Ellenzék, 1942. február (63. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-14 / 36. szám

Római ievéi Háborús jelek RÓMA., február 14. Talán azzal kéz* dem, hogy amint az ember mega - hezik ci Te ni ni pályaudvarra, szokatlan kép fogadja. Főleg, he egy, vagy tnásfet éve num járt Rómában. hpiU az uj romai pályaudvar. Ami azt jelenti, hogy a vo­nat jóval az áHom-ás előtt, meg kinn, sok kilométerre a főépületek ől lastiit és ha nincsen este, nagy csodálkozással szem lelhetjük vonalunk ablakából a mind job­ban k bontakozó óriási méretű építke­zést. Áhsratl&iul is arra gondol az em­ber, hogy talán mégis háborúban ro­gyunk, jobb lenne mindezzel várni. Nem.  terver elkészítetlek. Végre kell haj ta­ni. És amint lassan beér vonatunk, azt vesszük észre, hogy a régi épület bői már tdig van miami mulatóban. Mindenütt a nagy méretek, modern vonalak, a már- vány és beton fogadnak. Aluljárók, hatal­mas folyosók, jede t s:nék, induló és ér­kező oldalak sorakoznak egymás mellett És megixdlhatjuk: jó érzés ebbe, a még félig kész pályaudvarba megérkezni, jo bevezetés. Akaratlanul is elveszi azt az aggódást, amivel az ember eleve, egy há­borús ország fővárosához közeledik. Jó érzés, hogy nem szétbombázott épül etek fogadnak, hanem az építés, az alko ás le­vegője vesz körül. Biztossá teszi ez lép­teinket és ahogy kilépünk a pályaudvar* ról, a rég; Róma, a béke, az alkotás, o. kultúra és a művészet Rómája fogad. Olyan az állomás, most, az építkezéssé' megnagyobbodva, mintha még jobban, még nagyobb örömmel fogadná áz érke­zőt Róma; min ha még jobban kitárná fe­lé karjait. És a tér örökzöld fái, a Dioc- letián-termák évezredes romiéi be!ekö­szönnek gondolatainkba és ráterelik a lé­nyegre a f gyeimet: Róma mindenkor egy, a mid than is és ma is, a háborúban is; az Örök Város, A kultúra, az évezre­de'' latin kultúra, miivészea gondolat és meditáció városa. * Természetesen azonnal a háború nyo­mait keressük. Van elég. De természetes is. A régi, szülte veszedelmes méreteket öltőit auiófoTsalomnok sz. nte nyoma sin­csen. Nyugodtan mehetünk ál egyik ol­dalról a másikra. Egyál alán nem. fenye­get el gázolással egy-két száguldó autó. Sőt még az sem-, hogy az autóbuszok gá­zolnának el. mert mind át van alakítva zajtalanul sikló, kényelmes és nagyon ele­gáns, villannyal haj ott kocsivá, filöbuss- szé, ahogyan az olaszok mond iák. Ezek pedig nagyon precíz gépek. Hatalmas mé­rete k ellenére is, végtelenül finoman ál­lanak meg és kertelik ki a gyanútlanul eléjük kerülő gyalogost, dacára annak, hogy vezetékhez vannak kötve. Ha változásnak tehet nevezni azt, hogy minden ház kapujára ki van függesztve a Ricovero, az óvóhely jelzésű tábla, akkor ez nagyon fon os változás és nagyon szembetűnő, mert mindenütt megvan. De. ez túlságosan banális. Még az is. hogy a kirakatok üveget papír esi kokkal ragasz­tották tele, bár egyetlen egy alkalommal sem vették hasznát, mert nem volt soha lég. támadás. \ an. ellenben változás, ami szembetűnő. Az Esedra-tér negyedének árkádjai például félig be vannak épi re. Ezek más változásról beszélnek. Egy faj­téli az óvóhelynek. Mögöttük természete­sen vígan folyik az élei, hiszen ez egyik legelegánsabb bár, itt van a Grande Ita­lia. Zenével és énekkel és nem a mi fo­galmánk szerint, de mulatóval is. Mert sem ez az olasz bár, sem pedig általában az olasz bárok sem a múltban, de ma különösképpen nem azonosak a táncos- mulatókkal. I Végig a Via Nazionalén, Róma legele gánsabb utcáján, nyoma sincsen a hábo­rúnak. Szembetűnő az, hogy példáid a Piazza Colonna nagyszerű oszlopát éppen most épitét ék be félig ieghi-csöbü. Az egész nagyon érdekeven hat. A tetején azonban a szent most is szabadon tartja áldási a lyt zét. Ugyanígy ie’fek ú Trtpo.