Ellenzék, 1942. február (63. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-12 / 34. szám

X

t^’nTx t*rtnr&é* a

£ L tL IS M & US Ä

IRagjar-némsí szövetségi terv száz év előtt

A F'Mi'cr fJiyá legut&bbi somnie Ibéi vrtzük óé *s débbi cikkei:

< Koaegeth Lajos 1848 jatisss 11-i pénzügyi»; • ajsaOeri p rogrambesz édében résrieiteaen foglalkozott azzal az 1848. évi magyay kísérlet“ Kel, amely egy némeít—magyar szövetség smerite remi ésiére irányúit. A beszéddel kap- {csodáiban a Külügyi Szemle legutóbbi számában Eöttevényi Olivér rendkívül érdekes ‘Un- süHloiánybau foglalkozik ennek a szöveißegi tervnek a történetével. Á szövetségi terv a frankfurti német nemzetgjiLese-n magyar részről végrehajtott diplomáciai akció során eaeriiít fel. Az első felelős raagyoir minisztérium fennállásának első hónap iaibais — 1848 májusától, szép te mix* rig —- ülésezett a maj- namenti Frankfurt városban a német nemzetgyűlés azzal oi feladaflitai, hogy megteremtse a nagynéniét egységet. A magyar kormány igen fontosnak tartotta, hogy a frank* furti nemzetgyűléssel felvegye a diplomáciai érintkezést abból a céhből, hogy Németország és Magyarország közölt szövetséget hozzon) létre. A magyar kormány két megkatailma- soítat, Pázmándy Dénesi és Szalay Lászlót kiiddte ki Frankfurtba A meghaiiJinazást a király helyettese, István főherceg nádor adta meg. Mivel Pázmándyt időköziién a képvise- üőház e'nökcvé választották, Szalay egyedül maradt Frankfurtban. A megbízottaik kűlcu" leges utasításokat kaptak. Feladatuk to/í, mértékadó német kelyen kifejezni a magyarság nagy rokonszenvéj amelyet ű németekkel szemben érez és feladatuk volt továbbá, rámutatni arra, kegy Németország Magyarországban és egy erős magyar nemzetben a legjobb és legbiztosabb szövetségesre talált. Ezt aj- célt azonban — az utasítás szerint — csak ekkor lehet elérni, ha Magyarországó a a mo gyarság tartja meg ca politikai vezetést és vele szemben nem áll fenn a németesítés szándéka Utaltak továbbá arra, hogy Magyarországot kellemetlenül érintené, ha egyes örökös tartományok szláv áttlSniokká alakulnának át. A magvar kormány a megbízottak átjárói és megbízatásuk tartalmáról érlesi- te’ték ? Wersdorf báió osztrák miniszterein ö- köl is. Frank fur tb-an a megbizartakPit a nem“ aetgyülés e'nöke. Gagern báró fogadta. A nemzetgyűlés nagy örömmel vette tudomásul a magyar lépést és az egyik képviselő javas- iatjot terjesztett be arra nézve, hogy .-c koz* ponti hatalom“ haladéktalanul tegye meg s szükséges lépéseket a Magyarcrszágagl velő szövetség megkötésére, A nemzetgyűlés tagijai helyükről felállva, nagy lelkesedéssel io= gedták el a javaslatot Röviddel később, mint ismeretes, a német nemzetgyűlés János fő* hercegei választotta kormányzóvá. Ekkor Szalay újabb megbízást kapott kormányától, amelynek értelmében a német kormányzónál1 akredi[áltatott. Szalay Bfct remélte, hogy a

frankfurti nemzetgyűlés, illetve Jánofőherceg német részről meghatalmazottat küld Magyarországra. Közben azonban nehézség ek támadtak Frankfurtban. Hivatkozással arra az újabb királyi rendelkezésre, nady korlátozta István főherceg nádori jogkörét Magyarországon, a frankfurti nemzetgyűlés közölte Szalayval, hogy e miatt megbízatását megszűntnek tekinti. Egyidejűleg felstélíitöi- ták, Hogy a magyar kormány részéről újíthassa meg megbízatását. Magától értetődik, hogy a do’gok ilyen fordulatában magyaréi- fenes erők játszc-Mak közre. Ezt sa kcvetkesS események is bizonyították, közöttük legfőképpen azt, hogy a frankfurti ,.központi ha~ idom“ külügyminiszterévé Schmerlingel, az osztrák központosítás ismert hívét nevezték ki. Schmerling közölte a magyar megbízottal, hogy mesrbizatássi már csak azért is semmisnek tekintendő, mert Magyarországnak nincsen önálló diplomáciája.

