Ellenzék, 1942. február (63. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-21 / 42. szám

Ä i, £ t A Z Á* A / 9 <inoruut t — 8. Az aggteleki cseppkőbarlang első kutatójának emlékezete Búró iNYARY PAI. Irt*; Ha-.mk c*(w' 11. Ji-,. iu -.yobh !>'u;i«*s/cU bii'--. ki-t-rri- Lvt>cr,tt lenül j agg.elek. <- o*ppköh<tr • ■'tíjí. / ; ti n-njkn'id huh 1I1111..S kiterjedésű ‘•»fi /a;;» > . l.utóréibon p 11/ 1/ •' . /..• .r /. r rie.-i­■ 'ük naKvmt:rrtţi /./út/.,fés ■ , -f - hiszi 11 *1/. n i .>#«• utműi'barlang «<1 ■ voM> hunéin .k'i'i'J:, taniasz* iku* key'- •• • it << i rel én 1v \k 1 mái cgv sirer járt ctlwn a csodálatos 1 uliki...ili \ tuial',.u, bi/.ouvára iniíén in. ;;c>uii;.ltj . Aeh- r;>u é- Siw-i r tekocAah kriílalvti'.'fa vizét ? a kiVönbö/ó I cuta-/1 >ku- kcp/ödó'rk g-vdug, pazar iá to- --tail. Ki .ac. emlékeznék például M6w' 1 I* • arára, a líeucvcr U.'ilutigra, 0 <<yvrrxiof Jc üst -fartő S/,iL Muria-szoborr.i, a pi.> i to* fuuyfa.' a tizenhárom vértan 11 »stopára, a fXtrKaUSriumi'a. '.így a pai'ióirvoma'.’' Kew.-ioUbru tudják .anbaw. hu£\ e a bar• li' jdún. a történőit nu lii i i,; időkben te­metkezési helyül ymt. E>; al'spitotu meg ■ísúittben báró iSyáry Jeuó a neve» régét*», •ki midőn a Moyy 1/ Tört ént*! mi Társulai 876-bau Gömör vármegyét váhezto'tts bn- ■• árliftai színhely óul mint a bizottság el nőké, munkatársiéival a barlaugbitu tudomá­nyos ásatásokat véglett. Báló ISyáry Jenő 1836 február 29-éu szü­letett a hoiltvárm gyei Bagonyán, mint báró \yóry Antal koronaöl, v. b. I h. elnöklő hétszemélyuok, -db. és Kubi/vyi Tó/efa haló- .ük gyermeke. Mar egészén kora ifjúságában, iúgi cs bölcsészeti tanulmányainál, befejező>e rtán . régészettel foglalkozott ü czive sebben ' ebben nein kisebb nagyság, miül anyai nagybátyja: Kubinyi Ferenc, a világhírű rr íés? é- kutató volt a tanítómestere. \ ■ ■■ I •: | üv::2ivés(-bben pilioyi birtokán gazdálkodott. ; V íőrcfcdibáaiiak' 1861 óta vo.it tegja. mejd | később jegyzője év házuagyi. 1867 ben, ti her j 1 miúztu alkalmául itrany-sarkanfyus vitézzé? ) ‘ rartai: ér tagja voll a koronát’ átvivő orozá -j gos küldöttségnek is. Mint lelkes hurafi, Syáry Jenő voit az. aki TUety Kálmánnal. <2 nagy kuruc tudóstul egy Hír Koiisiudinâpolv ón utazott, hogy &lt Abdul szultánnal lárgytdéaokat folytasson 11. Rákóczi I ere ne kamrainak hazaszálh tcsórói. Kiváló tudomány oá érdemeién oáró Kyáry .lenőt számos uiaga» bei- tv? kö'fjldi reud*ei tel liintctlék ki s több tudományos intézet, mint a Megyei/ Tudományos iloiJcrnia, Mo­zsár Történelmi Târgului. Felső magyarorszá­gi Muzcumegyeiület' Uvké*megyei Régészen •s Művelődéstörténeti Társulat, Tiszafüredi fíégészet! Társulat Giimörrr.cgyei á füzet ura egyesület stb. tagjává az Ország.