Ellenzék, 1942. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-31 / 25. szám

X ^ \r fámWBé&iPn'* áxU' w a~ k k l«líggíMírTífr finagiBiii wa&&*Mu s 5386' Í3 pán es atlakozésétt&k§elcn$£$ége 2&a most ea&tl&kMKNtt iMMES&nic « ■■«9 Itoruuulik állam «k «mailjei te torek ót* másadig- j&fL$wmyti aludtam *' teremtem: lapéin. Így rncvsrt a három nagy nincste- •isi 2en egyesült és most szeretnénk lá.t- •üxs ni: ki az erősebb ebben a harcban: rtf azok, akik semmit sem veszthetnek és mimként nyerhetnek, avagy azok, akik toimtesit veasthetodk. és? mám- JSQESt. sem nyerhetnek, íSa, ha egy vezető an#ofl érsek «a Istenhez imádkozik, hogy bünteté­sül küldje a bolsevizmuist Németor­szágra és Európára, akkor csak azt mondhatom: Németországra nem jön a holsevizmus, de hogy nőm jön-e Angliára, az más kérdő; fii MOI ?9d m »7® ns! U3ÍI ink síi 9ÍTE íéa Í9Í aq riß ad sd ad ib m iá )á a lé u 19 talán közömbös is, azonban délen néhány hét múlva megtűrik a hideg és a tavasz továbbvonul maid észak felé. Elérkezik az óra, amikor a ta­laj imáét kemény és szilárd lesz, amikor megvernik , az ellenfelet. Azt ugyanis mondhatom: a katona, aki elől van, érzi magas fölényét az oroszok felett, 'Sértés lenne, ha az orosszal.hason­lít anók össze. A dönitő csak az, hogy az átállítás támadásról védelemre sikerült és én mondhatom: ez sike­rült. Ez az arcvonal áll. És e mögött az arcvonal mögött áll ma a hozzá méltó német haza. Ma, január 30-án csak egyről biz­tosit hatom önökét: miként végződik ez az év, nem tüdicim. Vájjon vége lesz-e vele a háborúnak, nem tu­dom. Egyet azonban tudok: Bárhol jelentkezzék is az ellenfél ebben az esztendőben, ismét meg fogjuk ver­ni, épp mrv, mint eddig. Ez ismét a noe*v győzelmek esztendeje lesz. Miénk a világ legerősebb hadserege és a legerősebb légi fegyvere. Olyan ellenféllel állunk szemben, aki talán szám szerint fölényben ven, de ta­vasszal szám szerint egyen rajnem a k leszünk vele. Fegyver tek'ntetében ismét leverjük és ekkor ismét a mi ídc^k k öveik ezik. Mindenekelőtt azonban nekünk ma szövetségeseink vannak. Már nem a világ­háború idejét éljük. Maga az, amit kdle»ew Japán végez, egyáltalán fel sem becsül­hető. Számunkra nem maradt más ut, mini a harc útja és a siker útja. Akár ne­héz ez, akár könnyű, sohasem nehezebb, mint voltak elődeink harcai.. Annak a* ördögi papnak az imádsága, aki azt óhaj- tolta, hogy Európát a bolsevizmus utján érje büntetés, nem feg íeljesedni, hanem teljesedni fog az imádság: Úristen, adj nekünk erőt, hogy megtartsuk szabadSá­gunkat népünknek, gyermekeinknek é? nemcsak a mi német népünknek, hanem Európa többi népeinek is, mert ez a há­ború egész Európáért é5 ezael valóban egész emberiségért folyik. 0”a*2r kü dctt%ég a hím da í m'nyZICî&m BÉRŰN, január 31. (MTI.) A Stefan* jelent : Cicco meghatalmazott miniszter vezetésével a fasiszta nemzeti párt kül­döttsége pénteken délelőtt Berlinbe ér­kezett, hogy résztA-egven a hatalomrajutá^ 9-ik évfordulója alkalmiból tartandó bi» rodülmi gyűlésen. «sog Portra szálltak a |apánok B©rn@@ nyugati re szén Is A fesicgsiycsapsfclk Bsnlrán fufrá szoritattzK az e?9enséget Az angolok hajóhiárrnyal küzdenek Szekeres Juckó esiénkéRt A Ştefani Irodához Kluangiból érke­zett hírek szerint az angolok ©Ív gyor­san kénytelenek visszavonulni. hogy sz utak és hidak megrongálásának végre* hajtására sem marad elég ;dő. Különö­sen Malájföld keleti öve etében sike­rült a japán műszaki katonáknak egv* kettőre helyrehozni több, mint kétszáz hidat. Jókorában már nehezebb a Köz­lekedés helyreállításának a munkája, a terep mocsaras jellege miatt. Az ango­lok 1t mindenfajta akadállyal próbál­ják hátráltatni a japán iildö őket. , ! BERN, január 31. (Búd. Tud.) Csung- 1 kingi jelentés- szerint a kteai fővárosban nagy tudják, hogy küssöböm »11 a japán Susogó Étteremben éneke!