilá- .öii nincs máiból számunkra he’y: Áldjon, vagy verjen foci keze, itt élnünk és meg,- 'laknunk keli. AdaiSíOzz'&I «I Bntéliésáp H^rinányxéRié féli segélyakciójára Befizetés a 93.380 számú csskhlanen tHinden pődatámtednát áit / szó, amelynek hármas pillérén fel fogja ép» leni u szociális, keresztény és nemz ti uj fiig- get'cn Magyarországot, aki pedig készíteni akarná vagy akadá yozm merné <v,t az uj országépitést, annak tudnia kell, hogy az osztatlan és gvőzhete'len, cgyéges és egyetemes magyar ifjúság fogja elsöpörni az cpitcs utjából. mint vihar a leve el! *,ü naa^ar muni»isiţ| lutlja a Lö<eíe»*égél Mii Sftváa « sagyütr ilfutágl A percekig zugó lelkesedéssel fogadott ün* iGjvi beszéd után dr Dányi Károly, a Közművelődési Diák Munkaközösség elnöke, a magyar diákság nevében beszélt — 18-18 március 15-én a pesti ifjúság ti' enkét pontba fog alta. hogy mit kíván a magyar nemzet — kezdte beszédét az ifjúság szónoka. — A nevezetes tizenkét pont utáu ez a három szó állott: ,,Egyenlőség, szabad" vág. testvériség!’1 Amikor a mindenkori magyar ifjúság évről-évre visszajár hitet és akaratot meríteni ehhez a nemzeti ünneppé vált eseményhez, akkor ezt úgy teheti méltóképpen, ha a márciusi ifjúk üzéve’ és bátorsá- gávi hirdeti, hogy mit kíván a magyar nemzet. Ezen a napon itt, az igazságos Mátyás szobra előtt, most a kolozsvári ifjúságnak is az a feladata, hogy őszintén feleljen a kérdésre: mit kivált a magyar nemzet? Megadjuk a feleletet: kívánjuk hogy legyen ebben az országban egyenlőség, szabadság, testvériség. ‘la azonban igaz az. hogy az ifjúság jelenti 3 jövőt, akkor az ősi város ifjúsága nem •iliat meg az elröppenő szavaknak Nekünk ültet kell tennünk, hogy az egyenlőség, szabadság, jf-stvériség jelszava számunkra nem ii&t többé pusata kiáltó szó üresen hangzó frázis! — Mi egyen'őségét hirdetünk, de nemcsak hirdetjük, hanem meg is fogjuk teremteni. A mi nemzedékünk egy „kegyelmest“ ismer: a fegyelmet osztó, gondunkat viselő irgft’mas Isten az égben. A mi hitünk szerint minden magyar méltóságot lesz, mert vissza fogjuk adni a dolgozó millióknak is az emberi méltóságot! Minden magvar azt a helyet foglalja el a nemet éledében, ahová tehetsége képesíti, akár kunyhóból rstduf, akár palotában született Idebent és cdakünt egyaránt halják ueg a kolozsvári magyar diákság üzenetét: közöttünk csak azoknak van helye, akik tveri jobbot tudnak nyújtani a nagy magyar célok szolgá jában. Nincs hatalom, îiincs erő, mely megakadályozhatná, hogy ezeknek itz eszméknek a szel emében — napjainkban egy uj diadalmas márciusi ifjúság támadjon —- mondotta a továbbiakban a diákság szónoka. —- Az u> tavaszban uj már- eiusi^ ifjúság bontakozik. Ez az ifjúság nem írnád bálvanyisfeneket ennek az ifjúságnak uc-m kelenek hamis vezérek Ez az ifjúság m.eg2át]a az égő csipkehokorban az igazi Is- -űt. i rófeták nélkül is ratalá- az országépi" (s. helyes útjára és gondia lesz rá, hogy soha senki el ne sikkaszthassa a magyar nemzet kívánságát. E2 az ifjúság örökség- Keppen veszi át 3 negyvennyolcas márciusi ifjak ajkán visszhangzót! jelszavát: egyenleg, szabadság, testvériség! És ez az a je!Az igaii márciusi gondolat szellemét tiik röxő, tartalmas, lelkes beszéd után, amelyet bata más tapsvihar kisért, Kamurás Gyula, a Nemzeti Színház tagja- hatásosan, mély át érzéssel szavalta cl Petőfi Nemzeti dalát. Utána a magyar munkásság nevében Pálfjy Tibor, a Nemzeti Muukaközpont keretébe tü- mörült munkásság titkára beszélt és párhuzamot vont a kilencvennégy év e’őtti és a mai március Idusa között. A magyar munkásság— mondotta a munkásság szónoka — tudja a kötelsségct. A régi nagy március szellemében e1 ina is a magyar munkásság és szivében hordozza mindörökké a régi már- j ciuri ifjúság által ineegyujtott füzet. ) Az ünnepi beszédek után feJcseuduítci. a Szózat hangjai, majd a háromszázhalva« tagú, egyesített cigányzenekarok rázendítetlek a Koasutb-nótákra. Közben Kdedy Tibor dr. i polgármester és dalnoki Gaál Elemér alispán elhelyezték a Mátyás királv-szubor talapzatánál a város, a vármegye és a német konzulátus tartalmas koszorúját. MegLaszerugzőíc « Sem uláu a közönség és n/ egyesületek u Deák } 1 renc-utca 1. szám alatti ház «-lé vonult, ahol Szász Ferenc dr., vármegyei főjegyző, a kolozsvári Tűzharcos Szövetség elnöke, koszorút helyezett cl a Bpra-em éktáldán. 15e- s/.édében régmúlt idők emlékét elevenítette < amelyet Ibin tábornok emléktáblája c'őtt állv-a, 111a is ér<*z. Idézte Bem tábornoknak 1Ü49 junius 24-cn Kolozsváron ..Erdély lar kosaihoz“*' intézz ft fe hívásút, amelynek ere- ifetijét ma is ereklyeként őrzik, inert ar. örök tanítás a magyar nemzet számára: egyesíteni a nemzeti erőket a nemzet jóléte s szabadsága érdekében. Most az ő emlék- tábláia előtt ígéri és fogadja a tűzharcosok nevében hogy a magyar mindig hü lesz a regi becsülethez, történelmi hagyományaihoz, hogy a március Idusán felénk integető végső győzelem meghozza azt, amiért évszázadok óla küzd a magyarság Bem tábornok szelte, méhen: a magyar igazság diadalát. Peiőli en»:éUöb^iÁnéf Lelkes, zúgó tapsvihar kisérte Szász Ferenc dr. beszédét, majd az ünneplő közönség és az egyesületek a Petőfi-utcában levő volt BiasÍBÍ-szái'od& épülete elé vonu1!, ahol dr. Abrudbányai János unitárius teo’ógiai dékán inegkoszoruzrta a Petófi-emiékláblát. — A seent szabadság örök dalnoka, Petőfi Sándor, 18-17 októberében három napot hitvesével együtt itt töltött Kolozsváron —- mondotta a szónok. — E három napsugara« kolozaván nap em ékét kívánta megörökíteni a hedy-i leányiskola & mi most emlékezésünk hazafias megnyilatkozása jelén’ az Erdélyi Közmüvertődéei Egyesület részéről koszorút hdfyezüak e táblára. A Mátyás-szobor előtt lezajlóit ünnepség ilbiec!i<Dez«őiieszéde@zUnió emféktáíiiájáiiá! Az ünneplő egyesületek és a közönség ezután az Unió-utcába vonult, ahol a városi Vigadó épületén levő emléktáb'ái Albrecht Dezső országgyü ési képviselő. az Erdélyi Párt ügyvezető alclnöke, az alábbi ünnepi beszéd kíséretében megkoszorúzta. Magyarok! Kegye’ctiinket jöttünK leróni ama férfiak emléke előtt, akik 1848 május 30-án ebben a teremben kimondották ,,a két haaa" örök unióját, törvénybeiktatva ezzel a márciusi ifjak 12 pontjának egyik legfoníosabbikátA pesti március 15-e és a kolozsvári május 30-a egvznásí kiegészíti és egymástól ©’ nem választható. Március 15-éhen a magyar nemzet évszázados függetlenségi harcanak egyik egragyogóbb fejezetét ünnepli, melynek legméltóbb kifejezését — mint annyiszor azelőtt és azóta — a fiaía’ság és a költő adták meg. A fiatalság, ki eszméiért vérét ontotta s a költő, ki életét adta érette. Május 30-án viszont Erdély törvényhozói lettek tanúságot a független és egységes gyár birodalom eszméje mellett, e’egeí téve ezzel a nagy fejedelem, Bocskav István végakaratának, ki meghagyta, hogy — ha Magyarország szabadsága visszaáll, úgy az erdélyiek ,a régi mód szerénl a magyar korona , adják magukat.“ Március tizenötödikében egyszerre ünnepe’jük azt a magyar függetlenségi eszmét és azt az egységes, ezeréves Magyarországot, melyért a magyarság annyiszor ragadott fegyvert, ontott vért és áldozott életet. Ennek a gondolatnak a jegyében emlékezésül helyezzük el a táblára koszorúnkat. 