Ellenzék, 1942. január (63. évfolyam, 1-25. szám)
1942-01-31 / 25. szám
H942 M £> *■< % * â i/\ üsr Két k§Bf¥ ElNiklJWÖls Mn»»« ■MRiMnm-.iwo' ramfe imwb---------HUSZONKÉT É¥ % MIKÓ1 IMRE k®ayw@ .«Síiké Imre könyve a következő célkitűzés* (•el lép az r» vasó ©ló: .,cc érdért magyar sir 4 hisebbse gpoii ti kai töttenstét a Isördr a i uioj- szereivel tárni a magyar közönség elé”. Ti?» Iában van vállalkozása nehézségeire* 0 a fel' dolgozandó anyag kényes természetét a könyv előszavában is inogva-Ij.i. „A kisebbségi történetírás ős a napi p© iiika hitarrw“'- pyéjéii elég nehéz megtalálni bei a pocin«, ahonnan a köselnon< már történelemnek iát" isik, a két évtizeddel ezeiiőtt tea 1,‘lo'J események pedig még mindig elevenen é nek. A szereplők nagyrész© ma iá je/'entős közéleti szerepe! jjátőzsk. n t^atek és mulasztások felett pedig nnég raena Ecoadta ki ítéletét a ma" gyár töríéntífcem.“ A raehéz felad«? naegoldásshaa 0 legnagyobb tárgyi -gosságra igyekszik a szerző. A Kisebbségi közélet sok Karc ónak as iemeti^k* gében azt tekinti egyetlen értékmérőnek» hojfv mennyibe« erősítette egyik vagy másik irányzat a magyarság e lónál ó erejét k-felé és mennyibe« tette a politikai front mögött befterjésébbé az erdélyi magyar éietet. Nem' ca & brilső tekintetek nehezítik a huszonkét év töri énei irójáiiak munkáját, hanem az a eajátságns helyzet is, amelyben ma, a második bécsi döntés után megmaradt Romániával szemben országunk él. Az előszóban foglalkozik asacií, hogy mi lehet a romáf»«á«va kao isolate« kérdésekben a snagvar politikái történetírás- vezeiőszesnpontja. MegáLaoitásai kosul úgy látjuk, hogv könyve elsősorban annak a tételnek az isrteo'ását nyujtia. mely szerint ,.g román kormányok magyarelléne* po'Uiktr jry trnyah bizonyító érijével önmagé helyett beszél.*1 ■ Á huszonkét év politika» története 2 könyv ezerint öt korszakra esz ik. A natrüomyáUo- gás as erdé'yi magyar társadalom tragédiáját indította meg. Veseto rétegünk és hivatalnok' t’SK.fá ytink kényszerű repa'riálá^áíó az érdé 2y3 ra- gyar falu létala*)?«* mesinarató föhlbtr- tökrefonui? az esvén? és családi. összességé- ben nemzeti katasztrófák hosszh ?ora követ kezeí'í be A romát? ura'otn beállta nemcsak síémzeli nra'omvá teás hanem ösztálvforv-s- eî t"mí jelenség volt. mely gok sót?; mdn'átot és bo3szuváffvgt szabadion fél. Az erdcHí fina'rvávsá" e’s© két év© ebben. 3 számára ír'- fordu’t vitáéban. nert& gnnvíra őtStmLrio:. mint inkább k*nv«aerü o-o ítik”i passzivitást thn^J S-zékeivföM? ©3 kííotülS'zori közvársa” sags fe »«érietek merülnek fe\ e kísérleteit sei«;i mutatnak azoubin mfrrt. m»nf a wtlsoni c&z- m éktől egészen megfertőzött európai légkör rílak nehezedő lidérenvoms««! « az erdé'yi siv «va? po itikaâ sffifisraíarsle tíSxes ssánytvesz” tettsígét, *r Az első korszak (19Î8-—I922Î esek a st»&3©- dák feicLcis. a (trianoni békeparpnes aláírása után matat fe <iiiy'(u esennenvekes. ame.yek* ben már a visszatérő magyar közösségi éíet= ösztön hangja és formák* akarata isojerfie-Ö fte. 1921 i arm ár jár an íei’énik meg Kos Károly örökké emlékezetes ,»KíáTtó Szó“ c. röpirai'ä-. As tmpéiriam&t elveszített, dp prdéíy kétmilliós magyarságában u j erőre talált magyar ön” tódat szólg’t meg szavaiban: ,.'A EHB igazságunk: a mi erőnk? Az <«s?, a mienk. am?t ki tndnnk küzdeni magunknak. A bátraknak kiáltok hát, a hvrcotoí akaróknak. Nyí’tsn és bátran kiáltom: mi m gyár fajú. magyar hitíi és snagvar nve vü polgárai Romániának, nemzeti autonóm ifit akarunk. Riátecnj a jelszót: építenünk keil, seervezkeri* junk át a munkára.*4 Az első korszak nagy alkotása, a Magyar | Szövetség fé évvel a Ksáíitó Szó megjelenése j w!dh» jön létre. Frosratnja a nemreti anton®” j tnia »Lapján á'í, ennek raegva ©vitása érdekében az első követelmény a magyarság nemzetkisebbségi közjogi személyísósrésitk elismertetése. A Magyar Szövetség megalakulása és magatartása körül vívott másféléves kÚ2* d item ezért: a nemaetkisebbíégi közjogi Mernél yiség elismertetéséért folyt A Magyar Szövetség működésé? ezért gátollak meg a román kormánytényezők s ezért következeit be a feloszlatása. Á kezdeti időknek es a kiser* Sete rövid fennállás» ellenére is — a S*osúáai».s mi tevarsâsr egyedien idöíáií'ó politikai .2 kóla- ?t volt. \ közjogi szemé’yiséggp'l fefivtiházott Mazy ar Szövetség, mint a Romániába kerii’t ktemill 'ónv* magyarság egységes nemzeti «zer- Vévete és képviselete. amelynek keretében ki” küzdhető és megvalósítható a nemzeti sn!o- aeraia. vo t az «> 'létalap, a?, a politikai íríbí- ipbi. amelyen eá India képzőin« a kisebbségi sorsba kerti*’'} magyar vezető az erdélyi m3" gyarsáa ételének és nemzeti nsflvelődéaéneit fennmaradását. E kivágás kétségtelenül nem volt más. mini államot kívánni o* ágamban. Történeti b íjrvonjánvaínak és tStébeni hó olásának tudatában é 5 magyarság azonban — ha 8 kisebbségi »or« meg is fosztotta rtltA! hogy Eníéí/ egyetemének és a vele együtt lakó népeknek a vezetője tehessen — arról nem moa* daU *v, hogy r.e iisáe*£f> tagest ««rtáaíK kinyújtott kisebbségi életforma ®rköte#i £» ne:, 1 ■veti szempontból métJ'lan o* lsiíh*tfluw.. Vi akii ni Sándor 'tevőt etn !<" * *.*" ■•* ••'<«« •>•■ egyetlen logikus következeiéi és ö-t:i<ite iáin.:?, nalt amit magyar oldd-ól Hoinúnia ki’ cebbsügj, politikájára adni lehetőit. Meg,fog öaii.'ifaunak kel tartanunk, hogy <■ vüaw igazságát mai napig sem ismer lel;: ftl köz íróink 3 M»kó könyve ser« tud ö tényék értékelésében újat, nyújtani. A könyv utolsó fejezete:  rendi Romáin: és a Magyar Népközöméit történet:; 19.■>8— 1940. Élénk rajza ess a fejezet nnak a kap kodásnak, fője idén rendcsinálásnak, -miivel végzete ite’-é rohanó Románia pótolt ü lg vek.1' vett mindazt, amit » párisiiül nyéki lékel aranvkorszakóban c-:!mnía*zf<ott A »..• 'gvsrsa; »elíltkai pic ét «as a'atl a be! év -fa'*. *okka nagyobb mértékben határozta mtg a létrojöt Nép-közösségnél az a körülmény, arait a Nép közösség elnökének nagy utal megtett level igy fogalmazott meg 1940 januárjában: „(.»eb 8z ováikia felbomlott és Kárpátaljára bevonni » magyar hadsereg. * nyitója. Á Magyar Szövetség betlltte-a után, 1922 decemberében inegali kuló Országos Ma gyár Párt programjának első pontja ugyanéit hangoztatja, idiut amely célra a Magyr Szövetség tört: „» nemzeti kisebbségek közjogi a anyiságáuak az alkotmányban való elismeréséi és az elismerés szükségképpeni követkéz" méuiyekéut a nemzeti autonómiát/’ Ez a célkitűzés hevítette tóinkat « széke y politikus«-" ktit, akik ujbó meg uiból előveszik a páris i kisebbségi szerződés 11. pontját és hosszú törvénytervezeteket készítenek c, székely ku< turális autonomia életbeléptetése és ered űré' nyeinek az egész magyarság hAsznár» való fordítása érdekében. A Magyar Párt 1938 januári és februári tárgyalás .'in. »me vek rendjén Párt vezetősége ráadta fejét rtfra, hogy választási egyoaményt kössön Gogával, döntő vul yal eset? a iaíba &>■ a reménység, hogy c szövetség ©Geneben elnyerhető lesz a m gyárt sag autonom szervezkedésének joga'apj«, Amint Miké írja. 6sga írásban adta tart and« nagy politikai progv anbeazédének a kÍKcbbsé- grkre vonatkozó réí-zét s beszédében elismert«* a magyarság nip8semé*yi$égé! fia végül 1939-ben a CSlinescnvail kötői', egyezség alks'* mává", még az egységes román politikai scer- vezetbo való belépés terhét s? váP' illák a ma' gyarság vezetői, csakhogy ezen a* áron kivív* hassák a Mugvar Népközösségnek, mint ««'Ionom társad <lmi. müve ödési és gasdasági szervnek a megteremtését ő hogv nfmcn 'k ff politikai vezetést közben tartó idősebb nem* vedék érózíp kisebbségi nemzetpo ítikánk léi* felté'elének az autonom nemzeti szerveset megteremtését, hanem a kisebbségi ,, második kcr6; nemzedéke is, arra bizonyíték a« 1936- ban meginduló ..Hitei ' és a Vásárhelyi i’ala^r kosén hozott határoltok. «f Mikő ínare könyve a Magyar Szövet éget tőrgyaló rész után három telezőiben foglalkozik a Magyar Párt történetével, a következő címek alatt: //. A Magyar Pár" e* a politikai paktumok, 1922— IÓ28, lit. A Magyar Pár? I a függetlenség utján. 1928—19%’). ÍV. b.rdi'v magyarság# « revíziós here f.trasstíüaében. 1933—1938. Felosztásút és tárgyalási mod^/ ret form **itábTtak kei! neveznünk anéíküy hogy ezzel kisebbíteni akarnék ninnkúiának érdemeit A tnasvarság pólitikaí törekvése "zemponttjából valójában lényegtelen vo*t az. ; hogy egv adntt pillanatban választási egyez* • meny segítségével, egy másik alkalommal pe» dig öná’ló ri»3távEÍ vett részt a Magva»* Parti a képviselővélasztásokon. A Magyar Pár-ft, bár i nemcsak v?ve*Ői. baoem a rargvarság s*éle® rétegei tud*tstrt;a nemcsak párt haztetn rA-ns- íreti képviseíleti szerv vol't, hatásában meg sem íélicíetí az. smivé a Magyar Szövetséget 3 ma’ gyár politikai ösztön és szervez© sitarn fej» feszteni kívánta. Tevékenysége mindvégig Éc? I volt szoritrtii sbbs a lehetetlen szűk keretbe, I ami vet számára az 1923 évi liberális román & íi&traany teremtett eneg, meív sem isméit« I ei a nemzeti Kisebbségek ónál’»'» szervezetét a I föl ölünk es'";k mint állaínpolsárokróí. sí román po-itikai nemzet tagjairól határozott, , faji eredetre, nyeúvre és válásra vonatkor,é kü őnbsé gtéteá hélkül  Magyar Párt tok ön zelten munkája fáradságos Küzdelme valójában szébw'ijonihare vöit. melyet e'eve sikertelenségre kárhozt.siott a román kísebbt égno ilika és 3 legelemibb magyar uemzetpoiitikai törekvések eis’eiité’«» iránya. A választási eredmények, az azokh a megnyilvánuló magyar tömegerő és nemzetj áldozat nem a pártoö’ÜHl :j tevékenységének »z elismerése vei t, hanem a nemzeti önáMő- »ági vágy ée sí romén uralom tel érd ti-’^kozás ( «-•i.emi kitörése. Az a politikai korszak, sme* , bet 32 erdélyi magyarság éie'ébey •» Magyar j Párt neve, munkája jelöi, ánn^k a kissriletnek nz ideié volt. amo’yhe» n román ák'amvezetés I a l-*c»M>oé®Í é?etfo**»n4ba r.róbá'ta betörni az I ónál ős« át őrző erdékí saagyarsagni. A poli- üksi eredöiényte-lönsóg, az egyre nehezedő mn:gyár élet. a nyelvviz^gákks1 is nemzeti sfiunk a védelmi rcndszabá’yokkdl gúzsba kö* “Avítt kisebbségi exisrtenei«. a kiíőtásta 3«« 10 I kolahare és a sok bteAŐ zűrzavar világosan I bizonyitöttó) be az erdélyi magvarság etetőbe a, j nogy n magyeyság számára román uraflom alatt j a kisebbségi nt járbsta an, România áltál Mikó Imre könyve az ?-?'ső, -l'ctókev hely röl jö!4 komn' » tárgyi tndáion av ;>u-ló Móo! ■ gozása a huszonkét év történetének. A rotuáu uralom alatti t ct o yau ü3y.y élményé vob közozségiiiiknek, hogy valójában nem csodál” kozhatunk azon, ha ezüute lotiü! jefteimek sucg és még hosszú időn keres*.-: ö! foru k meg;jelöij- ni írások 0 kor életerő . Sok eur er véli agy, hogy történeti s/crepcí j; tf/oU ebben »«* időben 3 n iuegbzű©tett és mep.sriiVendő emlék' icBíok több, kevesebb pzuhjtktivizmits&sc vonják be ezeket az erdélyi történetekéi, f.r «íő’y mindig bovfílkíáell az eiaÍékirát«ikháittí Mikó Imre könyve elsősorban objektív pír' tatlansáara miatt jelent éri eköt Jó vezető az »gyed politikai ez snényék, taCi-vizeU-k, i »r* düh ítők, a szerep'5 po itikusok megismerésé” héz. S mintha feleletet is sdn.i - bár rgen a ponton a falvakba 'leszálló- srialkuiatá* iog csak majd végleges választ «dm — »era < a nagy kérdésre, amely felé fordulnak a ps itíkai eito’ekirúk k* saenf<rtto »eg «?. magvarságoí? Melyik pfdttikns »ji ryzatui'^ o/A volt »■; v/i>.? Ki tett többet? az c, aki vó’JInsH* ix Ifukur.íti közben járások terheit, a minden, napi exiszten« ia védőmében, vagy az n frei erűi munka, amellyel idehaza eröiite'llc irit dalműnk a lelkeket? A te ţ^ar tórtí:;»»;tiráv nak talán soha sem ley/, ereje: art;:, hogy tuog fi:'e»jí'íi este.kr« a kérdéoekre, hu/ca talán mr. a lcgcsodá atoaabb ebben a huszonkét évben, hogy meglepően nem egyeseké, h tnem a kö ' yÖKségé volt minden gondolat, minden tett é-, minden hiba Hogy mit értek, uz erdé vi emberek egyenként, :ir, a viSBzatéré« után dőlt és dó’ ei. ** kisebbségi 'forsnak nem vfdtfrk egyéni szereplő!. A buszunk őt éves erdély« mg" gyár politikának vezető e, a^akitój 1 hőse és tehervise öje mags', a« erdélyi rangynev-- j-etkozösség volt. A kisebbségi poütifcu formáink történulo a Magyar SRÖveí.-«égliőj «» Magyar Népkózöf bégig veret. A étrejőtt é- alakutt poüukai szer-nPzetek »zonbzn nem vo'tsk mások ~’Telek» Pál egyik kolozsvári beszédének laÚéio kifejezése szerint —- mint kénysaertt űiko' ntazkodási formulák, A politikai gzervek mindenike túl ut'll önmagán s » a&mrtt’i au* ionómia gondolata is csak takarója vöt annak . egységes politikai maga?ßftäfia'3s, amit» yet legmostohább körülmények sem fedtaí. megtugstui, A huszonkét év magyar politika? magtcriừ a viaszai érésre való szüntelen feó. néniét volt, Az erdélyi magyaraác soha neii? ?2Íiní me?, magát az ezeréves Magyaror&rác trgjának érezni. Ez a bírt és rr. a mi'gataflw trősen és töretlenül <*5t e%ész népünkben, a magyar kisebbségi politika névtelen hősében., Mikó Imre nagy a-Upos&ágga és komolysáír* ' ga! megírt munkáját, vsdóli^'n méltán a «ani* bafta a magvar kisebbségi politika c mi! ió” nyí névtelen hősének, akinek áldozata é-, hite? nélkül Erdélv nem forrhatott rofaa ’tw.tt ossza 9.7< »Byaorszáfgaj ín hon le t íw . Eszmék vám embere ki Ligeti Ernő hírlapíró saját . kiadásában könyvet vitt piacra . egy nemzedék 22 éves lörténelmérc?". Az a-ciinck igény!, jelentenek be arra. hegy tz a könyv sí erdélyi magyar sséllcini élet megszállás a *tti korszakának iiosszinetvzetc volna, a főh! ivumvál:ozástóW a íe szabadulásig. Ho minél inkább beídapc- zunk, .innal mélyebb lösz a szakadék u nagy elmek ca 2 tartalom Közölt, belátás d©i^a> hogy ezt a természetes következményt ne ró* jak fe! Libául Ligeti Ernőnek. Csak kivétve« nagy szellemek bírnak egyéni mellőzöttségük és bitsorsosaik megbántottsáerának éizésén Se* lüleBae kedas és egy íxjss fajtának sorskerdí" sBCiit tárgyilagossá faegité nk Ligetitő' n«a várkaíUF.nk jogf«' effélét. Nem tefeíd arról, hogy vérségi eg o.ya® távol v*jj 3 magyar 'a^ tát ól, mint Jeruzsálem Makótól: nem szemé lyes bűne, hogy gondolkozásban még távolabb vetődött » magyar világnézettől s sna csak esi lagászsti számokkal leheîu» kifejezni <a messzeségei kettőink kősött. Df mint gondot kozó embertől, elvárhattok volna, hogy a* adott helyzetből vonja 8« a szükséges kövei keztetést: ne akarja ő mérlegre vetni a ’cg»«* gyarabb magyar asellemi közöséég értékeit, Nyitva hagyjuk a kérdést, nogy nsityea szándék vezette eLneia a kisc-rlelbenv. A evz, zeit munka bizonyságáról szólunk; nem egy nemzedék hclvet követe ő szellemi harcé bon” takeztk ki a könyvből, hanem csupán cgv szervezett töredék küzdelme a r.yVyáaoeság* ért í * — ha lehet — kizárólag«« wőlssjogerí « kisebbségi sorssal gúzsba kötött magyars-ag parányi é ott erében Utolsó erőfeízitéssel kő* votkezetesen azoknak dob oda egyc-gy mentőövet, akik fuldokolva el-etmerü nek «z «} eszmék tiszta vizében. Egv félretaposott é’elfe!" fogáé időszerűi en górcsövén pillant vissza as erdélyi magyarság hőskorára ß így nem csocbî, ha értékelése távol esik a? igazsúgtóí. Ha majd valaki bisgadtan leméri az erdélyi ms- gyár sae! e»ü létharcát, aküar ííiszik meg iga %áti. hogy Ligeti könyvében nem egyszerű tévedések sorozatáról van sző. haueiu teiv^/erü. következetes ferdítésekről, itt is közbe ken szólnunk, mint eddig is annyiszor, f'‘‘bt. Ş magyar művelődé» küzdelme nem merd be.î K* csupa belyreigazitásban. Értéke is ven a könyvnek, kettő: elindítja a miivel“*” és semmiféle méltányossági e^mponi a or . akadá yozzs meg 3 szákintoudásban; olyan iíi kokat ami el 3?, erdélyi irodalejc mozgalmi vonatkozásairól, amelyeket csak * kívül á L> kortárs mondba<i eb De a lények oüóadas*- * iran annyira s na«s én jót helyen előtérbe, hogy a ferdítések helyesbítése szemé yes bés tésnak tűnhetne fel. A ca&tdék * társ*! gyes; tőlünk. üt teőayve 2 asagyir 3§szecui!ásszJ kezdadik, .,..4 tisztek elhajították esi tagjaikat'’ írje. holott történelmi igazság, hc-gv « csiliagokar nş? tépték le róluk. Af erdélyi románsás oíerveskedik, bntogstó tárgyalásokat fcirtate ssuig naajd kijeSeEîheţi, hogy el akar tgskeA~ nia a magvar Szent Koronától. A szerző köny* ísyedéa belenyng«ztk: „jő. hát legyen autón«- miájak .,. »f eszünk békében egymás vael” leit44. Ana a Mafosvasárhelyen készülő jzékely nemzetgyűlés, a «»eke!« népfelkelések sorosa' ía, & Ko oxsváron összegyűlt magyar százerrelc tiltakozása azt bizonyítja, hogy az erdélyi ma* gyornak nem volt enavire közömbös a kérdés. Alább így folvtaíjű: „Ä szegény. ietiSfotí M-. gyarországon balj«>s forradalmak után ente tninden döfrovásra kerii t, am« ezt az orsza* got naggyá tette*4, Ez 3 mondat olyan, mintha its őszirózsás forradalom é» 9 vörös urslcm után, a szegedi indulássá kerüli volna sok- minden dögrovásra, «mi ezt a szegény. íoUjv- rent Magyarországot azelőtt naggyá tette. Aki «»meri az erdélyi magyar társadalom« szerkezetét, sumdig tisztán látta, hogy uent felülről irányi:ették ezt a társadalmat: aa őí * helyeken â ló kisemberek széles arcvonala, tudatos védeke/ese mentette meg a «zét2<lálá*v tői. A kisebbségi ember a*aff!eríné-Fe!én<A fogva mindenre tigvei, and sorstársaival bár* bői történik. Ezzé! szemben a könyv azt mondja: „Kolozsváriak voltunk és iev sc-jtr-l* műnk sem volt. hogv mi történt Nacvvárn* dón. NasybanyáR. 'l’emesváre.n, a vidékcu, vagy a fa*«n4i. Amikor mindni ma sva r várc, és fab« közvetlen kaneso afain&k kÜ Tiitóséu és elmélyítésén dolgozik, a könyv így folv* tatja: ..a nélkiil, hogy .1 vidékké kapcsolatét kerestünk volna & Tovább is az erők el. ptö/ásáróí beszéli „Szerkesztőségiben ss, kolozsvári iap évé-, más beállitottsáslian szemléltük az eseményeket, naint s többi iapók ’. E* a «sas Iwabr' ítottsióí: végighúzódik az egész könyvön. Meg* xyőződésse] hirdeti, hogy ,.ha románok tö» ténetesen béke bér hagytak volna beanünk^í, és nem fektettek volna rá as áttüzesitett íifb* re, elrenyhii tünk. ta’án el is vesztünk volna Nem is beszélve a székely nép be’ső e’lenâ»' lásáró!. a Szamosból. Ka oí/»ezeg. níh-’t, vagy Szilágysás magyar népének konok ma?.i!;:ité sdról. sem a városi magyar kisiparosság tor-.- diiletien kitartásai:ól. joggal kétségbe voutuí begy egy kezdetleges t:::vadaltnt berenúe/éiü :t'f'É*é> v'vÁ>n v£<> ántí*'ff'SÍ»»rta í.a a 2.- 4'... gyorsíró- ««gepiroisKoia nyílik meg február hó eíejéra Koí02sv'árQ»n8 If § V -11 kis91 íy* f *r 27« szín a* Veretnie: Iftur ny, miniszteri titkár. — íailtSriY! maţjyar és nyelvű gyorsír is, »é lírás, helyesírás, keresési el ni alaais nsrete'«, szépírás. L‘j, kÖIfSthl TiHlî^î tsnitás, ^yí’coristi ksképs*'. ''îvtrţîtMt különtanfo- fyartiok érlttl^lÍEBlliík is nis'ulăîî^ részére. — BeinlYltif: — az iskola megnyílásáig — hétköznapokon este 5-8 in hfiií'ití,, ‘íAU’ii Ju-Of lh i© ».! stíglL
