Ellenzék, 1941. december (62. évfolyam, 275-298. szám)
1941-12-27 / 295. szám
? <M / dec*sn&er 2 7. ELLENZÉK ww Hogy folyt le a régi színház ■magyar ciklusa ? operett librettót &í Pár0*. ^aökfinc® oiiubú, mriyhea Slum*» KákmÁn steQnceü «caó'J, J. K. dD.éfty JcBáiédyüji, koai^T ifiíifu, kivágó neh<ţr- j aégü jJMCieftaersőnck vallj« őt. hamsak uţjriH í technikai hibái, focoszoitóíi gondatlan — • károm kupié ^ővtnfeierifc egymásra -•- a ha-'-g ■ v?cre'!:é’Se .erő .kifogás'Ja», de azért öúi'v «HW** :'42. szárára feladvány. Gábor Miklóstól • Bartha Miklós mint színikritikus ,< kolozsvári magyar színészet újjáéledése . Akaiméból időszerűnek tartom felidézni azt j a pontosan ötven év előtti időt, amikor a i régi Belfarkas-atcai színházban egy álló ho * 1 napig kizárólag magyar szerzők müvei ke j fűltek előadásra. Az aktualitást fokozza., az * j körülmény, hogy Ditrói Mór színigazgatót, j aki annakidején ezt a nevezetes magyar cik lust megrendezte, a közelmúltban ünnepelte az ország kulturkiteonsége a 90-ik életévének betöltése alka'mából.  nemzeti érzésekkel telített, a magyar színházért mindenkor rajongó kolozsvári kő' ?onség nagy lelkesedéssel fogadta D-trói igaz gáténak nemes tervét és ott. izgultunk mi is. fiatal diákok, kik a színházzal szomszédos ősi református kollégium hazafias légkörében kaptuk irodalmi tudásunkat és hevületünket minden iránt, ami művészileg szép és emelkedett a magyar kuliurában. Krajcárkáinkat 'odaáldoztuk Thá’ia oltárára és ha másképpen nem lehetett a karzati álló helyről, vagy ahogy a helyi humor nevezte' 3 szamosit{vári páholyból habzsoltuk a színpad nyújtotta gyönyöröket. . E'őadás után hazatérve még a nyert hatások élénk érzetébe« rendszerint feljegyeztem naplómba benyomásaimat, sőt még a szerep" ők. kritizáíásának terére is elkalandoztam Másnap aztán kíváncsian, vártam a lapok be számolóit, hogy összehasonlítsam a magam fe!jegyzéseivel. Különösen érdekeltek a Bor- dia. Miklós írásai, melyekkel ezt a magyar oiüdust végigkísérte. ,{z Ellenzék ekkori nagynevű szerkesztője a kirágó politikus, a nagyszerű vezércikkíró levetvén « politikai kotuniuH TháHa. berkeibe lépett át és Járó'Kelö álnév alatt naponta kritikát írt a ciklus előadásairól. Ezek a beszámolók igen népszerűek leltek, fokozták .< ciklus érdekességét és meggyőző tanúságéi tettek arról, hogy Bartha M kló* nemcsak mint köziró foglal helyet az elsők között, de széleskörű irodalmi műveltsége, kitűnő meg látásai, csalhatatlan érzéke, szigorú objektivitása és nem utolsó sorban vonzóan széllé- iBfs tolla e'sőrentdü esztétikussá és mübirálö vé avatják. Délutáni tanórák után már vágtává lestük az Ellenzék érkezését és az olvasó «eremben egymás kezéből kapkodtuk, hogv megtudjuk, mit irt járó'Kelö a tegnapi elő adásról, hogy élvezzük mondatait és tanuljunk belőlük. Voltak írásainak olyan részletei is, ame .’veket 3zó»zeríöt bejegyeztem a naplómba. fcz ölvén év előtti hatodikos gimnazista diáknak rajongó feljegyzései nyomán részleteiben is fel tudom