Ellenzék, 1942. március (63. évfolyam, 49-73. szám)
1942-03-16 / 61. szám
' í« HÉTFŐ, Í3-Í2 március Î.& Lxm. á' me flS Sisrtfszííséí és fcfadébfrstah Koluzsv'r. &;sHitst 15„ Î. »»síel. TeSííss: 11—39. Kysula: Ssfiiea-ísica 8, szánt. leleYsn sz.: 29—23 ALAPÍTOTTA: BRRTHfl MIKLÓS Jfiáétsl aMeuoî : P I L í. 8 S S.. 1 _. _..I. «iftiivoi&ei â?ak“ teas sala 2*1* • V Kállai Miklós miniszterelnök " márciusi szózata a magyar nemzethez Nehéz idők előtt állunk.da stem less sem 1918» sem 1919 - Magyarország maradion úgy. ahogy apáink ezer éven át megtartották M A iebbâgysâg mcsi low igazán lelszzbadulnh meri földhöz és független megélhetéshez int BUDAPEST, március ÍS. (MTI.) Kállay Miklós miuíssierelsiSk mâr» eins ÎS-éii délbca egy órakor az alábbi rádió,szózatot intézi© az ország «épéhez: — Március tizenöt. A tavasz, & megiacfaiiás, a fiatalság ünnepe. As első március 1848-ban hosszú évtizedek munkája után, amelyben részt- veti egy emberben gazdag magyar korszak kiválóságainak mindegyike, Széchenyitől ILossuthig, robbantotta ki a magyar függetlenség nagyon sokáig, egészen a Rákóczi-szabadságharcok óta alvó gondolatát. A már» s£usá fiatalság ragadja magával az egész országot és ugyanez a fiatalság nyúl fegyver után, amikor a kivívott szabadságot meg kell védeni. — Ma megint történelmi időket élünk. Megint van tennivalónk, fiatal lendületre van szükség, napjaink nem tűrnek habozást, tapogatéd- zást, egyhelyben maradást. Ez a korszak a tettek korszaka, aki lemarad, az lemaradt. Forr, vajúdik itt benn nálunk és körülöttünk. Egyik reform a másik után, hogy azon kor ifjúságának nagy szavát ismételje®», most tényleg megvalósul. A jobbágyság most fog igazán fölszabadulni, mert földhöz és független megélhetéshez jut. A munkásság nagy joga, a méltóan megbecsült és megfizetett munka, ma már vissza nera vehető befejezett igazság. És a reize lő', katona, polgár helyzete végleg©" sen meg lesz határozva az uj magyar világban. De ahogyan 1848-baa először fegyvert kellett ragadnunk, éppúgy most is, mert nincs föld, szabad ember szabad földje, nincs munka, nincs polgári jólét, ínig az örök nagy ellenséget, az orosz kommunizmust la aem vertük. Csak ®§y pillanatra tekintsetek vissza — Ezt az országot hódítás, pusztítás, embergyilkolás ezer év óta csak keletről érte. Volt csatánk bőven másutt Is, de létünk csak onnan volt fenyegetve. Háborúba megyünk. Elől megy a márciusi fiatalság, biztosan tudom, hogy győztesen tér haza. Mire hazajön, mire vége a harcnak, nem világosi fegyverletétel lesz a vég, itt minden hazajövő katonát és itthonmaradottját — erre én teszek fogadalmat — nem Őszirózsás forradalom, nem 19Í8 és 1919, hanem otthon, munka, emberi lét kell, hogy várja. És még valami: Ebben az országban évek óta programmal és uira programokkal vagyunk elárasztva. Sokat elolvastam belőlük, Kérlek bernieteket, gondoljatok vissza rájuk vagy ha megvannak, vegyétek elő éltei. És azt fogjuk látni, hogy alig különbözik egyik a másiktól. Szinte szóról-szóra ugyanazt mondták. Pedig nem a sok pro gram a fontos, hanem az, hogy mi az igaz, Végre egyszer válasszuk el az igazságot a hazugságtól, ml igazság azt meg kell csinálni de egészen és megalkuvás nélkül. Ami nam az, dobjuk ki lelkűnkből, gondolatunkból és méginkább szólamainkból. Igaz mindaz, ami jó, minden, amit meg lehet tenni, amiből epvsrtemes jó fakad, nemcsak egyeseknek, de mindenkinek, az egész köznek, a hazának. Van amit ma hozhatunk, van, amit elő készítenünk, semmit sem szabad elhanyagolnunkc csak a I mi ámitás, azt kell kidobni, mert míg ez nem történt meg, úi£g ez a tisztulási folyamat végbe nem megy bennünk, míg a való a valótlan aal keveredik, addig nines. elor^haiadM, sämsm megnyugvás- nine* eredmény. — Nézzétek a két nagy, nj világot, a fasizmust és a aemzeti sióéin- I lizmust. Miért győztek? Mert megtalálták száz program közül az egyik az olasz, a másik a német igazságot. — Egyszer Szegeden már megtaláltuk a magunk igazát, & mi, de I csakis a mi, csak magyar létünk, életünk útját. Esen haladni megkísér i lem, segítsetek. — Én ennek az országnak, az Alföldnek keleti végéről jövök, csak kü maradok szükebb hazámhoz, ha ha Bethlen, Bceskay, Rákóczi Bessenyeii és annyi nagy magyar megmozdulás vezérét választom mia ; ‘«képnek, akik mind közülünk jöttek és soha meg nem alkudtak, öt ; ven éve megszakítás nélkül veletek élek. Ha otthon vagyok falun, tele I van a tornácom ügyes-bajos emberekkel. Sokezer kérő és panaszos levél az évi pésíám, őket hívom most fanuságiételre. Én mindenkit meghall I gat!am, most én kérem a magyar népet, az egész, »smzetet, haJJgassek meg, hallgassatok rám. — Az ut nem könnyű. A márciusi fiatalságé sem volt az. Háború I indult akkor is. ma is. De akkor egyénül álltunk, ma velünk a világ I jobbik és erősebb része. Nem volt szövetségesf-ik, ma van, nem volt fegy j verünk, most van, nem voltunk a magunk urai, most azok vagyaink. De I nemcsak tüzelni, lelkesíteni szeretnék, hanem nagyon komoly szóval i inteni és figyelmeztetni is. Nehéz idők előtt állunk. Az Úristen úgy reá I űezte, hogy tavasszal fogyatékán van már a tavalyt, újra kell vetni ' hogy aratni lehessen, Rossz volt a mult év termése, megnagyobbodott I lakosságunk több fogyasztót jelented. Nehezen indul a vetés, mert ké i sík megfnt a tavasz, vadvizek járják újra az Alföldet. De nem lesz baj j komoy baj nem lesz. Ínség nem fenyeget. Be bőségről, gondtalan napokról no álomodozzunk. Nehéz megpróbáltatások éve áll előttünk. Az I lesz a jó magyar, aki künn harcol, itthon kitart, aki tűr. Az államnak i és nekem pedig az a feladatunk, hogy a nehéz napokat elviselhetővé tegyük- Ennek alapfeltétele a szociális igazság. Nem fogom tűrni, hogy a szegénység még súlyosabb legyen azáltal, ha másoknál tobzódást lát { De nem tűrhetek semmi lazítást, bujjíogatást, mert erre még mindjíg mindenki ráfizetett.  rend az alapfeltétele az emberi létnek és igazságosságnak, a hadrakelt hadsereg ütőképességének és míndenekíeleti annak, hogy Magyarország maradjon úgy, ahogyan apáink ezer éven ál megtartották, a márciusi ifjúság megálmodta és ahogyan azt én millió nyí magyarokkal együtt megfogadjuk, hogy én igy akarom! Isten en gém úgy segéljan! Tízezres tömegek veilek részi a kolozsvári március lizesiotöáiki ünnepségen 4 magygff és Üuggellesiséff es^^séiéfsek: fsafci&saif méltattuk mm ünnepi szónokok S©?©zaáo$ ünnepségeken inéSialáák m nagy nép iefeniősécgéá és a fovendó célkitűzéseit KOLOZSVÁR, március 16. (Az Ellenzék tudósítójától.) A magyar szabadság napját, március idusát, bensőséges módon, izzó lelkesedéssel, méltó fénnyel ünnepelte meg felszabadulása után immár másodízben Erdély fővárosának, Kolozsvárnak társadalma. Az igazi felszabadulás, az igazi megújhodás ünnepe volt ez ebben a kincses városban Vasárnap, március tizenötödikén, zászlódiszfaen pompázott a város, hogy méltó módon ünnepelje az örök magyar március idusát, őröm volt nézni a lelkes csoportok, a különböző egyesületek, intézmények és testületek felvonulását, a gyönyörű ünnepi díszbe öltözött györgyfalvi me» neküliek és torda-aranyosmegyeiek kis különítményét, amint énekszóval, magyar dallal az ajkukon vonultak Mátyás király szobra elé, hogy a magyar szabadság hervadhatatlan elméjét ünnepeljékA zenés ébresztő után Kolozsvár összes templomaiban ünnepélyes istentisztelet volt, majd fél 11 úrkor a Tűzharcos Szövetség zenekara térzenét adott a városház« előtt ée után« megkezdődött a hatóságok, a különböző társadalmi testületek és intézményes csoportos, zászlók alatti gyülekezése a Ma iyás-szobor e'őtt, Ekkor már ezrek és ezrek tolongtak a főtérre vezető főutcák torkol» iánál, feketéket! g tömegtől a hatalmas té* de mindenütt példás rend uralkodott. As ün szépség 11 órakor kezdődött. A szobor előtti ízük kié térségen sorakoznak fel a katonai és polgári hatóságok vezetői, valamint a külön böző intézmények és testületek küldöttségei Áhitatos csöndben hangzott e! & Himnusz. ?snelye4 levett kalappal hallgatott végig * tízezres tömeg. Ezután Bálint Jőzvef ország“ gyűlési képviselő lépett a szónoki emelvény re és mindvégig zugó lelkesedés közbe» mondta el közel háromnegyed órii^ í*.r*- ünnepi beszédét, „Rendltffieieilenü! hisszük, hogy maigya* űgak u m u nk megfordulóban — Nem csoda, ha ma. március tizenötödikének kilencvemnegyedik évfordulóján, a könnyes, véres mull sivár, nyomasztó bajai« bői kiemelkedve, a jelen győzé’mi fényénél keresünk megújulást, uj megerősödést a jövő i f«wiVi© — ivashmdof.?^. WsB m Rendíthetetlenül hisszük, hogy magyar! tragikumunk megfordulóban van. A magyar nemzet küldetése aa, hogy Magyarország bástya legyen. bástyája nyugat kultúrájának, aa Istenhsiwek- * ré«e^L
