Ellenzék, 1942. január (63. évfolyam, 1-25. szám)
1942-01-07 / 4. szám
Siarsfisiláséü ás feisáőíjifaíaír Sgíoísy ?, ii/taî-aics 58», f. e»î3îar. Tateien: 11—39. feWüta: £ií6le)B-atC8 8. szína, Taíeías sí.: 29—23 mapliomBUftTHft X í a ü ó! 0 1 a j ti a fi 0 s: P S L l 8 í H’ r ‘isiaznáf. Elfiilzetâsl áraki?2¥2r»’5 2.M usíígífrffK 8, íéléYfB 18, egcM évn? v?P355é, WBHfT>J«fntrrTrr wan-riPy” ■■e»íisMH**BB«s®a®a*®, Ribbenírop ném elbír odaírni kiiiügy- m'niszter küszöbön á! ló többnapos ma- gyarországi látogatása újabb láncszeme annak a történelmi folyamatnak, amely egyre szorosabban állította egymás mellé Németországot és Magyarországot. A látogatás m egpecs ételése a száza- dók mélyéből fakadó barátságnak és a világ felé újabb bizonyítéka annak a íjü bajtársi ^ viszonynak, amelyben a két nemzet él. A látogatás programjának részleteit & pillanatban még nem ismerjük, azonban a látogatás ténye, történelmi súlyú napjainkban magúban véve 's nagyhorderejű. ;,.\ern felesleges talán, ha ez alkalommal rövid pillantást vetünk a magyar- nemet viszony alakulására az idők során és azokra a feladatokra, amelyek az nj Európában Németországra és Ála- gyarországra várnak. A történelem színpadán népek bukkannak fel és tűnnek el, országok épül* nek és semmisülnék meg, határok változnak, eszmék születnek és ütköznek össze más eszmékkel, nemzedékek váltják egymást. Az emberiség éleiének örökös és ritmikus változása az, amit tö rténélemnek nevezünk és amelynek titkait kimutatjuk. História est mater omnia scientiarum, a történelem a tudományok anyja. Benne és általa kék r ess ük korunk problémáinak megoldását és eszközeivel kutat ytk a; kifürkészhetetlen jövendőt. Törvényeket és tör- vén3rszerüségekeí keresünk cs állapi- inuk meg. Felhasználásukkal űzzük a politikát. A tudósok megállapították, hegy az emberiség sorsának alakulását talán lege fősorba n az általa lakott tá j, vagy hogy modern műszóval éljünk, arz általa beti ltott élettér határozza meg. A mask döntő elhatározása tényező az egyes népek lelki tulajdonsága. Magyarországra alkalmazva ezeket a törvényeiét, a térképre vetett első pillantásra megállapíthatjuk, hogy a Kárpátok medence je geografiaifag. gazdaságilag és poüí'kailag szinte páratlanod egységes és bonthatatlan táj. r' ^ -------_ .. «-"» T-aţa/'V.* <i v. < -r :"* *'*•-« * r'*J λ <v ’v '*’*‘*,r 'S?*. '4"t ** • **«< ~ ’ w vw v -***-*' «4 ^ r,. • ...........-<•-*. Ezen a tájon azonban csak és egyedül a magyarság volt Jcépes államot, birodalmat épbe ni és azt j történelmi időkön át megtartani. Két» j j ségtelen, hogy a magyarság belső lelki I sajátosságai azok, amelyek az ország- építő munkára képessé tették egy olyan területen, amely m'ntlen időkben a leg- ! ellentétesebb hatalmi, szellemi, gazda- | sági és népi áramlatok meíiszőpontjá- j ban állva, egyetlen más népet sem tu- | dóit tartósan urává tenni. Geográfiai adottság és lelki alkalmasság tehát az a kiét tétel, amelyre síké- j rillt felépítem a szent is tváni irodai- | mat és amellyel minden viszontagságok J ellenére sikerült fenntartani Magyar or- j szó got. Ez a két tétel az. amely jövőn- | kel is megszabja és bizonyossá teszi, | I ,M»gyarország történeknének kezdetéi! már a legszorosabb viszonyba lépett a németekkel. A kalandozások kora I távolról sem tekinthető ötletszerű rab- I lábadjár átok korának, amelyet egyes vehetők viseltek volna Eurőpasz-erte. j Az ''degerebe történő állandó becsapások i szoros érintkezésbe vezettek a magyar- ; ság és a többi erópai népek között. Eb- | : ben a korban* kai oral-lag megfélemlítve • Európát, mód adódott a békés belső ; I fejlődésre és ugyanakkor kalandjaikró* ; hazatérő pogány őseinek már magukkal 1 hozták az európaiság csiráit. Magától j j értetődik, hogy a legszorosabb érintkezés ezen a vonalon is a szomszédos né- ; metséggel volt és ivem véletlen, hogy J első szent királyunk Németországból i választolt magának életpárt, Bajor Gi- [ I zella személyében. Az árpádházi kirá- í iyok idején állandó volt a legszorosabb I családi és fegyvertársi viszony ápolása | a magyar birodalom és Németország ’ között. A néniét művelődés állandó kút- j ; forrása volt történelmünk egész ideje ! alatt a magyar művelődésnek, azonban j a magyarság mindig csak a lényeget és az alapvetőt vette át és a maga arcára formálta a nyugatról származó művelő- 1 dési elemeket. j & Az első Habsburg-házból származó uralkodó megválasztása után a magyarság és s. németség között még. szorosabbá vált a viszony. A Habsöurg-ház politikája, amely nem számolt a magyar szellem erejével és szabadságszerdeiévé!, állandó közjogi harcot idézett elő Magyarország és Becs között, amely többí/ben fegyveres összeütközéssé fokozódott a magyar nemzet és a Habs- burg ház között. A magyarság azonban ezekben a szomorú időkben Ts a legnagyobb megbecsülésben részesítette a német szellemet és mély rokonszcnvvel 1 viseltetett a hafosburgi birodalmon kívüli német államok, közöttük a/ utóbbi1 századok során különösen Poroszország iránt. Amikor a nagy német egységesítő mozgalom első kezdeményezései történtek,^ Magyarország a legnagyobb ér- I deiklődéssel figyelte a Rajna és a Visztula közti eseményeket. Blücher seregében számos magyar, közöttük a leg- j I hiveibb, gróf Széchenyi István is szol- j ! galt, íróink ebben az időben fordítják ! Iájzas buzgalommal a német gondoSko» < dók és írók müvö't. Körner ekkor ária meg Zrínyi .Miklósról halhatatlan drámáját. A porosz—osztrák háború az, amely Kőnigraetzcel meghozta Magyarország számára az abszolutizmus keserves időszakának befejezését és a kiegyezés íe/hfetőségét. * j Ilyen történelmi előzmények után in» 1 düh meg az a német—magyar közös J politika, amelynek alapjait Bismarck | vetette meg Andrássy Gyulával. Az ő i j pulit kai elképzelésükbe ti már oviit és ! döntő szerepet játszik a fentebb emlő ‘ tett két alapvető tényező': Magyaror szag geográfiai egysége és a magyar nemzet lelki sajátossága. A kettős monarchiában Magyarország egyre nagyobb szerephez jut az európai pol it 1- kában és mindinkább párhuzamosan halad az első német birodalom célkitűzéseivel. A bismarcki pol tika egyik pillére volt: az erős Magyarország és ez a pillér ma,is változatlanul és töretlenül áll. Az 1914—18-as világháború közös hősi küzdelme' pecsételte meg végleg és vérrel a magyar—német baráí* ságot. A háború utáni összeomlás sors- közösségében a megcsonkított, de független Magyarország legelsőnek indít küzdelmet a páriskörnyéki békeparan- csok ellen és igen nagy kockázatok vállalása mellett elsőnek áll a romjá ból lassan megelevenedő néniét -birodalom mellé. i Amikor 1933-ban Németországban a nemzeti szocializmus jutott uralomra, Magyarország volt az első, amely szorosan és száz száza lékig a világ többsége által akkor bukásra 'télt és kojno- ivan nem vett birodalom, mellé állt. Az akkori miniszterelnök, néhai jákfai v: té.z Gömbös Gyula volt az első európa* államférfi, aici kapcsolatokat keresett és talált a harmadik birodalommal. Ma gyarorszíig annál könnyebben tehetett, eleget emiek a történelmi szükségességnek, mert a magyar megújulás esz- méjéíiiek Szegeden kibontott zászlajára ugyanazok a szavak és ugyanazok az elvek íródtak fel, m-nt amelyeket a harmadik" birodalom követ. Ausztria csatlakozása után Magyar- ország volt az első állam Itália mellett, amely a csatlakozást elismerte- És ez = vei nemcsak e-gy diplomáciai udvariasságnak tett eleget, hanem elismerte a nagy német gondolat megvalósításának történelmi igazoltságát és szükségét. Anélkül, hogy a magyar kormányzat egyetlen pillanatra 's feladta volna a szabad kéz elvét és n független elhatározás jogát, Berlin és Budapest között egyre szorosabbá, barátibbá és egységesebbé lelt a politikai vonalvezetés, ugy= hogy ebben az időben méltán beszélhetünk Berl’n—Róma—Budapest háromszögről, mint olyan politikai képletről, amely a legteljesebb egységben, mindegyik a maga helyzete által megszabott tájakon, miud’nkább átveszi Európa irányító szerepét. ■* A háború kitörését megelőző időszakban Magyarország már szilcíasziiárdan áll a harmad'k birodalom mellett és a: barát cs bajtárs hűségével minden tőle telhető erővel támogatja a német felépítésre és a páriskörnyéki békék kiké, • szöböléisére irányuló törekvéseket. Fegyveres segítségnyújtásra készen árit. Magyarország a csehszlovák közi árvaság felszámolásakor Németország oldalán. Az egyenes és- nr'ndeiii körülmények között megbízható magyar magatartás 1938 őszén meghozza első gyümölcseit, a bécsi döntés során, kormányzónk és kormányunk most hozzánk érkező magas vendége, Joachim von Rib bentrop birodalmi kiiliigym'tiiszter az. aki Ciano gróf olasz külügyminiszterre! együtt hozza meg az első bécsi döntést, amely széttörte Tr’anon bilincseit cs a Felvidék jelentős részéit juttatia vissza rz országhoz. Ugyancsak a megértő nemei magatartásnak köszönhető, hogy a következő év tavaszán a magvsr hon- védiség az idegen elemek; által ycszéJ lyezteteít RuténTöIdeí villámcsapéissze rticn rnegszállhaí tá. A háború kitörésekor .Magyarország rendületlenül állott a birodalom mellett cs in nden rendel - I kezesére álló erővel támogatta nagy 1 barátját gigantikus, küzdelmében. A : második bécsi döntés újabb féireismer- I hetetlen jele volt annak a megbecsülés \ uek és barátságnak, amelyben a német í birodalom Magyarországot részesíti és 1 amely döntésnek bírái ismét Ribhen- í trop és Ciano gróf voltak. Megingat I hatatlan pol likas magatartásával, belső j rendjének és termelőképességének biz- ( tositásával Magyarország mindvégig j értékes szolgálatokat telt a birodalom i nak és amikor a jugoszláv probléma * fegyveres megoldására került sor, a. magyar honvédség liaLiozás nélkül sie tett a r.émet véderő támogatására, v !sz I szacsatolva a Szent Koronához a cl élv í ; déki részeket. A következő évben pe- I dig, amikor Európa Iegszörnyübb ellen- Î sége, a bolsevizmus ellen indult harcra ! a birodalom, Magyarország az egyeiler. í állam, amely m nden területi \ag}- J anyagi igény nélkül vette ki részét Eu rópa keresztes hadjáratában. A három hatalmi egyezményhez és a komintero elleni pakíitmhoz .aló elsöhelj'eni csat lakkozásunk m’nd további jele annak a Î törhetetlen bizalomnak és barátságnál. amellyel Magyarország hatalmas sző j vetségesei és barátai iránt viseltetik és arcnak: az őszinte bizalomnak és megbe- csirlésnek, amelynek náluk örv end. * î A történelem fejlődése során igy aíaÍ ? kult tehát a j>olitika! viszony Magyar- ország és Németország közölt. Német- j ország, amfrly óriási méretekben fejezi most be Bismarck megkezdett müvét, a legteljesebb mértékben tisztában vau azokkal a törvényekkel, amelyek Ma j gyarország létét megszabják és ame j lyek elhivatottságot jelentenek a magyarság számára a Kárpátok medence- I lében. Németország egyetlen esetije n ! sem tett kísérletet arra. hogy ideologii j ját és annak pol tikai képleteit Magyar országra „exportálja*', hanem az első pillanattól fogva barátot és' fegyver társat keresett és talált a független és szabad Magyarországon. * Európa ujjárendezése máris óriási méretekben folyik és égy re közelebb io í az idő. amikor ez a rendezés végleges I formákba önt! a íreguiuló Európát. .Ma j gyarországnak az ujjárendezésben ép- I pen úgy, mint az ujjárendezett Európa ban, különleges* szerep és különleges feladat jut. Ezt a szerepet és fcladatoi ! bétefeni csak akkor tudja, ha szabadon ' rendelkezik azokkal az anyagi és szel i lemi erőkkel, amelyek tulajdonai és tu I lajdonságui. A m nden ingadozástól ; mentes magyar politikai magatartás és- j azok a határozott jelek, amelyek a ma ! gyár élet fokozatos megújulására é* I magyarabbá tételére vallanak, szolgál I tatnak okot a bn-odalomnak arra, hogy ! a Legteljesebb bizalommal cs barátság I g»al támogassa a magyar nemzeti törek • vé-selc-et, ainelyek főcélja, hogy .Magyar I ország, m'rit a múltban, úgy most i^ J hetöllhesse európai küldetését a Kárpá j tok medencéjében. I Joachim von Ribbentrop .birodalmi küi j iigyminíszter mostan' látogatása ennek ; a baráti és bajtársi viszonynak a jegyé 1 ben történik és a birodalom magas kid j döttét a magyar nemzet egyeteme mint I iga« barátot, szeretettel, hálával és h- 1 zalommal üdvözli, Németország és Tílagyarország irta : Zathureczky Gyula
