Ellenzék, 1942. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-31 / 25. szám

is , wmmVtm iBLiLUnt** MMäKUflNftw » M ‘P4)ä g mm iá Mr .n vfcíjfc Arra öéíiAny oä.v4. AM so«o«Mkxi: ftAA. e^rA.P.rdá.biiu’v bvröino véfpM koü ^Kaitrl .* hJdá'rmlweá, uehát bfcUsmt * /fcAbo? ’ el .*■«». Ccood ál felon kstt \Uti^ ih* Anglia a háborútól való irtózá* Vnén azzal mutatott volna iiéldát a világnak, hogy saját háborúinak «mtményvit szabaddá tette volna ás újból rendelkezésre Ivocsálotta volna •Ä világnak. De* a „háborút a háború süen" fogalma alatt valaani mást 4rv<eU*.A An^ábaífti, ne’V«f.**<r«en: hA- korút Kuröpa az dIJm a t.»W­táaág ailau, hogy mx. wtra&gteüMVLAA­! got n-z«n *v földön még e^yazjer jóvá j lehessen fonni Kát cél volt tehát, a hatalmat biz­tosítani annak, akié a hatalom és műiden halaimat elvonni attól, aki­nek nincs hatalma. Az a jelszó te­hát: „háborút háború eilen“ egészen hazug jelszó volt.. MezfigaxdssaÉgll gépszGkségleíöt fedezze idejekorán : Bücher ~MeIichérnél Ai A módszerek ugyanazok voltak e* Budapest, V, Vilmos császár-ut 52.. ^3*SI A nemzeti szocializmus __ építő munkája magú rombolt szét. A Führer agy jellemezte Churehillt, mint aki „képtelen valamit alkotni, valamit végezni, valamely alkotó cselekede­tet véghezvinni, aki csak rombolni tud“. A „Fehér Ház beli cinkosait“ * Führer szegény bolondoknak ne­vezte. akikről nem is akar beszélni Minél inkái b dolgoztunk, —- hangsúlyozta — minél inkább ren­det teremtettünk, annál jobban nö vekedett a gyűlölet. Én nem kívá­nom, hogy a nemzeti szocíaFsía gondolaş okát külföldön megvalósít­sák, m*rt én nem azért va rívok ittf honv más népek bold^gsánáról gon­doskodjam. hanem kizáró]«« saját nénemért érzem magam felelősnek- Ezzel kan csői a than a Führer tré­fának mondotta a Roosevelt hirdet­te viláo-pmcrramot, amely álliíóiag szabadságot és munkára való jogot biztosit az embereknek. Roosevelt olyan dói gok a* hirdet, ami el veket a nemzeti szocialista programból köl­csönzött. RKABARE jelenti, hogy februári ragyogó műsorát már tries! s: PíííllS'j®« CSf® bemutat<a, melynek keretében néhány napig vendégszerepel ifúé y !0 számú GER0 BOROSA A műsor többi attrakciói: fp mf lm é keretében is bemutatásra kerül a világsikert aratott premierfilm Kwânsâr« W^Ff^ffSÍ Bemutatja k*°zárólag azOFiHŞÎ-îniiîgă Számozott heiyek. Jegyelővétel 2 BlílM’ Síi komikus tancparodísták. IEAÜ4 Gi/.GIiOWSKY a legszebb lengyel táncosnő CSABAY AGY, a közkedvelt dl'.ö? ^Míri á“-ieat ér «OiG.lI, a csodálatos kínai zsonglőr és akrobatanő kcáprázatos mutatványai BAIU YIÎ1 modern valcer fantáziát mutat be Remek görlök! Hangulat! UJ VEZ1TÉ9!  műsor este 11 órakor kezdődik S Jókai-utca 17. Telefon: 27—87. SVigyázat t ü ^ A Oarmol hashajtói 2ák. Ügyeljen, mert mindé® tablettán a „OARMOl® szónak ésT alakú bevágása nak kell lenni. Kimondotta® csomagban kérj®. joiteK azuian szervereit eneme- lek. mindenekelőtt vagy 46 párt. Amikor annakidején a küzdelmet megkezdtük, nagyon is tudatában voltunk annak, hogy ez egy egész világ elleni küzdelem lesz és hogy milyen nehéz «se a küzdelem. Milyen magatartást tanusi-tiofft ak­kor a külföld? Rólunk egyáltalán nem vettek tudomást, mert ezt a külföldet diplomatái tájékoztatták. A diplomaták pedig olyan körök­ben mozogtak, amelyekben mi, nemzeti szocialisták, nem mozog­hattunk, nem akartunk mozogni és végül is, nem ks volt szabad ott mo­zognunk. Sohasem tartottam font ősnek., Ihagy is véíeked'k rólam a külföld. Ez számomra teljesen közömbös. Ha ellenségeim egyszer megdi­csérnének. akkor a »érne! nép a pokolba kergethetne engem. 'A Führer uiból emlékezte tett an*a» hogy akkoriban a külföld hogyan bánt a német demokráciával. Való­ban úgy kezelték őket, — mondotta — mint nincsteleneket, de legalább ©z a megtiszteltetés kijutott- szá­mukra. hogy ott ülhettek Géniben. Kém adtak meg nekik semmiféle «mineri jogot, de abban a megtisz­teltetésben részesítették őket, hogy irésztvebeítek valamely nemzetközi ertenezleten, sőt még elnökölhet­tek is. Megtagadták a német népből az önrendelkezési jogot, de ezek a i demokraták Géniben, a népszö­vetségi palotában nemzetekkel kapcsolatban legalább beszélhet­tek önrendelkezési jogról. Elmondotta a Führer, hogy 1930. szeptembere után, amikor a póri ! 107 mandátummal a birodalmi gyű­lésbe bevonult, akkor növekedtek j meg csak igazán a nehézségeik. Em- i lékeztetett azokra a párttestvérekre, akik akkoriban orvgyilkosság á.I- ’ dozatai Jetitek, arra a több. mint 40 ezer nemzeti szocialistára, akik ezekben az években megsebesültek a különböző viisszae-sésekre, amelye­ket a pártnak meg kellett crnáe, m,ig aztán végre eljött a nap, amelynek emlékezetét ma ünnepeljük. A tények bizonyítják, hogy obiban ü $ i!limaiban, amitkor a háború vé­gei ért, egyáltalán nem tudták kikü­szöbölni az uj háború előfeltételeit, ne meg az uj háború viseiosehez szükséges eszközöket sem. Ntagysze- rü gesztus lett volna, ha Németor­szág lefegyverezése utón Anglia, Amerika és Franciaország is le­szerelt volna. Olyan sokszor intet­tük őket a weknari köztársaság ide­jén, kértük, később követel tűik, hogy tegyék meg már. De a háborúk to­vábbfolytatódtak. Csak az egyetlen alul maradt német nép szúrnám lát­szott lehetetlennek, hogy történetét •ebben a világban mégegyszer javára sn eg változtat hassa. Akkoriban hasonló eszközökkel •dolgoztak, mint ma. A módszerek szintén ngyanazok maradtak. ígéretek mindazoknak ä k1’esi nyh Hűeknek, könnye»’fi vöknek, vagy ostobáknak, ak k ezeknek beugrottak, egyébként pe dig kísérlet arra, hogy mások mi­séi több vérével vódelmeztessék saját érdekeiket ■Mindig szem előtt kell tartani, hogy az angol birodalom 300 eszrtiendő alatt sok háborújában alig 10 száza­lékát ontotta annak a vérnek, amennyire Németországnak szüksé­ge volt pusztán meztelen létének megvéd elmozésére. A második angol módszerrel függ össze a szétforgácsolódás módszere. A mult világháborúban, miután le- he tel len volt a német népet belső dinasztikus válságba sodorni, uj le­hetőséget láttak a pállok kijátszá- sában. Sikerült is akkor a német né­pet belülről lassan felőrölni. Mar­xista. liberális és kapitalista érde­keltek gyalázatos foo-rád almát szí­tottak, mögöttük pufiig ott állt, mint gazdasági erő, az örök zsidó. Sike­rült akkor el buktatniuk. Némelor- szágot. •Ma már maguknak az angoloknak I kijelentéseiből tudjuk, hogy 1918. végén saját összeomlásuk előtt ál­lottak. Az első világháborút neon veszthettük el ellenségünk érdemei következtében, hancun kizárólag sa­ját hibánkból. Ennek az összeom­lásnak a következménye nem az letit ám, hogy Németországot a világ de­mokrácia karjaiba zárták. A követ­kezmény, ellenkezőleg, a legször- nyübb politikai és katonai termé­szetű összeomlás volt, amelvet nép valaha megért. A német népen né­hány hónán alatt elképzelhetetlenül mól v csügged és vett erők .Sehol sem látott remény sugarat. Egy kiéhezett nép, amelynek akkor sem ad*ák vissza a lehetőséget, amikor aláírta a fegvverszünetet és békét, amely­nek akkor sem adtak élelmiszert, amikor már fenyvenolen volt. ame­lyet mmdutotalian meoTesaroíthak és amelyből egvre uiabb zsarolásokkal ni meebódolá«inkáit csikart a k ki Részletesen ismertette a Führer azt az örökséget, amelyet talált. Minden szétrombolva, a gazdasági élet megsemmisülve, sokmillió munkanélküli. A munkanélküliek száma hétről-hétre emelkedőben, hétmillió csak rövid ideug dolgozó munkás, a birodalom és az orszá­gok költségvetésében óriási defirir, a községek eladósoava, a paraszt­ság összetörve. Én akkoriban mertem és nyer­tünk És mi nyertünk — mondotta a Führer. Ismertette ezután a Führer az óriási belső épitő munkát. Ha ez a háború nem jött volna, akkor korunkról, rólunk, vala­min viünkröl és rólam agy be­széltek volna, mint a béke mü­vednek alkotóiról. Ha azonban ez a háború nem jött volna, ki beszélt volna akkor Chur- chillről? így azonban uev fivrrak róla beszélni, mint mégse mm ’sütőjé­ről egy birodalomnak, amelyet ő „ Sohasem tartottam fontosnak, hogyan vélekedik rólam a ** Cturchill mindemé peri bíboruí akrrt a runrer utnoi ismerteit« azi a - külpolitikai programot,- amelyet ! uralomrajutá.sa után megvalósítani igyekezett, azt a szándékát, hogy szoros viszonvt teremt három or­szággal: Angliával, Olaszországgal és Japánnal. Minden kisérletem, — mondotta — hoev Angliával megegyezésre juthassak, teMesen céltalan volt. Az angolok ellenséget láttak Né- 1 lüuJUIb-CftlJJíiJl, UK lu i&ű6u cilKtv lommal Európa ellen küzdöttek és főleg az az ember, akit már több­ször említettem: Churchill. Minden kisérletem, hogy ehhez az ember­hez hozzáférjek, meghiúsult, maka­csul ismételt kijelentésén: háborít akarok. Körülvette őt egv csoport. Ha fel­sorol ink a tagok neveit, mind csupa nulla. S ha egy férfi kerül közéjük, mint WaveM, azonnal kidobják­„Ez ö hábnm a semmititöie fe$s Is* A zsidókról nem akarok ezzel kapcsolatban beszélni. Azok (min­denképpen a mi régi ellenfeleánk és mi tisztában vagyunk azzal, hogy a bábom csak azzal végződhetik* hogy vagy a germán népeket irt­ják ki, vagy a zsidóság tümk el Európából. Szeptember 9-én, a bi­rodalmi gyűlésen már kijelentet­tem és óvakedom idöeíőtii jósiá- soktói, hegy ez a háború nem úgy ér majd véget, ahogy azt a zsidók elképzelik. Nem az árja népeket fogják Európából kiirtani, hestem ez a háború a zsidóság megsem­misíföje lesz* Az első eset lesz, hogy nem más né­pek véreznek, hanem eLsőizben ke­rül alkalmazásra az igazi ó-zsidó törvény: szemet szemén, fogat fog­ért. És minél tovább terjed ez a küz­delem és ezt hallja meg a zsidóság: annál inkább terjed majd az asxtí* szemitizmus, Eljön majd az óra, amikor minden idők leggonoszabi? vißágellensége .legalább egy évez­red r-e eljátszotta szerepét. Esz Itt Olaszországgá' Annál jobban örültem, — folytat­ta — hogy a másik állaimmal meg­teremtettem azt a viszonyt, amelyre egykor törekedtünk. Ez nem csoda, A csoda az lett volna, ha másként történik. Mert nem véletlen, ha egy népnek száz esztendő alatt ugyan­az a sorsa, mint egy másiknak. Az elmúlt hetekben a rendelke­zésemre álló néhány szabad órában sokat olvastam az olasz fasiszta forradalomról. Úgy tűnt, mintha sa­ját pártom történetét látnám. És most ugyanazokon a harctereken harcolunk: a németek Eszaikafriká­ban. az olaszok a keleti harctérem Együtt harcolunk és s«nkí se ál­tassa magát: ezt a harcot a közi? győzelemig együtt harcoljuk:.

Next

/
Thumbnails
Contents