* Unió-utca 14. szám, jókedv, hangulat, Jazz, Esíe 10 órától 3»!g nyitva. támadás Szángapur ellen. Ennek tulaj-4 donitják azt az ntézkedést, hogy Szinga­púr szigetét északi részén egy mérföld szélességben csütör ök délig k'üritetiék.j Újabb értesülés szerint a szingapúri öböbi ben nagyarányú csupatbehajózás folyik. Kha nan partjáról japán csapatszállító flottát lát’ak haladni a tengeren. K’nai katona’ körök véleménye szerint a japá» nők meg fogják kísérelni, bogy Szinga­púrt a szárazföldi támadással egvidőbers, a tengerről s nsegtámadják. Ezeket av bad ni ii velei ekei majd patraswállások kö°; vetik. A moszkvai Pravda támadást iniczeif lapén ellen ehü ináTYás fia 1864-*’ en a'apirtt SiésmOvs és sg'láü r’’sz üz'ets Kolo'.vór, Ko sti h La]*s-uíca 1. sz. *ürür® H 'W ti’-ztosl^k a nartrnl>*,c li!S 7 8 fii t Î" iM s­meret s fiiilj is kié r£emii» ZÜRICH, január 31. (Búd. Tud.) Sváj­ci lapok moszkvai értesülése szerint a keletázs;ai háború kitörése ófa most elaő ízben a Pravda heves támadást intézett Japán ellen. A szovjetorosz lap szer nt a japán sajtóban állítólag olyan térképek jelentek meg. amelyek Kelet-Szibériát Ja­pánhoz tartozónak tümtc'ik fel. Ha cen­zúra van — írja a Pravda — nem jelen- hetet It Volina meg Ilyen térkép., ha azt a j katonai tényezők nem tartanák snegfekr I lőnek. A lap figyelmeztet Japánt, hogy a Szovjet ellen ne készülődjön tams* dásra. Kivételes állapoté^ Irországbam AMSZTERDAM, január 31. (MTI.) Ä DNB közli: Az athionei rádió jelenti, hogy Írországban elrendelték a kivételiéi? állapotok ' •v Magáról & habomról keveset aka° rek mondám? itt már a történelem beszél, Juntos 22. óta katonáink ke­leten olyan harcot folytainak, amely egykor, m’-nt népünk hoskőltemé» ay© kerül bele a történelembe. A tengeren tengeri haderőink, huvár- naszád a ink tönkreteszik majd azt, amit Roosevelt tervezőit. A búvár- naszádbk száma óriási mértékben megnövekedet. Bármik legyenek is céljaik, mindenre fel vagyunk vér­tezve. Északtól—Délig, a tenger­parttól Keletig. Szilárdan állunk és ahn] állunk, egyetlen talpalatnyi helyet sem adunk fel harc nélkül és ha egy talpalatnyit feladunk, nyom­ban ismét előretörünk. Régi erőnk dicsősége elmúl hatatlan. Teljosit- ményeink oly hősiesség, hogy ezt kitüntetések kel egyáltalán nem -le­het méltányolni. A Führer utalt arra, hogy milye/n nehézségeket jelentett Németország és szövetségesei keleti csapatai szá­mára a fagypont alatti 45 fokot is elérő hideg, majd ezeket mondotta: Amikor ez a nehéz átállítás szük­séges vo.lt, feladatomnak tekintet­tem, hogy vállaimra vegyem ezért a felelősséget. Még közelebb akartam kerülni katonáimhoz és ma biztosí­tani akiaucm őket: tudom, hogy ők mát teljesítenek, de tudom azt is,., hogy a legnehezebbjén már fcul va­gyunk. A hideg volt a keleti ellen­fél nagy reménye. Ezt a reményét nem fogta valóra váltani. Négv hó­nap alatt csaknem Moszkváig és Le- íiingrádig jutottunk előre. Négy téli hónap már elmúlt. Az ellenfél né­hány