Ellenzék, 1941. december (62. évfolyam, 275-298. szám)
1941-12-29 / 296. szám
ft iâaaahţ loŞssjU loaso'fţî iOkíölgj J ßillß? tari'i fis áauísa &▼ ifoj Ol A Y syţL; obaeüfe id mól diatese íeoífi i>* .ós« űionsri ncaoiad «3 ÍÍÖfc r lóilA íe* hb lödqvo öiobäSv >ÍÍ8§Í0*e t ß )irj; •Sißnisn. kssér/js idgshöq A .Mól) îlgîflVtS io Ibiiig ds jiéí lojíyío "ÎB .0SS .kdjíoq [ív £ £ ,Úbi) aaaialsl IstnJosE :IS8Ei£q tiloq a- ;m áíiyl »* »S2 il«ty lÍb UT9^ )ífi5íism sic j»b Jfß Í»T cra-n ed Kotnöfe Síi lű^s öl wm idvnoar »íe tier jÍoSSÍbí statikai “fßfßV 4» raid iliiáíén >jí msr síőiiov S8 ÍEíf íbföí é Vita 3t fioíáv ißmisc eaviiür s3 - ?oisqi orşeK 720 li .tsox yfjf önÖ9C* » 5ÍE[ írni ss GTilfo f ÍT&vJ *>T hon® [ MS fijr.se i Mi aqua fim- * P r^fcíTf °rt*5W foes avx* yKOTi íoi *9\ d 'étá:<mt Äsasérs>S slsM) fejtene*»# «karok, oiyív. Jelenség, amit már mások is ószreve-tíök Újságot tehát nem mondok. Most lépten afomou lehet olyan erdélyi magyarokkal találkozni, akik nWnekülni szeretnének a S'ülusi éleiből. Elsősorban vonalközük ez a fiaiaSabb koroszíályokra. S miután ez raáiunk eddig nem igy voll, fogialkoznunk keli vele.  román elnyomás alatt sa falu népéi?. ;llyen vágyakozás nem vett erőt. Ha az állandó nincsen, a távolabbi munkaalkalom ki is csalogatta falujából, oda visz* sasaiért, mihelyt körülményei engedlek. Most azonban nagyobb dologról van sző. Nem csupán egy hélyValtoztatási, hanem egy társadalom át ré tegeződ éri aD kaloauói, amely a felszabadulással kezdődött és még ma sem zárul; le teljesen. Arról van szó, hogy az évtizedek óla elzárt Zsil pék egyszerre felnyitottak. A népből kiválasziódotíak újból lehetnek rendőrök, katonák, vasutasok, hivatal" szolgák. De ha egészen fiatalok és bír*' jják a tanulást, lanult emberekké Ls váE hatnak. Ez egy olyan folyamat, amelynek egyrészt örvendenünk kell A népi utánpótlásban a magyarság soha sem csalódott. Akkor sem, amikor a századok vér* zivatarában királyaink, fejedelmeink a kardforgató vitéz jobbágyokat neme® tették, akkor sem, amikor tanodáinkban az olykor szekereken összegyűjtött tehetséges, árva parasz! gyerekek nagynevű papokká. tudósokká váltak. S valóban az ©rnyedetlen munkabírás'« aak, a kitartó szorgalomnak, a páratlan üeleményeaségnek párját ritkító példái azoknak az életrajzai, akik, mint magyar paraszlfiuk kezdették, hogy a tudomány, a polit ka, a vagyon, a hivatal, valamelyik magas polcát érjék el. Ezeknek élete egy folytonos, nemes akadályverseny volt származásuk miatt a múltban és me" áliiitanh hogy igy van a jelenben is. Néni is volna ezért semmi baj, ha s mássálennivágyás egyúttal legalább is tudat alatt nem jelentené a falus1 földmű“ t«s állapotának, a földműves munkának, ha nem is íe*, de alábecsülését. A bécsi döntésnek kihirdetése úgyszólván még el íéaa hangzott, városom utcáit máris élei- földművesek leplek el, abban a regényben. hogy hátha sikerül égy píllö“ ált alatt postásokká, vasutasokká, hiva* iakzolgákkái, stb. lenniok. Hetekig kilincseltek, ahogy ők mondták, valami „hivatal” után. Nem szabad azonban azt hinni, hogy ezek mind szegény munka* nélküli napszámosemberek voltak. Lát* íam köztük olyanokat, akik 6—-10 holdat voltak képesek a semmiből Szerezni, tehát saját sikerük tudata sem tudta őket á földnél tartani. Egy néhánynak sikerült is áfrétegeződni, a többi pedig a mellőzésért tövist őríz a szivében vagv pedig szimatol olyan protekció után, ami föld* műves mivoltától mégváltandja. Ez a folyamat ész'éÜiélő más alakban iparosainknál és k «kereskedőinknél is. Nagyon tanulságos volna megállapítani, hogy hány azelőtt önálló iparos vagy ke* reskedő kért és kapott hivatali kinőve- .yést. Kicsit paradox, hogy o&álíóatlási kölcsönöket folyósítanak, Szaporítani akarják az önálló kis, magyar éxisztenciák számát, ugyanakkor pedig, aki a román elnyomás alatt önálló tudott lenni, azé* pén becsuk éa felcsap híva'almoknak. Természetesen fekolásnk képe azután ennek a béaílitoitságttak megfelelővé válik. Iparost ancncnak még elmegy e napszámosok gyermeke, hiszen akárm vé vá" Hk, somsának jobbnak keil lennie, mintha napszámos vagy esdédem.bér lenne. De mig mezőgazdasági iskoláink nem önálló kiséxisztenciákaf, hanem . ispán jelölteket nevelnek (Egv anyaországi középfokú gazdasag ir.k«dá' ezzel az indokolással szüntettek meg), ipari és kereskedelmi középfoka iskoláink pangónak, ngyanak* kor pedig a giinnáziomok zsúfolásig télé vannak a feltörekvő falusi rétegek gyerekeivel. Ezek pedig mudhatátlantil mind a szellem1, a hivatalnoki pályák felé törekednek. . ■ Ezek a jelenségek ma napirenden vannak és el lehel felettük cAmdolkoziü. Érvül h©23ák fel, hogy zz uj feltörekvő rétegektieot súnes a«eg az anyagi «ngg-zl«* pozottságtt, hogy önállókká válhassatíak A gazdasági isna«releknek az otíhoni kis vagy éppen törpebirtok igen szűk, mint iparosok, kereskedők nem tudnának önállósulni tőkék ány miatt s igy nincs más kínt, mint az állami szamárlétra, mert ma végeredményben a legtöbb pálya vagy hivatás az állami gcpczeitel van szoros Összefüggésben. Áltól tartok azonban, hogy ebben «ok a mellébeszélés. Az igazi okot lelki he- áílifoi faágunkban kell keresni. S ebben a beállítottságban pedig eszményünk ma sem az alkotó, a cselekvő ember, bár- menny re is méltányoljuk az ilyen kéve* séket, szivünk nem áll hozzájuk közel, hanem az, aki valamilyen alakban részese a közhatalomnak, köze van hozzá vagy leglább is közel áli hozzá: szóval ur, vagy legalább is közveileu kapcsolatban van é szóval. Ez az eszmény pedig minden osztályunkban egyforma, még ha kifelé inast îs beszélnénk, meri legbensőbb magyar énünkből fakad. Ezért neveljük gyermo* keinket ennek az eszménynek a tüuaH alatti varázsában. Mi nemesi nemzetből úri nemzet Jel* tünk, de sem polgári, sem paraszti nemzet nem voltunk. Veszélyes életforma, az bizonyos, különösen mai alakjában. De nem szabad elfelednünk, hogy ezerév- eioíti elődeink szabad harcosok voltak, egyen lock a barchan, egyenlőek a sasák* mányban, csak a vezér abszolút tekintélye larí ott a össze őket. Ezt ezerév társadalmi alakulásai belőlünk kiölni nem tudták. így tehát, ha most elekek látnak nap* világot, hogy mi lesz az értelmiségi túl”1 termeléssel a jövőben, ha a tanar urak Ma, hétfőn és a következő napokon VHágközríiküfcök bisfie&kversetiye. IG felvonáson keresztül, nevetés, -v és jnülatőág. Fellépnek: Iw «** vs&Aűti«.» azon sopánkodnak, hogy az ifjúság miért nem a gazdasági pályákat választja, azért még senki sem teszi le a pennái, hogy szerszámot vegyen a kezébe, senki faluja felé tekintetével vissza nem fordul. Az Önállósiíé-é j Alap táöiogafóljaival kezdődő kísérlet még sokkal kisebbmérvű, hogy abból, bár az eddig történtek is az illetékesek hailailmas erőfeszítésébe kerültek, messzemenő következtetéseket lé' vonni lehessen. Sokkal mélyebben, sokkal inkább gyo*1 herében kell ezt a dolgot megfognunk. Ott valahol, hogy egy uj magyar hivatás- tudatot kell kijegecesiteínink. Fogalmakat kell átértékelnünk. Intézményeket létrehoznunk, vagy a meglévőket átalakítanunk, amelyeken keresztül a földmű”1 vés, az páros ezeu ország állandó szerves, cselekvő részévé válhat. Megvallom, ennek az uj magyar élő!formának még a körvonalait sem látom kibontakozni. Illetve, amit látok, nnn ludom, hogy alkab mas*e, időszerü-é mindennek a megvalósítására. Mert elsősorban égv nagy bizalmi válságot kell leküzdenünk. Olyan feltételeket kell teremtenünk, amelyek földművesünknek. iparosunknak. kereske* dőnknek, mint olyannak, visszaadják hivatásához való b zalmát egyrészt, másrészt pedig gazdasági létét a termelési témezők válságától jobban megvédik, Más szóval olyan életformái kfdl kerftvnünk. amelyben a hivalásiuda! hivatásrendet és a hivatásrendek szerves egészet teremte-* nek. A nemesebb értelemben vett poli ti* ka voltaképpen ennek az uj magyar életformának a keresése és megteremiése. Természetoaen, ha egyszer a ma adón; - veszem kis* és nagybirtoka, amelyet úgy* szólva bái ki megvehet — még bank is a nemzet el degenitbeteílen földjévé vá ük függetlenül attól, bőgj kis- vagy nagy birtokosok tulajdonaként fog szerepelni a telekkönyvben s a rajta ma unottan csenevészedo vagy c-gykéző földművessé”* get a nemzét örök erőtartalébává teszik, biztosítván a népszaporulalnak a többi osztályokba való aránylagos felszívódás^., se értelmiségi túltermeléstől, 3e a társadalmi egyensúly megbontásától tartanunk nem kell. Törvényes rendezést vár azonban aa ipar , kereskedelmi, gyári munka is. Ezen a téren az emberi feltételek megteremte’ sere, a munka becsületének védelmére soha eleget nem lehelünk. Reméljük, eb jön az az idő, amikor érdemnek, szeren* csenek fog számítani valamelyik hivatát-- hoz tartozni fügeetlenüí, hogy az a mat fogalmak szerint úrinak fog-e s-zámitbsí • ni vagy sem. Sikeres fás«)cs3gés©Sc3if hsjfeifciH vy if? gjy 22 *g ® |p'n? OS ® SB je '® v^gre ea nsiái@f r©p&ii@i« ís fehlet» arcvoncilQii BERLIN, december 29. A német véderő főparancsnoksága közli: A kele'i arcvonal déli szaka szán lendületes ellen támadásokkal visszavertük az ellenséget, amelyik néhány helyen kitörésekéi kiaé**' reil meg. A német, olasz és szlovák, valamint norvég, belga és németalföldi csapatokból alakul! SS hadosztály ismét kír tüntette magát. A keleti arcvönal középső szakaszán német erők kemény harcokban megállították az ellenség támadásaik Az északi szakaszon is visszavertük az ellenség kitörési kísérleteit. A légi erő valamennyi szakaszon ellenséges állásokat, hátsó vonalakat és vasul berendezéseket támadott. A keresi szakaszon erős harc kötelékek folytatták támadásaikat. A német légi erő egységei elsülyesztettek három szállitchajót, összesen 2800 tonna ürtaélalomraal, azonkívül megrongáltak égy ágyunaszádot és négy másik hajót. Anglia keleti partjai előtt élsülyesztettek egv 6000 tonnás kereskedelmi hajót. Brit katonaság szórványos támadást kísérelt meg a norvég partvidék két félreeső pontja eilen. A nemet csapatok vissza j űzlek őket eá német harc gépek támadták a britek visszavonuló hajóit. Elpusz“ I titottak egy angol bombázót és na-egron i galtak égy cirkálót. Légi harcok során el- ş pusztítottak tíz ellenséges bombázót. Sok brit bombázó támadást intézelt a Föhn nevű német hajó ellen. A német hajó le” j lőtt egy angol gépet és utána hősieseit ! harcolva, elpusztult. A britek megrámad- j iák ós eLsülvesztettek négy norvég keres* kedélmi hajót.**Északafr kában meghiúsullak a neméi —olasz állások elleni támadások. A német légi erő egységei támadást intéztek Málta repülőterei és kikotoberendezései ellen és a kísérő német vadászok három Eri * gépet lelőttek. Brit lég erő támadást intézőit Nyugatnémétországban. A fáma* dósok a polgári lakosság köréből halálos és sebesült áldozatokat követeltek. Ed* dig! jélen!esek szerint éjszakai vadászok és a légvédelm* tüzérség tiu ellenséges bombázót lőtt le. iiBiánaL. u u «wu i«-=u^íBraoasejaa. ^^rTi»re7rnrraTTT«rrT~nirt~n~rnrMinwirii w imini~<«aM »b'ii .mv«ib.i'Ii.iii iWin lüfiÉnik ^ k á ^ íi ^ ^ ^ MVi ft rsftftefct félrgháüási o^sitisa ÜPSBSÍ KOLOZSVÁR, december 29. Lapunk legutóbbi számában röviden közöltük, hogy a Budapesti Közlöny december 24-iki számában megjelent a házasságkötés előtti kötelező orvosi vizsgálatot heve ze:ő rendelet és annak végrehajtás utasítása. Mint jelentettük, a rendelet 1942 február 1-én lép életbe. A rendidet szerint a kötendő házasság kihirdkslését csak akkor .szabad elri'-ndeD ni, illefőíeg a kihirdetés alól csak akkor srahad felmentést adni, ha m'udegyik házasulandó fél 30 napnál nem régebb' keletű f Sztiorvosi bízó nyíri ti nn vall igazol ja, hogy a lakóhelye szerint illetékes iIs?« íiorvnsnál megjelent, egészségi állapotárisiSetssess isöiuieíi 22 «riesiélf sk isüédSalf nak megállapitásához a szükséges feîvr iágosittásókat megadta^ rnagát megvizsgál' tatla és a vizsgálat nem állapított még fertőző giiraőkorf (tüdőbajt) vagy fertőző nemi hajt. A liszt orvos a vizsgálatra jeíenlkezőt személyesen köteles megvizsgálni ée a vizsgálat eredményéről kérdőívét tölt ki, majd bizonyítványt álhit ki aszerint, hogy megadia a házasságkötéshez az engedélyt vagy elutasítja. Az elutaSiíás ellen az E letékés törvényszékhez panasszal lehet fordulni. A tisztiorvos abban az esetben, ha a házasulandók felgyógyulása rötidehb idő alatt remélhető, fel is függesztheti a h»z<<nviÍvány kiadását. Mellőzheti a t'sztíorvos a vizsgálatot. ha a házasuló nő a belügyminiszter áhai arra feljogosított orvosnak hairminc nap ;oál nem régebbi keieíü bizonyátványás izőlgáitatja arról, hogy sem fertőző gü" mőkorban, sem pedig fertőző nemibajbar* nem szenved. Ebből a szempontból a be ügymiuiszter által feljogosított orvosok 1. a ház orvosok, a közintézményeknél alkalmazóit háziorvosok, 2. uradalmi or* vosok, 3, a házasuló lakóhelye szerint i! lei ékes városi orvosok, közeégi orvosofc és körorvosok, továbbá a szegényeket il” letően a kerületi orvosok. 4, a kötelező betegségi biztosítás intézeteinél (OTE AÎABI, stb.) alkalmazoftt körzeti kezeli • orvosok. A tisztiorvos nemcsak a házasulandó megvizsgálását, hanem személye® megje* lenesét Is mellőzheti akkor, ha a házasuló 1. tüdőbeteggcnáüzó intézet, egészség* védelmi szolgálat, tüdőbetegszanatőrium. közkórház, tudomány egyetemi klinika* kötelező bizlosritó ntézöl, nemibeteggoir dozo intézet, a belügyminisztérium altaáí neraibetetgek gondozásával külön megbi- zoíf orvos, a városok, illetve a községek”* nél alkalmazóit nemibelhg-szakorVosí 2. a honvédség hívatásos állomány'” ban szolgálatot teljesítő személy esetebea hivatásos állományú honvédorvos vágy henvédegészségiigyi intézet harminc napnál nem régebbi keletű bizonyítványát szolgáltatja arról, hogy nem szened si>s mőkórban, vagy fertőző öémibciegsé: ben. A hi*onyilvány kiállításának dija ió ezernél kisebb lélekszámú helysegheó négy pengő, másutt nyolc pengő Swr génvségi bizonyilvány felmatsvása eselÓK) a d j fizetése mellőzhető. A belügyminiszter rendeleiével egyidejűleg közzétette a nemibe*etségek szem”' pon! iából véíeménycdásra joíositotf sn- té/mények névsorát is. amelyek a máso* dik bécsi döntéssel fclszabaditot? terűié* teken a következők: a kolozsvári Ferenc József Tudományegyefem bőr*« és n«rm- kortnrii kVn’ka. a dí^i. a marosvásárhe* lyí. a máramafossziafelL a tiaevváradi :t szatmárnéméti. a rihih? állami közkőrhar. bőr- és nemiheteg osztálya. amiaden winben és minrüban legolc«öi>bsa s® ELLENZÉK KÖNYVESBOLTJÁBAN, Idaívár. Máivá® király-tér 9, Vejad0ţ;'oka®î4 írwkyáKiftdákiwik 500 fc.hén' auuvní« !?. iAíc f ffl £?'®' , ***& é» Cf sí S* €f ííf él J? 12 é ® fl IS © S ® Arta* úr» SsiBágyS úiivtér mswi* $&&&»&&* ttéymSmi&
