Ellenzék, 1942. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-31 / 25. szám

WUJ t' !Í A. fc' /V / / /k J >' ■» * t Ci *i ft it I J i >. * m vsy ’ * *• Fö , i'' . . ■ Ü1 .-urApsi rletvd« t K*ü> .1 f'.t kuuir». IVdty i(ţ*,n «!w kau Cs.i|( lalk«. 11 ik .« ..hidwn C latival. I -•• V ji. vulycc.vn i»<* n ltd. .1 kstarl.'s k.vlo xtuirol. akiJL , \ »< tu» it l.nitil fcllciigös terveket iwóltck , Aiuikiu ! mK')> Ar.. .* J>•* Aö\ li ndrtxb**.' mruvkiüt » llaiuut Li'r«*vr. ;» hűlve ’Kik csod.-dkoi va kérdik hoji> milyen a’ka <>«.»- Ahm iüiocplik »ik t. Auuyiiá tú\«>l állóit tő ük ha*»; cmiklu >ii oMütt vihtu: m Hnri í\»i.. jdou.» . ma:-> urunk, •. luo ni*in o.ik jugu. • ki ' ! -sv-^i mir,! i i ■ iiljo. Al ii*!» .1 ti.rlrUt i. '.Ai'! k »toük ti. I, íui ináu.' f* unitárius cső pvriwi ii'.r.íj;., luiutt;;1. voiu:» külön ka to iku.*\ rcf» on > ■ \ '-u.- uij:;y«r törten* len». \. iilélw Uup.ii kötivvk.uilás viK-igáról dióivá, mogul api*ja, hog\ ,.a könyvvasarló ;.>»dc»Kaguak pétiig #»*. iluii \ jiii' -íitii müvek Vfui»t nem volt * rdeklőd» e1 * *'. Az .ilyen í«rr- müvek* a székely havasok, a/. érdi' îyi o^gyar uépisóg könvvri vo tak. Deh.it ez .•u in ott a*.kik. Eipeti i.s«dalk*MÍk rajti. Mi nem. A ü.jgyaro.s t^i z»ido újságírók egy ié.v*e inkább ártatl.m megsaeppenéshöl tette át .■sékhelyéí Erdélybe, mint a cstíiy te vés hűn* tudatuho — aieutogeti m ♦•Hcnfortjduioui 'ittürkua;. n. L.'.ei; t I» tpilapuá ni akiül e»c- töi.ta L'j Kelet Si Tkeset«.!végében helye/ki c- '.eis el t- . tövárc-ü -winvoualra** eme tők azt. Csak .,-.?gyéni fiéreimeaésböl lármáztak « ma* gyár rendszer ellen“' — mondja, mintha ki' oebb bíin volua egyéni ^ere mezéibe'. mit t bü/t intek hol .Játoiáxni a inuüvar iend>.er ti- len’ Nagyon jól oselekedt -k, lie>; y de fu'oí tak. mert „Erdé'yben Síük-iég vöt müve ti vti'ilf.rgjto emberekre". Ezért ..»»cm néztük ha?, hogy emigrant», urm ctniirám erdé'yi tör.'rlakó-e. vagy anyaországi jövevény“*, ('<»»• »os. hogy jöjjön. mert ....zellenu erőt” ri ..fő* városi színvonalat” je ént. ..Jöjjön ide minél ‘vebb szellemi munkás, majd álv/iiriük ókét ; tr.í (!.• áriánkon". Kesébb megláttuk. hogy ez a szita nem a mienk, a magyarság near ilyen riiUrii tüli át értékeit. V ..szitakötők“ észrevét önül befésjkelód' nek & kötetlen írói körökbe és írod -ítui tsr- saságokhn: elnök abdnök, titkár, szervező, mind betöhik telik ki. Ezt az elvet vé«irve telik mindevi megmozduláson. A inres Vasi, b ■ yi i'a‘á?kozón ,voltfik pillanatok, a.j kur ' g iiiekeaet önmaga magas szinvo'ia’a feie •eme kedetí: »tv **•»*. volt a munkás íVtúv István a ma gyet zsidó űjsközössé*et váll* ó Arató /Lüdriá vallomása'*. Arat«'» András „i.rió. t-ó»át ■ iyerf az.'ai, hogy vállalta“ o tn&!s’var-7~i,iú sorskóz*.'«éget. Az vo t c-R'vii- bajunk, hof*r.' ve Ír együtt ok httsor-o^a vábalta. hareoaaihor ér jel .'J mér kiforrtak Pgyifc- i»i. *»ktl..lk .dl', tud *•;•>••«•.•.> rövid lttl»jeuy. etet •I <l«*/ui. I '..el eiiibrn ...» fr.itrtl eublyi not i.y KtiÍHik. jelentőd «»-ztálvu a s<oi-iuliztmis vk/ • nekörrlöii tlol(toz:k‘‘. Ueintiivil, S.mdor er d< in«\ h«(*.>• .tue-r /.óliilted.» .i- idélyi löiii -g- leket . I.’.rnényik . » tiiinej.lélek! S/ pen •>-ii/e. álog.ttta. I.vekivttiu tnliu.icM.il>jn leírni ii>;*-n Mkök .'elletni erőfe.i/iléreitu'k’* ■ val j:i l>v a zer* << De kik »/eMeiin i réres/itéí ,‘inek .‘kart lol- niáesolója lenni. A köuyvbő az bitszik begy nem a nokak, bum m a/ uku krve ek «-nieké- hen huilakuiik. S/crémen megkérdi: „Kik tiltunk iít ki ■v.’tlen a buixeu kittuévi: elölt fiatal Írók?“ Felelet: „Mi okik ugy é tinik » I. iitiiit e.-yetlen atyufk.-ág lagjtól** igen, t!< sok kitas/itott rokon nézte, mit müveinek ezek az at\afiak. „Minden okunk u egvo’t j.i't vállunkat veregetni**. Ta án u -ért, mert rikeiü t biztosítania « írnek r>, szűk* bbkörii atyafi ágnak a hangját Egyébéit aligha. . Hé- íiijüs képet is vágytunk alkotni a rnaRyarnág egyes tá jzónfiira tb. órt rétegeinek I iki m r gatartásáró “ — írja. Ha az ember két»7,ak'.rva hézagos képet akar, elképzelhető, hov;y mi­lyent alkot. A népi magyar igéktől így ir: ..Előbb kelidt szokni, mint Kodá v és B: rlók zené' tét“. Elfelejti Utánafii/id, boiry neki o.< i;.r- LiiiTiiik kellett measzoknia a nmi gondolától h n Dai lók es Kívdúly munkájában taegSíru ó népi magyar zenét. Saját lapjának érd'‘iue«rGl rém feledkezik mea. Két budipe*ti lapea bivttkorva ..imri- tuHÍis forradaltnat** tulajd mit no-ki N- i ván erre gomio , amikor mv folytatţa: ...Jönnek .•na:d azok az elb-izftkőrlőtt budapesti i*ók is tanulni hoz/ádk“. S mindez -i vá’.asvtté'kosság é» szerénység nevoben. \ "ic« i* /*•• őrdeiuf-K é ((•■■ -•té-i. elri<el!i»‘" teilen tuli« Ili< !«'ké nt nu ■ ukadaK «*.. u .■M.i» luigv a/. ri«hi»:«ií nebol '-lvi O.rji emelkedjek l’éldál ai íeliiletei'-é (;,»'/• I bib,’».* neveket ros» • é rni fidjc/y/ett könyvein < kel és ,,ugy emlék* y.'.nu*' kezdetű nu.iiclutok t bahne/ *gyiní*ra. I* y lél könyv n való ilv'-n . tévdé -bő “ i** hány szemeivé nyt ulé/iink. (Az olvo»/» bo cvásHU meg neki i* i»ek.iuk < .) A közismert Kabul jut Hemiunnak „kereH/.!e!i *. S/eru’ér l erene könyvének nem Idegen ril wgon, b. ■ •m in e-..ik Más Csillagon :. time. lJ«j> v\ Zvj Inir.zk v Endre nevét /silinszky Iiu jt > ymi!. jr|u. Csiksonilyóu suba m n rendeztek ezer *-ik» b in)“-ünnepet hunéin az .o/.rr ri/ékeb eány’^-ét Egvik Sorstártút. Kováié Katona Jenőt akirrl naponta talili.ii/i's. :* kuvebá/./ asztal mellett, egyszerűen intézi el: bolti;; i.yi várni a. Trefaunk jó lebt i, Bzellonitört- uet- nek nem. Máj.tuen, minden oldalon találkozunk né­hány képzavarral, majivarta'an v/e.rki ».tetei, I *vss.* igebaszuálatta . túlhajszolt ielzővel pél­dául: „töményitett oldat., terméketlen ercd- rnérinye! j.nt. mindie a lcgmaza-ulib igén* *-k* kel csevegett, a Dura-gyilkossáe fénvéné!, Locaú'tkoz/ak, tauáeskozásokat iolytattak ms- guk kü/i)tt“. A Rendkívüli l bókról ina, hogy a románok „egyetlen lapé, aem feküd* tek igy ráu Késői»!» ine? „Iidaccso ta, atlas figurák, autonociiális, ké.rőzködnek be, Műk* kai Sándor cikkére felhorkan"ak, könnyen gyanakmlhatóvá vált. 1 «eoreval”. ÍSirirs be)vünk részletes*vn foaia kozni a köitw egyéb ..érdemeivel“ Csunún arra tir- ti’iik ki. arri't .» könyv em'it. Szak é<re<j volna kitlön foaia k >zni azzal is, am b:'dcse»i el" ballgut. Ezek után rn' •/. a t--\-\uy> mód zerii V '.‘>vv? A szerző erre is kéizaége -l megfelel: i ..Ezeknek» töredékes elgnndo á‘?i raktak le * petéket c. köz*é.k-rriénvhen“. Ez az: petéket lakni a magyar közvéleménybe. Tözcdi népmesék; A kicserélt sző mű iéján Bözödi György gyűjtése Aki ezen q ,.vzitán.“ töri ntt a tényeket, egy i.iádi ásármazásu újságíróval kezdi a szei'e* • ai emberek értékelését, aki „egész rabságunk a att a leghatékonyabb eszmeterme*ő“ volt. Kinevezi a „nemzői nagy tanárjának ', aki „i iközjogi változás ide:én érre ti magas tan* iísvi méltóságát. Amikor magyar szervezkedés indult. Ligeti megkérdi: ki ind» hatná el a munkát? Természetesen, neki keiéit volna, asinH-; tekintélye. üldö?ö'.t«ége és puritán ' tisztasága a legjobb biztosíték lőtt volna“. '.Sajnos —- folytatja lemondóan — ..meg ke * iett elégednie, hogy egy hetilap, a Független i isii/ hasábéiról masrvarázhatía kisebbségi Eítrai á-ának káté’át“'. Bármiről ír. közhíre* íetí mondatban, v«gy láhjegvzciben idtzs a ...nemzet nacv ’anáriának** véleményét. Másodiknak is egy újságírót állít a ,.kisebb* £.€/-«’ korszak nemzetnevelőye'“ mögé. ..Kéw* sí lő is vo'í több eik uaon keresztül a román parlamentben itt is ugvszólván versenvtárs nélkül, mint a saitöbäü“". Mé<r báróin oldalt ír ebb«>u a hangnemben ró a. E’ţek után terme* taetes. hogy a ..kiífpoptikának fgrvik tegvla- posabh ismerőié** és ht „enrónai váía3,jtékos* oá^v.“ újságíró lg Esidő. Ezzel p csodábvos mérővel érfék* i az e<rész kisehh^égi életei. ! ţc^larAnvits 1,ndion Szibériai garmzunia euró* p?>i siker —- bizonygatja, s me/ van ütközve, amikor M«d'ter Ka <*< /1 y ellenvéleményt nyi vá- tut. Természetes, bogv ..Jariovicsnsk ett van ,a helye q egpa*vobl> erdélyi szellemi harcc- 8ok TUrií«1 *»t*' Lépten*nyomon egv-egv tén«rá?:z JohKp.n közöttük. ..Az egyetlen Bárt! Oszkáron iíivü! roé» senki >■<■■■-« mutat koniol.v d’-áinai táko«*ek€f'" — ir*a Franvó Zo tsnrúl isíy urs- dozik: ,.Éppen nav verse!t magyarul, mint né- pietíii \«.ry fj-s.ţoiâu!*“, (Mi, ni as Varok köz" mon.'L'Vos&r, türelppr-^k vwnnV, de c-sod«»!* Ic«z”nk, begy a kényes franciák hí,6 nélkül 'ürték. Untkor a ?e sorolt „vddííhasívf.á«ok** után erdélyi írodatom és művelődéspolitika él* Hol vót, hoi nein vót, httetheiországon is túl vót na, vót c?gy kirajküsasszon. Aj ojan vót. hogy' am.kor rt, nr.nyi jó­léié (sryöncyöt cir. hogy ne, t túliak, ho­vá pakolják e!. Mikor kacagó't. annyi rózsa hulk»/, a <*aájfcf.ţ ki. aúuű kii* lömnél kiilondiek, hogy nem tutták, hova rakják el1. Mikor a papucsai ievetöl e 5 mezítláb inenl, ahányat lépőtt, annyi arany pöngött utáuna. hogy nem tutták, hogy hova pakolják el. Annak a»: ország, ha hire futamoidot.. hogy m jen kiraj- kiiäßsczon van. jártak oda grófok, bárók válogatott v'gáníe^ériyüK, rinndönlcitk. Do vót éggv fcke’ebélü K.»ráj, ar.nak .i fi ja oda járog:itott. Aa és megszerette a kirájküsaw-zont, de a kiiá jkiisasszoío iá megszerette oi Jt. jól van. am g oda lot vóna az iidö. hogy ei kellö't vóna vigye magához a kírájurtának el keliott möny- nvön a háborúba. Ászt monta a vasfogu bába a kiráiurfinak: nem baj kíráiurfi. a'vzmongya, ha maga cimönyon a háború­ba ás, de mii magának id hozzuk ászt ... k. rájkiisa&szon?, mire hazakerül, akkor lít ÍoS'iZ. Jól van, a kirájurii megbízta ökot. ó elmönyön a háborúba s vigyék oda neki a kirájkösaeszont. jói van. a larájurfi el­in önt a háborúba, a vasfogu bába nc-k - állott a néfogtak négy hattyúi éggy h;nto eleji be s elmöntek a kirájkiisasszon után. A kirájküsp.vszont meg is kérlek, a ki- láj oda is atta. Beléiil'ették a hintóba, meg ad tolták. Amjn vM ék, rnöntek a hin tó val. há a vasfogu bába nt-kiálloit s a két 8zömit ídvötte a kirájktísasszon- nak. Beiével ót te éggy árokba. Á kiraj- küsasvzont kidobták a b:ntób«>l, eimöntek haza. A vasfogu bábának vót éggy léjá- nya, de oian példa lóján, olyan csnf iá­ján vöt, hogy \níá k sem ereszíöt’ék 3 napra, bogv valaki meglássa. A vasto- gu bábának a '* ,> kedve mindörökké, hogy7 a kiráiurfi - ~"*ro vöffve él. jói van. tót-umlt az Üdö, a vasfogu bába uekiiállolt s k'fe.s'ötte a h-íányát. Elvitte íoí a kirái* ko«Aé»ha. fölötöziet- Jék k'ráménak. A kiváinrfí h-xzakeriilt a háborúból, mikor hazamon! a háborúból. a félesége megvól. »No de hat a kiráj- urfinak mái van felesége, de a kirájurti mindörökké várta vóna, hogy a felesége tirjon. de jáha sirt, me jóféle gyöngyöt nem sirt, jáha kacagott, me röz^a nem hullott a szájából. Jáha lépott, me az aranyak nem pöngöt'ek utánna. Az ómba a k. r„jkiL>assz»m keniódolt, sírdogáh az uöm. Aszmongya éggyik a másiknak: haílod-é, aszmongya, ne hagy- •;yuk itt. asziuongya, valahogy vigyük magunkká?. Éggyik megfogja a kezdi ve­zetni, hát az arany úgy pörög uránná, ahányat lépö*t, annyi arany pörgött idán- ua hogy al g győzik összegződni az ara­nyat. Sirui ke/d, annyi jóféle gyöngyöt .rírt. al’g tutták elpakolni. Elgacagja ma­gát s különinél külömb rózsák szökdös- tek ki a szájából. Éggy darabég elvezet­ték, error a-zt mon«iya az embör; Dfm keni ódnak töhfiet véHe. iugevnk iít. asz* mongya. ött hálták abba a kejbe. eímön- íek onnat. Eggy szegén csizmád.ja mönt haza. Mrg'átta, hogy ott van, megsáiná'ta s irw-sfosttä. hazavezette hozzá, máeáboz.  felesége sz tta, té mér hozod ide, asz- rnongvH, vak, »szmoneya. nern Iát, aval csak kenlórt -t? — Hadd el fí'lecég, a? îiţten megsegít, as/mongva. Eccör küz­dött s‘mi. annyi jóféle györjyöf sirt, alig tutták elpakolni. Azonba kezdőt* kacag­ni. :»r«7»ví r«r»zsa hu'lőtt ki a szájából, kü- ilöirméi Icülömbek, hoffv a! g tutiák. hova pakol iák el. Azomha kezdőit a szóbába sé'áírö, £fZ aranyak úgy pönsröttek után­na. bogv nl)e futlak ólnak ölni. annyi arany nörögőt* utánna. Ászt nmnaya á esírrnadija a feleséginek: te* feleség, eí- mönvök. »“'».moneva, ide s ide. o'í van éíOTv ördöngös sAile, én attól vöp^'A- szo- möt. hogy tegyünk nek,: szömüL ítsz- naongya. Eí m ön vön a ctizmadiia oda. Agy­gvon ísLn fóeslét. as'wiongva a csizma- dija. — Avcvon az Tc?en jóestéí, asz- mongya. Hát rni járásbo-lí? — En »•'»ér jor?om mégáho^. aszmongya, adna örköm pénzér két szömö*. — Adok a<»7- raongya, hogyne adnék. Auo.r neki pén­zéi l.« t szöin.if civili»* hM/ i 1»"!/-1»! (lel. It .»»mil hl . Mikin Iji hdi.l.i 1 .1 , i»<.lib» hát mind u Lk.it ní/i. A»/l inoiigya a « • i/tiiiuiija I f li « V ii». I. : * ni*i/t j> / ;r »Mioiigya. rnc mind a likai né/. • t> > lohiiu niHckkaw/ánn, ne I« » az i ^ i<í m! le. Elinönyök vissza .i zim figya l. r i. ma t. Elmönt vi ■,/:( k- rt n;á• t. ;» /n. »n! m in jó. ni«* rnaokftc/öin A /.•ion . ; ; » • ördöngös './iile: mF óm van k> ’tö. >:s/ rnongya, kaptam éggy árokba v a/ t !*.< i tő még megvan! Odtotgy, a I « : s/öniöl, C'lvi /i, hfjretö'.ztk, bal éppé;; ív ő azömey jNo má jól van, ma megvan a a/öm<: nck. Éldögéit vélle éggy d rabég, ecc«’» magát kapja « megindul :• zöroncsépró bálni Dhuönt égipeg a í K«:t beli-i kiráj iiak a k.astéjához. Odaér a kirájkasíéj hoz. fiá bémönyön, ajánlkozik zógílló- nak. Meg is íogaggyák ötöt szóé/ lónak a szakácsok rn"Ué. tüz.csinálni 9 eggyel- mást. No hát olt van. dógozgatíí. ott v szakácsok körül, éccör val a mér & rni kezd a konyhába, há annyi jóféle gyön- e\öt virL hogy a szakácsok alig tutták elpakolni. Éccör el kacag'a magit, anny* rózsa hullott ki a szájából, kidöinnél kü lönilick, hogy sok! Démonion a szakács, niongya a kirájurfinak: jöjjön nézzz* meg, aszmongya, m:|en szógállónk van. A ki- iájuríi kimönyon a meglássa, aazmongva: jaj. nszmongya, c vajon nem a h rös ki- rújkö&asszon, améknek i:»re vót? Asz- inongva a szógáltó: lehel az is. as7anon- gya. A léjan a papucsot levetötte t> meg­indult. úgy p»örögotl az urauy u'ánna. hogy al:g tutták elpakolni. Ászra on gya y kiíájurfi: ez éppen az a hírős kirájküs- aasz on. améknek hire vót, aszmongya. Aszmongya a fvzógálló: ez éppen az a, íüséges k rájurfi, aezmongya. Magának, aszjcnnuya. el küllő ti monnyon a hahóra* ba, ne bízott vóna meg fcönkif, aszmou- gya, várta vóna meg, a háború hogy jár- jjon le 8 maga jjoh vóna uíánnam. így, as/mougya. ászt a h’tván vacsfogu bábát ulárnam küldte, asz/nongya. akinek u Iéjányát eívötte feleségnek, a kivöfte 0 két ezomöia. aezmongya s láttam & &ok kint. — Hát, aszjoongya a kiráiurfi, hát ak­kor hogy került meg a szömöd? — Ojan- formálag került meg. aezmongya, hogy valami szekeresémhorök veze’tek éggy darab t. s azok otthagytak. Réjám kapott éggy szegén csizmadija g a hazavitt a há- zához. Az elmönt egy ördöngös azüléhoz. vött nekom égay pár számot. Aval mm les’en az egereköí, akkor • Imoni ü««k, kérjón máit. Epnon az cö szóruoinó-t áf­ák oda, aszmonava. így kerüli meg ne- köm az én gzörnöm. Az a vén vasfogu bába a iéjányát aiia feleségnek, aszmon- gya. aszi a példák aval él niágá. Azonnal a kirájarfi neki s a va fogu bábát elébiva-ta, a vasfogu bábának é[>- pep ugv kivétette a szömft. miod a vas­fogu bába voite ki a kirájküsasszonnak. Akkor lófarkára köttette 3 leiácvávai égcyüL a boro-tvalrdon meghordf zí^tta. Akkor bessósaálmába elégették, széllel a Kömmst elfuíatta. Akkor a kiraj kurzust indüott mindön;elé. hogy m’ndefííeíőrről a n**nek gyű jenek ésszé, ü jenek éggy Sa- kadalmoit. M ndenfelőrről a r»e- pek és.szegyül*ek. ütlek éggv nagy iakadai- mot g asruiántói fogva az ásó s a kasa 6 a nagvharang választoíta el egymástól Még élnek, na meg r.em Kólák. (Mondotta Bágyi János 66 óvd, Ho­zod. jQtl.) Pfibraá? 3-án GÉPKOCSIVEZETŐ TINFOLYIM | kezdődik, aho] szakszerű okta- | íás mellett, tartalék-mesterséget nyerhet és jövőjét biztosíthat!íl Jelentkezni lehet: Gépkocsive­zető Iskola, Árpád-ut 28. Tel.: 28-46. (Vidékieknek ingyen bennlakás.) előníV“ és címerkii^ai^ss^l n@ kiséristsg^sn i forduljon b íz a® f lommal HANUSZIK ELEMÉR, a Nemesi Album és Erdély ® nemes esnládai összeállítója és feldolgozója, nemesség- kutató és geneoíégíai Irodájához Budapest IV„9 Váci-utca 46« és ssBÎcBly ű^yskbön utoléspüeteilen®

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents