Ellenzék, 1942. február (63. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-14 / 36. szám

\ T9~i2 fétifuát i '4.

£ t. i. ti A /. h K

Siker és bírálat

Aztán, kedves Olvasó — estétől hajnalig beszélhetnénk róla — vannak a bírálatnak egyéb, mondhatnék: perdöniö szempontjai is. A bírálat törvényszerűségekhez, sőt törvényekhez • ragaszkodik, i zek közül csak egyet: n bíráló nem- önthet ólmot a fiilébe. mikor a nemzet színpadán <í Szerző Ötpercenként hány fittyet az alaktanra. kizsigereli a mondat ont, r 'óv. Jen: kerékbe töri a nemzeti nyelvet. Nem- teheti még. ha minden pótszéken hárman ülnek, akkor sem! A bírálat arra függeszti tekintetéi, „amitől függ az ének varázsa!'*.,.

Okvetetlenkedée volna ez? Ellenkezőleg: fontos művelődési ténykedés. Emlékezzék csuk arra. kedves Olvasó, amit Kolozsváron jártában. Itóyés Gyula mon dott nyílatkozaiábaji r. h^aáboluon. „A biráiók gárdája tartja kezében az ország szellemi éleiét!“... Gondoljon arra, mi történik, ha az őr efgilsz k őrhelyén? Ha R gárda feladja a szellemiség kapuját?

Higyje el, hogy a pénztári helyzet egy intézmény vagy vállalkozás könyvelési ügye. Semmivel sejtan több. A bírálat dolga pedig a kuífxyráé, a nemzeti közösségé.

Azt mondja, kedves Olvasó, hogy Írók, színészek, szinhátevezetők toporzékolnak, ha a b Tálaiban. egyetlen karcolás éri őket. Néni baj! Nyugodjék bele, hogy ez a dolgok terír«esKetes rendje. A fejlődéséit harcolná kelt és mindenki küzd \ maga módján. . „ (Sz.)

aaw**8KS3S*5=sii7wi(*^j»3^W*wssM«sHia»5ww«ra^^

Az essen! Háziénál Zeitung a magyarországi zsidíőkÉrdésröl

NEMEZ FELAWOKkM

könnyebben larkó/ik meg az 0 VOMÂ1/11- NE-t fogyasztó gyermek,

A fővárosi ele/«i iskolákba» végzett ősz* »zeh-asonlitó vizsgálatok azt műi'itták, hogy a/ OVO MAL TI NE-val táplált gyermekek nemcsak teati fejödésükbeín múlják felül társaikat, hanem Bze>i"ems téren, is meglepő ered" caénveket ér»/k el

BERLIN, február 14. (MTI.) Az esseni izional Zeitung hosszabb cikkbén fog kozik Magyarországgal, mint a Duna- science gazdasági tényezőjével.

A hábom a bolsevizmus ellen — írja a c kk egyebek között — Magyarországot eddigi állásfoglalásához híven, a ten gelyhatalmsk oldalán találja, amelyekkel gazdasági kapcsolatain kivül eszmeileg is azonos síkon áll. A bolsévizmus kétes ..áldásai”, amelyekkel Magyarország a ta- I Dácsköztársaság idején megismerkedett, j eléggé sarkalják arra, hogy a mostam hadjáratban a lehető legnagyobb katonai

Á stróman-kérdés Erdéljrtoen

ffdvbm Jót .ot

»

c ^íótef *áísöd hifiin -íloíőq

ítMvÖÍ dél lói dől gő i sQ tÉíinivfí yşorffi lodmo dbaom Itískf hodő/1

fi AKÍ l£S2rn 'fhbm iiJlén Aviiai ’■jaja

nVÍ-svad

15ÍÍÍ3

Imess

rn

íűfOT

1Cj'Á

r_J

bií

Sajnálom kedves Olvasó, hogy amíg , egy int ülhettünk a kávéházi asztalnál, '.csak ön beszélt. Mire a válaszra .sor került volna, telefonhoz hívták s utána (ivómban elrobogott. Talán igy volt jobb.

A tárgvban a válasz amúgy is közérdekű.

9 miután ön az. ellenkező véleményre (annyira k váncsinak mondta magát, hát .me a válasz:

Ön elégedetlenségét fejezte ki több- rendbeli bírálat felelt s mintegy igazoilá- nul arra hivatkozik, hogy ixue a szóban orgó darab előadását már ennyiszer, meg ennyiszer telt ház nézte végi g. Azt mondta., uogy érintkezésben van „szinbázvezeíő sörökkel” és adatszerűén is meggyőződ- fbetett arról, hogy az a darab*, amelyet a ibirálat „silánynak“ nünösátett, lám. mégis Sikert aratott. S ha nem is fejezi ki határozottam de szavai közt bujkál a gyanú.: bíráló és bírálat elfogult lehetett, igaz- ] Iulan, vagy éppen tévedett . . .

Az igazság az, hogy ön tévedett, ked- j vés Olvasó s ebben a tévedésében gyakran osztoznak önnel szinházvezető körök iy, ; amelyekre oly szívesen hivatkozik. Az i igazi, a művészi sikert nem szükségkép- j peri a pénzlárablak felett kiakasztolt i „Minden jegy elkelt“ tábla jelzi. Korántsem. S egy könyv igazi sikerét nem az eladott példányok szama. Lehet ez, kiadói reklám, tőkés hírverés, vagy a hibás szinházvezeiés látszat szerinti gazo- | iása. Játék a számokkal. Szám-misztika, • áltatás. De nem feltétlenül siker!

Legkevésbé manapság, amikor a pénztári siker és a meg nem vesztegetett bírálat ritka esetben kerülhet egyensúlyba. Két. tényező billerdgeti egyre a mérleg nyelvét. A d lettan tizmus nagybani elharapódzása, arai egyenlő a szerzői önellenőrzésnek szinté a megszűnésig való hanyatlásával és a közönség még az előbbinél is nagyobb iájékozatlansága. A kettő némileg összefügg egymással.. Ugyanis a mai élet úgynevezett rohanásában a/ emberék többsége az élmény helyett megelégszik a puszta értesiiltségge.l. Oly közléssel, amely távolról sein igényli az á'élést, az embernek önmaga főié eme! kedéséi. Figyelje még, hogy a h raJó és a tulajdonképpeni film játék közt néha milyen azonosság, egybeolvadás észlelhető. Jellegzetes tünet, hogy mennyire kezdenek elmosódni a határok és mindig a játék, a művészet szorul vissza a puszta közlés elől. M>nt ahogyan az igazi zenét alaki feltétele bén is a „konzerv-zene“ pótolhatja. úgy más művészetben is ez. történik. Gondolja meg, hogv sokan ettől féltik az európai művelődés egységét és folytonosságát . -.

Do maradjunk szorosan a tárgynál. A színházak és mozik látogatása, mint ahogy egy bizonyos fajta olvasás, a mai ember létformájához tartozik. Ügy is mondhatnék: divat. De nem kis rossza- lássa! megállapítható volna, hogy: tömeg- hóbort. Ne értse félre. Nem az olvasási láz, a színházak és mozik látogatása önmagában, hanem a mód, ennek a minden mérték, válogatás és élményre várakozás nélküli módja. És méginkáhb, az igazi művészet átélésére való készségnek döbbenetes megfogyatkozása az emberekben.

Nem, kedves Olvasó. Ma még sokkal kevésbé függ az igazé, jó értelemben veit siker a pénztári görbétől és a példányszámtól, mint valaha.* Következésképpen még inkább szükség van az esztétikának, mint normativ tudománynak függvényeként lét jogosult bírálatra, ön érré körük belül ezt vágja vissza: csupa rideg cszté- tizmussal semmire nem megyünk. Pedg ez nem megküvesült. konok elmélet. Ugyancsak gyakorlati meggondolás, még ha esz!etikából is indul ki. Mert képzelje csak el, mi történnék, ha a bíráló feladná sokszor megái kozott „kegyetlen'“ ál láspontját, 'hajlítana annyira szidalma zott ..merevségén“ s faképnél hagyná „piszkálkodó etve'í'üy

Jól van. Ön nem mondta igy szó szerint. de vannak, akik mondták. Sőt vannak, akik „áskálódásróT* vagy „ellensége?. érzületből fakadó támadásról41 beszélnek, Ezek azonban nem érdemelnek vá laszt. Valami hiba lappang körülöttük aminek felderítésé nem tartozik ránk.

Így látja tehát a dolgokat a bíráló, hs hivatást teljesít és- nem esők „a rcaszórtja* látja ck” Okvetlenül igy látja, min den körülmény közötti

biztosítja az iskolás gyermeknek azt -az erő« többletet, amelyre különösein szüksége van. Fokoz/a az ellenállóképességét meghűléses betegségekkel szemben..

Egy-két csésze kellemes iaü 0VOMÄLTiNF. reggtá.ire"uz3»nnára megadja az egészséges szervezet testi és szelö-mi gyarapodá-áboz “zük^éees

Az OYOMALTLVE-t főzni nem szabad, m&rl különben a vitr.mieok elpusztulnak.

Árdrágítás miatt ieiartéztatiak fegy íűarosvásárhelyi iüszeík*? eskfBAb t

MAROSVÁSÁRHELY, február 14. (AzEllenzék tudósítójától,) A rendőrség

régóta figyelemmel kíséri Mcdnúr Ferenc: főtéri jü&seríiereskedot, 'tűdről «S a tár terjedi el a városban, hogy sorozatú* ó»'* dragi ásókat követ el. Az üzletében lévő iikzéróiul vagy magasabb áron ssébnoha jel n vevő közönségnek, vagy kisebb menynyi séget adott a pénzért. Â nyomozó'.; teljesen tiiokban folyt lé. majd megfelelő terhelő bizonyítékok itfón as ügyészség le 'ort-ózfutási végzési bocsátott ki ellene és az ügy iratait áttette a vizsgafó- b ivóhoz.

iuido Ágost! kölszsváfi hangversenye

Abban a választékos haugver seaiysorn-zütá Lau, amit a kolozsvári Fiiharaconiai Táraság rendes, már többször szerepéitek neves oiaaa előadóművészek. A közönség egyik legszebb zenei éJményéí kösaonheti az olasz művészeknek. akiknek nagy technikai tudása} ős külön- leges kifejezési módja minden örszígbfiu csodálatot kelt.

Most ujabh művész érkezeti hozzunk Cha*z- országból: Guido Agosti, akinek kolozsvári

hangversenyét ■ az itteni Olasz Kulturinlézet rendezi. A híres oSa'rz zongoraművész a milánói Verdi-konzervatórium tanáré és egyik* a leghíresebb és legelismertebb olasz, reve művészeknek. G. A goríi be járta az egész világ zenei központjait Nagy sikereket aratóit' Newyorkban, Stockholmba®, Lisszabonoan, Milánóban. Hangversenyezett Németországban. Franciaországban és Svájciján, Europa es Délamerika minden looio; városában Ágost] mester egész fialtál: korában kezdte meg zenei tanulmányait, úgy, hogy már 13 éves korában elnyerte művészi diplomáját Bolognában. 1937-ben a varsói Chopin ver. serty zsűrijének tagjául hívták meg.

Magyarországon — 2’hol eddig még nem járt — nemrégen hatalmas sajtó és közön égőikért aratott a budapesti koncertje alkalmából. Így bizonyos, hegy a kolozsvári közön;ég is szeretettel fogadja a fiattal oî&sz művészt

Itteni hangversenyének műsorán több oíasz mű is bemutatásra kerül A koncert dátuma: február 20. este nyolc óra Színhelye a Má- 3yás Király Diákház.

El, egészen 1941 december közepéig, tehát Up tizenöt hónap alatt, több mint négyezer jarigazclváuyt adlak ki az iparhatóságok, [gí figyelembe vesszük, hogy ezen a téridé* 3n a visszacsatolás idejében alig roit több 0—12.000 iparos és kereskedőnél, o nagy iám föltétlenül gondolkodóba kelj hogy jtáe az illet ékeseket Még megközcliiő- tg sem lehet magái1 apitáni, hogy c nagy íámbui hány alapítás keletkezett zsidók ’-u»* zolására, illetve az 5 üzleteik fedezésére Igy azonban bizonyos hogy Erdélyben, a Irónián alapon álló üzletek száma még ma 5 igen nagy. úgyhogy e kérdés rendezése eiu várasihat soká magára, ha azt nem akar- ak, hogy ez a rendszer a keresztény üzlet* lapifásokat teljese® kompromot álja,

 kormány a rendelkezésre álló anyagi sz közökkel és különféle intézkedésekkel! lindent elkövet, hogy az átállításit min din* ;áhh elősegítse A önáliósitási al-tp usyszólán az első perctől kezdve működik. A kor- aányzat ezenkívül! egész sereg foglalkozást ijelöíésbez kötött és tervbe, vei te még továb* i gazdasági ágazatok kijelöléshez való köléét. az állami szállitásckbó;n csak akkor rézéi! tét zsidó pályázókat, ha alkalmas kérész- ény nincs. Az ipari műnk toz érző intézet zintén kiterjesztette működését erre a terűéire és már eddig is nagy összegeket borsáéit •:>! zsidó vállalatokat átvevő keresztények endelkezésére. Az ikosz is szintén mindsínt íkövet, hogy a keresztény kisipart íámegas- a. Most legutóbb húszmillió pengős tőkével gyekszik a keresztény kereskedőiéin megsegítésére.

Erdélyben még ma is jóformán minden űzeti tőke zsidó kézen van. Az átállítást mégis ncg kelt kezdeni, mert ha a mostani remi* zer sokáig virulhat, c zsidók ellenséges ma- rátartása alááshatja Erdély egész gazda-ági életét, ami egyenlő az ország gazdasági töuk- i retetekével. Módot kell találni arra, hogv a - gazdasági éleiből kizárt zsidók tőkéje ne ma* ! rád jón ellenőrizetlenül, mert -kkor minden- ! féle rejlett utókon és ellenőrizetlenül, tör* i vónytflienesen talál működési teret. Ezeket a j tőkéké! biztosítani kel a gazdasági élet s/á- 1 mára. de gondoskodni keli arról, hogv a zsitáncestéiv húshagyó kedden, február 17-én a Mátyás Király Diákházban,

MI !Jg j ^

Az űzioi régi jű himere

mmn wm

biztosíték ■’rra. hogy

nagyrabcesti!i vevői negr" 1864-ben alapítóit

(dégedését irlkiistne> etet

kós'tnlives és szaklátszerész ii/lefe

kiszolgálással ezután is

Kolozsvár, Kossuth Lajos-uba 1. szám

kiérdemli.

Az Uj Magyarság írja;

A trianoni Magyarországon n kormány már ; a zsidótörvény élelheléplűtése ríioitt külön- : fcözo intézkedéseket tett. hogy a zsidók gaz- < dasági tér foglalását megakadályozza és a ke- j resztény elemeknek a gR-zdasági életben való j érvényesülését elősegüse. Senki előtt sem i kétséges, hogy e rendelkezések már Erdély ' visszacsatolása előtt éreztették hatásukat a , gazdasági életben, ami azt jeicoli, hogy Ql , trianoni Magyv ír országon a tis/dulási fo'yamat j jóval előbb megindult mint Erdélyben, ahol ' ezt csak a visszacsatolás után. 1944) szeptem* ! herében kezdhették meg. ;

Erdélyben a román megszállás utolsó évei- ■ bear gazdasági téren -s igen n;«gy káosz urai- j kodotl, ameíve! a zsidók alaposan kihasznál- ! íak meggazdagodásuk érdekében. Amíg sí j magyarságot a megszáJJá“ egész ideje alatt | visszaszorították a gazdasági érvényesüléstől, | addig a román kormány szívesen nézte a zsi- • dóknak a magyarság rovására történő előre- i ■töréséi, meri «• zsidóság térfoglaláza kevese'rh j veszedelemmel járt reánézve, mintha a ma- | gvarságnak tovább is meghagyta volna eddigi ; pozícióinak megtartását. i

Erdély visszacsato’ás pillanatában a tel- , jesen kifossstott magyarságot jelentette amely j magyar rétegekkel szemben a minden fonto- ; sabh gazdasági pozíciót birtokló, tőkeerős, hirtelen meggazdagodott, nagyszámú zsidóság állott. A gazdasági életben szerepe tvivő románok nagyobb része a bécsi döntés után áttette tevékenységének színhelyéi a még vissza nem. csatolt erdélyi és bánáti részekre. A zsidók ! Ózonban teljes számban itlmaradtak, sőt még a Romániából menekültekkel jelentősen, megszaporodtak A magyar katonai uralom, rövid ideje a’attis, igen n/iey szolgálatokat tett a keresztény kcrcskedelemnke és iparnak Ivn- | nek jótékony hatását a kereskedelem és ipar • Erdélyben még ma iö érzi és hálás i? értá. j i A katonai uralom ideje azonban sokkal rö- j I videbb volt, minthogy eaOn idő alatt az egész i I vonatán rendezhesse a zsidókérdést. A pof“' j I gári igazgatásnak a, polgári törvények alap ián j j hozott inlézkedá&ei már korántsem voltak j - ilyen gyorsak és eredményesek. Ezenkívül a j ! rendkívül sok szervezési és közigazgatási cl- ;

I fcgila’tsága misiţt nem jutott sern idő. sem I személyzet arra. hogy a törvényekben leiek' letett elveknek megleíelően az Pllenörzcst ezen a vonalon végrehajtsa. Az ip®irhatoságok ős a rendőri l*üntetőhiróságok annyi másféle , < ftlisdaltal voltak megbizvd hoay a törvények I ; betartásának ellenőrzésére már nem jutott i I idejük,

I

ígv volt lehetséges az, hogy Erdélyben a • zsidótörvény végrehajtását egvetlen szerv j

Í íem ellenőrizte hcstsilyosan. Ezt hamar észre- i vélték a gazdasági éleiből mindinkább kiszc- } • rabi zsidók e hovatovább mind merészebben •

■ épitefliték ki a stróman-rendszert. A. koh»?sva- ;

tí, kíreskedelmi és iparkamara terüle*-*u, j : KolozS, Szoilnokdobote, Beszlercenaszód és | i Sail ágy megyékben 1940 szeotember közepéés guzdasájíji készültség lütbave! ésével vegyen részt a végső diadalig. Magyarországnak. mint a Dunamedence politikai és mihde/aekélőit gazdasági tényezőjének Szerepét nagy méri ék ben az dönti el, tálképpen 'oldhatók meg azok a kérdések, - amelyeknek megoldása előfeltétele az aj Európa keretében való tevékeny közre • működésének. A lap ezután behatóan foglalk/ózik a magyarországi z>7 dók erdészei és megállapítja, hogy a zsidók kikapcsolása a magyar közgazdaság kulcspozi cióiból c.?ak akkor tűri érthetik meg. ha a szükséges utódok mlác készen áHnak, amiíiez sok tapintat és sok idő keli.-~tr- rw mm r ; .-rrj^r- ~.t: ..-ma-. ■ .11 r H n-rrf Hr I I IBII Ilii Mf l- "-m w -1 -r. . ■ ■ ■ -r—. ..