Ellenzék, 1942. március (63. évfolyam, 49-73. szám)
1942-03-16 / 61. szám
t £ % C MS N X 9 IC 1 ni m épArttSkak te»pl*>«i©k»<. «öt»** *^ki|4ési ©tihonoksí. de a mmjcuuk erejéből ás «neg'! ül töt tűk azokat élő erkölcsi tartalommal i). Amikor mások visszaéltek a hagyományos magyar vendégbarátsággal és mi egyediem '-ö*;-. (!f*óra vitám et sanguinem-el verettünk, ad" - ş«i dig mások nyugodtan é tek a palotáikban vagjy az erdőkben. Ills a sok áldozatért mit kaptunk cserébe? — kérdezte emelt hangon j«3 előadó. A déli harangszót és 1 rianont! „Vessük el ai iJşgeo SRiáiaíígokíttfl «— Gondoljunk ezen a napon arra foüy- tatta Szatbmáry Lajos dr. — hogy a magyarság Európába nemcsak harci erényeket hí-ott, hanem kultúrát is. Vessük el az idegen salbmgokcd és éljünk G mi saját kultúránkban, amely elég gazdag ahhoz, hogy beérhessük vele. •TAv/aWí, „vNVj /. v/.v V7-W «*»•} ;í,sTS to'ítí iay t 3 lob b*if> ibbi Hőse Ifaj! ao a, tasfi 1S»S fi nilf biOií and ŞfiO) 8‘fc Kiét dsn rso> aafc snoí '8^: SS a* ted B h si ÍS* ái ya tSi pe oí b; iaí írf sí 9 «*& »s <* a t. au a: &■ ^ *1 Ha mindezeknek kellő nyomatékkai tudunk hangot adni s belülről i- meg tudunk ier lelni a követelményeknek, akkor nem ünn©“ periünk hiába o az,*< *. /■l, o « »■ 8 Í' .»'♦ ,» — fejezte;,.be nagyhatású szpnok’atát Szatbmáry Ákos dr. Utána Kamarás Gyula, a Nemzeti Színház tagja szavalta el nagy hatással a Talpra magyart. Scffföíj-v ac^os-as Színházi előadás után az Erdélyi Párt kolozsvári itagozailának helyiségében ien^ezte az EMKE a hagyományos serleg-vacsorát. Az ünnepi vacsorán a magyar társadalom szine* java képviseltette magát. Bnráth Béla plébános-kanonok vo’it a vacsora első szónoka, aki a ser eggel a következő beszédet inon" í! otita: B*$fP áíSa Béla I>e$ző*I© — Magyar testvérek! A modern nemzet - ;eszme 1848 március 15-ével indult el hódító diadalutjára a magyar életben. Nem mintha iddig nem lelit volna nemzetfogalmunk és ueiazeti va ónk. Hisz közüliünk senkinek sem kedl hosszasan bizonyítanom és magyarázgat- riom hogy nekünk, magyaroknak nemcsak Ezeréves történelmünk van, hanem hogy mi ezeréves nemzeti múlttal is rendelkezünk. Aíindazoná'ía/1 tény és va ó. hogy az árpádkori királyok uralmának első háromszázadában a dinasztikus nemzeteszme uralkodóéit a magyar életben. A XIX. századtól kezdve pedig a rendi-nemzet fogai'ma alapján és keretében alakult századokon át a magyar történelem, A múlt század szabadságharcainak forradalmi mozgalmainak és történeti fejllő- déséuek kellett ©jönnie hogy a nemzet fogalom és valóság kibővüljön, szélesebb népré- iegeket kapcsoljon be a nemzetteslbe, hogy az uj nemzeteszme nálunk is valóra váljék, az a nemzeteszme, amely g mai társadalom* bölcselet legeliogadhaitóbb meghatározása szériái nem más, mint hogy a nemzet & politikailag öóiudatosult, az államalkotás képességének tudatára ébredt, as államépi/tés munkájába bevont népiség maga. A nagy .Széchenyi már részijén ezt a nemzet fogaimat szolgálta, amikor a jobbágyok fe szabaditáeál ísorgalmazta. A mult »zázad 40-es éveinek forradalmi ifjúsága ezért a nemzeteszméért lelkesedett. Aki azonban ezt a gondoilaüot tegbaiásosaLLau hirdette meg a magyar é'et- ben, aki legfanatikusabb hirdetőjévé vált mifelénk, az a nemzeti élet nagvprófétája, a politikai szabadságok isteni küldötte és égi váteszE, Petőfi Sándor maga. Csak át kell futni és máris lelkűnkbe vág abból a nép- jogok radikális követelése és szorgalmazása. Szinte nem is csodálja az ember, hogy redi- k»’ás állásfoglalása e téren, hogv királygyü- Löíete, köztársasági hajlama, világszabadság utáni vágya vil ágforr ad a lm árnak minősítetlek őt bizonyos oldalról!, elvitatták őt a magyar néptől és az inlernacion&’é számára igyekeztek kisajátítani csodás egyéniségét. Irodalomtörténészeink, egy Berzeviczy és Kristóf György munkássága tisztázták már számunkra Pettőfi szocializmusát. Ha ruá®- honnan nem tudnánk, igy az 5 szakavatott íanümányaik »’apján világos ma előttünk, hogy Petőfi nem volt soka gazdasági oztály- harcos, hanem mindig is a nemzeti pilitiked szabadság hive és lánglelkü hirdetője. Magyar egyéniségéé soha fel nem adta, Sohasem mondta, hogy nem ismer politikai határokat, hogy közelebb áU hozzá egy ellenséges proletár, mint egy más osztályhoz tartozó honfitárs. Túlozó radikalizmusa persze ma is arra jó hogy nemzeti életünknek és törekvéseinknek korszerű prófétája maradjon Hogy ma is vezetőnk legyen a nemzeti gondolat kiteljesedésének korában. Mert ma a nemzeti gondolat bővülni, betel jesedni akar. 48 és áss azt követő évek ugyanis a harmadik rendnek, a polgárságnak hozta meg a politikai szabadságot és jogokat. A negyedik rend, a munkásság, a proletáriátus keresi életlehetőségeit iogérvényesiiléseit. Sajnos» sokáig talán azért, mert a nemzet nem figyelt fel reá, oly utakon akarta elérni azt, amely a vallási és nemzeti eszmékkel szakított. Hála a Gondviselésnek, ma már belátja a komoly munkásréteg, hogy munkásjogaiért bátran «ikra- szállhat akkor is, ha a vallás» az fgtenhit, az evangélium talaján marad, hogy érvényesülés irányában gzároára nmos más egészséges ut, mint a nemeatteătbe valTó szerves bekapcsol lódás uíLja, hogy neki ie szól; a Szózat szava: „Áldjon vagy verjen «őrs keze, itt éAned, halnod kell“. A mai kolozsvári ünnep, melye® a magyar munkásság is olyan tömegesen megjelent, ékes bizonysága ennek. Magyar kötelességet vélek teljesíteni, amikor magam és mindany- nyiunk nevében ezt a testvéri ölelkezést és magyaros kézfogást megköszönöm, érette hálánkat, elismerésemet és örömömet kifejezem. Amikor ezt teszem, tudom, a Petőfi szellemében járok el, mint ahogy ők is Petőfi szellemében jártait el, amikor igy cseleked- lek. És Petőfi volt az, aki a 48-as időkben bátran hirdette és ma is bátran hirdetné, hogy magyarnak magyar mellett a helye. Hogy nekünk me is közösen, vak vetve jg^jl vállalnunk 0 magyar sorsot, # magyar vég- setet. Illő tehát, hogy ma Petőfi emlékének ie áldozzunk. Épp ezért megrendült lélekkel, megindult érzéssel ves*e«a kezembe » Petőfi” serlegé s am:kv •, rd* fehéregyházi csatamező felé emelve »!dozok vele a nagy magyar próféta szellemének, egy 8 kéré-gsem imám, fohászom: váljék valói“« köztünk a Petőfi vágya, me|1y szerinte össze- roskadó keblémék végső imája: „Áldás a honra“, istenünk áldása rája, hogy érts© meg ma minden magyar a Petőfi intelmét és szózatát: „Ne csak Istenben bízzunk, mint biaánk; ember »egünkből álljon fent hasúink!“ László Dezső Ibeszéde László Dezső országgyűlési képviselő, kolozsvári református lelkész a Kossuth- serleggel az alábbi ünnepi beszédet tartotta: 1848 márciusának két gyújtópontja van: Pest és Pozsony és két vezére: Pe- ■őfi és Kossuth. Petőfi mögé felsorakozik a pesti ifjúság s a hires 12 pontban kimondja, bogy mit kivan a magyar nemzet. A Kossuth vezetése alatt álló pozsonyi országgyü'Iés törvénybe iktatja mindazt, amit a magyar nemzet szamara a pesti ifjúság követel. Ha szélesebb távlatokban nézzük ennek a két magyarnak jelentőségét és szelepét, Petőfi mögött, nemeseik a pesti fjuságoí, hanem ott kell látnunk az egész magyar népet, a népi Magyarországot is. Kossuth pedig nemcsak az országgyűlésnek, hanem az egész kiváltságos jogairól lemondó nemzetnek a szószólója, képviselője és vezére. Petőfi Sándoron keresztül a jogok sántáiba be nem fogadott magyar nép kívánsága jelenik meg a fórumon. Kossuthban pedig a rendi Magyarország teljesíti ezeket a kéréseket. 1848-ban kétszer történt meg a két ország ölelkezése, elősaör egymásra talált a népi és rendi Magyarország a márciusi megújulásban, másodszor egvmáis vállára tarait Magjáffofözig m Erdély 1848 márciusa azért tudott olyan kitörölhetetlen történelmi ténnyé és tényezővé válni, mivel benne a magyarság népi és nemzeti ereje olvadt össze g lett egy uj korszak elindítója. A pozsonyi országgyűlés esztendők óla kereste az utat a magyarság alkotmányos kibontakozása számára. Amíg a pozsonyi országgyűlés tanakodik, Petőfi vezetése alatt a pesti ifjúság cselekszik. Az ifjúságnak ez a cselekedete serkentene arra az országgyűlést, hogy az uj magyar alkotmányt rövid idő alatt lefektesse. Pozsonyban hire járt annak, hogy Petőfi vezetése alatt negyvenezer paraszt gyűlt össze Rákos mezején s indul Pozsony ellen. Ha ez az állítás nem is fölei meg a valóságnak, a tény mégis csak az. hogy Petőfi mögött nem negyvenezer, hanem valamennyi magyar paraszt ott állott s Pozsonyban mindenki megérezte, hogy Pesten a márciusi ifjak megállíthatatlan folyamatot indítottak el. Milyen «zeren- csés fordulata a történelemnek, hogv az ifjúság és a nép Petőfiben testet öl'ött megindulása mindenben megfelelő for mát és keretet talált a Kossuth által vezetett országgyűlés törvényalkotásában. Ez a kedvező körülmény sem azelőtt, sem azután soha nem következett he Magvar- országon. Miivén tragédia, hogv e talál- koiiáara. a BacJh-korsaak következett * 1867-ben & fők érdé® a«m 1848 itdsS megmozdulásaimtak folytatása, hanem az Ausztriához való külső viszonynak újra szabállyoaáaa került a politikai élet homlokterébe. Trianonnak keliett jönnie, hogy újból meglássuk a népi és nemzeti magyarság találkozásának folytatását, kimé- lyitését és betetőzését. Petőfi a magyar népből jóH. A magyar nép valóságára, kérdéseire, kívánságaira, sorsdöntő jelen tőségére irányította az egész nemzet figyelmét. Rajta keresztül vette j észre igazán a nemz t, hogy ki á magyar ; nép s annak sorsa megváltoztatásától milyen óriási mértékben függ az egész ma- I gyarság sorsa. Petőfiben jut el o magyar nép arra a nemzeti magaslatra, ahol Széchenyi szerette volna a magyar népei látni. Kossuth a nemzet nevében, közeledik a nép felé, jelentősége nemcsak az, hogy törvényeket adott a nép jogainak és életlehetőségeinek biztosítására, azaz hözjo- gilag munkálta a nép nemzetté létedét hanem az is, hogy egyik legnagyobb hatása nevelője, nemzetté nei?elője lett a magyar népnek. Kossuth előtt politikai beszédet a magyar néphez a jogtalan job” I bágyból nemzettaggá lett néphez nem in I lézeít senki. Kossuthnak nagvalföldi va- j romokban tartott ébresztő és buzdító beszédei a (legelső, nép előtt tartott magyar politikai beszédek. 1848 nagy változásának nagyobbik fele nem az, hogy a kiváltságos nemzet a jogtalan nép javára jóidról .“«neisdoet, luutetn sx, bogy a ins gyár föld uép« nemcsak. Petőfi, haaete Kossuth szolgálatán keresztül h nemzet té változott. Petőfi népet adott a magyar nemzet nek, Kossuth pedig nenazete.t adott a magyar népnek. Ez a történelmi tény örök norma, örök márciusi tanítás a magyar nemzet szú mára. A nemzeti megújulásnak mindig kél oldalról kellett induíínia, de mindig egymásra kell találnia. Ma mindenki magyar megújulást vái S vannak, akik a várakozáson kívül mar tesznek is ezért a megújulásért. Ez a me gu jól ás ma is akkor fog az igazi nem zetr megújulás 1848 márciusában megmu tatkozott örök eszményének megfelelő ha a mai népi mozgalom betorkollik a nemzetbe 9 a nemzeti gondolat, a minő sült magyar gondollat leghívebb harcosai a népért áldozzák oda mindenüket. A Petőfi-serleggel tartott beszéd után kezemben Kossuth Lajos poharával, úgy vélem mindannyiunk kívánsága»!, vágyát és akaratát fejezem ki, amikor azt mon dóm, adjon az Úristen népi erőiből meg njult magyar nemzetet s adjon az örök magyar eszmények szolgálatában álló ma gyár népet. A Petőfi és Kossuth áltál adott népi nemzeti magyar gondolái je gyében áldom Petőfi é* Kossuth emlékszel ét,. Ünnepeli Canişi magyarsága Gyalu magyarsága ia méltó módon ülte meg március 15-ét. Az istentiszteletek után a község főteréa gyűlt cs&ze nagyszámú közönség, hatóságok, stb. Elsőnek a ref. Ady Endre daikar énekelte el Imrék Sándor karnagy, községi jegyző vezényletével a Magyar Hiszekegyet, majd Papp Domokos levente szaval! fa el Petőfi Nemzeti Dalát. Ezután Vita Sándor országgyiilé-si képviselő tartott ünnepi be szedet. Rámutatott arra, hogy ma ig olvad vajúdó időket él Európa, mint 1848 ta* va«ván s egész jövőnk attól függ, megmaradunk-© hűségesnek történelmünk nagy hagyományaival szemben, életünk ősi, íratlan törvényeinek engedelmeskedve. Nem szabad elfelejtenünk, hogy őseink egy évezreden át tudtak történelmet csinálni ezen a földön 3 a mainál nebe zebb viszonyok közt is meg tudtak ma radni, aminek a sors erre a földre hozott: magyarnak és függetlennek. Ma is kötelességek vállalását kívánják az idői mert ismét évszázadokra dől el a nemző: sorsa Lesznek még nehézségek, bajok é- gondok, de ezek muiandók. — örök esni a magyar nép hivatása, ereje, tehetsége és akaratereje ezen a földön. Március 1 nagy figyelmeztetés, hogy a nemzet jó vőjének biztositásáért minden áldozatul vállalni kell. Ezután Szabó László leven te, majd László Elemér elemisía szava lata következett, végül az Ady dalkar énekelte el a Szózatot. Az ünnepség után a gyahti tűzharcosok és leventék tartottak diszf elvonulást. 4 fkoragány** fészereit m badőpesti ifjúság uusaepén 1 BUDAPEST, március 16. A magyar ifjúság március 15-én a Hősök-teréo, nagyszabású hazafias ünnepséget rendezett, amelyen megjelent vitéz nagybányai Horthy István kormányzóhelyettes, Kál~ lay MUdőg miniszterelnök és. Bartha Károly honvéddUiii miniszter, Vitéz Kudriczky István ezredes felszó lilotta az ifjúságot, hogy tegyenek foga dáknál a levente zászlóra, majd Szabó István az ifjúság nevébe» mondott iinne pi beszédet. Horthy István kormányzóhelvelieíi :i tömeg meleg ünneplésben részesítette. Á miniszterelnök felhívása a Magyar Élet Pártjához rÁ Budapesti Értesítő jelenti: A Magyar Élet Pártja értesítőjének március I5-i számában Kállay Miklós miniszterelnök, mint a Magyar Élet Pártjának vezére felhívást intézett munlcatáryaihoz, a párt tagjaihoz. Fefhivásában hangoztatja, hogy történelmünk Magyarországot sokszor találta válságos helyzetben, álilitottia országún-» kát és népünket nehéz pillanatok elé. Alíg-adlg van olyan küzdelem, amelyben részt ne vettünk voűna. — Voltak barátaink &a ellenségeink, de hogy itt vagyunk, megvagyunk, újra erős nemzetként, azt magunknak köszönhetjük. Ezért az eífrső szó, amelyet leírok a párfértestitőben hozzátok: legyünk magabizók, büszke magyarok, mert hogy fennmaradtunk, abban legnagyobb része annak volt, hogy hittünk önmagunkban, hivatásunkban, nemzeti létünk és ideáljaink örökkévalóságában. — Nem féltem ezt a nemzetet semmitől, mig önbizalmát el nem veszti Mindig hangoztattuk, hogv minden erőnknek alapja a nemzeti Összefogás amely, nek legnagyobb eredményét két nagy barátunk. Németország és Olaszország oly tündöklőén mutatta meg. De még az egyeneHonkedőktől se féltem. A különböző vélemények képviselői között sincsenek adódók, edesüggedők, elllanknd- takj fáradtak. NemzetünJLrtt törtéaelmünk folyamán a viszály ködők gyakran hozták nehéz helyzethez. De a nemzet, sírját — miként 1918-ban — csak a re ménytelen elcsiiggedők, megadok ásták meg. De ezek nem voltak magyarok, — Én magyar vagyok. Egyért akarok dolgozni és magyar testvéreimmel együtt magamhoz ölelni mindazokat a történelmi fajait országunk lakóinak, akik együtt éltek évszázadokon át, akikkel egy hite: vallunk, egy erkölcsi és világfelfogásban élünk. Újra megjelenik ®z Ti Nizzard® RÓMA, március 16. (MTI.) Nizzában aji. megjelent az TI Nizzarde cimü olasz hírlap amelyet nyolcvankét évvei ezelőtt szűntet tek be, amikor Nizzát Fjafidlaországhoz csatolták. Az Unité ^us Irodalmi Társaság ütése. A Unitárius Irodalmi társasig »942. mircim 22-én (vasárnap) délelőtt 11 órakor, az unitárius kollégium dísztermében felolvasó ülc:í tart. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó, tart],. Kelemen Lajos alelnök. 2. a) óda Székelyke • resztur, b) Kelet Népe, székfoglaló, tartja Józan Miklós választmányi tag. 3. Isten kenyerén (novella), székfoglaló, tartja Bíró János rendes tag. 4. a) Józan Miklós: Vándorfelhők (regős ének), b) Bertha István—Kovács Gyula. Sir a szellő, hullámzik a Balaton, c) Hubay— Szabolcska: Minek turbékoltok, énekli B. szentgericei Jakab Irén, zongorán kiséri P. Szentmártoni Kálmánné. 5. Bezáró, tartja Ke lemen Lajos. Vendégeket szívesen lát a re^ dezőség. I