-.,s Régészeti Embertani Tói saság pedig t. elnökévé vá­lasztott. L Báró Kyúry Jenő uógi ádváriu« gyei biiáo- kán, az, őskori leletelvlien oly r*-ndki\ül ga.-' uug Pi-ínyben, majd Römer Flori.-, társaságá­ban Számún. Domtuiyihon és FetSőmagyteroi- szág löbó más helyén, igen becses értékű ős­kori temetőket, tárt fel. Ez- krő! az érdeke» es értékes kutatásainak eredményéről iegin- k.'tkb a t^ásadok" -bau, 3?. Archeológiái k* tesilő *hen és a párési ,,tCűinpte Rendue1' hasábjain számol be rés/HeivseD, Érléke? cik­kein és tanulmányain kivid iöi-b nagyobb munkái irt, ajnelyék közül te gittre sébh a dagyar 7 udományos Akadémia kiadásúban '881-ben megjelent ..Az Aggteleki barlang, ■ntUl őskori temető" i-imü hatalmas, illusz­trált müve. Megírta azonkívül Magyarorszá? ţesiyeintermelésének a történetéi 1». Az aggte'eki • barlang felkutatására egyéb­ként, amely 1876 augusztusában kezdődött, három bizctlság alakult. Két történelmi é* vgy régészeti. Ez utóbbinak a vezetője báró iSyáty Jenő volt, míg segítőtársai Thaflcczy ÍAsjos és Töttösy Béla voltok ,{ nagy értfelr ■ ődésse.] lésért ásatások három teljes napon cl tartottc.k. A rendelkezésre álló munkáévá hatvan munkásbói á lt ? ehhez képeit a munkások három csoportra osztva, minden egyes csoport busz munkást számlált. Az első kirándu'ús alkalmával báró Nvá~ ray Jenő emberi koponyákat és csontokat. különféle Im11urnört iiycl.-V br uit, árpát, kölest, bükkönyt, borsót, bitesét -*th. vala- mifi't vyommMradvanytdítu fe<ie-.?tt fel. A/, u'.lati i áigliól kutya, kfte-ket disznó, juh, uy* í. ö. szarvas tb. »sontuiaradvi’iivuira bukkant A második kirándul...- pattogtatott kovakő* vekből ké v.ult kólái v.y akut, c-isz-olt kőedi • 11 vv kei. agy agholmii.' t, i-dényf iileket stb. bo/ott uapvi'ágru, min n harrr.ostik kirándu­láskor újabb csonimuj utvxtnyokút és kabin féle primitív szerszámokul usaiult ki. nme. • y eh mind fényesen bizonyítottál., hogy a kari n v őskori temető vrdl. Báró .Vyá/\ Jenő uz. aggíeb ki luarUcgban leltárt őskori temetőről irt müvét mv;:iVh- nr.se után t*küldte a: ükkor már Olaszország i<endégszeretetét élvező Kossuth Lojoatuik iv. akit a \váry x^ofádbo/ beirtó L’^pcio­1a iok fűztek. Kosénth Lrjos, a/ agg tuiini remete. u«a* ’lányában nagy érdeklődéssel olruvlii át a könyvet r • iiuuk beható tenuJ£n*u\<r/á»a Li>/- lw.u állandóan gondol jivp)jrt*tekot i--. ké-^itelt magának. í jegyzetek felhasználásáéul aztán ..Tanulmányok hátú Nyáry Jenő- Az ti--gíe- ! b i.i barimig, mini őskori temető rimii rnnr, - 1 l.úja felett1- névvel reirdkii ül érdele?* ériek* ~ I zést is irt, amely 0*’ * • Kcsouthot teljci-ea ! uj luegrilágitáfbau, mint régészt uiutuijn be. ,,Szakértő ugyan nej., vagyai: teljességgel I — irta e tanu'rnáuyábau Kossuth Lajos — (.’<•. mint amolyan igénytelen mükcdvdőntk o földtan - . tde kapcsolatban i'úhuönliött u szer. re* élet fejlődésének nyomai kedvenc toruiEn 1- nyaint közé tartoznak s Méggt ismerőin az eddigi kutatások eredményeit, misztriul be. láthassam, hogy báré íSváry cggteleki úsa'a' sai. ci hittek régészeti értékét iutelesitö tnej­icienulr/ r jorJtfo l pond, n m' g/ndórozásuk tud minden , hiúit kifejlett •iyyrtem • „ h. dotnány kirnnitlununak meyfrl-db bi-á <.i\ ukoldulu <Vwtyiru l>Cc*e: irnyagadclck/)t nyújtanak az nscmlurrtcn és néprajz, tvdurnú nyihoz. hogy u: neme sal: mint complement év fis bizonyitél: fuy!ul helyet az eddig ismert Ildiitől, mellett, h írnom ni üjohj.i.-t is ' z olgák un » tudomány számára, még p- dig oiyattn l.ef i*, melyek egy.így ef-koriy, ál ltd ár oh tífu aduit nézet ujbé/l áteiznitérlá*tnkiin bb-e, pun túl znlgitlhcmcd,. Ekkor indult ui Kossuth Lajos <■ hmu. Yy<lr% l-nö közi a ffütü leveh'zé-'. amely 188'd től égésén 13!'6ig tartóit, tíétró Syáry Jenő 18fí'J’b<m személy -<'n i; f-lkerestv tu rial r'tri et ezé gében Kossuth L’:}n»t a ez td ha­lain mai tok egy dedikált fé-nykí'ptt ktzpuit, aiut-’f azóta i.M féltve őrzött Ki«n-ţei közé 'Jr Icr/.ik U i-va'udnuk A két fér fiunok tudom.- n-<an ót szövődött őszinte hasiP • igát h nb’W egyébként Kossuth ~K. E-" mono gr tan Of k.í it^polurra /*, qmdr*t lBtíO'f/Ú* il^h Ignác óUui Nyáry Jenőnek hoSrru, érdek- < levél kÍgéretében. ..Egész iivegkészfetemben egyetlen egy igen közönséges [a>háj van — irta n .. dogyar »za- Itad'.á'y atyja-' e levelében - me—rre nevem kezdőbetűit na vé-'t-ék. Mihez i- csal: okként juh.ltom, hu yy bevetőd tern run egy műhely­be. eltol oc eíektiizitásTUék mindenféle vét*- ékre okiamat ás út mutogattuk, oeitury ad vessék nememre, hogy in-gyen nézem, feJka. . tam x‘gy közönségei pólóival s nevem kezdő betűit bflevésettem. Azóta (-bbol szoktam reg­gelenként inni tejes kávémat, minthogy hó­bortjaim közé tartozik , hagy őzt csészéből in­ni nem szeretemé' Báró .Yyáry Jenő, az. aggtelek: Laiiang első tudománya* kutatója l^l j, juliu< 29*én liait met. \f, őskori temető fcírárásávíd oly je ük- tó-én gazdagította n magyar régeszc-tet, bte/y szü-etésv év fordulóján megérdemli, hu szeré­nyen is. de megemlékezünk föle. Erdély fejedelm kora Kíspéi lAiiló (Stádium kiadág}-. iţi)* Istm hogy szerény munkámmal el­érjem kdiizof£ < élűmül: nemcsak tanulni, hi­nein egyben okulni isi“ Ezt írja „Erdély fej * delhni kort“ című köuyvénejt beve-zclé-rb'u záradékul Kispál l.ászlú és ha a könyv eJo!