4i £*£ &ly8 Muie as» Az Unió emléktáblájának megkoszorúzása után a Pvedout nagytermében ünnepélyes keFigyelem ! Nem i8-n-hanem márc> 19-én les* i»@iíüá8iyi zongoraestje a Mátyás Király Diákházban,, — jegyek már csak korlátolt számban az Ellenzék k$nyvssboltbein kaph íók. — Teltfon s 199. retek között megnyitották sz 1848—49-ea Ereklye Múzeumot. Dr. Szathmáry Lajos, az EMKE negyvennyolcas bizottságának ügyre- j sető elnöke, meleg szavakkal üdvözölte a megjelent előkelőségeket. majd felkérte InczéJy-Jokimon Ödön főispánt a kiállítás inegnvitására. Inczédy-Joksman Ödön főispán le kés, bensőséges beszéddel nyitotta meg ezután a kiállítást, maid a megjelent í előkelőségeket Orosz Endre mnzeumi igazgató szakszerű magyarázattal végigvezette a kiállításon. Végül a földész dalárda énekelt hatásosad magyar dalokat. ííiii»!» ég a ^á(yái Diákb zütaa Délután négy órakor a Mátyás Rirá’y Diákház nagytermében az EMKE rendezésében tartották meg a március 15-i ünnepséget. Az ünnepség önkéntes adományainak összegét a rendező egyesület a közeljövőben i felá üíandó Szabadság-szobor alapja javába j fordítja. A műsort, a Tűzharcos Zenekar Bachner György vezényletével, Erkel: Hunyadi nyitányával kezdték meg. A Magyarfenesi és Tor- [ daszeat1 ászlói Menekültek Dalköre Tárcz3 —Balázs: Ba’ol a székely című szerzeményét adta elő. Deák Sándor vezényletéyel. Gvóni Géza: Ének a gránicon cimü költeményét Sánfha Ferenc levente, a róm. kai. gimnázium IV. osztályú tanulója Szavalta ©!. S-zend" rey István: Magyar népdlegyveíegét a Föl- dészek Bethlen Dalköre A'agy Kálmán vezényletével adta elő. Nagy Sándor a Székely A kalmazcttak Egyesületének tagja Március I5-e cimü költeményét szavalta. Az Acélhang Dalárda Rezik Károly vezényletével Vincze: Magyar visszhangját énekelte. Az 1. számú Bornemisza Anna Leventecsoport tizenkét •tagja Makkod Judith tornatanárnő betanításában ,,Régi lakoda’mas“ táncot adott elő * Ezután kerüli sor Kovrig Béla egyetemi ta_ I nár ünnepi beszédére, ame’yet lapunk más I helyén közlünk. A beszéd elhangzása után az Iparos Egylet Művész Dalköre Farkas: Miénk a föld cimü szerzeményét énekelte Ko= 1 váci Béla dr, vezényletével. A rendőrség ze- I nekara .Sídre Sándor: Népdalegyvelegéveí j szerepéit. Vezényelt Rezik Károly• To'h ! Ágoston jogszigorlő a Keradesz képviseleté- I !>en Szatmáry: Szabadság napján című kölíe* I menyét szavalta. Kovács Béla dr. vczényleíé- ! vei a MÁV Összhang Dalköre Agyagfalvi— I Szabadi: Örök határ cimü müvét énekelte. j { Az Erzsébet Énekkar Hezik—Mae!: Magyar t i Kolozsvár cimü dalát adta elő. A György- j falvi Meneküllek Közművelődési Egyesületé- l nrU rovalókéru»a: ( *nk innerhriM eimil i»'r*i I ad x ró. \ lutehtr. #» ipa».» Da'x-gylfÄ Kái/raU Emd re»et.é«4r»ni Kodály. Hínárt « twrrrpc#. A MÁV írjrm Hrtí.wi '• »ésyleténmf Bwr»ri: Jdtr-r ry ■ a »ni* v ’ir Iníá című »renrwaóaré l jftsrotti. A gazdag aiüfxtr owzrtidtan o>rgAóg>-,iU-í faultéit u nagyszámban uj % jel/*// !.üz<.">'; •• k őrébe u. 4 ite<«rmáliu ÜDíepe Vasárnap délután a református teoióglnr megtartott ünnepélyen l^áiK!ó Dezső Jctl:é> mondott ünnepi lieszédet. A szabadság eszméje J 848 bau két \ dflnies tényt er dményezett: J. «eg züutel te jz akkori nţ/nzetf< nntartó tériéit Imi ősz tályt. d<* helyette nem adott újai; 2. a ma gyár fajtával egyenlő szabadságot adott min den más fajtának s ezzel a szabadságra fel nem készült magyarság számára mindé« 1 jókkal szemben m !. vonatkozásban hedv.'-zót- len helyzetet teremtett. A francia forradalom a szabadságot átü! tette a U-rmészeii emlierbe « ezáltal annak i szabadságot adott, akinek nem kellett volna. A szabadságból eszme lett. az! gondolták hogyha a szellemi síkon s az alkotmányban biztosítják a szabadságok a szabadság való tág lesz. A multszázadi liberalizmus lehetővé tette a szabad versenyt és ebbea a szabad verseny!.* n nem a legértékesebb elemek kerültek felszínre, hanem azok, akik minden közösségi köteléket megtagadva. kizárólag egyéni uralomra törekedtek. A rend és szabadság egymásnak nem ellensége, vagy ellenléte, hanem a kettő együtt tudja c*af: a közösségi élet sikerét biztosítani. A nemzet életében csakis annak kell a szabadságát megadni, aminek érdemes szabad 6ágot adni. Más szóval, a szabadság, a mi nőség és érték védelme a nemzet életében. A mult század liberalizmusa értéktelen élet- nyilvánulásoknak is szabadságot adott A rend, a mennyiségnek a védelme és az értéktelen magatartásoknak a közönségre nézve veszélyes megnyi atkozásának szükségszerű fékeatartása. Igazi szabadság csakis ott van, ahol a rend erős és értékes rend csakis ott van. ahol abban az érték szabadsága biz- tosittatik. A mult század szabadsági gondolatának veszedelme az volt, hogy felszabad: tocita az érlékte en elemeket is, a mai közösségi gondolatot az a veszély fenyegeti, hogy a nemzet szempontjából értékes és szükséges megnyilatkozásokat is korlátozza. Az előadás befejezése rámutatott arra, hogy a keresztvén felfogás szerint az igaz! szabadságuak a forrása az Istennek való szol- gá at. Teljes szabadságra csakis az Is ennek szolgáló ember tud eljutni. ahogy Szent Ágoston mondotta: Servitum domini summa libertás; vagy ahogy Kálvin tanitotta: Servire deo libertás. Az igazi keresztyén ember hite által felszabadult saját élete salakos bűneinek az önérdeknek a szolgálata alól éá képessé válik arra, hogy teljeg szabadsággal csakis embertársainak javát szolgálja. Annál szabadabb az ember, minél inkább Istennek engedelmeskedik é« ez az engedelmesség arra kötelezi, hogy testvéreinek szolgálatival igazi közösségi ember legyen. A mai keresz- tvénség úgy szolga1 ja legjobban a nemzetet, hogy küzd a legértékesebb, a nemzet javát kizárólag szolgáló szellemi értékek szabadságáért és támogatja az ál'amot abban, hogy megfékezzen minden olyan lörekvést és gondolatot. amely szabadsághoz jutva, 3 nemzet életéi veszélyezteti. Ois^főatiás a le^isdi Ssin'iázhaa A Nemzeti Színház este 7 órai kezdettél ünnepi díszelőadást rendezett, amelyen Remse y György: György barát cimü történelmi tragédiáját adták elő. Az előadást megelőzőleg Szalhmáry Lajos dr., az EMKE ügyvezető ale’nöke mondott ünnepi beszédet.-— Szakítsunk azzal a régi rossz szokással, — mondotta többek közölt az ünnepi szónok — hogy az ünnepeken fogadkozzunk. önmagunknak mindent megígérve s a rákövetkező hétköznapokon pedig hamarosan minden fo- gada'mat elfelejtünk. Mert nekünk egyet sose szabad elfelejtenünk. Azt, hogy Erdély födje azé aki arra templomokat épít és Dem temetőket. Ne feledjük el, hogy volt a közelmúltban egy olyan idege« áilásfog;alás, amelyik azt hangoztatta, hogy csak temetőket hagytunk mi itt és ugyanakkor az őslakc polgári és fa’usi rétegek verejtékéből az a hatalom, amelyik ezt az állásfoglalást képviselte, katedrá tokat és villasorokat épített. — Mindezekben természetesen mi is hibásak vagyunk, mert 1848-ban mi láttuk el földdel őket és ez! a nagylelkűséget cem kötöttük semmiféle feltételhez. Igaz ugyanTekint iyes budapesti cioőgfyár gyakorlott elsőrendű AUilFIZSTESIí keres zwikkolástól dobozoiásig. Aj4n latok éleíleirásr^al, bizonyítvány másolatokká „Magyar állampolgár Î 89“ jeligére küldendők BLOCKNER hirdetőbe Budapest, IV, Városház-u. 10,