- Tuisz-O'-h umil is. Ez is téglákén gerbe ke­rült. Ellenben az, már régi tartozéka a háborús Rómának, hogy a Constantinusz diadalív, a Foro Romano jó néhány ive és oszlopa homokzsák mögé került. Az erre beriség kuhurtört éne'ének olyan nagy öciékei ezek, hog\ mindenkor érdeke az egyetemes művelődésnek, hogy meg is maradja nők. ne csak reprodukcióban, hanem valóságban is. Még nagyon érdekes az is, hogy a mű­emlékek védelmi célul is felhasználhatók. Nem egy. ma már a járda szirtije alá kö­rűit egykori római, tehát évezredes rom megkapta a Rico i^ero-jelzésű táblát. Amt azt jeleníti, hogy kellő berendezés után légvédelmi óvóhely lett belőle. így, ha szükség lenne rá, ma, sok század nudten is, menedéket nyújtana, $e Más változást nem lehet taiálitf. U nna kifelé, az utcáról szegnlé&ve, nem árul el egyebet. Ellenben, hu belépsz égy templomba, már tapasztalhatsz megint va­lamit, ami azonnal megfog. Az értékes szobrok öltöttek érdekes álarcot„ Vatta e-< más puha védelmi ruhát kaptak a világ­híres alkotások. A Sania Moria Maggiore, a Santa Maria degli Angéli templomok és még fel sem sorolható sokadalma os értékesebbn cl értékesebb templomokul ah, melyek büszkélkedhetnek cgy-egy Michel­angelo, vagy Bernini szoborral, most mind megváltoztál iák arcukat; azzal, hogy a szobrok akaró alá kerültek, a templom középpontja, lényeges része kapcsolódott ki a figyelemből1'. Nem is beszélek o. mer zaikokról. Ezek 'ezüstpapírral i onnal: be­ónra. így ezüstpoptr megvédi őket a szétesés ellen, az esetleges légitámadás al- kedmán ol. Lekerüllek a felbecsülhetetlen ér.ékü oltárképek is helyükről. És egy- egy síre mték is mélyen befedve alussza a kényszerű csendes álmát: 1*.ária a jobb időket, a háború múlását. Az ember a múzeumok, zárt kapufa előtt azon elmélkedik, hogy például a. Borghése-muzeurn, a Nemzcti-muzeum, a CapitoÍLumi-muzeum, a Cars ni-lcéplár remekeit hová tudták elve jeni? V aló szí­nű, hogy egészen különleges technikája vau az ilyen múzeumi nagyszerűségek el­rejtésének. Hiszen nagyon sok mindenre kell figyelni és ügyelni. Tény azonban, hogy ma, a Vatikáni-muzeumot én képtá­rat kivéve, sehová nem lehet bemenni. Minden zárva van. És nem kis sajnál hozással szemléljük a Caracallu-termálc kertjében a sokezer ember befogadó szabadtéri opera színpa­dát is. Boldog békében építették. A szín’ pad nagy vaskarjai úgy merednek az ég­nek. minika már a békét esdenék. És a szédületesen nagy nézőtér úgy terjeszke­dik. mintha egyáltalán nem akarna bele­nyugodni abba, hogy néma magányosság- han keli töl cnie napjait. Egész nyáron nem volt még akkor sem. előadás, ami­kor jól tizenegy kor volt az elsötétítés Icez- dete. Az ember egy-egy sóvár pillantást vef erre a hatalmas alko ásva ás varia a békét... ! 1 ŐKE LÁSZLÓ. Kodolányi János, a magyar törté­nelmi regényírás uj útjainak kere­sője, történelmi regény soroaatot ter­vez a 1] on foglaláskori magyarság­ró]. A sorozni első könyve, az Iste- 1 nek, most jelent meg az Athenaeum kiadásában. A sorozat tervéből ön­ként kő vetkezik, hogy (ez a regény csak erőteljes hangú nyitánya an nak a szélesre méretezett eposznak, amelyből a honszerző magyarság dunavölgyi berendezkedése, európai elhelyezkedése és sajátos erejének az európai ügyek szolgálatába állí­tása bontakozik majd ki. A dunántúli magyar szállásokon vagyunk, mintegy nyolcvan eszten­dővel a dunam énéi magyar haza megalapításra után. Frisls tel.epü’lié- sek ezek. A föld népe éppen most kapcsolódik jobban a tájba. A társa­dalmi rétegek elhelyezkedése sem végleges, hiszen uj helyzetben uj képletek alakulnak ki. A magyar­ság három szintmagasságon él: lég­iéiül az urî rend, a had in ép, az elő­kelők osztálya, övék a harc, a had­viselés, a törzs védelme; alattuk az ugor eredetű szabadosok, a magyar törzsök legerősebb hajtása, a törzs- köteléken helül szabadok, függetle- , nek is, de védelmet keresve rá.fo- ! nódhak a harcos nemzetségek fájá- j a*a; s legalul a részben idegen vérit j szolgák serege él, az ur szabadon rendelkezik velük. Bősé ur, a történet hőse, hatalmas nemzetségből' származik. Gazdag és előkelő. Rokonsága messzire elága­zik. Egyszer egy szlávból idehasadt vándorpap vetődik az ő szállására. Kirillnek hívják. A kereszténység : már eléggé átitatta a szolgák rend­jét ahhoz, hogy Kirill megjelenése nyomban érezhetővé váljék ebben az élet közösségben. A szabadosok és urak azonban ragaszkodnak ősi magyar vallásukhoz, mert a társa­dalmi rend megtartóját, az életke­retek támaszát látják benne. Tehát nem vallás vallás ellen harcol, ha­nem életforma kei az életforma el­len. Amisr Kirill csak igét hirdet, nyugton maradhat a nagy ur szál­lásán. De amikor beleavatkozik a magyar élet belső kérdéseibe, sem­mi vendégjog nem védheti meg a nép haragia ellen. Az történik ugyanis, hogy Bőse ur második és harmadik feleséget visz sátorába, hogy elvesz­tett leventéi helvett más íiakat szüljenek neki. Kirill a hívei előtt ostorozza az ur paráznaságáí. Köz­ben ő egy pogány magyar lányát veszi feleségül, amiben a pogánvok ...látnak sértést, a magyar szokások megsértését. Ápsa, a sokat üaűó öreg táltos addig szítja az ellenté­teket, mig szörnyű Verekedés rob­ban ki keresztények és pogányok között. Be se ur, hogy helyreállítsa o, szállás nyugalmát, elűzi a papot fe­leségestül együtt. A kereszténység és a pogányság első komolyabb összecsapása ez a regény, s ebből a csatából előbb a pogányság kerül ki diadalmasan. A kéi világ hőse, Bese ur és Kirill* nem gyeolő ellenfelek. Egyik az emberiség nevében kopogtat a ma­gyar palánk óik bejáratánál, másik az ősi hagyományok .és a törzsi rend védelmében, a mélyebb ma­gyarság jogán ösztönösen védekezik ellene. De a h&dijelíegü régi magyar szervezet recsegve-ropogva szakado­zik be a keresztény Európa másféle müved ségi icrdozó életformájának súlya alatt, 3 egy másik világ érték­rendje kér, majd követel helyet & magyar gyepük oltalma alatt. Két, szerkezetében teljesen elütő világ omlik egymásba, de úgy, hogy a régi értékei felszívódnak az niba, Tulaj dóriképpen két él etszjp-mléieí. csap össze végső leszámolásra.. Ez a pusztító viadal a tépelődő magyarok lelkében megy végbe. A regény személyei széles eesetke­zeléssel, kevés színnel, de jól megraj­zolt alakok. Urak, ifjak, asszonyok, szabadok és szolgák, büszkék, ke­mények és alázatosak ... Egységes társadalomkép tárul elő. Az író a képzelet kis mécsével behatol a tör­ténelmi idők félhomályos csarnoká­ba, sehol fel nem jegyzett, jelentékte­lennek látszó apróságokat világit, meg s ezekből a parányi foltokból rak'ia össze azt a magyar létformát, melyből bizony hiányos feljegyzések is csak töredékesen maradtak fenn. Teremt, mert semmibői alkotta meg ezt a regényt. Ha tévedett volna, annak kell tulajdonítani, hogy a magyar régész és történetíró még nem bírta kétséget kizáróan megha­tározni a hongfoarlaló magyarság anyagi műveltségének képét, a jegy­zék még nem végleges, j Az Isten ele nagy méretekre s&a- j hott előjáték: a magyarság legi zeal i masabb, legtitokzatosabb kérdésen I veti fel, az európai beilleszkedés kő j rülményeit, a magyar népi létbiz I tonságk eresé sói. Az erők irt csak j összemérik fegyvereiket. A döntés o 1 sorozat következő müveiben bonra­Xö&jBikäfob ytsicttâzdttţ! úyárijti: vecvátzETi oaíoA’t^.f>.acsÁSMc£tíe Keresztes hadárat 1941 (Marjay lrigye® könyve.) A köze' mu Rh an imtibolsevi»£P kiáUil;-./ keretében szemléltető utódon győződhetett meg a magrvar közvélemény a kommunizmus' borzalmairól. Ugyanebben az ölűben hagyta et a sajtót » Stádium könyvkiaáóváHa?at ki­adásában dr Marjay Frigyes Kcreszítes had­iárat 194L . . ,4i cimü köny*»-\ A. Marjay könyv történelmi időrendben is* merheti a bolsevizmus útját. Érdemes ttéje* gyezui elöljáró sorait: ,.fyj a könyv nein vi­tatkozik, nem i ‘idol, nem 9-ó;i rserbe senki­vel. Egy gokat vitatott rendszer t-frékeaysé" géz mutatja be. fényképeket, ódátokig tár. fel $ ha lapjai hiinhődéiért kiáltanak, cse'.r. * perdöntő bizonyít ékok vádolnak* A k-áayr egész síi hígul és mind««, adata megfelel * mat idők hangnemének. Marjay könyve a tört értelem adatai díipjsíit Ismerteti a« 1871-i párisi kommüat, Ezutázu kitűnő összeállít útba» rámutatott antr, hogyart jutóit <ri a világ Marató!—-S#iahrvíg:. Üwi‘ ország tragédiáját a legújabb 1 örternd m» ad a- tok alapján, a magyar közvélemény élőit, ed- dig ismeretien beállításba» mutálja, be Az orosz forradalom rémségei* iráivA ét» fényképekkel yö&ó bizonyítékokban mutálj» l»c az olvasónak Marjay Frigyes könyve. Meg’, találjuk a tárgyi1 kosság döbbenetes leírását, itt is egészen uj adaíok tárulnak cióak. Mar­jay Frigyes Ke’ier «* Aaderse« tiCter Jnúe als V«TÍ»reeü«f), ví.laiaiwt Sokoiovnak ,,tgv kéz- dődöti a boigeviziHBu“ című könyve alapját* azt bizonyilja, hoge « cári cSa’áá kiirtása el­sősorban zsidó ékszer eszek sugalma^ású?* történt, akik így akarták megszerc’zni a cári csodádnál levő nagyértékii ékszereket. Résdetes adatokat álunk a gyiPütelöB emlékű magyar komunin napjaiból is. Vérta­nuk tragikus sorsa elevenedik meg elülünk akik a bolsevista terror kíméletet nem ísuvítő Vadallali kegyrUenzégének aidezsrts: .ettek. Marjay Frigyes uj adatokká, bizouvüta, hogyan ekarták egéor. Európában feldúlni u békét a kommunisták ügynökei. Olyan doku­mentumokat ismertet meg a közvé'enieouyd. amelyek eddig csak a diplomáciai kirendelt' ségek és a politikai rendőrségek irattára- bau voltak feltala hP-tók. A könyv n mai diadalmas küzdelemmel végződik, amikor az uj Európa harcba szál­lott a !»o’sevizmus eben. A Szovjet erejét megtörték a boldogabb európai jövendő dS harcosai cs ebben a küzdelemben hazánk a magyar múlthoz méltó becsiílotiel veszi ki rész,é-C A törlcne’mi dekumeutumok ,u Teii lobbsaáz érdekesnél érdekesebb felvét«?: teszt teljessé a Marjav-könyv sikerét, ameiy fel­tétlenül érdemes arm; hogy a ni agy et-ag jji vél s-zéK-sebb rétegei megbinerisk Itüitailár aäsliu csskkai HasznoB könyv jelent meg a könyv­piacon Rareza Béla biles könyvvizsgáló tollából. A könyv első része naptár- szerűen sorolja fel a föld-, ház-, általá­nos kereseti-, jövedelem , vagyon-, társulati-, tautiem-. társulati vagyon-, autó-, ügynöki ju­talék-, forgalmi- és íéayüzési adó, vaianunt az i’letékegyenérték, a gv'ermeknevelésj pót­lék és a kft. cégbíróság’ esedékességeit. A má­sodik rész a/, ösv/.es adónemeknek naptárhoz nem kötött esedékességeit sorolja fel A bar madik rész a fenti adónemek kulcsait és ősz szes pótlékait tarta'mázzá példáítkail feldol­gozva. Ugv a határidőik. az adókuhv ok j tegu*alihai( kiadott médositő rcndeletek fígye 'enibevéteiével sze-rcpcinok a kc»nyvb«*nt. A mai bonyolult adórendszer mellett jő szolgá­latot tesz e könyv úgy az adóval fosU’kozó szakembereknek, tu-lni a; adózó közünséanek. nt vel va'amely terminus elmulasztása bír.-s.- go-t von inasra után. 37 adókulcsoknak és póí- léka’kiií'k példákkal való kidolgozása pedi.- riiindcnki részére könnven lehetővé teszi . kivetett adok ellenőrzését. \ könyv ára ? *9 pengő és könyvkereskedésekben kapható.. ISTENEK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents