Ellenzék, 1942. február (63. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-14 / 36. szám

6

8 CC D N Z * K.

Í942 ItáruÁr 14.

Hogyan korcsolyázlak nyolcvan évvel ezelőtt Kolozsvárt

IVaU'I' Szerkeivtü liu»!

A »mill »».spuk Ihm» olvmotzni nagybecsű ld|>

.uddbxm, ■ Kit|o. jviir i Korrrvoly» Egylet TO év<Vi

;juhitnuini vrrvuv»tf ünnepét Hal tmîţjjeu

uednr, par sxóvol, rö> ideii «duck es «'kálóm. M>al i'£\ ku ouiiikiuU'tüi uz filraollt időkből.

V» I r t-cţetMinâvtd uuur de még OHjdL u KJ ik éwrnot járom r* xué,g k«Mrctx>lyszoiu- Aioubiui n 6U-.ii éwkhnu, atuikwr u *0t(ilricu «wä a tu soLuImiu \uH, u helyen *ay ilr*iv k«i c» rajta r*y lurrás ailt, « kwünt^s Mir Mit kirándulni A t>*-i*lrr >r^n oÄt volt i» jwjttJivoiukk-j ncjfelre-MJW *i*A*««, ahol mubit •agi*k.at rendeztek s ba olykor u>tt a várttól«»

láeh«».., art aUitoUák fol. htegy heutu>iU3&a lo

vai tudományát A Szamos kct oldalam «.«»■ * iui r.[»»>rtt»‘rf*n olyan da* un gel voit, liogv be- »ueuui se ieln'tett. A srttatór kó/ejKi táján, a mm’om árok felőli oladláu, jt jrlt'nlcgi Fadruv/ jinos-utcui LetorkoJásuál állt ut ’ibucgáii icabiiu, négy őrlőkövévi-J, zugéval, autolyuilv j •riaárka a sóbitcr srédén folyt le é-s ben in 1 állt a .\agy5*ainorba 4 mai nyári r/iubáz meULctt bejáró ut helyén.

Ha jo volt a tél, erő.« hideggel és « Lef»- gyortt ma-'tímárok kiüntöftt, igen jő alkalom adódott korcsolyázni ott, vacr a Nagyszeruos »»edrében. amelyben, L« kissé korán mentünk n jégre, lia a/, berepedt, meg is lehetett fürdeni, Ez kötszer»'« örömmel jart, mert h< /a* menőt jó spanyol nádpálcával tnelegi’r.tt ni 5; i- apánk, hogy meg tie h Írjunk

Az akkori csáklyú/.áfiunkut akkor elsősorban fakorrsoly áv:d kezdtük 6* pedig esak spárgával felkötve. V cipő orránál felkunko- rodotl orrai, a talpa -apos, mint a száukó — ezekkel erefezkedtiink le a Hörögi >mploia\ ■» Majális- és Felső szén-utea koeaijáró w jain. Készítette iv.**k*-t nekünk Gergely Járni» kert; kertmester, aki édesatyám fanounkáját ké zi- tette ,1 nyerges nie*terAvghez.

Ezekbe a korcsolya faélpakba ké.:v.ite.tt be ievert „vaskorcsoiya é’eket nmai ágon Dné rieh észter ga lvos nagy atyám és Guaszt kard O'iuáló líésesmester .1/ Óvári'*«» Erekft ráír szijjal szerelte fel 0: szíjgyártó, a hátulját s;< rokvedővel' és a lábfejen keresztbe fűzött és e-ütőit bőrszíjjal, a sarko! tari" begye? lrl- rent»» szeggel rögzítve.

Á korcseiyázás ezzel iuár jól folyt a Bei •-zén-uteáu ée a Főtér járdáin, meg a járbb meglett haladó kifolyó vizárkokon, ha iád le verték a szánkók, a nagy náakon. Kitűnő volt kccsíutak leeresdkedóin is.

A sétatéri »avat a TO-ea évekre ás-íá-k ki. de alig fé’ekkora volt, mint a mai Télen rajta a korc-BalyáKÍs 5 kr. volí: — nyáron még ladikok is uíatak a tavou. Arra élethűen Cm lékszem, hogy 18?3-bon mentem kereskedői < pályára a mai Ncw-York. ékkor Nemzeti 6zái ioda sarkán végig az e*gész Egyeiem-utea ol* • dalán a Csapó Sándor gaianíerm nagyiisvlefé be. £?, évben volt Becsben e»y ,ta.-y világ- kiáihtáa v-s Csapó ezc»» kiaóitáérú' hozta ez ; első valódi amerikai Halifax korcsu'yác Ik

* engő forint vu'.l az áo, párjanf-k. De r.zuv. a Pengők aranyfedezetüek voltak, táry Üycn t>ár korcsolyát kaptam Csapó főnököiutö' ajándékba és amikor a tó luciieili pádon esak j ielc^tttintnUam a cipőimé., na»iy volt cső

d álkoz ás.

Mcgazivíélendő, hogy a .íacrv német nemzet > már akkor minő nagy iparfejlesztő vett. Kö' i vetkező év felére már ugyauezeked a Halifax • korcsoyákat a németországi g\árakból kaptuk és párjának tsatláía már csak l Pengő forint volt.

Ekkor már megvolt a Korcsolya Egyletnek •

a kezdő alapjainak lerakás,Aztán fejlődött, gyarapodott szépen. Az Egyletnek a ló melletti oldalán veit r.gv ,iö< z k'üszinje a korcsolvák tartására, vasáruapou ! k■ nt dóben e mellett zenélt a katonal.anda. ţ likőr később (,)ván Cíemér, akkor mo.ţ ifjú I gyerek, többi társaival szonnţratlâk a cure- 1 mot és a banda elhalkult tőié

Élethűen emlékszem regi, jó és szépen kor- csolyázó dámákr?rhölgyekre, Fölön Ida. »vé• őbb Fepenczy József né. dr. Brandt József né Velifs Kata t--s mép sokan. G'-şenhaucznet, ‘ iigyv. Sligámét dr. óváry Keleinennét «okát ; korcsoly áztattam — Sieaszebhen kezd ölő fi az } 1800-es év. Tlr Luk ács Antal dr. Szádeezkv j Gyula é« Lajos, dr. SehFCinpr egyet, tanárok j es sokan nşfponfa kint voltak a jé-»**»» Szó- ! r.en korcsolyázott Littke Lenei, ki Pécsről 1 körűit hozzánk, tele volt a fő tükre, .vic ,le* betett mozogni. \ Fornorv fink oy»».?t!,rk. Bariba Gergely volt n főmoagstó erő, Öve wr, j ercem u vilîanyvilâeilari és a kitűnő j-;v csis/ol.óa én f«‘m«tart.b u Rbriil. Fr évtized« km vrzi-tt«-iu a koreaolju bét «-ty-gyek kiadi.

' -ait e.s o<t vtdt IVkániri, .yk i ;« t «n tvolyfo«>k,ú vr/.«4t«- * < 1au«totta. ok < »yi. u*. t Kza:rv*tt. nw p, ma i»s keiuvuymi úliljj| «u \\aral.

Ma már mükorcvolvázámuil ukrobulauunt»t- ványokart uditak elő n syv^rsknrcsoijyáw ezer uuiflmirrkot futnak.

Szúrótuám ineggyörni a» «‘góitiégiigyi feb ügyoilukct, wj intézeti i»rv«z-Hik«t ú* n tantew- tülatot, hogy inmdonféle tport-wirsenyl &ziin- U-waeiMik be Sohaanm vnltaui ennf'k l»Hr#<jM egri« áUtfent».'* út, K-iircao-lyw-ytin, »ieHcru kercőkpáruzlafu viulniu, lyiiiuiitiiiu, Uk/tai/i, »•

»I;»'/.tarn, lövöldőb< u crllóW.í/elrf rn vette»«* riszt, r*«*I«»« élet« i»íh«-fi nem v«*r»«rnye/b-m é*. lűgvjók <‘l, it 1 «< “./.« M » ri Keujzi» kiint’-t 11» bdrin hánv kelt hö/.Üliik brökt*- \irU f .■•» «yomoréli, A wjturt gyönyörű Kóf* j!> t/tő# «1* vr rouiliot «'•• jiiiii/.tit, «•/ jgy vzn,

b-tugudni «-zi ír ni lehet Eu egényréta« ót « ótórii »uaradlom. I.« «n még v «> Vt e 80 «vru alatt vadaiul, műi il*-tfeni»taplóm «olt ét meg vi dr tt -sok i/galuiutol é» támadá-t«»l ét pedig ;vü, hngy Kuba uli*loinbru i»«*n» politi/.aîtuu», a husMu 00 év «lall én solia ne» wuívwUin puliüika» követre.

A jövő népének dolg«>zni é« iuiádko/ni k«U. lidunlreri hinni, reméled és »«erotni l)«s « rrüi etnk a jövő «rtbeu, «tűikor itt |o*z már a világbékc!

ha U^izállnak *.x adók!

flirschjeid Sándor,

Bözödi népmesék;

A kicsi embör

Bözödi György gyűjtése

li *1 rőt, bol nem vöt. heted hét©» »7 ágon is tnl vét, vót <vsgv kicsiembör, mind eu » Rcré- Tttíná« né. A/ ojan szégéo vót, hogy n«iu is tudott éirtyik napról a rnnsikra élni. f) biz»i kapta magát, gondúta inágába, hogy ö luza Unjdosásra vö>zi a dúpot, addig möuyön, amig va ahol valamit kap. Nem vót pénz«', több, r>ui>a csak két krajryr. Bémönyön é-,,y,y verii* alulír. előállnái: z vendóuiőbe s V.érdik, hogv mit poroucsol, xuit kér? A.-zt nUMgya. neki több pénxe nincsen, c-.ik csupa kőt krajcár. e-*l kérur annyit, h»cy luk jók jó1 «*élle V s/.ikicsuék és szőné/te!,, t anakoctak, liogv mit adnának ueki arr» kot krajcárra, hogy jóllakjék vélle. Asyt mougya igav»k < »-.é a má-ikuak, hogy te, van it. nagy1 tál

! »lufté, ac/rnongya, már meg is van keserűd ve, urv iv e kéne öm- ük. A együk oda neki, h+gy I egye meg.

j .Wt a tál alottejet ©daággyák neki, in< "- i ölte, a túl füli igy tusáén né: (felköuvökill, bóbiskol). Nayv lep_.es »idő vót, « egyek meglepték a tálat. Áruig el vót Nimródra, bá ki" j nyílik, a szűrne, hát úgy' meglepték a legyei- a tálai, hogy tiszta fekete vót p légy töl a Iák L/icöre két kézzel belérágotl a álba akkor mégolyait«. hogy ő háu legyet űtöU agyún. ! Idát hetven legyet ütött agyon- Limönt i-.i * j ^anédombra, a ganedimiboa kHptvít éggy p‘r pondekii pappiror-íat. Föirta u pspirostra. hogy ö éggy C3ap:isra hc-fvc-n lelket agyon- 1 ütött, A pappiroisat megJikaartott*, kötőt • kötött réju » a pappirossat a hátán leercsa tölte.

Mimt a városból ki » amin müut s városból ki. éggy kiráji kastej előtt möpt e‘. A s*upuiló meglátta s után na néz. hú olvav-u a hátán: éggy csápasra hetven lelket ütött agy»*::- , Bémönyön s mongya u kirájnus. eggy vitéz einbör möayön el 0 kapunál r réjairva .t bétára, hagy éggy csapásra hetven lelket üt vitt agyon. Ászt tnongya a« lei rá j a szógállónak: • rigay mönny s hidd hé. Emönyön a szögűdé s bubija. Ászt wonsfya neki a kirój: na te, ha ojan jó vitéz vótál, c?zmoupya. éggy csá- pásra hetven ieiket agyon tattá! ütni. » v. ra^os kf-rtnmöt el foglal tu hárem úrija«, a*/.t a hárem ’>rija«t ha kiiitud abból a viragos k*-ri bői, vaj elposztitod. a Jéjányomat n'köd adom feleségű' s fele kiráj-ágomot. Hotmn után az egészet- —- Jól vqít* főséeűs atyám, valamit fogok csinálni, csak ke! hónapig étok : aval az étellel, amivel főségé* átyám, ügyek a főséges.atyámmal éggy asztftinál.

\ kirój me^J-íta neki, két hónapig a kiráj- ikí ogyék .egy asztalnál. Az akit az üde alatt a kicsiembör munkához togott unHlmáhsii «?. Csinát magának fából kardot, esjnát múgánck fából fegyvert. Kardot kötötte a derékarr., fegyvert akasztotta vállára, r.g> sz udvaron ■ étálgafott. Eneör, már mikor t két hónap tőt véna bé, bá gondója magába, a hónapok tc'nek ki. már neki a kapcája szorul. Éppen mikor a hónap tőt ki. elműnt bé a kirájhoat- Mongva a kirájuak: főségös átvam, ni a teiik ki az iido, aagyon nekem harminc krajcárt, hogy m ön nyék a pijacra. vásáróink bé Ászt mongva a kiruj, hogy hát ak* bé aksr vásárolni. i»f-m harminc krüjcár kHüi: — A nekö»n elég. ászt mongya, neküm több nem ke l.

Adott a kiráj neki harminc krajcárt, elmö* nvön ki a pijacra. Mikor a pijacra mönn.? ki, bá láf!«a, hosrv éggy gyérmük mönyiin vébe szömbe, a köribe var éggv fogojmádár. Ászt kérdi a gyermöktőb hogy hát eladó ncköd sz a madár? •— Igonts, »»zmongya, «ftköm a!

( —- Hú mii kérr^ élte? — Hat krajcárt. Kagyló- kili/cíi a hat krajcárt. * fugojiucdarai lói rzi bé: a kebelibr. Monyon tovább. Meg ássa.

■ éggy anwnny árul a rHiporb« íéfiilt. Kiválaszt j ( zgv esipor téfölt. — lizór mii k<-r néni? Mougya az asszon, hogy tizennégy krajcárt.

1 ggyhe kifizette ászt is. így a zs bit $aőjjcl"

I Lu/xa né*, a*/t inongya az asr/onnak, lőccsé- beié, a.-/moug>a. a zaebibe. Az asszon belétő* j tötte a tetőt a "/»ebibe. Műn-. #.u tovább. ncl;i még meg vót maradva tíz krr.ieár. Ab'glássa.

' r. jy embör áruja asz, a nagy vépös gömbceö'

I köt. Mönyöu oda s kiválaszt cgxyet. Kérdi ar ' einhört, bá mit kér érte? A»zí uiongya az em- f bor, tiz krajcárt, l-.ggyb* kifucti » \ös/i má‘

^ gához s c.Imöoyön v élle.

I Elaiönyön a kirájboz, mongva a kirijnak: r.a fő'i.eüs atyám, őmi bé-vásároltam. Ászt inon- gya a kiráj neki: na ha bevásároltál, mont müi'«y bé a virágoskisrbc. A kiráj monyon vele, bogv crc>-./b bé a \ irâşoskerlMi, dVk ki ra vaskapu vót. hogy a kicsiciubor úgy ne* -Ótt löl a totejibe. Azon akkora lakat vót, )]■ ty a kicsiembör még meg ne tntfa xnozditta. ni. Ászt mougya a kirój: már látom asztnen* sva. két hónapig ingyen ölted az ételömöt. V kn áj e évülte a kócsc.t « a lakatot kizárta, a kapnt megnyitotta 8 a kicsiembört «nr-gfotta. bélóditotta a kerbe. — Erixqgv. aw-mougja. mgven ötted az íteiömot. Aval a lokátor, ré- jazarta s otttixtta.

A kicsiembör főtámbúilódott > setáirii kezdőit a virágoakerhe. Hát éccör mönyön éggy órijáa, ászt caongya neki íz órijás, hogy hej. aezmongya. miféle van itt9 — aszmougya, még a Montod is aréjje S7segatmn. Ászt mon* gya a kicsiembör: erőssen. aszmoneyi, u»o

n?ru tudod, kivel van vitád. Megjed az órijáa, d <xt mongya: aj meg. van ne ki-11» éggy bátyám, aizmongya, *zojak aim ük. Sroíl a báttváuak, hát a báUyu mönyöu! Ászt mongya a kicsi- embörnek: miféle vagy, awmcnsry« még a (coatodut is aztijeb-i3gaat.iin, — Ne erőssen. ászt inoQgra. itw neu» tudod, kivel van vitád, »lenied a/, i«: aj meg. asziuon*:»:. van neköm í éggv haivám, a-zmougya. ezójak annak Szüli j a hattyúnak .« hat a báttya mönyöu! As«t mon*

, ?.ya a bálivá: mifé e »agy. aszmongya. még a csőn tudót »? szvjjclözaggiitoiu. — Ne erővsej*. j ahzutongya. iné nem tudod, kivel van vitád, j Megírd az j*. «sz.». mongva: no éj meg h* ojan ! vitéz ember vagy, a-zmougya, tőgyünk éggy j próbát.

í Az órijás vös/.ön éggv kövt a kézibe, úgy széjjelmozasúlta a követ, min lisztté vátozatt ! a kö. Ászt mongva a kicsiemhi«-. hogy nem nagy kurázsi, aszmongra. Próbáld mez roost facsarj levet belő le! A kicsiembör belenyúl a zsebibe. éggy félre*rék téfölt kivöszön a j zscbiből. úgy megzsoritotta, hogy a savó jött I kj bet ólle. csörgött. Ászt tnongya a óri járnak:

; na igv ssmricsd meg a követ, as/mongya, hogy i lé jöjjön belőUe. nem hogy7 lisztté változzék Az óri jás eleget szoritotts a követ, de nem rnön-t lé bel cile. az is mind lisztté vátozott Akkor ászt mon*rira az órijás, na már most fegaggyanak éggv más próbát, tegyenek. Elé" viiszöri az órijás éegv nagy buzogánt, úgy fő- vetötte a buzog,int. hogv messze főmönt- Mikor leesett a fődre, be'émönt a fődbe a buzo' gán. u íánna vetötte a másik órijás is a hu- zogánt.. úgy főmönt. mikor Iepsötf még job* ban bfdémönt a fődbe, mint nzelőtf. -\kkor titánná lépőit a harmadik őri iá«, az >’? úgy fő* vetötte, még jobban belémnnt a lödbe, tűikor le .soft. Akkor menták a Uiesicmböcoek: no I

UAUl uujht Ut 'JUH) itiuihJ I® « v«m| fó t r ,\J

tor * ki<-icrnbör bé épült, éggy ku »1 fi,d*t réjahúrélott „ biironjráura, a logvjMiadaiat k vélte u Le beliből . «lb« cU-tU eliuöui. A/ urijáaok niin vúrtáL, hogy \t í«,| M buzi gint. A ezt iijougya az «iriio-: bú uik akar»/ nszruongya, bá oem vetőd fő már/ — Aia immgşa: bú nem láttad, hogy (focliitintt? \/ órijósok 1.1/0» k ur/i»i lü! trón, az é^

U'/il uivtigya az ónjánuti ’. unt ne/lek tü oih, fd S liút nézzük, /.//lUDiigva, h«d e»d le

— A tol*»lag«.a ég/y bátyám kcrvici» *,iZ /itouvya, unuaL vetülte«*, hogy ctáuájo-ri Jó

palkot belőlle. Haj de íucgjcdm k az órijúiad hogy ur.t a nagy Luzogáut uz ® kicaiccabör hogy tattá túlvilágra vetui. Akkor mert

VkOht« au úriját ■ kic«ieiubör»<-k, fogajjg/tnsL teatvérat-göL, «ne négyen é^yferiu® etejök.

vau.

/íkker fHgüU*k ők ttartvémgöt. A rirsgoh- herbe c»má uak éggy wrjital«. utolateam -k i»t*

gye-u. ( slnáltuk eggy a-,zluU. nobút addig mu'ai.'tak'ők, addig idciog. Hiúik? hogv uxegKcztek

ők rétzegödiii. Aoki tnongyu az éggyik ór<já«, Logy no már ruitót mii fekügyiink le bátron, t afugyunk, rne nekünk ojar» erőnk van, hogy ide ueiu tud jöni töonmiféie. Lefekü«rn«-k alunni. Lccör a kictieiuLör töszi magát, hogy iluvzik. Az «'.ggyik órijás főkői, hojţy vágja le u nyakát. Mik«»r mont araié «' a kicsiemhör moşmozdut. Akkor aa óiijús lcbuz««dott. hogy a kicsiemhör ne vügye észre mit akar Akkor j kirsiembör a görnbecöt tötte a feiihöz, sapkát réjahu/ta » gömbecre. Akkor megint ‘ölte wágút. hogy ulus-zik. A* órijás *ökőt. «/damönt. úgy belevágta s kurgját ;* eőm* l»ccből a v«'-r széjjel!rö«--kólt. AkJtor ü?zt monta a más kettőnek, no, alhatunk háiron, mc levágtam a nyakút. Akkor nekiá ok - be* levegyültek u/. álomba.

Akkor u kic.-iemlvor fokot, fűmön!, roind a báromnak levágta a ujákát. .Akkor ásott égjv Iikí-ti. mind a hárruat belébáuta a betakarta. Akkor a virúgoskerbe ke-ddtt sétá'ui s kez- dött fii<yörés*zni. A kiraj meghaja s «iiongya a azogáilóuak; eriggy nézd <n«'g te, ijen szép íüttvszó iueg nem vöt ebbe a kerbe, mijén f/epen fütyül valaki. A v'zőgálló aiöuvöo a snuiigya a kirájuak: fős« goa atyám, a ki«-.-i' cuinör fütyörész a kerbe, awmongya. — Jiái. «ts/rnoneya az <• r»já-sikl»«>l nem !a<o! vajegvot?

— Nem, aszmen^va. azok cl vannak temetve a virúgoskert közepibe. A kirajnak sem kel- lóit egyeli, azonnal nekiéüott, tiszta Luzát trieiÖztetött, uz iéveiive-n tiszta búzát biutc- töU el, azon vezt'fclc föl 3 kicsiembürt karton fogva. A kiráj azonnal «isszegyüjtetto az egé-z vármegyét, nagy lakod&lmot csináltatott, me orveiidött. hogy neki LUíj’cn vitéz. vCjre vai».

.Izomba tőt*mult az üdó. a kirájuak biu-- göri jött hogy ide s ide monnvöu a csatába, me kezdődik meg a háború. A kiráj bu-urii kezdött, hogy most került éggy jó vitéz veje neki s már itt kell haggya, c! kell mönayös 3 háborúba. Ászt mongva a veje: oe luisujon apám aszmongya. elmönyök éa a háborúba. A kiráj megörvendött, aszr montai neki: ca li o», ií»(»riny el bé az istillóha stack lovat cg jobban szerető«!, nyerget esd iaeg a lovászokkal, üj fő ? mönny el n háborúba. Ászt móragya a kirájnak nra. neki nem lyf-l! az a ló. a ganédomhon rótok ojan hiívtu ki* szuperált lovak né. neki abbé’ kell. A kiráj luegharagúit rója, elmöut bé c kiráj az istáUó- l»n, liiúcának lovat r.yerhetetiitt s eraönt a bá* borúba.

A kiesiembör n«^kiállotf s Lapott é-?"y

hitvau kotőb-küt o ke/.ibe, e'ui'.'ípj yéllr a ga* nédombra s ésrtrv hitván kiísnperalt lónak a feiilui bűzte. Fölült a hátára s oieaimluít el » háborúba. Amin mönt há 3 ló meghal ofta a tromhitaszót. igyenősen vágott crafelé. A ki* csiembör megjedött, hogy a lova vÍ3«i a háborúba. lehűlt a nvákára, «Amor éggyfplől po* íoíla. hogy fordujon vissza, máecor niii»fei«>* pofozta. hogvr fordujan viogjsr, «Io nem fordul vissza, igyenössen vágott neki a háborúnak.

Amin mont. hát éggy temető közöl* kellőit ehnönnyön. A temető között vót écgr kü* rüszt s a köröszt afglt amin mönt el, hát a kü rüszinek a tetejibe vót éggy szög. Az a szög a kíesiombörnek a ny&kaesigájáná! a gunvajá" ba beleakatt. a kürüszfnek a szár* e! vót rothadva, kitörött a tőidből, ott maratt a hátán a. kiesiembörnek a körös/t. A kicsiembürt g tova igyenösen bevitte a háborúba. Tigy eUüvödöz* fék a körösztüt. hogv csupa ük vót s koröszk de még a kicsiemhört nem táiáta sömmi. Ászt a kiráj megbitta. égnybe !efutat«>1t. asz' n-«on* ta. logyön vége a háborúnak, me » jóisten őfőüge mönt oda. né a körüsztöt hogy elíö* vődöztek s meg nem táláfa s>;rnmi

Abba a bejbe lefuttak a háborúval, elmön- fek haza. M«'g azután ütök éggy nagv lika* <)r>!rn.,l oaztán a még élnek, ha meg nesa huták.

■'Mondotta Bátyi János 60 cve\ Bó-ád. 1941)

Mm

előnév- és cimerkutatással ne kísérletezzen: forduljon bízag lommal HAMU-SZIK ELEb/!ER,a Neuaesi Album és Erdély * nemes esslddal összeállítója és feldolgozója, nemesség- kutató és geneológiai irodájához Budapest, IV., Váci-utca 46. Erdélyi és székely iigyakb®» «tol#i*li©t©tl®n.