* vasasa után elmerengünk a letűnt erdélyi vi­lág emlékein, úgy érezzük. bog:y tökéletesen kiérte a kitűzött téljá:>. Okulni tnduaa azok" hél az uj. érdekes é# megkaspő öe?in'eléggel leltári adatokból, amelyekkni1 Ksspál László ' felvázollu előttünk a/ önálló erdélyi fejedr- j 'etnség korszakát. Maga a szerző Erdély egyik legrégibb s/ékí-ly családjának l-'ssaármaroltja. Családi irattárában gazdag -iuyag aLíolt ren­delkezésre éa így alkalma va’t olyxui adatokat megiÁfnertetoi. amelyek eddig nem 1:erűitek j nyi vánosság elé. Kk>p^1 Lá*zló már urvm lia- tté crrnbei Tapasztalatokban és ismeretek! m bővesLkedoU az élete. Mint köíítiszl*i-elő ée mini magánember érdeklődésének középpont­ját mindig az erdélyi mult képezte. Évtizede­ken keresztül kutatott svKoi szorgalommal uj és uj adatok után. Lanti a uagy munkáljak eredménye most megjelent könyve, anaí-ly a legnagyobb réswleíeeséggel lárgvídjíi a/ erdé­lyi fejedelemség eseményeit. \ issza kfpacdoaunk a könyv olvasása kív?- Ik;« -it. erdélyi múltba. A fejedelem-ég kor* •szaka egészén különleges poliliLát követelt sznke!>b Lazánktól. Erdély önállósága am az időszakra caifc, amikor egyfelől a török, iná£- l'elől az ausztriai ház beolvasztó törekvéseivel keUe-tt számolni. Ebben az időben viharzott a vallásháborúk és a felekezeti tiireliueílonséd­nek kora is. Mindezeket tekintetbe kellett venni az erdélyi politikusoknak, ha országuk önállóságát és a szabad válas&táa jogát bizhe sita ni akarták Vallási téren Erdély mindig példát mutatott. Az első fejed'.lemnek János Zsigtuondnak idejében hozták meg azt 2 vi iágtörtiéneimi jelentőségű határozatot, amely a vallások szabad gyakorlatát biztosítja A későbbi lejedélmek közül többen megkísérel­ték a protestáns vallások szabadságának meg­Iejedeb.'Un• •; Kúra U|ji»T)ir u n >1 biv*i / il/ik r 1 UifM'U rg\f Ji /I «- • II jf 1 • löd-’-, müiiLbrii furdtilópontol í' ü-rjt Ki pil I < nninkájáoali riy.'ytii ol. a' I < /.öuh>-; . •!<ur tíw tóin 1 w l>\. Komoly í* a'.; jer* taou'i/ uvok után kí>/üU -l i kony lir/\í .' m -ué hatjuk, húg '*yj «• 1 ■/ élei l.utiil.cn/ia1 menyeképpen h/.ii!;'V:t. Stádium r !.•-!>* •ea ciclek<dctt, umikur kiadta é* a.M.a’mal adott \iv/.iuk Löz\óleméuyéu' !. arra boa a h jed'.'ciiif é^ kor'/al. át ni mc««i .c'i' . •b i.i m»-ri:injerh<~- e A l.ö.uy> , imul olvHMiiány. minden m- /s:n niil’ i rl-jríL érdeke, fii z n ujudri',tíjunl-.bau él a vagy. b< g> un né' . .apoulfbaa é ji/!)i»a:i uiegisuií rhe’Wth ha/áak lÖi'iénelét. Kis;j;*i I.áazló könyv., a kor-zeni idé/i Lek ke1 együk lehetővé teszi Lu^y Erdély lej. d-.imi korának legapróbb t lAzivti.ib. b btekinti^-* lönir. Kösaöue* e, t-li.sineiéA. ifi-ii cjii- u v/x.-izo1. at: o. gy ojunkájávai baizaos •/.»jlgála’.ot tett « lÖCénvílmi inüve’ödévo; L. Okuljunk a .-.örr < iMimiojbíd, igy tkezziinl. léirehozat a maradék- ialan magyar < gységtit, osuolynvl. erejével u világpolitika .’egnehí.'/! Bh b; ivzeüben i-. no-y őrizhetjük níHiíeti ontud> tnnkai te fugge.* 1 eosógülalaeL (1 j.J 148. számú feladvány. yzöghy József, Budapest Müncheni Mikkolluipiása, íl. díj jij ir bálág jt. Az o rszi.£ közvéleméíiye azonban útiadig ísllfiiállolt é- ezek u kKérl evezések c-«k iduí«íe.Wrii juthattak dia*lira. Az erdélyi fejedelemség a magr-Hrország» protestau Ib­iim mali i-» védőbástyája voit ßat-s/.ay István Heiklen Gábor, majd később l. RákCc'r György olyan hatalomra é* tekintélyre tettek szert, iioşy az anyaországi részek*?» is mej tudták védeni a rnllá-i Uireiruesség elvei:. bauck a hárjm. íejedelcmntík uralkodása az málló Lrdély dic--Ő6..gée--L tetőpontját je­lenti. I. KóLóí/i György halála alkalmi föl \ iiügvis/.oay latban i- számoltak Erdély erfjé- vei. Ekkor fejeződött Ire Erdély traajtora' v- Kispál Lászlóiul együtt Leferőséggé1 kér­dezzük: vájjon tói törtét«* volna akkor, ha 11. Háhöczi György nagy rátörő tervei helyett előd»;; megfontolt és bölcs politikájút követve, tovább foiytatja a befső megerő-iíe? munká­ját' Túlin az egész magyar történelemre nézve fordulatot jelent, ba elmarad a szeren esetlen lengyelországi hadjárat, am»lynek epi- opusaként a nemzeti szint" java a krimi talá­rok fogságába keríüi és nem robban lei a tö­rökkel való nsilt ö-ssweiitközés, amelynek ereiV I menyeképpen véglegesen leromlott országré- I rfzőnk katonai é*> an\ .-ţi ereje. Ezek a szeren- j * .vétlen ti! végződött kísérletek végül is II Rá* : I.óc/.i György életébe kerülte»:, un uáána kö' vetkező időkben pedig belső ellrotélék é- az egy ni erősödő idegen befolyás felidézték 3 hanyatlás korát. Nagyon sokan foglalkoztak már az önálló erdélyi fejedelemséggel. Számtalan forrás­munka álü' ma' is rendelkezésünkre azokból az időkből amelyek az erdélyi fejedelemség ese­ményeit örökítették meg fvispál László köny­vében eltér a hagy ományos förténelemkulató módszerektől Lehetőleg ma támaszkodik az előző történetírók munkáira. Adatainak íeg- nagyobb részét eredeti forrásokból meríti: „A török-magyörkori törtéueicm emlékek ok' mánylárából", a gróf Miké Imre által kiadóit ..Erdélyi történelmi adatokból”, a székely ok' levéltárból, az egykorú krónikások írásaiból és saját családi irattárából Néni akarj»» megszépíteni az egykori ese­ményeket. Ismerteti a belső bircokat. ellen' léteket és a hatalomért folytatott versengése­ket is. Ezzel az őszinteséggel azonban mío* (tennél jobban eléri, hogy könyvéből okulni tudunk. Lépten-nvomon rádöbbenünk arry bogy Erdély akkor volt a legerősebb, amikor önállósága mellett ss ország belső egységét b buiosbani Unita. Ala mindennél időszerűbb £ étáin t korok eseményeivel foglalkozni. iCid-r nős érdeklődésre tarthat számot az erdélyi Angóratenvész téíji Gombatermesztés! Iveeske temvész-lés! Seile? Ernp: A selyemszőrü augoranyul tenyésztése — —* — • — -— *, -• A se’yéraszőrii o«ig»-.ranyuí gyapjújának feldolgozása, festése, erlé­v .. Mit kel! tudni egy angoraccnvésztőnek? — —• —• —— riogyan kéazitsiik el magunk az angoraketreceinket a bozzávaió Amibőd Én is. Te is. Ő is, de még a szomszéd is megélhet —­Schneider Sándor: Törzskönyv a .házinyuitesvésztők részére —- — — — — j Seiler Ernő: A gombstenyészté: és gyűjtés gy<ikorí»ij módja —- —» —— — , A tejelő kecske tenyésztése és hasznosítása a gyakorlatban - —­A csigák tenyésztése, gyűjtése és hizlalása —- — — —- — Árpiból ha/ú'ikban mindenki loTto-an megélhet Kaphatók 32 , , . w 3.50 P. 3.50 *. 3.50 .. 0.50 2 80 2 50 2.30 I \ Mait 2 lépésben. \ ilágoS: Kdl. Ye2, Bh3, Fc“ Efv4, fő. gyn a2, bő, ţi, a5 (11 drb.). Sötét: Kd4, Hgl. gy.: ad bo. d2. ?3. gó. L>4 (9 drb.K A j»inuúi iOée közölt .1+3 >z. feladván) (Lkat) megfe jtése: 1. Vg;—iS, K ' =Ö 2 Ycő-j alb. A.J 1. .. . K.e4, 2. Íve6 all*. D j k. Kgó. 2. Vi> r gib. C.J 1 . .. Kg4. 2. Y"h6 stb. Játszották a quiime-s-i iArgyntins> verse­nyen. 1941 augTi"ztuTáfc«n­Világos: Sötét; Feigins. Czernia!:. (Sz!á\ véddmü vízéresekj 1. dé. do, 2. ei có. 3. Hf3, 11 fú. 4. e3, ef, 5. fl<%3, Fb4. tj. f dl, Ö—0. 0—<3, HL—d. fi. u3. FXc3. 9. bXc3. BeS. (Az állások kir rü(belül egyforma értékűek. A köveíkeeö gya­logosén? azonban sötétnek kedvező a megóvó' , €-’• vonsl miatt.) 10 e-vd5. eXd. 11. c í- HfS. 12. cXdö. eXd. 13. Bbl, íig<3. U ab időd*. 15. Ybhi, b6 16. Fbo: Bee. 17. Hd2 ('i (A huszár edtávolodás3 a királyszárnytól víg zetes hiba, melyet -ötét gyorsan és erélyeseu kihasznál. A tett lépés helyett pl. Fa3 még jól tartotta volna a-z állást) 1T . . . Hh-tí 13. IíXe4, dXe4, 19. Khl, Ygö. (Világos most tnár tehetetlen a sötét támadás ellenb fid- Bgl, Bh6. 21 h3. Hf3! és »iiágos fok dia. ráért a huszár rögtöni matt miatt uetn üthet;:, viszont a bástya eliépésére FXh.O is mattra vezet. Könyvelők! Vállalatok! Nagyon fontos! Dr. Erdélyi Sándor. Újkori keresked3lisi és ipart könyvvitel Méfüeg és erdmény. kölíségszámadás, kalkulá­ció, üzemieszámolás, könyvviteli organizáció, revíziót an. társulati odózás (ér fékkü lönboze* t tartalék) üzemgazdasági statisztika és budget. Terjedelmesen bővített, újjáalakított kiadás. Függelék: A2 egyszerű könyvvitel. A nasrvaleku. kb 400 aldaia* kötet árs 14 pengő. Kapható az ELLENZÉK KÖNYYFS BOLTJÁBAN Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidékre utánvéttel is azonnal száSlitjuk, Kolozsvár. Mátyás ki rálydőr 9. Vidékre utáni éttel ír., azonnal szállítjuk. Moh Háiyas Fia 1864-hen alapiloiit fcésmrtrves és síakláts7erés7 üzlete Kolozsvár, Koßscth Lajos-utea 1. szám. Az üzlet régi jó hírneve biztosíték zrra, hogy nagy felbecsül; vevői meg­elégedéséi leik; isme.- eies kiszolgálással ezután is kiérdemli.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents