Ellenzék, 1941. december (62. évfolyam, 275-298. szám)

1941-12-27 / 295. szám

I Hagy art táplálkozzor

I a szegény ember ?

Moliei« aéi*. a> ••» közismert mondása üogy: az ember azért eszik, hogy

s nemi azért él, hogy egyék 1 !-:,T vués sohasem \olt annyira igaz. iáiul napjainkban. Via, a nyersanyaggal való észszerű gazdálkodások idején, a helye táplálkozás valóságos tudománnyá fejlő riött. Általában a tényállás az, hogy •« •v; «kevesebb ember táplálkozó céte> <■1100: különösen az alsóbb, munka« nép* us&ály. A helytelen, hiányos íiplálkosat pedig: lassú éhezés, mely éppen úgy ko* rai halaiba vezethet, mint a tulláplálko as. A gyengén táplálkozó munkás ember »Tervezett leromlik, munkakészsége csók &en, a rosszul táplálkozó várandós anyák beteges, életképtelen gyermekeket hoznak ,-.i világra, az ifjúság elsatnyub Tehát a helyes táplálkozás valóban nagy szociális jelentőségű népegészségügyi kérdés.

Az ősember a kezdet kezdetén Ootipui* a nyers táplálékokat ismerte; gyümöié esőkkel, zöldségekkel, gyökerekkel, ké aőbb hússal Is táplálkozott, a gabon&fc léket azonban nem ismerte. Arra viszont a magán tapasztaltak tanították meg, hogy egy napra elegendő eleséget a gyom iában nem tud elraktározni, hanem a napi táplálékét iíibb részre keil felosz* íania.

\ nálunk általános háromszori étke ■•ért a megszokás vezette be, a nagyobb ’•zíkai inunkat végzők, vagy azok. kik egyszerre csak kevesebbet tudnak fogyasztani, nem is tudják be erei a bá .omszori étkezéssel. Az ilyeneknek tziik - égés még egy délelőtti s egy délután^ néhány falatból úJió kisebb étkezés te.

Az étkezések ideje csupán a megszokástól függ, a déli ebéd pl. csak a XYIIí. századtól dívik. Báró Apor Péter a Me iasnorphozte Transrlvaniae-ban írja, bog előde nk 10 órakor ebédeltek délután 6 órakor vacsoráztak.

Az emberi szervezel táplálékainak vc^ Mi összetételét, hál;:* fejlett élehntezerké- miánknak, javarészt ismerjük. Szervezetink zavartalan működéséhez szükséges táplálékaink több mint harminc félő tápanyagból vannak összelőve. Ezeket ké• nagy csoportra oszthatjuk fel: erőt, euer ‘?iát adó táplálékokra és védőanyagokra, melyek megvédik a szervezetet a különfé** é- megbetegedésekkel szemben.

Munkánk elvégzéséhez éppen úgy, raiul óels© szerveink tszív, tüdő, stb.i működéséhez; testünk állandó 37 Celsius fokon ;ártott hőmérsékletének fenntartásához, bizonyos energiákra van szükségülik. Esését az energiákat a bennünk mintegy c •go. felbomló táplálékokból nyerjük. Igen 'aláió az a hasonlat, mely az emberi szervezetet gőzpéphez hasonl tja. A gőz-» gépben elégetett tüzelőanyag munka- energiává változik, ugyanígy van a szer- vizeiben te, hol a táplálék a tüzelőanyag. Táplálékainkban rejlő energiákat általában égéshőjük nagyságával fejezzük ki. Ennek egysége a kalória. Hányszor hal* lőttük már, hogy ez és ez- a táplálék milyen kálón adus 1 A os hát a kalória az > hőmennyiség, mely egy liter 14.5 C. foka V z hőmérsékletét egy fokkal, vágj - i 5.5 fokra emeli.

Az emberi szervezetnek, ha semmi test/, munkát nem végez, 2450 kalóriára van -z-iik3 ege, mérsékelt izom-munkánál már #:Ö0 kalóriával több kell, mig nehéz izom- munkánál 41 o0 a kalória szükséglet. A nők kalóriaszükséglete, mint természetes :.s, arányosan kisebb (kb. négyötöde) a férfiakénál.

A kalóriái, eiterg-uiado táplálékainkat két főcsoportra oszthatjuk, ezek a szén* hidrátok és. a zsírok.

A szénhidrátok, mérd nevük is mutat- 4, vegyileg szénből. 'hidrogénből és oxigénből átló anyagok- Ide tartoznak a cukrok" \z répa’" vagy nádcukor, ezóio- cukor, tejcukor, sth.) és a keraényföls. Hármílyen cukor kerül a táplálék nH4n szervezetünkbe, felszívódáskor a* bél ' ciában mindegyik átalskcl Síclőcnkor "á. Ugyanez történik a keményítővel is, ■neiy kenyér vagy egyéb Oszboi készült 'cápiálék utján kerül a szervezetbe. A kemény i î om o 1 eku o az e m é=7 * őr <» < * v,e kérni • eietifc.*? erjesztek hatására kisebb stole* &:;.iÁsjr* d®xt.Táaiire, ,-nwüÍál'a<55iá;®nxa ®

•égül szőlőcukorra bomlik, váltu'/k.

Abban az. cí-ötben, ha sok «zciilrxlrati; viszünk a »zerve/otünkbe. a máj a szőlő* cukor-molekulákat os-v^kapM-ol j.>. all.ti i örményitől gicogént elakitv.? elrak lározz- j;r> ügyel .< ../ervezt t arra. hogy szűk iég életén megfejelő mennyieéfeü éaer* «iát adó anyag áiljou rendelkezésre. Not uuálív táplálkozásnál körülbelül .>00 gr. a fi api >:zéiihidrálfogyai?ztásiink. káplán - kaink szénhidrái tartalma: kenyér 'íó :za* •:alék, borsó, leuctt >2 tzazabvk, bukó u;a liszt 71 százalék, kukorica kása százalék, búzadara 76 százalék, mér 51 százalék, kockacukor 99.6 százalék.

V zsírok, üli vei ugyanolyan fiúi yuan

kéKzorakkora a kalóriaértékűk, t hál eoerginádás szempontjából dupla érté kűek a szénhidrátokkal szemben. Abban az esetben, ha akár a zsírókból, akár a / •nhidrátokból táplálékainkba rum ke» i ül megfelelő menny ség, előtérbe lép a szervezet egy igen érdekes és értékes iu* lajdousága, .oegpédig az, hogy z-irból -- -zénhidrátot, szénhidrátból - zsírt tud

alakítani. Lényegében tehát majdnem

: gy forrna az eredmény akár /-n us kénye rőt, akár mé/oskenyert t eszünk. Ez az, „»mi a mostani Zsírszegény ebb időkben me-gv gasztalhatja a szegény ember;, l áp üjékuinkbói azért, teljes egészében megái, hagyhatjuk A a *>»; mivel ez kül féle megbetegedéseket okozna, nem be zélvé éppen a /»árban oldlodo fonío- edóianvágókról, vitaminőkről.

A legjobb az, ha napi táplálékunk uiább 50 gr. zsiradékot tartalmaz. Táp« tájékaink javarésze tartalmaz zsírt. így a tojássárgájának 30 százalékos a zár??:' talma, a kövérsajrokban íO százalék a ziirtartalom, a dóbélben 5i$ százalék es'• iadék van, a szalonnában 72 százalék, u vajban 83 százalék, a l;l>azsírban 97 s-za- zalék s a disznózsírban 99 szazaiét

Mg az eisö két tápanyag, a »zerundra- t-csk és a zsírok a szervezetet- energiával átják el — addig a harmadik, a fehér 3ék csoportja a test kopásainak pótlás- *. : -ii. i játszik ,u:. -z> ie t. ■

.Növényi táplálékainkból tlíszi. búr.a. oya, kenyér) aránylag a legolcsóbb ka toriakat kapjuk, mivel ezek főleg „zén«* hidrátokat tartalmaznak. .Az aliat.; eredetű táplálékaink főtápanyagai a teliéi' jék cs a zsírok. Most, mikor a‘húsételek meglehetősen drágák, feherjeszdkA-gíe»- lünket eredményesen pótolhatjuk nővé nyi fehérjékkel k, t. i. a hüvelyesek oab, borsó, lencse; meglehetős meny ns i.sezDtíi ——2.Ö 'ZúzalékI tai iuiinazridr:

<éberje-v. arod főleg átpCtsszirozta »■ légiié jól érfekeel a szervezet. A napi fehérje-* szükséglet körülbelül 60 gr-ban jelallieiu meg. rápiálékíink fcherjetartitlîiUiî a kővetkező: a tojás ÍJ százalék, juhturó 20 százalék, iuisncrnü 2ü százalék, borsó es bab 20 —25 czázaiék. lenesé 25 százalék, fitetölthus 25 százalék, raji 30 százalék - végül a szójabab lisztjc sí százalék lehérjét tartalmaz.

A tápanyagok a szervvzt*ben van» cl 1 égésük kapcsán különféle kaióriame-ny- : szabadítanak Lei; igy 1 gr.

. 1 ki r lói it, I gr. /-ív 9.3 Ica ló' r-Iát, 1 gr. szénhidrái 4.1 kalóriát ati.

Ha a táplálékaink közül néhányat sor* iu veszünk, legelső helyen kfíl megemlít énünk- a tejei. Egyike jegegészsége“

: ebb s legfontosabb táplaíékaínknak.

Or. ro,\ Ferenc, a M. N.>r. Orszá- go>s Közegészségügyi intézet adjunktusa írja. h»»gy a k-georészségesel-b ay volna; ha .ninden egyes felnőtt napunk ni leg Mabb hét deci tejet fogyaszthatna. Várandós anyáknál a tejfogyasztás különö• sen f«.r,i<1.»-. Egy büv fej rápértéke 670 Kafórsa. • A ícjneív még gvőeyítő hatása îs. van. egves szerzők szí.vh- es vcsebe1 egek* aél ajánlják, nemkülönben igen jóhatásu a savtnHengésnél is. ÍNagv hiba. hogy a le- tölozöíí, agynevezeví sovánv tejet néraeiv he?yep az áííatoknak f«:sznph!<zíalás) aö ja»;. Ä2 "'yen leföíőzölf iéjből csupán a 7.s*í'a0ék ,s a benne oldott némi vitamin' íiiiánrzh\. Tna-skütönhei) értékes táplálék, n tejcukor «és kok fontos ásván»i anyag íar'a'ina míatv. A tejfermékeK köyüi • a teifői. a vaj s a túró szintén igen értékes

. különösen a túrónál, vau «M-fb b'.l** '-•> nagy fouio-hága a láplulkonoa szem*

• vontjából ü Könny ű cnié-'/thÖto ****■/

ségee népkáplálék ;izo 11K*,» éi • ó >1

V legolcsóbb b bérjk forrása nkn r .

\z , p>Ü. ncniAti cl«h‘lüi»k, a t»*ro CHUsza, habár CMik CsybT • ,M< ktarfalimizza mind a bárom főtápauya- gunkái: fehérjét .1 fúróban, zűri löpörlyiiben és szénhidrától iában. A juhtej még táplálóbb a fehér tí’jnél, kaíóri értéke 1000 1200 ke

r ül van. lj:íyanezt:n ok hol ■> juhturó is .< juhsajt, lint aránylag olcsó és értékes táplálék, igen ajánlható. (Í gy li‘ tor juhi- j tápértéke inegfeM e.y kv , marhahu. iá pért ékének./

tJgyancsak értébe eled I ,1

£j*v |»»jás íápértéke of) . r. Im.-énuk le lel*meg. dagöf. foszfortartalmánál fogva lsen jóin;ia.su az idegrendszer .*ravarainál ;g. a legkönnyebben emészthető a 3—5 percig vízben f<»tf lagytojá-'. • A nyers tojás nehezebben.)

A húsok közül a marha- «:«. dlsznohus 'serül általános tugyus:lăî-.f»i. Általában igen kevéssé becsült, pedig igen értéke-., htufajtn' a jubhui. Angliában, Holbai diában és Olas/arrs?ágban pí.*di{; igen kedvelt. a- angolok különösen gyermekeiket táplálják sok juhhussai. mivel tapasatal- 1ák, hogy a fiatal szervezet növekedi sí geu kedvezően ödolyásolja. Általában az ételeknél, a juhhúsnál éppen úgy. aeint .1 lóimmal, mely e»ziutén t<.-íj<i.v ér tekü 1 plálék •• elk«v.zUe.s módján - nvikéiitjéu vau a főhan&suH. A házinyul húsa -/intén, aránylag olcsó s mgyou izic- tc>en I Ikészilheto eledéi. Meg egy .dlati eredetű áplálékot imiitíjelünf meg, melynek javarésze meg joo^t i karba* megy — az a vér.

A marha, borjú, bárány \ agy .vei’»é.v

r körülbelül ugyanannyi juÍju hasnak fele) meg tápérték szempontjából. A jóleükész tett vérétől (hagymás vérpörkölt) jó. zt, é<s értéke» .^ó és fehérjédül' táplálék. .Németországban nem is hagy*1 jak elfolyni, hauen.- összevásárolják a vagóhidakon.

A növényi táplálékok közül elsíteorban •:g>> uranylag még kévéssé használt ta^’ lalékot emlirünk meg — ez a szójabab lisztje, mely mondhatni, a legideálisabb

növényi táplálék.

A szójaUszf feliéijctartalma a ‘*Ö sza* ..'léket - racgbaladja, ^zénlodrái tariai- .na közel 2-> százalék, azonkívül 5 szuzac lék iokat es körülbelül 1Ő százaléknyi 'sírt tartalmaz. Különféle tésztákba, 20 százaléknyi, kenyérbe 10 százaiéi: szójaltezlet keverhetünk, azonkívül ran tasra, vagdalilmsba keverhetjük. Ara olcsó s mint láthattuk, tápértéké igen magas. iSém: leciiini (a tojás egy k zsír3» anyaga) is tartalmaz a így a vele kée-zaU : ész Iák. szép sarca színűek.

Egy kg. 6/ójalisztüen annyi íapérték sin. mánt 2 és fél kg. húsban, vagy 58 darab tojásban.

A pörkóii szójabab, ni nt élveze t • cikk 1»; iontos szerepe; juiszik. k?ka<> pótszert ţ oiogyoróliezltei keverve) kcAlenek belőle. A szójababból késziilt feketekávé színién i2cn kellercc-s, izietes ital.

A másik igen fonto. növényi tápláléknak: u burgonya (amit Jókai szerűt azért teremtette1 a jo Isten, hogy a szegény cinlremek is íegven miről lehúzni a bőrt). A burgonya a XVI. században került Dél-Amerikából Európába. Kezdetben v3= lósággal kényszeríteni kellet« a lakossá" gór. hogy termessze é> fogyassza 3 iuirgo- nyát — ma pedig szinte alig tudjuk él«4 képzelni nélküle az életet s komoly za.- varokat okoz. ha bizonyom :de:g megnehezedik a beszerzése. A burgonya fontos- : ágát igazolja az is. hogv példán* 30 gr. burgonvával napi fehérjeszükséglcteinkcţ már fedezni tudjuk. íonros azt í-s tud-* ivó ok. hogv ! héjában főtt burgonya izíe ív-sebéi cs ti iékesébü, mint a meghámozva főzött.

t'jii ú c c<o cab t * 2J.

mmmm

A horgonyul!*'1 20 nzuealc-ko. I.» •><

uyitölariuima incUctf ne ; nn- 1 ‘m- iriiiga , L \ !:ui<iii lei f ilxn-.’ r- van, ui< !y ebiln-li a 30 1111 íyiain .za/ubrkol is. vei a L'-vilu/uin 1 vÍvIhmí köunven oldo- «M.. no gbaiiiozclt h ngv fö/ölt b .r, o ából lelj sen kivonod !• • karba megy ; kiöntött lözővízzel az «»•- /<*s v ta-m

tartalom. Ezért ; lehclőlcg bójában zzü ne burgonyái min

dőróley nem « rig»-«li kercsziiil a viiaminf)

; s azulán hámozzuk mt N zöld főző lél ug) «mezt

kel! /e/u előtt tartanunk; a >izr , meiy Len mcgfőtlc-k, lehetőleg .-oüa ví out Mik k'r, hanem a/t is h»-zniÍjuk föl. A *• 1>H••/<■-lékek kiiiór ..a'Jó*/> -'uponiból. L' i Icntőb-gück, annál fonio&abbak, «unt i amintartaluiu védöláplálékok. A vili* linókról tudjuk, iiozy a táplálkozásban kalóriásan nem játszanak szerepet ellenben eg üwséges, normális éleihez 'cikülözüetellui anyagok. (Bővebben lásd az Ellenzék 1911 jui. i9 i Hogyan jul a t/agény ember vitaminhoz“ című cikket).

A föntebb targyali szervCo vegyületc^ ken é* tápanyagokon kívül az emberi ./ervezetnek bizonyos mennyiségű szer* 'ellen sókra i. tzüksége vám A sók szűk • ‘»égések a növekedésre, osont képzésre, a sejtek fe-lépiteíére a különíéle váladékok, mint a gyoznorear, ayáí, atb. képzésére.

;Vr. emberi szervezetben natrium, káli^ uiü. io- zfor. vai, magnézium, kén, mész, mungán, jód, klór és bróm vők, azonki vüi ólom, réz, ónk és alamimum sóksí )■» találhatunk egéozen ki- menny is égben. Legtöbbéi ezeic közül a konyhasóbó! fe a:/.illatunk, naponkint 6—8 gramof. A konyha ót javarészt, mint rzszitet lő£/. .•i-jx ételeinkbe. A többi; főleg növényi táplálékainkkal veaiziik slagunkhoz.

M ní föntebb ic emíitettük, a belyec : ápíálkozas igen fontos szociális, nép egészségügyi kérdés. Enn«k fontosságá: korniányunk is feismerte s már 1937-ben megalakult a bei ügy miniszter elnöksége aíutt álló Magyar Nemzeti Népéíelaaezés: Bizottság.

Á bzottság aielnokc, dr. Johan tiél2

államtitkár ..Gyógyul a magyar falu4, o . rtékfcá köny vében igen érdekes adatokat közöl a iiépéleímezófc kérdéséről. A bizottság’ kezdeménvezéíere falvakon zöld keresztes főzőtanfolyamokat tarioi«» íak. hogy megtanítsák a falusi népet a korszerű és gazdaságos konyhatechnikára.

Ugyancsak dr. Johan Béla voli a Kezdeményezője a zöldkeresztes tej* és gyermekétkeztetési akciónak is. (19vl- hen erre a célra a kormány egymillió- háromszázezer pengőt irányzott elő.)

Az eddig mondottakat összefog]a?ve= az erő'-cn dolgozó embernek főleg zsírra cs szénhidrá(ra van szüksége. .Amennyi0 ben kevesebb zsírhoz jut a szervezet, azt szénhidrátokkal lehet pótolni. Fehérje* szükségletünket főleg húsfélékből sze rezzük be (máj. vese, vér is), amit viszont hüvelyesekkel pótolhatunk. A mi14 ni malis húsfogyasztás azért szükséges, teljesen nem hagyható el. (Ez az 193ő“os berlini oimpiászon te igazolva láthat tűk hol a vegetáriánusok sporiteijeeitme- nyei messzire elmaradtak a hnsfogyasztók eredményei mögött).

A régi. egészségtelenül hő. tuizsiroe étkezések ideje — amikor a tnífápíálko« i:ás miatt hekövelkezétí gutaiirések már valóságos ..morbus hangar cus“*-s-zá (ms- gyár betegséggé) váltak — már elmúlt és remélhetőleg nera is tér vissza. A lul- zas mindenben ár!almas. Az észszerű táp® lálkozással viszont, még ha egyes dolgok beszerzésében nehézségek is merülné- mk fel, kellő pótlásokkal, munkaerőn0 Let es egészségünket me-g tudjuk őrizni. A közegészség pedig mindnyájunk közös értéke, vagyona.

i .

: 1. öi~d l irat ü.sie t é b p n

Tó- le i 033 •» p ul oiz+ m e Heti