Ellenzék, 1941. december (62. évfolyam, 275-298. szám)

1941-12-31 / 298. szám

üéltány szá az egyetem! ifiasaghsz

itta: iftMás «Jös

Gllic&iZÍSK.

mmmmmaMmmmmmMmmm

ymaáiirtÉ^ilMiiuww^iiYi nTrr «tiTht'r*^

t-+-\tlwmm

immár a ■.egyedik »eU.» kassübcn áll a ......... .

T.dwBtovéW««» “í^ Xetseg-teJett,

lm « második Wc« «I»“1« »“* Wi'“

szívvel és léfekkoi munka ikmUt _ aion, hoev a husxoükéievrs kisebbségi emt kohóiéba* ötvöződött értékes jellemvonásait olvas tulajdonságokkal tó gyarap tsa, amelyek a szabad magyar élet ezernyi , hívásának inégertésére és termékeny eito' gátlására képezit>k.

Bizonyára vannak és sokan vannak-, sskik az egyelőm tanulmányok idején nerocsak a diplomaszerzés kenysaicrvi ro boímunkáját végzik, hanem sz'öBt'nií erő ket a magyar hivatástudat, magasabb szempontjai szerint vetik latba. Olyanok, akik a magyar tudomány szellemi vezérkarának utánpótlását jelenthetik, ha mimkájukat az elhelyezkedést jelentő diploma megSKerséeéhea szükséges crőfe- eaitéőt meghaladó tobbténnelés jegyében szerveídv meg. Ehhez s tohbt{irHjol<,Siióís pedig hivatástudat es minden akadaj^t ieküzdő álíhatátoáság kell.

Tö'bbtérméiért kivánmi az északerdéiyi ifjúságtól, amikor meg úgyszólván Cs-ak egy esztendő áll mögötte, egy súlyos- esz- ' tendo. a legtöbb hallgató kettős ciiegterhelésének esztendeje, talán meg sem engedőit igényesség. Mért nemcsak az uj i?meredrew,és terén fokozódtak a köve5« télinények', hanem ugyanakkor még a kisebbségi sors kényszerű muiasztása>ák gyors pótlását is végezni kellett. A lelki Ismeretes hallgatók tudják legjobban, mi*« íven nehéz munka ez, azok, akik nem kizárólag az egyetemi előadások keltében várták és várják szellemi integrálódááuk megvalósulását, habára a mégfesz?'tett és keléiképpen irányított egyéni menka tflőbb-űíőhb biztosan beérő gyümölcseként. Ezek sínylették meg legkevésbé az egyetemi niunkű szabad kibontakozását, néha nem ki mértékben hátráltató mű*» szaki akadályok (tanterem- és szemináriumi teremhiáuy. könyvtarak nehézkes hozzáférhetpsége az átalakítás'1 jaunk c. latok miatt, stb.) korlátozó hatását.

*$■

’ A magyarságnak a Kárpát-medence térségében, senkit® el »era vitatható hí*4 vaíása van, neiacs>ik mint az ezemszrteir dos szeatist'váni magyar ádbe-grendszerü államszervezet megalkotójának, fenntartójának és védelmezőjének, hanem mint a délkeltet európai tudoanányo-sságban ve- Kftlöszerepre hivatott népnek is. Világos, hogy ezt a vezetőszerepeí úgy fogjuk kr

v.víő és megtartani, ha képesek leszünk arra, kegy 9 geopolitikai helyzetünkből adódó rendkívül sokrétű kérdéscsoportot éz örökkévaló magyarság ösztönével mi .magunk ismerjük fel 3 mă magunk igyok- sziinic azt megoldani. Erre a munkára csak egy olyan elit képes, amely a kifej” 'őd* éluíz -zzüksegrs fék ételeket, a terme- ■eny xmmkájiboi: nélkiiiözhcrtetlen támogatást inr éznaényesen biztosítva kapja :“er; Kétségtelen. hogy a karizmatikus tudós veleszületett adottságok birtokábau ifcsz a'-* elit tagjává, de. ugyanúgy b\7oc® r.vos, hogy teljes értékű ktboaíakotásáhoí -ziilvScge van a közösség: q társadalosn. vaz á lilám mekeailasara. A közős^ésr- rx.k nemcsak anyagi támogatást kell nyújtania munkássága felvirágoztatására, hanem erkölcsileg is»; meg kell őt érten e, minden néprétegnek áí kell éreznie, hogy nemcsak a politikus, a nemzet gazdész, hamm a közösség problematikájával fog- iatkozó tudós ;s ő érié dolgozik.