kilométernyire egyes helyeken előrejutott és ott vérben és ember­életben hekatombákat áldozott, Ez „Viselni akarok ma den felelősségei” \ Egész élettörténetem alapján: jól értsenek meg, kimond t am egyszer egy szót, amelyet a küllőid egyálta­lán nem értett meg. Azt saondotíam, ha már a hábons «elkerülhetetlen, akkor inkább én vezessem azt. Nem azért, mert szomjazom a dicsőségre. Én le­mondok itt a dicsőségről, szemem» teen ez egyáltalán nem is tUcsőcég. JUcsöségem, ha a Gondviselés éleiben tart, majd, egykor a béké­sek azok tt nagy müvei lesznek, amelyeket még alkotni StSAdékO- SClIl:, Hanem azt is mondhatom: ha már ezt a harcot a Gondviselés kifur- kec.;hetetlen akaratáról meg Kell v,vmmk, akkor én csak arra kérhe­tem a Gondviselés^ hogy bízza rám ennek a harcnak a terhét. Viselni A hib&ruről m tör beszél akarom azt és nem riadok vissza semmiféle lehetőségtől. Viselni akarok m irden felelőssé^ get, úgy, amint eddig is viselteim. Tudom, hogy ez a nép bízik ben­nem, de meg lehet győződve a né- ; met nép még egyről: 1918, amiig én í élek, nem következik he. Sohasem I fogom ezt a zászlót letenni. Boldog vagyok, hogy katonáim­hoz oly sok szövetséges csatlakozott. Délein Olaszország, egész fenn észa­kon Finnország és köztük mindazok a nemzetek, melyek keletre küldik fiaikat: romának, magyarok, szlo­vákok, spanyolok, belgák, sőt még franciák is résztvesznek ebben a harcban és ezeken kívül az északi és nyugati germán államok önkén­tesei is. Ez ma már európai háború. Végül i<s keleten, minit uj szövetsé­ges. .Tanán. RÓMA, Şanuâr 31, (MTI.) A péntek reggeli Sápok közi k az Exchange le- legfaphe hírügynökség jele ntes ét, amely szerint a hollandindiai $■’igeiek, főleg Jáva ellen, újabb támadás alakult ;kr'„ Mint e jelentés közli, e támadás és eredménye meglepőnek ígérkezik. A Batáviában kiadott hadi jelentés szerint, a japán csapatok a Borneo nyu» gáti partján levő Pamangkatban parfra- szállíak. A japánok a sz get belseje felől kiindulva is nyomást gyakorolnak. A hadijelentés azt mondja ugyan, hogy a holland csapatok heves ellenállást tanúsítanak, de helyi japán sikerekről }s megemlékezik és azt alíitija. bogy Pontanakot is fenyegetik. A hoüand tengerészeti légierő meg’* Ivére He a ja­pán előnyomulás feltartó tatását. Â ha» dijelentés beszámol arról s, hogv jaoán repülök bombázták a Nyngat-Szumat- rá.ban levő Emnrananent. A bombázás nyomán a kikötőben veszteglő több ha» jót találat ért. i SANOHAJ. jpritnr 31. (MTI.) Mint aß QFí jelenti, bstávial hír szer'nt Wavclt tábornok a szövetséges csapatok del­Siliif apu? irányába tűrnek a jttpén m TOKIÓ, január (MTI.) A ÖNB kőüi a Domei-Jroda jelentését, amely szer ni a japánok elfoglalták Kulaií, amely 60 kilométerre északra fekszUe Szingapúrtól. Ezáltal elhárították a Johore Bahru előtt levő utolsó akadályt is. A japán csapatok most a s áfazfö!d,: miiuton Szingapúr irányába törnek i előre. Egy másik japán menetoszlop, amely szintén a félsziget középső részén, j működik, Kuang bevétele után északkelet irányból hadműveleteket hajtott 1 végre a keleti part ellen és körűi árt., majd megsemmisítő harcokban megvert egyes ausztráliai harci erőket, í>yu9atcserutesgen<teri hadárért parancs* j noka és Hart tengernagy, a szövetsége- \ sek tengeri hadának parancsnoka^ s is* * pán bombázások miatt kénytelen főhadiszaHását SoreabaySból Mtâ&Ş's&wţ a sziget belsejébe.

Next

/
Thumbnails
Contents