Ellenzék, 1941. december (62. évfolyam, 275-298. szám)

1941-12-29 / 296. szám

ELLENZÉK lHl Íe°talho

fiWA'i .Xflaaji»..-^:?.: J.VÎ>^’-«r3wr'?yîW-’itia»3L^S’ iWiJ«W.flMiMlBAUW/BÄ5i*'iÄt0r'J'-iÄirÄ>i

HiagyarságLeresés, «©«falasa»* «l^a^

Erdei Perein remek uj könyv«.' cv.ar Paraszttársadailoiu, retlem'tes vád a magvar társadalonakuiatás ncmzctszolgá" lata "eilen. írója azáltal, hogy eddig használatlan módszerekkel közelíti infg népségünket, gondosan elhasogatja idők folyamán különösképpen rétegező"* dött magyar társadalom alapépítményét. H parasztságot súlyos Ítéletet mond a levitéziett parasztszeiulédet fölött. Erdei Ferenc egvike annak a féltucatnyi magyar szellemi embernek, aki lényegeset tud mondán" a magyar parasztságról.

Köuvve olvasása közben itt is. ott is apró fények gynlnak s megvl ágitják a más eljárással hozzáférhetetlen zugokat. Ez az írá.s uj oldalról világítja át a ma gyár léiérdekvizsgálaf szolgálatára rendelt nemzeti önismeret eddigi erediué’i uyeit. De ugyanakkor ed is szomorít. A maga világos eljárásával, biztos módszerével. természetes következtetésével egy vsapásra vitássá tesz néhány asalhahat Iannak vélt alaptételt. Szövegezése tiszta, mint a cseppentett méz; levezetése ész* «zerü és követhető, eredményei feltétlen uül megbízhatóak.

Ez a könyv tulajdonképpen hó«n eröfe viátés avégett, hogy társadalomkutatásunkat egy nagy eiópasarlő vargabetű után visszakanyaritsa ă tudományos munkához méltó célok és eszközök ösvényei** re. Szigorú módszeressége, kérlelhetetlen ténykeresése az ellentétek elvén egyszer ve elénk gördíti azt a félelmetek betűit a imazt, amit lelkendezve, szorgalmasan o&sae rtak a magyar lényegről anélkül hogy csakugyan mondottak volna valamit. Könyörtelenül megmutatja, bogy a •magyar sorskérdések legbiztosabb elsiL-* fcaeztasi módja az irodalmositás.

Az irodalmosiias lehet számító: amikor nem lehet többé elhallgatni, vagy elhall* gattatni, sem lekies nyelni a magyar kér dések sorsdöntő jelentősegét, akkor rá“ •zabaditják az irodalmak „szépirók‘% népszerűsítő féJtudósok csevegnek róluk a rádióban, előadásokon, alkalmi össze“- jöveteleken s a lényeg igv felhígul, a mondanivaló elkopik, közömbössé válik, végül báni san csendül. Ez az utolsó ál- iomás, mert a közösség többé már nem hisz benne. Szépen induló magyarságtudományunk váratlanul útleírássá, politikai vélekedéssé silányult. A sok ordítás

Iffía: Purajtfa In

a Ma

közepette ma már d »v on ki ll figyelnünk, hogy meghalljuk a magyar aggodalom ti /la szavai.

Az irodatmo vitásnak még van egy ka puja "• ezt divat hajsza, egyen, iiz.h Icrztk üyilja ki. Ez már nem is népszerdáilesn* tör, ami meg leiadat is Udielm, hancsu fagyöngyként elszívja a komoly munka eredményeit, elvonja u figyelmet \ meg bízható kutatásoktól, sót előbb utóbb a közönséget is, a kérdést ím k sajátítja magának s mint kizárólagos tulajdont, igyekezik elzárni a tudományos fellár'e* fok elől. A nemzet élet-halai harcából olcsó utcai szólamokat gyárt, lét fontossá gu kérdéseinket nyájas regényekbe gyúrja, mint hurkába a 1 ölteleket. Ennek az az egvenes következménye, hogy a magyar fii!, amely kezdetiben riadozva, bűntudattal hallgatta a súlyos ráolvasást e felelősség ébredt benne, lassan megszokja a nagy szavakat, a varjukárogást, «nár nem 1<“J tőlük g h* IrJlaiwiieretMC li vat koznak, leglöbbizör *»da sem figyti, iniot*

ha csak mondaná: úgy, agy, c.sak beszél jctek! Láxu. a szentistváni határokon kind élő keleti magyarok szörnyű helyzete a 'Zakirodalom megrázó bizony ágteteh i utján \ .szonyhtg szűk kurlMi» ludato'iiU a társadalmunk ban. De Gyergyószentmik lósió) 1' irácsonykő g gépkocsin tett kél** napa kirándulás feljogosított <*gy iro nőt arra, hogy bőven önt e magából a valószerül‘cu csángótö.téiieteket, a valótlan helyietekkel lehetetlen szemé“ lyekkel.

A tudós emhei maholnap nein vágyhat uvilváno-'uijra. tónng«k lelki mozgatására, szellemi érj ‘szlcsére. Mert akkor jönnek a ió.szirnatu ,.»zépirók*‘ és úgy el szépirják a véres sorskérdéseket, hogy az eszme idragörditője. akinek swinélyes fe- lelős.végébe gyökén /.élt j kórtltis, a téboly szélén jár. Iáivá a könnyű olvasmányok kétseghoc-jlő kártevését. Ez az irodalmo** feitás iiem.u’t' veszedelem. Buzgóbban kell irtogalni, mint a kártékony rovarokat és 1 felelőtlen utprofétákaf.

Január hetedikén kezdődnek az egwoiesm beiratkozások

A Lolozsvár1 m. kir Fétvoí Józ.>*-t futlu- uiáiiyögyetemnek mind az öt, kari»! *j. 1941 —12. tanév II. fő-évére szóm icndes i eirat- kozá 1911. érí január hó 7-étl, lecrdán kez dódik é» január hó 18-ű: bezárólag tart.

Az 1941—42. tauéwel ezen r.t egyetemen M megnyílt a at kir. v«íUás- é> kozoklatas- ügyi miniszter 32.900—1940. >vJinu rendek

téve? szabályozott uj rtrardsiceríi gyógyazeré^z- képzéP elfő évfolyama. Az ©bpi tmfoyajn II félévére magukat felvétetni óhajtók an egytr- tem matematikai és rermesw-etiudotnanyi ka rálól kérik fölvételüket

Aki az egyetemre ekiő Ízben iratkoz'k hí*, valamint, aki — katonai szólgáiat kivéteévO

— bármely más okból több, e-int Cgy fé érv re egyetemünkön tanulmányait mogszaikitot- La, vagy távozás hizouvitvánv kiváltá>a után óhajt újólag Tanulmányaikat folytatni, * felvételért — igazolt »zegérvyfég esetét kivé«*

— 50 fkléréi okmánybéiyCggtri cl átott föl-, a- modváiiiyát 1941. évi december hó 16—3(1. között annak * karnak a d; kan iához UyujCsa he. amely karra heiiatkozni ki*-aíí.

A felvételi er^cdéíNr az egé^z taou^náinyi *dőre érvényes, azonban C6ík arra a karra Szó', amelyre a folyamodó felvételét kérte.

A felvételi fo’yamodv-invl a következő eredeti okmányokkal kell fetsz-reln*:

a) szüieré-si bizony it vágyók, (a 7300—1039^ A1E. sz. rendelet 4. paragrafe.*» mtrint r^nd

. -irrint a folyamodóé és a két ^zü óé;.

( b) Középiskolái érettség» bizonyitvány, onk> Iv'zai egyetemről (főivkoiáról) l-eiratkoaó ré- J öaéról távc.-Ási bizoaiyitvány ii I c) Egy évnél ueui régibb ks-ctü erikólaa b.ionyitvány folyamodó uem&eihűségéről és erköcei Megbízható ágáról, í d) iia folyamodó ha barva, Címeik az íüe- tekes hatóság áka való igazolj.^ár.4 K-cdott j b-zonyifváuy.

I c) fia folyamodó atyja harcfen *.zoigalatot i teljesített a KároJy-oapatkcre, zt cltryierését ; igu/oló bizoiiyiTvőny.

f) Egy évné nem régibb keietü közható*igi bizonvitváuy fi/yamodó azüleioek fogla ko- : záf-áról (a főfog-aUtozis me^jp)jlcndőj, va- 1 gyocv» helyzetéről év arról, hogy Szülei mióta ' laknak je >gi Jukóholyü'vör., hol laktak j azelőtt; amcsncyilxn több hc^veu laktaic, ré- I gehbi lakóhelyükön mi volt a 'og£a.rkozásuk ; A fi Ivére i kén én;- két a kapóik 1912. évi jauuár L11-!g birá jdk e* rs határoisnak »égérvéciy eesCji a heiratikozá i rngedéiy meg ! adása, vagy az clutas!tá« ident.

t. to jgotí beiratkozásra eng'délyiti 1942 évi j február hó 6-ig az ükíTckca kari dékán adhat. cfoago3 beiratkozás engedélyezése iránt a kérvényt az illetékes kar dékánjához legké- • «óbb 1942 január 1Ö ig keli benyújtani.

Az ciőadások j II. fú'jévbcn 1942. évi j január ho 23-án, pénIdén.' kendődnek.

Aki tanditkexlvczinéiiyért /«»yamodik, « dékáni hivatalban, kapott igazolvánnyal * rendé* beiratkozási időben (január 7 —18 i köteles a quaeNturában magát előjegyeztetni é* a kedvezmény tárgyában hozott ka;I ha- 1 tiroza'otak a hirdtetőtáblán történt kózzéré- : teié-iol számított 8 nap alatt fceiiafkozni I Az eoadäsok látogatás a T a nidi j ruent.es- : ségért fo yamodókra b az cSovdas-ok mtgkea désétől (1942 január 23 ) kö'ei-rőAz egyetem hallgatóinak támogatására Kolozsvárt a következő cíiákjóílé'á mlezroény«k müköil/nek:

1. A férfi haülgatók részéfC;

a) Gábor Áron Diákotthon (Petőfi Sandor- u'iea 11.) 240 férőhel yei.

hf Eötvös József Diákotthon (Hunyadi-tér

4.) 170 férőhellyel!.

c) Bolyai Diákotthon (Trsfon-utca 13.) 2 A női hallgatók részére: a> Szí ágya Erzsébeti Iveánvotthon (Mussolini- ut 33.) 75 férőhciilyéL

b) Teleki F’anka Leányorthoai (Rákóczi-ut

2.) 50 férőhellyé!!.

3. Az egyetem hallgató mask élelmezéseit tff- -ató Egyetemi Diá'kaszta!] (Mátyás Ri”álv Djákház).

Részf.lcfce* felvilágositáífjal válaezbéűyeg bc- kiüdese ecetében Volgáinak:

a) ta/iuülmáinyi ügyekben az illetéke^ kar' oékáni hivatala, r'ietőffleg a rektori hivatal, b: diákjóléti ügyekben floká«, élrínifezé«. sth 1 az egyetem Diákvédő Hivata l (Koiozzvár, ^Jatyás Király Diákház).

Szellemi kontárság

A k«Mt tárt orv «jnyrLbk db»>ür/. z goruLb végrehajtaaa már ércv.icü jótí*- »• uiiv halá át ti •< . pa ow>k vevir-k terme!«- I Vib/OüVaili.t.-». Ka« hogy a go minek odes itt ne-gi.»' a).tik «1 lsein terjed ki a k«>ntárk«jdá.-- ált;«» válságosabb állapotokat okozbalo n l4'gr(:, a szeHenii munkásokra l- A t< rv s/.«*rii magyar or-zágepi. és mi «ulen téren a legkiválóbb szak«:ui!>er«-ket fez«

! tja a felelős munka é»> őrt állás első arc vonala hu. Fonák helyzet áll elő, h a széliéin) foglalkozásokban '-zabké-p zetlen, vagy liiáuyos képzettségű egyé m*k lurukodhntuak a körültekintő, la pasztáit, tudományos fe-lké-zültségii zakend-ierek bt-iyere. A nernzel gazdaság törvénye «”ss a társadalmi erkölcs tuOg követe,li, bog) rn*nden ember a g/em* lye képe vegeiv el megérdemelt helyi* jnsson, se elébb, sse hátrább. Mindenki rstak a muukateljeritményével oráuyo- megbecsülésre .számíthat a maj^yar éleiben. Ez egyben azt is je.lenti, hogy a jogán/ ne áh főzzék a mérnök *ze• rencHéjcre, az orvos a közgazdász be lyére. ux «-rdőbecslő az állaíértékes'.té-í esélyeire. A közösség szenved kárt a miatt, ha országos érdekek siklimak kontárok kezére. Ez az a pont, aho. sem edőkelő összckölte.té&seíl, sem egyéb alapon nem lehet büntetlenül, a közös <ég bünbődése nélkül merényletet elkövetni az éazfezeriuíég és erkölcs értékrendje ellen.

Egyik szomszédos országban a rna ganépitkezesek ellenörzcsébeu is any- uyira mente-k, hogy táji és népi sajá toMtágok felhasználásávaJ készült köte lező tervmintákat adnak az építő ke“ zébe, hogy a közegészségügy követel' menyek mellett a városok és falvak, egységes építkezési módja ^e legyen ve szélyben.

Aki szót *5«nci a konlérkérdésbec, nem mások egyéni »ze re n ekéjének irigylése készleli. Nem is az áiláscsere. vagy álláshalmozás bántja legsebzőbben a közélet tisztaságának rajongóit. De amíg alkotókedvű szakemberek vannak a műalkotás lehetőségétől távol lelkűkben a teremtés lángiával, addig nem tudnók igazoln tettünké^ a ma gyár jövendő előtt, ha álláshalmozók és kontárok döntően befolvásoínák szellemi életünket, művé«Zoliinkét, életformánkat.

A hói fiittíjo NÉMA KOLOSTOR

(Bemutató a Ruyal-mozgobcm.)

A magyai filmgyártásnak figye'emreméltó, művészi kivitelű szép uj f lmje az Eötvös József Karthauzi jából készített „Néma kolostor4', amelyet most mutatott be a Royal- mozgó. A film. amelyet te ;es korhüséggel, gondos rtndezéseel, gyönyörű felvételekkel r pompás diszletezéssel készítettek el. kü ön elismerést érdemel. Asztalom Miklós szövegkönyvében szerencsésen vonta össze a hsta) más regény meséjét, minden jeleneiben a j fi mszerőséghez igazodva 8 ennek tuíoídonlt- hato, hogy Vághelyi gróf romantikus wesel mi története Julis grófnővel és Bejtyvel, a kedves bécsi masamódlánnyal ma is feszült érdeklődést tud ke teni s mindvégi* leköti * figyelmet. A gyönyörű tájfeivételeic mellett a műtermi jelenetek képei is művészi hatásnak. Jávor Ptd ezúttal újból megragadóan értékes alakítást nyújt a főszerepben. I.ukác* Margit hamisítatlan bécsi főúri dáma. mig Tolnov Klári angyalian szelíd és finom a Betty szerepében, de a tcíbbi szereplő is egy- től-egyig k'tiinő. A film a bemutatón őszinte., megérdemelt nagy sikert aratott. (—)

iiveszícri meglepetéseik

»■»agolyvar«««.™-!«.

Rózsa-utca 8 szám.

ÜdüaS l Eísőg«*fs«»M fajSsor®Í<?

DlTDiSS zenekara muzsikál.

Kérjük a L közönségei asztalokat előre foglalni. T lefoir: 14- SO.