Amilyen torkos tehát, hngv jő ufaink, vasuíaihk. egészséges falvaimc és váró* a nk, virágzó, árvizmeutos és gazdasági- lag tervszerűén kiaknóáeát földjeink ingyenek, egyszóval erős szervevelü nem* ze:testünk.^ ugyanolyan fontos, hogy a ncíTizeiaoeK is minden téren, tébát a nem6® ^eítoy.et érdeklő tudományok terén — és elsősorban ésen a téren — tejjesiio&r pékségének legjavát nyújts». Szükség van *ehát » nemzetiéi«* mox$6*it&ŰTa° elS- izor azért, hogy kifejlődjön a helyes. d:ár ösztönös, akár tudatos problémalá- (á?, másodszor, hogv nagyszámú éli; ah* ^Mjon hi. amely cselekvő akarattal oldja meg a felmerülő kérdéseken Nem G-jj vülöií hangsúlyozni, horv a magyar szén*’ határ-n körÖsliÖrüi felsorakozó próblé- yÍK meglátására és megoldására csak •dyen készültségi ‘píp«ág ?«ho.t hivatott

amely a diploumgoiidok béklyói lefeji ve, magasabb célokra függeszti szemét.

Alig Európában, aw élet sok tekintet1 ben lassúbb ütembe kényszerült a csak* nem mindenül t elterpeszkedő világháború nyomására, nálunk meglepő eróllyel lendültek munkába a cauzei megmozgatható erői ói serény építés folyik mind gaz-* dajsógi, mind szociális, mind pedig tudományos» téren is. A tudományos munkának a fentiek értelmében történő kibővítése a mostani magyar kulturpolitiká-» nak elsőrangú teljesítménye. Az a so«:, egyéni, egyet enti és társadalmi kezd eme* nyezés, amely már eddig is szép ered- | oiécnveí dolgozott a magyarságot közvet- ] lenül érintő kérdések megoldásán, nnmár ; újabb erős alapokon megszervezett segb' ; tő társra talál a Gróf Itílcki Pál Tüdő- mányo-s Int őzet be a, amelynek kebeleben I működik az 19ÍÖ őszén életre hivott E.r tlélv'i Tudományos Intézet is. Ez az :nlc zet .a kezdetnek mindenütt meglévő ne*4 : héeségeií leküzdve, máris figyelemreméltó : munkát végzett, amelyet a közeljövőben másutt fogok összefoglaló cikk kentífé** | hea ismé.rtétm. Eznttál annak kiem-s-lesó' re törekszem, hogy az egyetemi ifjúság ennek az inlézményuek keretében h vu tá? tudat árnak megfelelő előképzettség birtokában olyan tudományos munkakörben dolgozhat tovább, amely közvetlenül érinti a magyar életet s emellett egy külön kényérkereső pálya elfoglaltsága val nem korlátozza az intézethez kinevezett, vagy oda berendelt munkaerők szabad kibontakozását. Eddig az volt a helyzet, hogy igen sok-- u kenyérkereső pályákon elhc* Ivezkcdve, csak üres óráikban foglalkozhattak a közösség szempontjából is érté kés tanjiljxiányaikkai s gyakran csak az egyetemi tanszék kiszúrni ihatatlan elnye*4 résével jutottak megfelelő munkafeltéte- -skhe7, most azonban már vannak intézményeink, amelyek leheticégessé leszik A nem.-BZ.fi szempontból hasznos kutató energiák célszerű befektetését és münlcá* ha állítását. Talán e/, a körülménv magyarázza, hogy a kenyérkereseti szempontból azonnali hatállyal nem érvénye** sithcítő tudományszakokra az iijuság neiö áramlott kellő számban s sokan bizonyára kénytelenek voltak hivatástudatuk és megélhetésük dilemmáiáf kfnvszernicgol- dáő formájában -íiinté^nj.,

Ha kellemesen akarja eltölteni a

szilvesztert,

úgy nézze és hallgass? meg

Máifié Mii zenés reyojéí

a u.í>m%v%í ávéfaéx b an. Asztalrendelés. Telefon: 37-95

Aéhúny szót kell éjtc.uiink a közvetlen j tbnaivalókróL A kisebbségi sorsban b*»* \ ^Godött ifjúságunkban érthető v< oako- j dás nyilvánul meg a rón án vonatkozást* ] tanulmányoktól. Vem arra a néhány ki- ! v. ,eke gondolunk, amely nem vái-va me9? i a visszatérés valóságát, »’•.agyar főiskola*» I kon folytatta tanulmányai;; s m már 1 cóítudatosan helyezkedett el tudocaányös

* eleiünkben. Gondolunk eísősorbes a mosî híg%atóságr» s legjobbjaira, akik

•í megértik, hogy a magyar—román, közös

• Iíííl^t értékeit és hibáit targv-dagusau kell ) feltárnunk, nem ped g elzárkózni azok

bírálása elől. Hogy a román ifjúság \ ^öőj a sasmponiból müven iránvitást ■ nyer, az teljesen mellékes, időálló, tudo- i wánvos eredményekre csak alapos-; felkér \ szüléssel lehetünk szert, a külföld is j ^őbb-utóhb Áíébreds a<komoly értékek s az eihamartcoáott. pnílanatjnvi szükség szült<• j áltudományos koholmányok közti’különb 1 flégre s nem lehet két^éger, hogy a küny*

I rí” Írnek talált holmi? kiveti a ncmi^eikö/i I tudornál»}* véleményformáló eleme.-, kö- ! fi- A magyar ifjüsá* tehát nem mondhat I ae arról, hoşrv a magyar—román kapcso- í hatok tanulmányozása terén 5 szolgáltai*« \ sa „ a megfelelő nlánpó^íást, Jegkevésh'é f P0fîT ÍW! erdélyi magyar egyetemi ifjúság., j ame.ly élmény,szerűen, kényszerítő körül- I menyek között ismerkedett meg sok

ha nem akar azok tudományos

.mo ^szerves, része annak n programáak, nmccy a dunamedcncc- íudoináuyusság te rén magyar elitet, óhajt állandó tf.vékcnv- cégre serkentőnk Tartozunk ezzel .íaolc* r.ak a régi magyar nemzedékeknek i,\ amelyék mm ébredtek meg uvnerafi műveltségi elemek (beolvasztásával- hanem azokat sajátos mag>-ar miivéHségünk ele - inti vet gazdagítva adták tovább a velünk együttlakó és peremnépeknek. Az ő műn*" kijük nyomainak felderítése a környező népeknél, különösen pedig a románság történetében épp oly fontos feiadal, mint a jelenben adódó közös problémák vi- e vázasa és feldolgozása. Dunámé de ncel felelősségtuda'tunkból folyik, hogy nemzete közvéleményünk tévedésektől és fér* ifitésokfől mentes felvilágosítását meg akkor is elvégezzük, ha szomszédságunkban nftm találunk kellő visszhangra és viszonzásra. Ez nemcsak, magyar, hanem európai magatartás is, amelyhez követ kereteseknek kell maradnunk.

S.z erdélyi egyetemi hallgatóságnak be* illeszkedését nagyban megkönnyíti az a munka, amely a trianoni korszakban erő teljes lendületet vett a Csonkaországban. Folytatni, fejleszteni kell a megkezdett munkát, az utíöiés már sok* szempontból megtörtént és knkacUltéannÍ folyik ta- vább.

*

Nagy közöny nyilvánult meg eddig az egyetemi ifjúság körében a szláv nyelvek iránt is. Pedig szláv szomszédaink mi irt* doBoemii vis!» yainak megértéséhez, elbírálásához és magyar szempontú kiérté keléséhez ezeknek ismerete elengedhetett icuü: saiikiséges. Kétségtelen, hogs a bu da pesti egyetem szélesebb lehetőségeket nyújt a« ilyen irányú érdeklődésnek, ebből azonban r>ew következik, hogy a fn beli szerényeiió here, köt el keli ha*« nyagolai. Valamennyi szlá\ nyelv isme rétének kulcsa az ó-egyházi «kláv nyelv. Aki ebbe klisé elmélyed, ép]» úgy játszva, közeledhet az egész ívclvcsaládhoz, mint a latinul tudó az újlatin nyelvekhez. Is** méretes továbbá, hogy a román történelemben a szláv népek és a szláv mi: veltség hosszú századokon át épp olyan szerepet játszott, mint Nyugaton a ke- resüíény latin kultúra. A románság körében végzett katolikus és protestáns mísz- szró helyes értéked éséhez i.s csak úgy jut*4 hatunk el, ha megismerkedünk a magyar forr ,bői fakadó uyugátosiíó érőkkel

szembenálló görögkeleti ortodoxia szellemi alkatával. Ennek a széliemnek román változata a Ieguiabb időkig, törtéaelem- fo.*máIó erő maradt, történetének köze** lebbi ismerete tehát semmiképpen sem érdektelen.

Az ifjúságnak meg kell találnia 3 helyes egyensúlyi íir.lyzetet tanulmányainak beosztásában. Tény, hogy ă Nyugathoz saját fejlődésünk szempontjából sokkal több szál fűz bennünket, roiat a déli ás keleti szomszédainkhoz. Hiszen az utóbbiaknak .-okkal többet adtunk- mint amennyit kaptunk tőlük. He éppen e?*4 ért néni hanyagolhatjuk el őket k 3 velük kapcsolatos tanulmányokat. Élvégre ők a kő?; ve t le n s t otn szed ai nk, minden ekei ott róluk kell tfsAtn képei alkotnunk m.i gunknák. Nemcsak a «r-ienhen, hanem a na ultra nézve s. A Kárpálmcdcncc népi féghirU'nefének gerincét a mggy;irság ab* kotta **s alkotja mindmáig, de végre s/é leßköni levéltári kufatóniunka alapjáé, meg kell rajzolni así'r-Miiut és megmaradt, továbbá nic.gs'7apf>rodoíf nemzetiségi fé- tiyezők tdepülestörténeti rzintézését is.

oklevelek százezreit kell elolvasni egvCs vidékek ncjxsegtih*!«'!» ii I-ereszí 1 metszet ének megái kí»! fásához. (Ívhez a

riUi Tifnitkához

' pftdig

' jól kt

•űzeti jvai

eo

gráf»: ;

* is.

^ok és díj

demas

iktisok

kt Hőnek.

r

* i ^

cg job ■ j

fej»

j ban !gy ve

hc> lük

eleiét

;i még .u:

in<

hg je-’ j

rdéí íeiifko/n s;

nubjek

Tv érté

■kí-lé-sck tu

k.

am- j

lyck a mi rovásunkra iir-'d». adott esetekben. A 'Zoktnd ■ sok olyan egyedül csak stratégiai“ pontét kell amelyek' eddig ilietékielen, lyen kézhon sen; v.diak.

inat, a 11 \

meg

vae\

< rveeu ,

metri ilchi j s/áilani;',. - somnii i

KörnyezetüuLkei akkor is fogaik»<•* mink kell, ba törtéiK-teSf.i' -v aiair.eiy izout sxéd ué»> nem gyarapította volna uk örök humánum értékvilágai dőálló szellemi alkotásokkal, ha nyelve dub hordoz európai mértékkel mérhető első vonalbeli irodaim« alkotásokat. Az ezek* kel való tudományos ioglálkozó.s korántsem zárj : ki. hogy ugyanakkor e! ne mélyedjüní. az európai műveltség érték V ' gát megtestesítő műalkotásokban. Í4<2 ne legyünk kizárólagosak. Vegyük az! is észre, hogy valami kis román iskoiftdrá* ma magyar eredetből fordítódott s Hogy város szavunk egészen a török nyelvig el hatolt. Mérjük le azokat a hatásokat is. amelyek a kis népek felől érkeztek hozzánk, még akkor is, ha csak helyi ielje« güek. A tudomány nem ismer előkelő és kevésbé előkelő témákat.

Nálamnál hivat ott abbafc hívták fel az ifjúság figyelmét a liísadMomtudományi felkészültség égetően sürgős voltára, aligha szükséges, hogy ennek okaira isme telten rámutassunk. Népi és nemzed meg * ujhodásunk ügye követelt hogy miné* több kitűnő képzetlségü szakember világítsa meg azokat a? utakat, amelyek as uj ezerév Ösvényére vezetnek bcniiüo.keí.

Az erdélyi egjeícmi ifjúságnak zökke- nc-meöíes beilleszkedéséhez az aj európai tudományosságba, szüksége van a. nyugati nyelveknek, elsősorban a német nyelvnek alaposabb ismereté'■e. Mini naszódi éret!1* sóid elnök, magam -«* személyesen evő ződtem mög arról, hogy Nag> românia köroktatásügye a német nyelv és iroas; lóra tanítását iít nem részletezendő okuk1*1 hói elhanyagolta. Eonok köveikevménye, íioay nemcsak a román anyanyelvű ifjú ság, hanem a kisehitaéjri. is hiányos német nyelvismeretekkel fogott hozzá egyetemi tanulmányaihoz. A. délkelé’ európai tanul*3 tuáayok sikeres műveléséhez ima aisr eH eugedhetetienül szükséges a német nyelv j-meröte, mert egyetlen népnek sincsenek olyan uagryszámbau megszervezett délke- letcurópai intézetei, mint éppen e néme- teknek. Ez ekn.uk m uiikáe?. ága t tu do másul kell vwisi, sőt a lehetőséghez képest he'1 le köfí kapcsolódni. Ifjúságunk ilyenirá uyu tájékozódása épp oíyaa szükséges, mint i Héíkclcteurópával kapcsolatos olasz tudományos munka megismerése ^Tindkét í-’ánybaa szükség \ an a rendel kezé&re álló munkaerők gyarapfásárc amelyek a uémet és olasz szaklapok ha** őábjam hallathatják szavukat a szomszéd népek képviselőivel egyetemben. Tudó mányos életünk felvevő kén essége ezen a téren ma szinte korlátlan s nrm ritka jer* lenség, bogy egyes ágakban meglevő munkaerők túl vannak terhelve.

Abban .1 reményben *vív.th. papiira ez'- k* 4, az ujcsztendö küszöbén különöse« iflőszerii gondolatokat, hoey fedszivódá- uk a/ egész magyar és különösen a kr, lozsvári egyetemi ifjúság magaíart.uséb:', ]»rohlcnialátásába nem meddő képzelődő«. Anélkül, hogy bárkit is el akarnék vonni a nemzetek t előtti hu ma rumi örök érié- keinek szeiulélé élő!. Elég gazdagok gyünk ahhoz, hogy mindkét frontra úilií ■ .sunk katonákat. He nem szabad ugyan akuor niegí eledhez ónk arról, liogv a/, uj Europa kialakulásában ezek a népek fogják ívix i \ a] az ük. t uiultjukuál cs ü’ien 1 j'iknél fogva megölető helvct. akik tis/ iáhnr. vaunak erkölcsi, -zelb-vni és bioló gia. lu-iyyo.lükkel, akik fe-lkcs/iiluek an.;, hogy Imreokat int-gbi- ható, lk.cla í\ gy\ ■ rckheI vn jak m< g. Akik Európától e- nem s/akadm. saját nép; és nemxeti lényegük kileln 7i>tc««ói tónk-zenek *'K.

f-orban. Ebbe/ jicu’ig dolgo,.ni. delg. /iv: megint csak dolgozni kei!, a ké-tke, amn kasnak éj)]) ugv. mi:- : ru-piink foki... : Po gdciközelségtöl ihi-tet? tudós ai un Ívna p- Z.-ITI >