Eöttevényi Olivér fejtegetéseiből világosan kitűnik az a történelmi tény, hosy a megvár közvélemény a frankfurti nemzetgyűléssel szemben feltétlenül pozitiv beállítottságú volt. Teleki László gróf például a képviselő- házban a következőket mondott*«: i,Németországnak éppen úgy árulója, mint Ausztriának os as ember, aki nem hajlandó elősegíteni Németország egyesülését az örökös tar iám ér ny okkal. Az osztrák uralkodó blúznak és . as örökös tartományoknak nem lehet jobb szolgálatot tenni, mintha számukra egységet és centralizációi adnak és kimondják, hogy olt, ahol eddig az egyes országok között nem toltak kötelékek, ezt a köteléket a német birodalom jelentse.“ Â fent idézett szavain ki* viil Kossuth Lajos is híUsonló szellemben nyi° §afikczotf: „Ausztriát csak akkor lehetne megmenteni, ha az örökös tartományok ® legszorosabban csatlakoznak a német szövetséges államokhoz amely azuten szoros szövetségre lép a szabad. Magyarországgal.“ Erre a ke? idézetre Eöttevényi is utak tanulmányában Hogy Magyarország miért azonos»- tóttá magát ilyen fs’íunő módon a frankfurti nemzetgyűlés ilyen célkitűzéseivel, az már kitűnik azokból kz marifásokból is, amelyet kiküldött megbizottalnak adotü. Â megbízó- levél tartalmának középpontjában 0*z az aggodalom állóit, hogy szláv törzsek majoli* aákták a monarchiát. Ez az aggodalom sem- Dalesetre sem volt indokotetten

Antikor a cagyaécaet egyesülés gomíuMa

vaUaaBejarnyi m&rosrfţ oirssâg'ţ'î sc:

aaazrtroszätsvizmus drígjkórít élte. Frfirok fariba valamennyi, a német szönreteéghéz tartozó országot meghívták, tehát Csehországot és Morvaországot is, A frankfurti előkészítő bizottság tanácskozásaira meghívták P*4lackyt, a híres cseh történészt is, aki azonban figyelemreméltó módon, osztrák beállítottságára hivatkozva, visszautasította a meg- hivásit. Válaszában különösen kihangsúlyozta azt, hogy szükségesnek látja az önálló Ausztria fennmaradását. Azt a felfogás! képviselte, hogy a Duna-medencében élő kis népek a legjobban a monarchia! kereteiben élhetnek. Válaszát az azóta közismertté vál* mondattal fejezte be: „Valóban, ha az osztrák császári birodalom már nem 1 élezne régen, Európa és a humanitás érdekében sietni kellene, hogy megteremtsék.“ Mint ismeretes, ebben az időben- kezdte meg magyarellenes tevékenységét Jdasics horvát bán is. JeOsics nagy7 örömmel üdvözölte a Prágában akkor alapított cseh nemzeti bizottságot. A zágrábi országgyűlés a cseh kiküldöttek számára díszhelyen biztosított és a maga részéről is követeket menesztett Prágába. Ügyesebben süldőben a szlávok kiáltványt intézitek a világ közvéleményéhez, majd röviddel később Prágában összeült a szláv kongresszus amely nemcsak Frankfurt hanem mindinkább a monarchia és Magyarország függetlensége ellen foglalt állást. Magyarországnak tehát mindenképpen megvolt az oka arra1, hogy támogassa- a frankfurti törekvéseket, mert a nagynémet gondolat győzelmétől joggal remélhetne a szíáv hatalmi törekvések visszaszorítását a Duna-medencében.

Közel 100 éves történelmi fejlődés igazolta a legteljesebb mértékben a magyar szabadságharc áltömférfiaiinak érett politikai ítéletét. Annak ellenéie, hogy screkvéseik a habsburgi Ausztria akkori ereje miatt eleve sikertelenségre voltak ítélve, gon doin’menetük helyességét Bismarck már magyarországi utazás; i során fehsinerte Bismarck ez alkalommal az osztrák—német nézeteltérések diplomáciai előkészítése érdekében bizonyos folds már felhasználta a magyar—német érdekközösséget. Ez az érdekközösség azonban csak a kiegyezés uilán Andrássy Gyula gróf

sramaztsrre!aökffége idejíéiB kdb.cflwri míapjj* r, magyar poliAikárnak, majd annak növekvő icry lyánái fogva », habsburgi monarchia keretéiben a közös külpolitikának. F.nnek a politikának első gyümölcseit Poresz-németország már a német—francia háború idején learathatta, Uünikor a monarchia semlegességét Bcust gróffal szemben Magyarország erőszakolta ki. A berlini kongresszuson történt együttműködés majd a kettős szövetség voltak további fejezettéi ennek a hibátlan é3 megingathatatlanul megalapozott poétikának. A német birodalom első kancellárjának utódai talán nem voltak képesek arra, hogy Bismarck nagyvonalú politikáját minden vonatkozásában folytassák, a magyar vonal azonban változaf.ilanu

1 érintetlen maradt //• Vilmos császár személyes beavatkozása következtében a magyar magatartás a német— osztrák—magyar szövetségi politika megerősítésének legerősebb eszköze volt, amelyet egyébként' a monarchia más elemei — közöttük elsősorban a sz'ávok — megingattak volna.

Bízvást lehet mondani, hogy Teleki f.ec- ló és Kossuth Lajos idézett beszédei, külföldi államférfiak első álás foglalása volt, amellett, hogy Ausztria csatlakozzék a birodaomhoz, amit főleg a szláv elemek, igyekeztek megrkar dálvozm. Magyarország poilnltiká ja tehát, amelyet az egységes birodatemmi'd szemben megr áillapitott és amelyet az 1848-as birodalmi gyűlés helyesnek és külpolitikai céljainknak alapvetően megfelelőnek talált azon a te ismerésen nyugszik, hogy a középhatalmi Magyarország a nagyhatalmi Németország részéről sohasem érezte rn^gát függetlenségében vagy nemzeti szabadságában veszélyeztetve, amely veszély a habsburgi hatalom részéről évszázadokon keresztül fennforgóit Tisza István po’itikája, velaminl Hor’hy Miklósnak 1919 óta követett egyenes vonala megiugat- hatafU-an követése azoknak a száz övvel ezelőtt látnoki szemekke-1 felismert politikai, történelmi és gazdasági aIapféteTekn-ck, amelyek mellett Magyarország a hatalmas nemeit nép iránt érzett barátsága és maradandó értékeinek. valamint egyedülálló ie'jesitmé- nyeinek elismerése melleit, hűséggé! és férfiasán kitart.

CsölcSE©xif a kiütéses tífusz- megb@t©geáésels isims MaeoS'Topáéban

MAROSVÁSÁRHELY, február hó 12. Mint már többször jelentettük, Marostor- davármegyében hónapok óta kiütéses ti- Î fusz puszi t. A betegségnek különösen Nyárádremetén volt több áldozata. A hatóságok megtették a szükséges óvóintézkedéseket, amelyeknek meg is volt a foganatja, mert mint a marostordamegyei közigazgatási bizottság ülésén elhangzott

orvosi jelentés mondja, a megbetegedések száma csökkent. Nyárádremetén decemberben már csak 9, januárban pedig hét megbetegedés fordult elő. Marosvásárhelyen mindössze 1 megbetegedés történt. Itt irjrik meg. hogy a marosvásárhelyi 0NT€six4 3500 pengőt adományozott az ek hagyott szegénysoi-su gyermekek felsegélyezésére.

Fajgyalázásévi és iopáséri mUiéliék

Pamelas WilSíi

KOLOZSVÁR, február 12. Â kolozsvári bünteíőtörvényszék Csepreghy-taná- csa tegnap délután folytatta Samelas WiHi Áron, legutóbb kolozsvári lakos, zsidó kereskedő és társai nagy érdeklődést keltő bünperének főtárgyalását. Az ügy tárgyalásának kezdetekor, két hét előtt röviden ismertettük a kaukázusi Ktutakz- ban 1381-ben született, később Olaszországba, maid Ausztriába, innen az Anschluss után Szlovákiába és végül Magyarországra került Sameíás Wilíi Áron bünlajstromát, aki ellen az. ügyészség vádirata 18 rendbeli Üzletszerű lopás és két rendbeli bűnsegéd! bünrészesség büntette címén emelt vádat. Ez a vád az első tárgyaljáson felmerült adatok alapján faj- gyalázás bűntettének vádjával súlyosbodott. A tanúvallomásokból ugyanis kiderült, hogy a 60 esztendős Samelás együtt élt egy 19 éves keresztény lánnyal. Az ügy másik négy vádlottja: Pollák Ganz j Béíáné, Fóliák Ganz Béla, Stem Herman líádeján és Teszler Jenő ellen részint lopás, részint bünrészesség, orgazdaság, illetve közokirathamisitás ciméa emeltek vádat.

Az ügyben több, mini 30 tanút bViS- gattak ki, jórészt a károsult kereskedőket, akknek üzletéből Sameláss 1941 júniusa és #klóhere kozott kLsébb-nsgyobb értékű árut lopott. A zsákmányt észrevétlenül rejtette a felöltője bélésébe vá*- gott 40 cm. széles és 50—60 cm. mély ,,zsebbe.“ A vádlott egyébként a törvényszék előtt visszavonta a rendőrségen tett beismerő vallomását, mindössze bárom

méter szövet ellopását ismerte be. A töb bi vá-diolt szintén tagadta a terhére rótt bűncselekményt, egyedül Teszler Jenő ismerte be, hogy Samelás részére Fukez Áron névre kiállított hamis bejelentőlapot készített és ezt az egy k kerületi rendőrségen óvatlan pillanatban lepecsételte.

A tegnapi tárgyalás a tanuk javarészének kihallgatásával telt el. Ugyanekkor „szembesítenék“ Samelást bűnjelként kezelt fele hőjével, melyet a vádlott elismert magáénak. A bélésbe vágott áruló zsebről azonban nem akart tudni. Ugyancsak a tegnap hallgatták ki zárt tárgyaláson a kiskorú leányt, akivel a 60 esztendős vádlóit együtt élt,

A bizonyító eljárás lefolytatása után Kynsborg ügyész mondotta eű vadbeszédét, a tárgyalás folyamán felmerült adatok alapján 12 rendbeli, üzletszerűen elkövetett lopás büntette és fajgyalázás büntet le c:mén kérve Samelás büntetését. Az ügyész a többi vádlottal szemben is büntetés alkalmazását kérte. Az elsőrendű vádlott védelmében Miklós András dr. ügyvéd, hivatalból kirendelt védő vitatta Samelásnak a vád teljes értelmében! bűnösségét és ennek megfelelően enyhébb büntetést kért. Gyenge László dţ. ügyvéd, mint Pollák Ganz Bélának és feleségének védőié, védencei felmentését kérte. Nagy Vilmos dr. hivatalból kirendelt védő Stem Herman felmentéséért emelt szót. Teszler Jenővel szemben pedig a bűncselekmény kihágásnak való

minősítését és ennek megfelelő büntet»' alkalmazását kérte.

A törvényszék hoaaasaa tanávosfcoziA mtáia az esti órákban hirdetőit ítéletet, Samelás Will! Áront, butiősöéfs áüopÁta ki 12 rendbeli üzletszerűbb élkor été '

lopás bűntettében, valamint fajgyaUz^.- bűntettében s ezért összbüntetéskéot évi fegyházra és az országból való kik* táfira ítélte, örökre eltiltva a visszatérőitől. A fegyházbüntetésbe beszámított az előzetes letartóztatásban töltött két hónapot. Teszler Jenőt, közokirajhamisitá és egyrendbeli folytatólagosan elkövetett orgazdaság bűntettében szintén bűnösnek mondta ki s ezért 8 hónapi börtönre, vfc íamrit 5 évi hivatal és politikai jogves^ lésre ítélte, beszámítva a büntetésbe a vizsgálati fogság két hónapját. Pol'lák Ganz Bélát és feleségét, valamint Stern Herman Hadejánt felmentette a vád és következményei alól.

Oláslél évre ítélték a sikkasztó pmia- fiszliiselőt

KOLOZSVÁR, február 12. A büntető; íörvényázék Csepregby dr. tanácseilnök eluöklésével tegnap ítélkezett Adax'árt I (Adaunk) János 27 éves postai forgalmi gyakornok felett. Az ügyészség hivatali sikkasztás eiméu emelt vádat Adavári ellen, A vádlott 1939 augusztusában került a békéscsabai postához, ahonnan két hónap előtt Kolozsvárra helyezték. iií 1942 január 1-e óta, mint forgalmi gya- körnek működött az u. n. leadási osztálynál, ahol január 3‘ika cs 13-ika között 5111 fiengő 48 fülért elsikkasztott az utánvétel es csomagok utján begyük pénzből. Az összegből mintegy 1000 pen gőt eldorbézolt, a fennmaradó összeg nagy részét pedig elkártyázta.

Adavári a törvényszék előtt töredelmesen be smerte bűnét. Elmondta, hogy először az „Otthon“-kávéházban ültek te kártyázni, makaót játszottak, mikor azonban a tulajdonos észrevette, hogy a ka 6zinójátékra kért kártyát szerencsejáték ra használják, elküldte őket és ezután két nőnek a lakásán folytatták a játékot. Vádlott társai szintén beismerték a tiltott szerencsejátékról szóló vádat, azon ban kijelentették, hogy az Adaváritó- nyert pénzt azóta nagyrészt mar visszafizették, a fennmaradó összeget pedig megállapodás szerinti részletekben fLestik a postának.

A törvényszék a perbeszédek elhangzása után egyrendbeli folytatólagosan elkövetett hivatali sikkasztás bűntettében bűnösnek mondotta ki Adavári Jánost s ezért egyévi es hathónapi börtönre, valamint ötévi hivatal és politikai jogvesztésre Ítélte. A postát kártérítési ige nyével polgári biróság elé utasította. Az. ítélet ellen az ügyész felébbezést, a védő semmiségi panaszt jelenteit he. Sm lövics Ödönt és Herman Andrást egy-egv rendbeli szerencsejáték ulián elkövetett kihágás cimén 40—40 pengő, Csorna Endrei és Jámbor Jánost pedig egy-egy rendbeli, folytatólagosan, tiltott szerencsejáték útját elkövetett kihágás cimén 60—60 pengő pénzbüntetésre ítélte a törvényszék.

Hagy p&mpával búcsúztatták a kötelességteljesités közben mea» halt próbarsadert

BUDAPEST, február 12. (MOT.) Az emlékezetes rákospalotai csáládi drámánál kotelességteljesités közben meghalt Takács VII. József ra. kir. próbarendőr hu csuztatása ünnepélyes gyás-zpompáva' folyt le a Mosonyi-utcai rendőrfőparapcf nokság udvarán. A gyászszertartást Br; s is tanügyi főtanácsos, cisztercita giisná ziumi főigazgató végezte fényes segédlet tel. Az egyház: szertartás után dr. TöriÁ János főparancsnok lépett a koporsóhoz, hogy meleg búcsút vegyen a rendőrség hősi halottjától, Dr. Toincsányi Kálmán államtitkár, Ruszkiczay-Riidiger Imre al tábornagy és Csipkés Ernő ezredes dr Éliássy Sándor főkapitánnyal a gyászoló családhoz ment. hogy a belügyminiszter illetve a honvédség nevében részvétét fe jezze ki. A temetésen az elhunyt kői rendőrnek csak apja jeJient meg, mer? édesanyja, amikor h rét vette fia halálának, fájdalmában összeesett es azóta be tpgen fekszik. A bős rendőr holttestéi' Iklódbördöcére szállítják és ott helye*ifc örök nyugalomra..