idézni 3 nevezete? magyar ciklus előadásait. A megnyitó előadás 1891 január közepén folyt le és „Szeresd a hazát“ cimii prológgaf kezdődött, melyet ez alkalomra Ditrói Mór rrt és é őképekkel ügyes scenikával rendezett, utána a Peleskei nótáriust adták Szentgyőrgyi István felejthetetlen ciniszereplésévek Bariba Miklós ezt irta másnap,’ Miért nem engedte át tVtrói az eszme dicsőségét a budapesti Nemzeti Színháznak, mely ha megragadja e gondolatot és ha ke; resztül is viszi: a vidék összes színpadain dia dalaiban vonni végig az eszme, míg igy egy szerény k-svárós szerénykedő müiutézete szó tény állású igazg: lójának szerény kezdeményezését a főváros nagytekintélyű litera túrája három soros újdonságban talán tudomásul veszi, hogy másnap elfeledje, de olyan országos mozgaxuii, mint aminőt e szép gou delat érdemei, aem lesz belőle. Majd Ditrói prológjával foglalkozik. Nem e. kenyérnek, hanem ez ideálnak a keresése & te feladatod —- mondja a prológban a Géniusz Tháliának. ügy legyen — fejezi be Bartha Miklós ^rása. — De legyem lágy cipó és édes szőlő is hozzá. És ez csak úgy legye®, ha igazán keresik az ideált. És ez meg is lesz, mert Kolozsvár nem hagyhatja eserhen 3 Bilroi hazafias törekvését. Második napon Murai Károly kedves Viccig** fukadás-& került színre az ugyancsak általa irt Huszárszer eiern-mel. Kra«znayné, Gerő L'<na, Delii Emma, Kiss Kata, Szcntgyörgyi Gál Gyula és Szaftra áry Árpád jeleskedtek ?i kitűnő magyar vigjátékiró e két felejthetetlenül bájos darabjának szinreho/atalábau. Az előadásról Járó-Kelő a többek közt ezt irta: Én is kerestem egynéhányszor a nemzeti színhazat, de nem találtam meg Kolozsvárom. Marosludasra pedig nem mehettem, meri ott nincs, hát fölhagytam a kereséssel. Az igazgatóság kiállóit a háza kapujába s odakiái- tótt a közönségnek: itt vagyok, magyar w gyök, szeressetek, mert vér vagyok véretekből. lsetek vagyok, hűséget fogadok, nem ölei® kezem idegen múzsával, be sem bocsátóra lakomba e vándor madarat egy álló hónapig, szatén is csak mint vendéget, de házira? marad a magyar Géniusz ezentúl mindig. Tegnapelőtt zsúfolásig telt a. színház és tegnap még zsufoiásshliig. -— Jó volt a darob. jő volt ; játék- Jó volt, de ,*«» tówri L lan, formás, de nem mintaszerű. Meg - tapsoltunk, inert jobb volt, mint máskor. Igyek szik jobban, mert magyar, ha nem vo na tudatosan, akkor is önkényteieu, meri minden fajnak meg van a maga sajátszerűsége, "v.t tudja adui legjobban ., Szigligeti Edének a következő napon eiő adott A világ ura című szomorújátékáról iw számol be Járó-Kelő: Korszákraukat tnlságosan jellemzi a közép szerűség s ezért a tragédia ^ kezd kimenni v divatból. De ha majd az erkölcsi rend uapjs kisüt, akkor majd mohó vággyal nézzük -a tragédiát, mely a kiforrott jellemek, a duzzadó cserék, a rendkívüli egyéniségek és a nagy szenvedélyek é elének volt és lesa fölemelő, megrendítő és kiengesztelő költői képmása. Ára ha egy időre vissza !s vonult a tragédia a kor divatja elől, a közönség, hogy' cserben ne maradjon a színház hazafias vállalkozása s hogy csorbát ne szenvedjen Szigligeti dicsősége, szépen megtöltötte a színházat. Kovács Gyula. Iváiifi, Hunyadi Marge Szentes Hon, Gál. Fenyvesi művészi buzgó foiniual takargatták a darab hiányait és emelték érvényre annak nem mindennapi szép ségei-t. Az első vasárnapon népszínmű előadás volt, 4 vén bakancsos és fia, Szigeti Józsefnek ez a sikerű t darabja került színre. Járó'Kelö megrója Pusztayt. aki a kántor szerepében nem volt sem magyar, sem kántor. Tapsolták ugyan és kacagták, de ez olcsó babér, Szent- györgyi édes M hály bácsija megrikaitta az órabért, nagyszerű, tőle tanuljon Pusztay . , • Báró Bornemissza Károly ,.Gyerm<-khiróty* nő“ című operettje következett a műsoron. Járó'Kelö kritikájában már az ellenzéki politikusnak, Bartha Miklósnak szatirikus csipkelődése is megnyilatkozik: A magyar ciklus egyik darabja a Gyermek- királynő is. ---- írja, —- ám nem alkatrésze. Minél többször ha-ija az ember, ez a zene mindig no tartalomban. Nincs elég szive ugyan, de van gondolata elég. Szolnok'Dobo- kábó! senki, senki: Tehát nem igaz, hogy az uj főispán által csak- a talp változott, de a nyelvek ugyanazok maradlak Miért is nem- irta ezţ az operettet báró Bánffy Dezső fő ispán korában? Ismét vígjáték következett* Tóth Kálmán Dobó Kalicárja, majd Várad! Antal Hun Utódok szomorúját ék a. — Nem olvastam előre •—- írja J. K. —- nem jöhetek bonckéssel, hátha kihagytak, hátha változtattak. A Hun utódok nem az egyén tragikus sorsát festi, Laneui azt 9 mindenható öss/eom ást, gaely Attila halálával a világtörténelem bordá-í megiecseşţîefcte. Bár tényleg Aladár és Csaba, Attila f’-ai, har colnak a trónért és egy lányért De ez aem köti le a figyelmet, hanem a faun birodalom, ama tragédia, melyet Hagen lovag rendez- előkészít és a két hun párduc fiúval végrehajtat. Ez a Hagen a hun magyar nemzet történelmének rossz lelkíiamerete, s mi nemzeti drámánk sötét intnkusa, aki levágja szár nya’-akat, hogy fcorátozza fejlődése röptében, aki megrontja békénket, hogy elvérezzünk a testvérviszálynak átka alatt. 4z előadók többet nyújtottak, mint vádéken várni lehet. Az előadás uapról-napra jobb. Kováé? tö kéletes Hagen, nagyon jók; Ivánf«,, Gál, Hu* nyadi és Szeremy Gizi, Emlékezetes premierre teh meg másnap este a színház, Bartha Miklós Madaráé cu című szinmüvét imitálták be. Korbuly József az Erdélyi Híradó-baoi égési tárcáit szentel a műnek és az előadásnak. —■ Ahg tudtam a cselekményt figyelni — írja —- mert más kötött -e teljesen A szerző elér» mutatta szivét, eszét es ez kötötte le minden megfigyelésre képes érzékemet. Járó-Ke 0 is ' nyilatkozik. Szerinte az Erdélyi H-'radó és a Kolozsvár tuiafágos jó’ akarattal emelik ki a darab előnyeit és el* hallgatják hibáit. Ezek utón nem akar hajira- kapni Bartha Miklóssal, akivel 40 évig békében élt„ De irma kell a szereplőkről. Külö* nősen dicséri a címszereplő Hunyadi Margitot aki teljesen metéríe-tte a szerző «ntfendóját ennek a nőalaknak megrajzolásánál. A szerep nehéz, könnyen lehetett volna rosszul játszani. A Király fogás volt a következő operett- előadás. Ennek librettóját tudvalevőleg Csihy Gergely irta., zenéjét pedig a valaha nagyon népszerű Konti József komponálja, Orley Élóra játszotta a fő női szerepet és mikor ti színpadra lépett, a karzat éljenzéssel fogadta, J. K. tiltakozik az ilyesmi ellen, ami csak kojuikufleá teszi a szereplői, nem ilyet érdemel Örley Flóra, hiszen elég jól énekel, játékában pedig kedv. pajzánság és ügyesség vau. Tud öltözködni j*, látszik, hogy szereti a maga mesterségét Kosár, virág: magánügy, végezzek otthon! Pusztay, Szatmáry humora jó, Farkas, lozefln sokat haladt,, igein.csinosan énekelt. Ismét helyi »»érzők következtek. Sebes! ZiíSSShí. 9:.?, FÁtaexk Idtö.’niő tolira Tüiake Päv*, j nu-gis mag-a asr áM a magy ar zeaei termékei:- ^ j közt. Az előadók, különösen Küry Klára, > Orley Flóra, Kápol'aay, Megyeri, Eámg fűtő, , . Váraditné jók voltak. j Másnap, vasárnap Szigligeti re-pszsninüvet j hír deli a szinlap, Szentgyörgyi István játsssKi j j híressé vált alakítását, A cigány ennszö- í i répét. j- Swattgyörgyü nélkül írja .}. K — ® f i cmtgyar cik ói? ..egy band» brugó nélkül, 1 : egy óra raánus nélkül, egy erdő árnyék ; fíéiküF'. Tökéletes volt. Méltó b«lygója | j Dítróiué ártatlan, SadiJ, sokat bántalmazott és sokat szenvedett Kősója. ; A továbbiakban nem akarja rontani a hsugu- ‘ laio't a kritikával; az énekesek:őí, zenheűtari | kíséretről, Haday Jage? 'fogérő’ és a Füredi ţ , piszkos csizmáiról j Madách Imrének ritkán adott drámája, \ Gfák végnapjai, majd Gabányi Árpádnak A/, apósok oimü vigjátéka következtek, utánuk Kontónak a másik pompás operettje, A su- liíinc, Szigeti Józsefniek A. nagyra’átó című j népszínműve, na-eSlynek kiiionö^ érdekesség^: • volt, hogy br. Bánffv György irt hozá gyö- ! uyörii dalokat'. : Majd jöttök egymásatáru Hugó Károly Bzi ri és bankár című drámája (í K. .loegdícsérv ţ a szerzőt, aki eredeti mevén Bernstein. Hugo ói inkább neműül és franciául tudóit, tnégi? magyarra!} irta e miivét M&fou dráma (Jókat Mór), A f»ln rossza, népszínmű (Tótól Ede)» A méhek* vígjáték (Bartók Lajos), Kalmár m tengerész, dráma (Czakó Jőzöct'), Katoaiás ktsa.sAzony, operett fMegyet: Dezső;, Mag* dras-ka öröksége, népsziirimü (Abonyá Lajos), P1 évte^RQ hősök, opera (Erkc- Ferenc), Ko- i ian-dné, tragédia (Szász Gerő) — Erről J. K ön aló Tárcacikkben száméi bs. Judith asszony népszbimü (Papp Mák‘As, a Magy:;. Felgár egykori szerkesztője), Magdolna, nép- •irama (Rákosi Jenő), Itdlkó, dráma (a fco- iőzsvári Színház drámai pályázz-ián. 100 aranyat nyert, irta Tábori Róbert, a premieren jelen voít a szerző, kit -nagyban irnuep-eít a kózön>í%), Viloífa,' az alföldi haracura, nép rainiuü (Eötvös József a Falu jegyzője cíuíü regényéből Irt.a Szigeti József), CAók, víg játék (üóczi Lajos), Marót bán, szomorú játék • (Vörts-marty Mihály), Vegyes pííok. v%játéV. (Dóczi Lajos), Bánk biti, szomorú játék (Katona József). A ftßgysiL-rü ciklus befejező Estéjéi r pompás programot iil'itoít egybe Ditrói igazgató. Ümrepi nyötáíl'nyal kezdték, melyet ez alkalomra S-erly Lajos, s társulat híressé vái kai'raessere komponált", majd Jókai Zrirsyí ■askűje ciraii drámájának eteő ieivonásai «ko- vetfceactt E. K ivács Gyula uiCgretiditő áfri* . n.yi idakitásávaiL, utána Dttróiné Szavalta el gr. Zichy Géza Temetés -{külföldön című költeményét, melyhez Sertj Lajos hangulatos m-oiodosmatibuiS zenét kouipoímált, végű’ Járó-Ke&S A fogadás dmu alkalmi tréfáló zarta be a műsort Ebben, a szerző fittem szatírával, reiídkivui rcalattaGS módra fog lakkozik s kritókával, a Setaházaal és a ko- zönséggel. A nagy Uebszée méTtóau kc»ro<aÍ£- ■t« a? egész cik messze kiható íileót, melyre ms, otveru év távlatába.! i:sv l-eífcesen emlékezünk, »kik akkor ott lehetünk. a bedéi ■* x Mat; 2 lépésben. Világos; Kg7, Vh8. Bb4 és cl. Fa8 fo í?{ HgS, gy: a3 (8 (darab). Setét; Kc5, Vd6, 8e2 Fc2, HbS g>. eó ÍT drb ) (Megfejtési hatáiddő: ■> bet.;  november 29-én közölt F37. sz. feladvány (Álopcsa) megfejtébe ,* í. Vc2—h7. A következő játszmát folyó év októbext bér.. Brerabergben játszották mi at a német bajnokság döntőjét. Ailágos: Sötét: ' Schmidt P, VtJige K, j 1. Hf3, d.A 2, c4, eb. 3. g3, Hfo. 4 Fg2, 1 FeT. 5. d4. 0—0. 6. 0—0,c5. 7. csdS.Hsdo j 8. c4, Hf6. 9. He3, Hc6. (Jobb itt a 9. c.vdé 1 10. Hxd4, e5.) 10. t?3, exűS. 11. esdo, HbF I 12. Bf—el! Hc8. 13. Ve2, Fd6. 14. b3. Fg^ j 15. Fb2, Hd7. 16. h3, Fh5. 17. HbS. aű. (ító ' Fb8-ra Ve? lenne erős.) 18, Hxdb, Hxd6 19, g4, Fgb. 20. Ve7, Vxe7. 21, Bxe7. B»— <18. 22, He5, Hxe5. 23. Fxeő, bő (Termést e«.en uem Bf—e8, Fxd6 raiatt.) 24. Ba—-el; a5. 25. Fg3, fő. 26. Bt7—eő, Hc8. 27, Fe? Ff7. (Beé’ra dől nyerő állással). 28. Fxdfc. Fxeő. 29 dxeó, Bvd8. 30, «7! (Döntő!) 30 j ,.. Se8, 31. Fd5+, KhS- 32- Fc6, BxeT) I 33. Be—dl! g6. 34 Bd8-f-. Kg?, 33 Bxc8 f-t aébány lépésben nyert. M. kar, Ferenc József Tuduzuásyegyetes^ j Gazdasági Hivatala, Kolozsvár, 3585—1943- ! gh. az. VERSENYTÁRGYALÁSI HIRDET MÉNY. A ra. kir. Ferenc József Tudomány j egyetem Gazdasági Ilivatala 1942 január is ; í Ívtől 1942 december hó 31-ig terjedő időben I szükséges izzólámpákra 3585—1941, gb, so-, í alatt nyilvános versenytárgyalást hirdet, Az ; iráfbeli ajánlatuk a Gazdasági H'vctalhoz e'i I meave, 1942 január hó 16 án dé-előtt 16 • óráig személyesen vagy posta utján aábatófa j be. A beérkezett ajánlatok 1942 január he l 16-án délelőtt 11 órakor fognak felbontaiui j A szállítási feltételeket tartalmazó ayomtav j vány és ajánlati űrlapok a Gazdasági Uivstsi I ban (Kolozsvár, Mikó-utca 3. szám) a hivá talos órák alatt díjtalanul kaphatók. A jeleu verseny tárgya lássál kapcsolatos mindeanemc felvilágosítással készséggel szolgál a Gazdaság; Hivatal (Kolozsvár, Mikó-utca 3, sám) aait j den hétköznap délelőtt 9—i óráig. Kolozs- j vár, 1941 december hó 19"én. M. kir. Feresc í József Tudományegyetem Gazdasági HivstaD Kolozsvár. P. B. RÁDIÓ j VASÁRNAP, detiesubei* 28» BUDAPEST I : 8 Fohász. Szózat, Haugfo. mezek, 8.45 Híreik. 10 Református; istentisz telet a Pozeonyi-uti neuipioioisfo. Igét hirdet Ravasz László dr. püspök, 11 Egyházi ének és szemtbeszéd a jézus Szive-templomból. A fizeutbeszédet mise ui4i* P, Varga László Jézus-lár^asági íitya mo-ud>a, Í2.1-5 Levemite- ióléra, 12.-45 Be.szkárt-seinie!kar, 13 Papp Jenő Rád'iókrómkája, 13.45 Időjelzés, hi-t'ek- skíáilásjelentés, 14 Hanglemezek, 15 „ído sacrü gazdasági tanácsadó”. A fö-diuüveléí - ügyi minisztérium rádió előadássorozata, 15.40 Teki -Ho-rvátb cigányziendkara, 16 ».Egészségügyi kalendárium“, Faragó Ferenc ár. egyetemi magántanár előadása, 16,40 „Beszélgetés a statisztikáról“. Kisíléghi Nagy Dénes dr. egyetemi tanár dlőadáss, 17 Hirtik . ma gyári szlovák és ruszin nyeilveaii, 17.20 ,.Az elmúlt ha» hónap e&eraéinyei“. Hangképek, 18-20 Magyar Revü Tánezeaékai, Î9 Hírek aiagy’ar, német és román nyelven, 19.20 „Petőfitől József Attiláig“, Nagykovádéi Hona magyar káfitök megzenésített vei seit adja eió Kiséri a RádiÓztiüítkar, 19-40 „Nagyanyó táncrendje'*. Irta és összeá^itoí ía Szattnárv Aíitab 20,40 „Ríitridőrhősök”. Borbély Zotá 1 előadása, — 20.50 „Magyar katona szerzők indulói *. Előadja a Légierők Fúvós zenekara, 21.20 Sporteredmények, 21.25 Stfauya: Saíome — hétfátyolfáne. Hatngle m«z, 21.40 Hírek, 22.10 Szórakoztató zent., 22 Hírek német, oí'asz, angol, -lVenci-a és fiun nyelven, 23.25 Zsiga Ernő cígánvzenÁkarn muzsikáfl, Hflrti Lajos énekei 24 Hírek. HÉIT'Ó, december 29, j BUDAPEST L: 6.‘40 Ébresztő, torua. j Hírek, kőkemények, hanglemezek, 10 Hírek, ’ 10.15 A Rádió Szalonzenekara, 11.10 Nem zetközi vizjelzőszolgálat, 11,20 Hang emezek. 11.40 „Petőfi Szülőföldjének földrajzi érd' keisségei“, Irta Peja Győző dir, Feioivasás, 12 Hararagiaó, fohász, Himnusz, 12,10 Lovász; j Ferenc cigányzenakara, 12.40 Hírek, 13.20 j Időjebzés, vizátóásjdseimés, *13.30 Rendőrzene- j kar, 14.30 Hírek, 14.45 Műsorismertetés, 15 I Árfolyamhirck, piaci árak, é'áeimiszerárak [ 15,20 Hanglemezek, 16.20 „A kritikus hiva I táfia“. Makay Gucztáv cSőadása, 16.45 Idő- ! jelzés, hírek, 17 Hírek szfovák és ruszin j íiyeíven, 17.15 „Másudkiyájunk gondjai“. A 1 Köze.látási SzolgáÜar közleménye, 17.30 j Tirnkó Margit magyar nótákat zongorázik j 17.45 „Mannerheiin tábornagy, Finnország i h<>se“, Erdeős László stzázados katonai eSő ■ adása, 18.10 Hniczky László táunczenckar.* I játszik, 18.45 „A lévai iudfertáy”.. Pálinka ■ Sándor ei'őadá&a, 19 Hirck magyar, német es i román nyelven. 19.20 Hangiéin ezek Géczj j Barnabás zenekaráiitak műsorából, 19.4« í ..Erdély fővárosa a közegészségügy s/oígü Istában“. Közvetités Kolozsvárról, \Cz;u F. ragó Ee.rönc dr. egyetemi magántanár f- Br ! dinezky Sándor. Hangfolvéte1, 20.10 Oy> t- házi Zenekar. Közreműködik Miikor Mír .» j kamaraóniekesnő, 22.10 A Rajkózenekat, ! Stíiynimri Miklós tánczeuekara é M.c-u-.-i de i Bianco énekel, 23 Hírek német, óla z. angol, • francia és eszperantó nyelven 2A.25 Japáíö * bonglemeaek, 24 Hírek.
