Ellenzék, 1942. január (63. évfolyam, 1-25. szám)
1942-01-31 / 25. szám
X fast ammtr ti. m w wsx m Ulti mi és tftMhlvficl: fcfffzsv#?«, üttal-otc* íG„,!. erac'Bí. Telg'aa: tt—09. füirüa: SiíiUB-fitea So szán®. HeíeSan az.: 2S—23 miPlTOTTl: BIRTKA MIKLÓS RtadAtataldonos: P 8 l l 1 5 9, ti ígsifizsvár. ElHIIzstisl ára’*: bamla 2.7 & aegifidévrs 8. féífevr» Ifi. síén ém 32 aniS» Teák: és bálok te, am kor az országra és, a nemzetre a legsúlyosabb gondok nehezednek, akkor akadnak úgynevezett s> inházi lapok. amelyek szinte kizárólag bálokkal, táncestclyekkel és teákkal foglalkoz* nalk. Hogy X. Pincsi k «asszonynak hol készült az e üstlommié ruhája, hogy Z.- né teát adott, amelyen ezek s ezek jelentek rneg, ezt és ezt ették, azt s ama t itták. Hogy az ifjú gróf kinek udvarol. Hogy melyik arany fju hogy rugóit l>e a bárban és mit cselekedett azután. Hogy S.-ék estélyén mi s hogy voit. Hogy az ismert bankvezér, a még ismertebb író, a halhatatlan művész hová utazott tél' sportra és kikkel tölti estéit. Stb. stb. Megdöbbentő ez! íz!és- i felenség? Bornirtság? Tudatos destrukció? ö'let? Ki a megmondhatója ennekv Németországban és Olaszországban» íánctiialom van. Mill árdok gyűlnek össze jótékony célra. Némitsuk el mi s# a bálokat és a teákat. Sokan járnak máp jó példával elől. Ne mélyítsük k ezz«2 ás a szociális ellentéteket. Ne tegyük mások s ámára a mi örömünkkel még keserűbbé az amúgy is keserű életet-. Totál« háborút vívunk. Álljanak btí nagyságos és méltóságos kisasszony- kâim és asszonyaim, uraim és urfiaktr, m nd, egytöl-egvig és kivétel nóikü! as áldozatos, munkás magyarok sorába, Vigadjanak is közben, ha kedvük tartja., De tegyenek meg maguk is mindent, hogy aztán, iparán, magvar módra íb^ hessen.oi „három a tánc!“ Ä hatalom átvételének kilencedik éviordulójáu, Hitler Adolf birt»- (îaîmi vezér és kancellár kéíórás grandiózus btözéd keretében íogialko- zett a Harmadik Birodalom megszületésével és azzal a harccal, amelyet a német nép nemcsak önmagáért, hanem egész Európáért vailali. Különös figyelmet érdemelnek a fceszédliöl aze-k a rószloiek, amelyekben elért s’kerGinek okaira mutatott rá. Elmondotta, hogy nem lett volna benne elég bátorság és erő programjának vállalására, eszméinek megalkotása és hirdetésére, ha csak a nemzet felső rétegeit ismerte volna. A népből jött, a néphez tért vissza és a népr® támaszkodik. Most, mikor a német véderő páratlan küzdelmét folytatja a harctereken, egyetlen felszólítás elegendő volt ahhoz, hogy a német nép, amely már annyi áTdo* za!©t hozott, újból áldozatot hozzon harcol® fiaiért, A téli ruha segélyakció egyúttal népszavazás is volt. j A sikert minden gyenge elviseli, de az ütéseket csak az erős állja — mondotta Hitler. — És az erős» az ütések alatt még jobban megerősödik. Általános nagy emberi igazságok ezek, amelyek állanak minden időben és mindenkire. A kelet' bedsziniéren, ahol most szinte kibirba- tatián hidegben sikerült a támadó német hadsereget a védelembe átvinni, délen hetek múlva megkezdődik a tavasz és lassan huzód k észak felé.  tavasszal együtt — mondotta Hitler — megindul újból a német támadás és a német katonák szövetségeseikkel együtt mindenütt csapást mérnek az ellenségre, ahol találják. Hogy a háború befejeződik © ©Eben az évben, vagy sem, nem tudja, de tudja azt, hogy ez az esztendő ismét a nagy győzelmek esztendeje lesz. Megrendítő volt Hitler beszédének az a részlete, ahol a dicsőségről szelt. Nem akarja a háborús dicsőséget — mondotta — és a maga számára nem is tartja azt dicsőségnek. Csak azt kérte a gondviseléstől, hogy ha a háború elkerülhote'len, úgy lehessen ő sz, aki vállalhassa annak minden felelősségét és minden terhét. A maga dicsőségét nem a háborúban, hanem a békében keres*. A békében, amelynek ércekében óriási programot dolgozott kJ, pmelvnek végrehajtását megindította és egves részleteit be is fejezi©. Az ő neve az emberiség térténél méhen nem háborús győzelem, hanem a nagy békemüvek által irnssék be. Hitler Adolf vezér és kancellár beszédét az alábbiakban ismertetfüfcs Ä Mredafitî! gwi^'és ünnepi ülése BERLIN, január 31. (MTI.) A í)NB jelenti: A nemzeti szocializmus uralomrajutdsának mai évfordulóján rendezett ünnepi gyűlési Göb- beB dr. birodalma miniszter nyitotta nép Üdvözölte a Führert. Majd mryemlékezve arról n napról, amelyet ma ünnepelnek, ezeket mondta: — A győzelem számúnkra fiit kérdése volt, az ön személyébe vetett hit kérdése. Ma az egész német nép, élén a véderő ve] harcban áll, hogy megvédje forradalmunk vívmányait, a birodalom és a nemzet életterének biztonságát. Ami akkor a hit kérdése volt; a győzelem, az ma bizonysággá lett. ^Churchill r*Ar Î0ÎI e/Aff «ar akkori Idők lajköz *éq*aebh háborús uszltóla volt®* A Führer mai beszéde elején visz- szapiliantást veiteH a múltra, bogy „újból létünk, fejlődésünk és győzelmünk okaival“ foglalkozzék. — Gyakran hulljuk ma — folyhatUl beszédét — azt a megjegyzést, hogy ez a háború tulajdon képen a második világháború. Ugyanazokról a. célokról van szó, ugyanazok aíőkc ®mdlyek as ©Isö világháborút 'megluditottáke felelősek a mai háborúért és ezak az erak és hatalmak ugyanazokrat a célokra törekszenek, mint amelyek akkor küzdelmünk szándér kainak legmélyén rejlettek. Nemcsak az okok ugyanazok, hanem elsősorban ugyanazok a személyek Is. Churchill már 1Q14 előtt az akkori idők egyik legközönségesebb háborús usziteja volt. Roosevelt akkor Wilson elnök „kis embere“ volt. A mai kapitalista, férfiak már akkor is a mérleg ser pengőjébe vetették befolyásuk súlyát a háború érdekében, mig viszonx sekisem vitathatja el, hogy mi teljesen ártatlanok voltunk az akkori háborúban. Ugyanazok a gazdasági erők idézték elő az első világháborút és felelősek most a második világíiá^ öcruért is. Akkoriban Anglia volt a fő mozgató erő ebben a küzdelemben, az az An i glia, amely 300 év alatt csak erő- • szakkal és véres háborúk láncolatá- j val az egész földkerekség mintegy j négyed részét uralma alá hajtotta, i E vi.l ághódit ásnak, a népek elnyo- I másának bizto-sitása végett Anglia igyekezett Európában fenntartani az erők úgynevezett egyensúlyát, vagyis arra törekedett, hogy egyetlen európai államak az ereje se nőve- j kedhessék egy bizonyos mértéken j túl, igy ne juthasson egyetlen egy i sem vezető szerephez Európában. A I szétforgácsolt Európa volt a céljuk. I E cél elérésére Anglia Európában I az egyik háborút vezette a másik I után. Az angolok azt hitték, hogy j Németországban is olyan tényezőt i kell lát.niok, amelv esetleg egresi tori tudná Európát. Megkezdődött tehát a küzdelem Németország ellen — nem a népek iránti szeretethők hanem a íegsajátabb önző érdekből. Mönötte áll* az oz örök rs'dóság amely a nének m?nden vitájé^ ks resui és nyerészkedni tud. Ezért mindig » zsidóság volt a mozga^ fóka annak, hogv ntuigtalanságof; keltsen a népek között. Amikor 191 í-hen elsőizhen akartak viiá^a7övetcóo-pf összehozni az akkori Német Birodalom ellen, felhoz(Zo) Sr eret nem, ha ebből a cikkből | , nem származna félreértés. Petiig1 it- ^bizonyosan szármáz k, mert jószándéki 'ütközik jós ándékkal. És ebfcői születik ! ] .rendszeri n$ a legnagyobb ellenséges ke- j dé>%, A legtöbb sértődöttség. A lelkimé« ! , sí* äeilenebb vita. A könyörtelen üldözés. | , ■Hiszen egy rég' közmondás szerint is: j : ® a pokolba vezető ut jósándékkal van , . X Mkovezve. Pedig nem akarunk bántani j | >v vagy éppen megbántaí senkit. Szóra- j ; ü főzzék a fiatalság, jótékonykodjanak j , nx dősebb hölgyek. De keressenek rá R íssögjf el előbb módot. És. hogy minden- is m©k elejét vegyük, nemi erről. vagy ^rról a teáról vagy bálról írunk, nem its 4 8í o'ozsvárról. A7 országos társadalmi ‘jelenségről, ami megdöbbent, visszata- •«fc t és ingerel. Az Ellenzék egy ízben (még az őst folyamán) kifejtette, hogy nem tartjuk i •időszerűnek, tllendőniék, lselyesnek a jj •bálok rendezését. Pusztába kiáltott s7ő volt. Napról-napra sokasodnak a bálok, | óceák és egyéb „társadalmi események65. •A jótékonyság jel géjével és céljával, ifit át ez az, ami ellen szót emelünk. Jóié &©nykodiunk. de... ne igv. Nagyon megszégyenítő, nagyon hivalkodó, nagyon gyakorbtiafllan formása e‘z a jótékonyságnak. Lá’ár lakomáira emlékez» ‘tétnek. A gazdagok asztaláról hullatott J morzsára. Odavetett fillérekre. Akkor í is, ha nagy az összeg. Akkor 's, ha még j oly nemes szándékkai! »diák. Mert vé- ] igiii is és akárhogy is, az történik, hogy ! •Bíéhánv gazdagok mufatságánalk rrsarad- ivánvait osztják ki illatos és selyembe : öltözött dámák, vagv elegáns fatal i :8*fak azok között., akik számára az é’eit [ •sării, keserű, sör'-'t gemd. Akiknél bi» ; g-onvtalan g m;n«denmni ken vér. Akik- ! Síéi ünnep a tányér meleg leves és álom j s fűtött s’oba, Ezért helytelen, ezért i «nakronizmus ma gv jótékonykodni. |Mert nem a boldog békeévek néhány j isíegénvének felse^élvezéséró? van sző. í fEm^ermjlliők sí vom oromnak. Munkás, j <$erék magyar r-saládok küszködnek .»■ t iT%i» « .rAV^wt-síneaesr^' * v« j *-rr*'.rT Ezen j sem szabad „altruists mods'?erekkel54 | •segteni, I Szociális kérdéseink megoldására m» J féam-ényes, erős és gvors segítség k í •Ar állam ««? közéleteink meg |® tesznek j m nden tőlük tolWSt írtézménveket j állítanak fel, törvényeket húrnak adót I ^vetnek ki, szervezeteket létesítenek. j Sda jőtékonvkodni akarunk. segítsük í őket munkájukban, Ezerpengős jövede- I Sem mellett ne adí*»*»jk bfis? és ötven I fsllérckeí az ifven célokra. Vv'rwwk meg j nyugodt«ti szikünket. pén-itö aránkat j és... nem utolsó sorban a' eszünket. í HöVtvemk. akik „a°mon'n<mr?i'4k‘4 ma- gi*én»t egv tea, vagv bál é-dekéiben, váf» lallen ajk riven szervezeteknél min'd, Vá^'p!Iáik el eu’v varrv két. vagv több család írondórását, fCancsofődianak be & szőriéi s mimikába. gbo? olvan nagy ?rláuv van rmmkatársak'nxn. AfoM olv kitűnően tudnák kamatoztatni f'íiown ( íwM.f‘p>Vst, jő*zíi’<9kett. bniflblalfirt, j íószándat<rkaf, Ha kedvük akkor óg ostf’etllbetnek1 trarezobd •szalonlmk- ! ba,n srÓ.rnkozjhatT?».k kedvük szerint, 1 cslnglfü»f**ytrioţr womţVnalr szén r**há» ! udvn«*pft*tbaitn^V maanVnak, t^e S i y!liá<rra k'vá^Voró életörömei Tje ke_ í <res,-*tp't?»í' áMozatnak, amit a szegényekért hoznak. ( C^aV ŐrMff emi’-er támad?a » „felső ezreket44 Felső ez~ek mindig voltat* és m n.dig f&rznek. SziiVsé""fes és '."»rves képlete’ «» i( M’',,,:ók él» fK-k az ők igényeiből. Élet forrná iir^ ma- | ga felé vonzga az alattuk lévő rétege- j| S-'p-t. TéuvezÓí í#» fegfődésé- § u^-k. - Az »kaktk hasznok Ír«xíí»c;,*kek l'oz'”»lu*txé0'!«’t: crkkekké válunk. Ok vásárolják meg a mü**égzeik alkotásait. ÖV ..lencJHenek fM‘* k? mat'kus ! gyég^-feesyeketo lu^oálják sz txU&i I és valósítják meg a szépséget. De háborús időkben vissza kellene húzódja» naik. D szkréteibben 'kellene éljék életüket. Mert megdöbbentő az, amit csinálnak és amit velük csinálnak. Amikor & napilapok m nden rendelkezésre álló es közzel kitartásra, fegyelemre, áldozatira, takarékosságra buzdítják a nemzetet, amikor államférfiak, pot it k us'ok, katonák, hivatalnokok, gazdálkodók, kereskedők, iparosok, munkások minden erejüket megvesz tve küzdenek a köbért, amikor s ázmilliók vergődnek testi és lelki nyomorúságban vLIágszer» HITLER NAGY B Európa lövőiéről az uralomra- /utas kilencedik
