Ellenzék, 1942. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-07 / 4. szám

/. 1.1.1 N 7.( K aawi arii, %mmn. i

I'M.' J ;i u u é r

IMT W—W MRMKr^M«MC

SESTRIERE

Kot esnivapu! va is van ittrn. n/.ép bcrnuta tok.it t etub /nrk mer liockrv r'n'linginrr ö/e- eket. \ mere •/.e|)li( I a Imii* h-iyli púivá I ' a a • t T -' i».. A váron „ kori ol\ap.il aln , t •ni*/ pálya le.*/. V I'ientOllli bei regek l </! o'iiívey.rtl ' / o 11 <>vl ,i valamennyi erutle I e o 200 ni e t er u v t terras/, fut körbe, ..honnan a kilátás ;i Löt uye/.ö kis f i'tty Öei (lóro ii\il k. iiio'y’.in öt kilométer k ilor jede--ü golfpálya. vágtuk *

mindé/ obhez a hotelhez. tart. Amikor a lió elolvad, a pulia gyt po éles liegvj leverőben naphosszat .vollóznak

áimosterk.épzó iskola

5c striciének vau egy turista vondéglője*. a/ egynapos kirándulókra van berendezve Nem mindenkinek a/, elfoglaltsága engedi meg a betszáiura való tartózkodást * akiknek ősit ■ pán ünnepnapja szabad, ezt !< a turi-ta veti dtglo Világo«, ragyogó ti* Ma riiltalárhelyiié gebeit rakják le holmijukat’ s az óriási eled lobra ezer turista bárodkor íri--. meleg, éjeit ebédelhet. Gondoljunk a konyha iifi.t ite » a 1 elraktározott élelnür/crmennyiségír1 Gon* doljuii] az étvágyra .anii u kitánduláiHiküri lenni szokott! lit mindenhái készen várják a vendégek tömegét, a mindennapi kenyériéi (a 2000 méter magasba pékniiilte'y u. van) a feketekávéig. \ tUkloh meg a leguit-^zebb ni Gro kedv ezatrnybrn részesíti a Is.-ikat, me ívek szánta ma ruur ezrekre mg. Siiskola t* működik ^estrierén autclvrl az tlb’.s/. T-dieper; **>/i»v»■t‘«,v tort frei » a tanióóL bűt inilyrit i lcfk<Mii)v:iL '» 'c/fye/irl. Untuuly r , iffiil /rti <ik t.1'y ildiu it-./.i illrii-L .

S 'inti' t< rbcTl wdia'i'in lfţyrn hiány *

A-rirtl'i y/.i uúior rg> lámrxl!*reirt kiképző j

iskolát i .11 :• j»Iio' I a ) jriit n-vc/io (-1 ) ,li

I' • .1 / i‘ !■. (I ' li I > I Ilii / |i I' II'I I !«. 1 t VI ./I k f* mii l'.|m «Ir. ■'ii keil.; vrki n % akikul I ó

tant a rí-, v a fi, di a/.oii . i \ tn u * t í*!:í«jO> Uíii j

\ élt--»- . df . r,M ii yc \ >'k ok tuti' áhun rr !- re.'ii . í (■ k :i, Kdoafilo Ai/riH'i" 11 - k ** .i *in j v 1*1»l!«’ k fi.

V I'MIK / I II' c-i 11*| ti ;i UKIfJCt. (I 11/ (1: 4 (* /. :

lui'i'/li1 .1 \c/.i íI, i '.m' I-. Az «Vglif.n'yuio Alpok Őrükké hóval borított bérce rí. fr'.irait'-Atc iw embert • 4 lorouyinvgu- ."/il!o(l.ik.,:in kényei* i ni'>, meleg lukuAf adott mérsékelt árun..

Ni ",li/ tb< letlrn <■ apán a/. 4 gyönyörü r-m 1< k. ütni <•"> »Vslrii*n*i tkirátidu>ti litert örök j

ff

magyarok a Kárpátokon fúl

Dr. Mikú Imre képviselő előadása

ké lelkűnkben marad.

S/(".’,én\ Scipio Mrioa'iiif. 11 a I<íí i/iadua!

\ a;r\ megharagudna a modern SebtrieTérr, lioj^y ü\ • M erősen Irlienyvrelt.r őt beton éa üveg >/.,í‘lódéivá1- drótkötélpálya é>; jazz, 1’- ncAaráva’. Iloi \iui az. u öl ■ tf\ ewdirrfVii/’Mi luradt-«gu. iliopv seregét az. Vpokou ílftf- j /ette ' hogy ■'efái'-tokai: ha z.aú-t tanknak — i j ilrólköl :|..i vak a sduizadokti.!. melye ■ rgiibcpcvei laradt-ag 'n-ikiii, síit é /Tevét V íiii1 érnek (e. ma a régiektől Sob 1 (•! nem ér magU'v'-agok ra.

Lehet, hogy Ji< xn is haragudna o van 11a* gyón 1. technika fej let Őségé r>c\ hanem velünk > gyütr -ir'ifc c*e,gá;■ .. sötétítsék xi ruhában, fe bér di\ írtba kaue es ?l.

OH. DANIIN MAKÓIT.

íi

KÜl.OZM AR, január 7. \i Erdély* Pár: kolozsvári tago/at.eiah kedd esti pártértr- keneten a nagy íiamli 1 ; ö-sz.-gyülC köi'zvU reze,ők és a Ira!igatóság c-őit de. Mikó Imre ovazággy ü-'ésj képvúe ő tartott előaüji>t,.Ma gyúrok a Kárpátokon tu '“ címen. Mikó Imre képviselő az. Frilélyi Párl programjának egyik. nagyj ".őíégii pontjaim rt.du : ki:

. -*»•• * - - - »*** • ív ti*^• ** - * - * - - • ‘ - Ki)ben a részben már

mCgva ósult in. -vjf Ki' ibakoiunak is pohtă- ! i.ai pjtar.csua!, • . s*m-»/«*géS<é. \ ;z .ga'ta na-' g

t és ismertette Luiiiga;ó'agj elölt a Kárpáto- . kot tu- élő magyat ágnaív a iicíyzetét. Ilz <1 1 raagy ar;ág bárom részre o-sztirató, -íteh.pülési fu'-yét é-s annak időszaka' rekiatve — mond- ; ta M-kó Imre dr. A moldvai c-Sátlpó magyar- ág, mely őslakosságnak lekintbető azon a liplyen. a bava^alfödi, inkúbb vároeiakó e-s kitelepül; mag.arég é‘ a bukovinai -./éke Ivek. A mo dvai c-áugok u'_ry tvkiulbetok, ; mint az uj ház.' kert.sö ruagyar^ógiuiL ottmaradt líírzse-k ?{iv>tve annak .'é:zCi. akikiu-k

vétkeinek köverkeztébe-n ö:u#it ffeyíe i*a gyobb tnércDeket. A KiLrpáto .0:1 lul károm löszre- tagolta" »• ő magyarság baza "i-cpite ► éníik fontos -át a kormánylényt'ZiőL it fel ismerték ée így tőiténhoDott öreg az, logy — amint azt ma még keves-cin tudják —• köz- vcUenin a bécsi döntés utáA líukareMből és más bavavalfö dl városokból mintegy kar luince'zír magyar, már hazai is telfp*t<>tl<

NI agyar országra. I ;>-yziniéu hazahozták mintegy 13 ezer lupe rugó bukovinai sv.c- i ■ > > g- - is közi e! Ónul Dcív:délitek vKií- /.atéréfrv' után a retulkivü- htttuéLeayaégü Hácskábau líőepitették :e őket, a i«hetö ibg- >bb körii'ruiér.yek között. Miátó képviselő a továbbiakban hcly-rini tapaíztaiatai alapján köz vetr, v/.avakkai vazo.fa tu cg ósz teiepi* ir-. -I fo*va át. köiuég-r.t s artnatk nemciak a magyar szjpoui'-at cs a ne.ú--.st erő-óidése, ba- mii a la'.iuio pénzügyi ■ zruiponthói való

Kilét*en kiiizeiodéVt . -. - * m wv - -t, » ~ -^ - -v ■ **»8, f

számát ké-nbb a hnssziu- üUlö/ .-ek miatt ki mfru• iii-lek is gyarapították. V bukovinai 'izé/'-<cyeh j tör Lén ele nib 0.:^ a madetaivi ve- s/edeiem néven c-onert e Cinéity után vándo- rpitak k, a Havasalföul felé Eánytii kivá:/- doi a- azonban a -1 ■ 1 r meg

té»i körülményei és szapora »ága miatt, főként pedig a k'egyezés utáni magyar potilika * 1 2 3 4

Mikó képviselő ejidLivul érdekes és YLi- ■ inc'ío»ő stslEvatc'ivai adafuí-ü.ai, egykori utazók icirasávai itazo1'. be yzelkéné“ A» kitünően le.cpitet e»ő:-t.ii*át a pár* NrU-k».*:let nevében Botos János tagozata főt ökár ü'zöcjí ®«g; a bal!gató.ság ne* éb-on.

népssedéspoiiílkoí tervgazdaság

s rip- -l, .n-rrUck liegi Iauri)lat:i mc1 *JfWu .it !rko?i»tt.1 n !>i.*/ken , 11f* iuuv'.ii

■io. i 1- ii i hr•• v (.1 da 1.1iu erdnk korhadlak '*

i»tVriv újra. lak ko oll to/lá^okt 11 burlan '.okban altatok <• tel y.ordl4I.11111I > j.» éshe »eredi* i'Mtc'.'kou ko-fuli *aM>k I(".-keltek, it'hrií nvmii vök.ti- 1 * nie 1 ct len volt chlien . ilághan. «bol ötök ,1 lm •» pei/-rli-k a nap rin V viih k v'rp>.•;•('! .síik nagyon tá volr.! luéycu lentről élvezték .1 régiek, kimkor a/tau Scipio Afrícamia útvezrUe u.' V1 pokon li.id'i iev- I li; , r<k(ii>ivfól. rl- fánto.-- • I, emherlelrfti küzdelme századukon át v ."srhany/ott .. tut teciMirók köteteiben.

N1 a iiinek autóutak ve cinek a begyek ki. ót: s .. csúcsokra drótkötélpályákén mennek 'el a kirándulok télen, nyáron tavasszal, >*."-rl egyuián'. Három drotkötélp.ilv 3 van "estneren. mint sehol a világon.

•\ er.v I. pontján a/. Alpeseknek, .1 Scipio1 lei ntv -mulnn épült több, mint 3000 méter uagz, -kgti.-.i, i - ie ók örömére Scstrierr. Mapitója Vgi.elli : zen át or, a Kial-gyár el' iöke i'lfiiinvt fiának. Agnelli Jcluaidnak ál* -tort ouílek- v >•//.»'! .» i’agv szjhásii csupa üveg é* Lx-tou sportvároskáva!, ahova a viláv uuden Iájáról annyi iiatakag jön ege-.' • ve 1 t -ielu* redlizui, Liráiuiuliii golfezni szó lakozni éí nvara'n: is.

l.ondtalaa n* v etéstől zeneszótól hangos 1 vidék ccak a Csent k.doardu“' templomban ebben az l’urópa legmagasabb pcuiiáu épült kis templomban zsoloz^máznak ( -ende-en : pap ik 4/ elhinn i fiatal »porto n ielkíiid vééri.

\ végteleu liomP/iikön. Sestrieréu “most nagy elet van. A maga-lati napfényben va vitoan raavog a hó. a felvonok, viUauyrajáio kötélpályák ► az úgynevezett scioviak a’lair • lóan iniiködéíJreu vauuak » a »zimiaJau *í!‘ irfcp l'-sje-sen elnyeli a »ziinel síikül fel- rkezó ?ie ok tarka csoportiál. A/, egyik lei ii»u uéiiauy Lajnok kés .'ül e'o a közeli nagy «emzetlözi mérkőzésre, a Ststriere ierleg el nyerésére. Merészen, villámgyorsan ereszkednek le. csak 11 gy porzik a hó a iívcmukhau. ainiut a rnét»T mazassógliól 'klanak •*

a célhoz.

lielvenuégv sitelepei v.işiai. az erdőkben. Keinek utje'zök terképsk, telei011. pihenő és segély álíoiuások váltakoznak a menedék házak színes, me eg épületeivel s a pompa sin karbantartott utakra m'ndeu fáradtság «élkiit érnék fel a fsjjortoluk. mert a cuhşa- •ati vezetett drótlmza'ok kiesi vagonjain ki v ül más felvonó I Letőségeik is vauuck; jó. uilaudó&u mozgásban levő huzalok, melyekről kampók nyúlnak le bizonyos í volságbau egymástól. A síelők beleakaszkednak s a többit u sorsra bízzák. Simán, fáradtság nélkül, li issen érnek lel a tetőre kezdők, haladók bajnokok » apró gyermekek: aztán a leereszkedés ki-ki saját tudása szerint megy villámgyorsan vagy döcögve, szótlanul vagy kiabálva, mulatságos esésekkel tu:kitva.

jó kedély, jó hangjai, vigság. 1. uies. ellátás. lakás, szórakozás jellemzi Scstrierét. pa ar kéuyelmü szállodáiban mindenki anyagi helyzetéhez mérten válogathat. le a fiatal j-itc'ep - 1932-bea született •— a legvonzóbb télKporliilomása tóit az. Alpoknak. Kbben a zédületes magasságban mér üzletek i» van fal., ,. v- gondoljunk csapán élelmiszerekre uieg bakancízsirra, divatáru, iukszuscikkek, emléktárgyak s másfajta kereskedéíek váltogatják egymást.

Csodaszállodák:

A telep házai közül öt, széles bengeralakn nagy épület magaslik ki. Kilátónak vagy víztoronynak hinnéd a távolból, pedig a legkülönlegesebb szállodák. Az egyik, a turista- szálloda S2ázhatvanszobás épülete- a ..Torre ■li Sestnere.-'. A v-endégeknek minden kényelme biztosítva van 3 azonkívül a pihenés óráit gyönyörű játéktermekben s terraszokon tölthetik. Aki benn v'an u tél tői semmit sem érez. a nagy, meleg helyiségekben virágok nyílnak.

A másik henger épület Sestriere fényűző szállodája, az A o stai hercegekről elnevezett épülelkolosszus. Az embernek e’áll a lélegzete, mikor ezt a hatalmas házat látja az Nipak tövében. Amíg ebbe a szédületes ata gítsságba az épiiletanyagot felhordták1 —nem volt kicsimunka. Berendezése nagystílű és modern és a lehető leglzlésesebben barátságos.

A torony tizennyolc emeletén száznyolc- \ annégy szoba vaB, fürdőszoba, illetőleg 1loileítefölke é3 telefon van valamennyiben. Ötvenkét méter magas ez a csupa üveg és beton szá'loda, melyben kifogyhatatlan a ;aeleg s, amely fceic van jókedvű vendéggel, akiknek a vezetőség számos szórakozást is nyújt. Állandóan koncerteket és — a háború cdőu — táucmulaí• ágokat rendezoek mert'a torony kiugró földszinti részében nagy termeket építtettek ilyen alkalmakra. Afég mozija is van a szállodának. Halkszavu pincérek és boyok teljesítik pillanatok alatt a gondtalan vendégek kívánságát. A telefon, meg a rádióvá1 a világ sincsen elszigetelve Sesírieretol.

•Nevezetes a belenként rendezett veudégver- •éoy, amelyen nagyon elegáns s’ruhában vesz- vreic i észt a szállodák lakói s a bajnokok, mint közönség, sr.k esésben gvonyfirkadhe 1* net.

»ét a jelenlegi nemzeti irodalom köleiesség- nek . ;rlja a fajjal, az állammal és :i tör lénél* : mi hivatással szemben, ami mellett az egyéni 1 jólél szempontja elhomályosul.

I \ japán népesség mai elhelyezkedésére ■! ju-zn- egyébként ar jellemz-ő. hogy a japán j fajnak * silágou való szétszórtsága koránt I sincs olyan nagyfokú» mint a legtöbb eiiró- , pai lajfáé.. amely az egész világot benépfr- ) sil-. A mostani i ilágháboru kitörése előtt, J 1938 október 1-én mindössze J.059.000 japán I tartózkodott külföldön. Ebbői 418 ezer fö Mand/sukuoban, 170 ezer Braciliáhau, 152 ezer Hawaiban és mindössze 116 ezer sz Egyesült-Áramokban. tlribelőea sok japán élt Kínában is, de ezeknek a száma' nem ért« el- a százezret. A Fülöp-szigeteken pedig mintegy 26 ezer volt a japánok száma. A külföldön élő japánoknak több, mint a felc Azsiában éh. Amerikába 3-13 ezer, Ausztráliába, illetve az odatartozó szigetvilágba (Hawai) 155 ezer, Európába már mindössze 2807 japán jutott el. Afrikában meg összesen 213 japán élt ebben az időpontban. A történelemfejlodés úgy hozta, hogy mire a japánok is megindultak volna a többi viiág- iészek felé, akkorra ezek a határok körülbelül el 's záródtak előlük, mert a. fehér faj fudatosan gátolta a japánok szétszóródását, fokozva ezzel a szigetek népének belső feszültségét és kifelé gyakorol feszítő ereAZ ÓLOMHULLADÉKOK FELÁRA.

Az árkormánvbiztosság az ólomhulladékok uj felárát a következőképpen állapította meg: ócska, lágy ólomhulladék 19, vegyes ólomhulladék 13.28, tömbüsileU lágyólom 22.19, tömbösített fülkéménv ólom 18.60 métermázsánként,

A japán kormány 1941 január _2'éu olyan tervet ho/dt nyilvánosságra, amely szeriül a tulajdonképpeni Japán népe. vége 1960 ban eléri a százmilliós lélekszámút. Ez a terv ! négy fontos pontból á'l; I

1. A népesség szaporodásának állandó fokozása.

2. A többi nemzetek megelőzése a •terme j szeles népszaporodás arányszámára nézve.

3. A katonai és ipari embers/ükséglet ál- j landó fedezése.

4. A népesség megfelelő szétosztása, hogy j Japán ázsiai vezető helyzetét megtarthassa. ;

Abból a célból, hogy a japán családok legnagyobb részének öt gyermeke lehessen, a japán császári kormány rendeletekkel előmozdítja a fiata'ság házasságkötését, a sokgyermekes családok a napi czükségjetek beszerzésénél előjogokat kapnak és a venereás betegeket állandó ellenőrzés alá helyezik. A terv szerint a házasulandók életkorának alsó határát három évvel csökkentik, a gyári munkás- nők számát korlátozzák, a házassági kölcsönök 20 százalékát minden gyermek születése- ■ kor elengedik, a népes családok adómérséklésben részesülnek, az agglegényacló jövedelmét jutalomképpen a sokgyermekes családok között osztják ki, az egészségügyi szolgálatot, újjászervezik, hogy csökkentsék a csecsemő- halálozások számát, a szegénysorsu, sokgyer ; mskcv családok gyermekeinek nevelésére ta- I nulmányi segélyt osztanak ki, végül a sok- ! gyermekes szülőket kitüntetésben és jutalom- l j bari részesítik. Utoljára a császári hercegnő j I születésnapján, 1941 november 3-án, több, J I mint tízezer sokgyermekes család kapoLt ju- J I lalmat.

A mostani japán birodalomban állandóan I azt a felfogást képviselik, hogy a születések I számának csökkenése egyenlő volnn a japán 1 nemzet bukásával, A gyc.rmek’étszrun erode*

Filipp o Anlufio

/ al o mu Mml. ,I hmlujuKU I tin. L

■/ lărozâsn utón mint azt mur )< tm

v fl HI; f, 1-0,110 /.’liliiy'in.ni-rtrrniiii • Utl'tpv ii I;i/i ct - 9 /• / '!' pji'i in in-oi'flrl nr.vcztr la. Iújonnan l.iin 1 1 f‘lt htuloţti il 1 oliv ; Lai ci a f(JtniZl<i ’ )hls Zi.rSZh ’/ II rhc 1 rf."- rillt tl fi!OIll'Jl 1 'unul fosila’. I'il fipt, -tufu a 1001-lii-n - ii l(‘l (11 1 v /9.'.’ 1 óta oll u. obi ■ -/(/y9> náiiu zoi ffâ lată bun h- o tinid idő idol ő-riyas politikai klariert jutáit fa' l'á vnfntásfíl XliisirlivnOfí krzdlr. trim Or Olani kouzul/ttii* li ntőhplyrtlf.<0. rrUjd I budufjpsfi kih rhi• ■’ Ulkúra lett. Á r őbb I berlini köveiül'" vl.SŐ titkárává űrre: 'ni; la, imun Pekin fflut és Athen ke kiild lek s-zolffálutlclolrc. I() Ui-bun a l.üliiy - 'tűuisztériumba kupon beosztást, mint

követ• l-ia tanácsos. A emsoh-árn reridk-ivid 1 követté és meghatni mázott miniszterré

'tévézték ki.

Anjuso kötetet, alünek mint pulika - 'műik is ismeri net e vau, szívélyes roko zenvvel várják Budapestre s miül a 1r>- 'iink szoros baráti kapcsolóiban álló olasz icmzt C Icépv'Selöjrt rs a magyar nép ka ’átlát a legmelegebb szeretettel üdvöziil \fagyarország sohase, feledheti, hogy Mit - lolini Olaszországa eiiielle hi u függő elzártságból és hogy o Duce azóta is, mindenkor hatélconyan támogat tu a jogos iiugycr törekvéseiét. Anfuso tűivel oly dobén foglalja el budapesti állomásit!- yét, fjuuikor Olaszország nehéz és hősi turcot folytut azokért a célkitűzésekéi: mielyeket uz »európai érdekek szolgúla- étban a t ért gélyfuilalrn aklud való bőgtél- le.sebb szolidaritásban Magyürorszúz is követ.

Károlyi Gyula zongoraestje

Kirulyi Gyula liétíöi zongoraestje be mutatkozik volt Kolozsvárt, szépszácan közönség előtt, a Mátyás Király Diákba/ bangversenytes-ánében. Fellépését meg előzte külföldi sikereinek jó hire, ám Károlyi Gyula közöltcégünk minden vára hozását felülmúlta 3 a nagy zongoramii végzek érlékeit csülcgtalva játszotta végig az estét. A Mondschein-szonáta elő idusa közben még csak ismerkedett a. közönség a művésszel, a művész pedig a üsse kemény Lilientósi kívánó uj Stein tray-zongorâral, azonban a három Chopin szerzemény: az E-moll nocturne, a Fan asie impromtu és az F-moll fantázia '’elcsendiiíése már hóüitoll és Schumann Sáinifón.kcs variációit bűvöletben bak rattuk mindnyájan. Mesterei, Cortot és Dohnúcvi közül Károlyi müvészegyénisé £e inkább Cortotra üt. játékát épp úgy. aainl a nagy francia mesterét, az átlátszó, világos felfogás, a zenei mondán.- való értelmi megközelítése és saliangta - an, tiszta formáláea jellemzi. INincsenek romantikus eilágyulásai, boJott Beeiho- ren legérzeisnesebb szonátáját és utána :supa romantikus müvet játszott, Miiso rának második felében Liszt-szerzeményedet adott elő, befejezésül épp a Mefisto- ealcert s gyöngyöző futamai, férfias fociéi megmutatták, hogy a zene érzéki népségeit is ki tudja aknázni, ám ől mégem csábítja az öncélú virtuozitás, nem ikar puszíán ragyogó technikai késziüífié- ţevel elkápráztatni, mimi g többre, mé yebbre törekszik. A kiegyensúlyozottság,

» zenei fonnák tökéletes megrajzolása és t nagyvonalú felfogás az ő világa.

A közönség a hangverseny végén, feied- a terem fütetlcnségél, olyan lelkesen apeolt, hogy még öt ráadást kapott Káo-lyi Gyulától, köztük két Chopn-etudöí, •gy Chopin-valcert s Liszt CampaneÜáját. Az öt ráad/ís úgy hatott, mint egv ritkán ív ló, csodálalos szépségekből és finom lúgokból kötőit csokor. K. B.

MILYEN HASZONNAL ÁRUSÍTHAT IÁK KOLOZSVÁRON A PEZSGŐT? Az

irkormányblztosság kolozsvári szakcso- lortjának főnöke az árkormánybizfos jó ráhagyásától feltételezetten megengedi-/, logv a vendéglátói pari üzletek a pezsgői z alábbi haszonnal árusíthatják: Kávé lázak és luxusvem légiók 150. eísőosztá vu vendéglők 120, másodosztálya ven légiók 80, harmadosztályunk 60, koronák, sönlések és biiffék 50 százalékom lasznot számíthatnak a mindenkori be zerzési árhoz. A beszerzés? árba beszá- aitbnló a felár és fényűzés: forgalmiadó S.: