Ellenzék, 1941. december (62. évfolyam, 275-298. szám)

1941-12-03 / 277. szám

i jp 4 J ä 0 * c- j*i a é r J.

MtLÍLtt PUHttH

Bmmăm&mm

Z:«

PtfíBtSPZ

odßf

1B3Í

»Jt- '■ÄJÜi

lo'h

u

Jß.'m

p-('L

hßÜ

JisS

Hfifu-tarn

dón-i

3Ti-j\

olsx;

rr.su

Ssos\

}lOY

mm

:bcn ţi ox

k

iTSSj J VC

óó

riin\

soţ\

Ä9

m»\

WxsS

när

ihM

i90i

{

im

90]

t H ÍOS

!5§

im

kiel

r»t

(si

9?

'IC

ßb

)u

iq

91

d

:d

3

;n

io

ß

D

^íifíljP'í'iaijis a ftv. ncia Silvafaíps váiemény-^A í*&s; lelkérdásBket a kővetkező haíekö^n tárgyalják

A Pétaiu tábornagy es Goring birodalmi lábornagy koz,li találkozás kedvező előjelek közölt ment végbe s megengedi, hogy növekvő bizalommal tekintsünk, a jövőbe. A berlini értekezlet után ez a találkozás bizonyítja, hogy Franciaország nem áll kívül az újjáépítés és megegye zés szemünk előtt folyó munkáján. (Mii.)

Gering És PgtaSri m&g~

öiiSZéíÉ2ási fy»tassigfjá§< az európai szem* páratokat

BERLIN, december 3. illetékes német helyre! jelentik.

 német főváros mértékadó köreiből» tar lőzkodást tanumtanak Pétain tábornagy, frao* cia államfő és Coring birodalmi tábornagy megbeszélésével kapcso'atban. Korainak Iát ják, hogy már most állást foglaljanak eb her«, az ügyben és ezért elhamarkodottnak tartják azokat a fe tevéseket és az azokból vont következtetéseket. amelyek a kii földi sajtó egy részében máris napvilágot láttak

Éterimben elsősorban annak megállapítására szorítkoztak, hogy. mint arra a Párí&baa kiadott rövid közlemény is utal, a Németoc szagot és Franciaországot érintő kérdéseket fontolták meg. /Vem volna azonban helyes — mondják bér íjh körökben —, ha a találkozás kizárólag a különleges német—francia kérdd' sek szemszögéből ítélnék meg. A megbeszélést inkább egy ncgyobbszobásu keretbe keli' beilleszteni, amelyet az európai sorsközösség szempont jóból « legutóbbi időben különösen kibontakozó három tényező jellemez: 1. o bolsetizmus veszélye: 2. az angol tengerzár: úmely egész Eui árpát érinti, tekintet nélkül az itt élő egyes nemzetekre: 3. az amerikai brr avatkozást kísérletek.

Franciaország-— mondták Berlinben —- ezek“ bői a tényezőkből a többi európai népekkel való sorsközösségének azonosságát alapíthatja meg. (MTI.)

A Német Kam z-tniánc<csopc»t

J

v®ndéi£stepepié&e m Kolozsvári Nemzeti Színházban december 4-én9 esiiiotiÜkQTi cafe léi 8 órakor*

vau. A brit és amerikai fegyverkező- minden bizonnyal teljes erővel folyik. Azt hiszi azonban Anglia, hogy íi német,;» szövetségéé, vagy a rendel kezesünkre

álo európai hadiipar tétlenkedik, vagy megtorpan:' Nagybritánnia 1940 őszén összeomlóit volna —- mondotta Göhbels — ha Churcbiilnek és társainak nem lett volna okuk arra, hogy Moszkva ős az

Egyesül t-ÁlIamok segítségére -zámitsa nalé

Az Egyesült-Államok elnöke egyike azoknak az aggodalonuiéiküH poli.üks>. Bzereneselovagtermészeleknek, akik tekintet nélkül a békére, csak saját becs vágyukat szolgálják. Nincs már azonbar abban a helyzetben, hogy a hadrizereo- csét megfordítsa Anglia javára. (MTI.)

PARIS; december 3. Goring birodalmi tábornagy és Petain tábornagy találkozó ja alkalmával Benoist-M«ihbi /illám tik kár a párisi német nagykövetségen nyilatkozott a német és a francia sajtó képviselői előtt.

Megelégedését fejezte ki a találkozó ujialt. Kijelentette, hogy 1940 október 25-ig montoirei megbeszélés és Hitlernek Darlau tengernaggyal ez év május 14-én Bercii tesgadenhen folytatott megbeszélése után ez a találkozás újabb alapkő a né- met—francia kapcsolatok történelmében December 1-c fontos mindazoknak szemében. akik az ismétel személyes érintkezésekben az állandóan szélesb.tédő és bi- ziűomtpljes kapcsolatok politikai vonását látják két olyan ha falom között, amely nemrégiben még a csatatéren áll; szemközt egymással. A francia államfő óhaja volt a két nagy katona találkozása. Es (ette lehetővé számukra, hogy Göring birodalmi tábornagy viszoni lássa azt a férfit, akivel már a háború előtt találko zoit és akinek nyíltságát és nagyvonalú“ sásiát meg tudta becsülni.

A megbeszélés a szívélyes udvariasság jegyében folyt le és lehetővé tette, hogy az összes kérdéseket megvizsgálják, amely a kővetkező hetekben /Jw részletes megbeszélések tárgya tesz. Óvakodni kell az időszerűtlen jóslásoktól, valamint a meddő lemondásoktól. A francia újjáépítés miire és Franciaarszánede Európába való beépítése mini Petőin mondotta — hosszabb idő müve, amelyhez sok tőreiéin és kitartás kell. Oly világos azonban <t tény. hogy különös dolog lenne, ha e vállalkozás nehézségeiről eperben! engednénk magunkat erről az útról. Ily előrehaladást étekkel és nem szavakkal kell megvalósítani.

Msf kezdte «ISadâseft cue isltoKén» kívüli Népművelési Bizottság

Göhbels nmm beszéde a bolsmwixmmml

BERLIN, december 3. Göbbels birodalmi miniszter a berlini egyetemen, a német akadémián hél fon beszédet mondott a német szabadságharc pillanatnyi helyzetéről.

Többek közölt igy szólott;

Történelmünkben nemzeti lehetőségeink és ezzel képességeink ialbavetése még sohasem volt annyira eredménnyel biztató, mint ma. A nagy óra mindnyájunktól a legnagyobb erőfeszítést követeli, amelyet a nemzet meg is tesz. Sohasem voltunk így felfegyverkezve, mint most, sohasem volt ilyen nagyarányú gazdasági előkészület és sohasem volt olyan döntő katonai helyzetünk, mint ebben a pillanatban és sohasem volt még olyan, hős véderőnk és olyan nagyszerű vezetésünk, mint ebben a sorsdöntő küzdelemben. Negyedszázad óta állunk harcban és a német nép még alig örülhetett. Lnnék másként kell lenni. A birodalom nagyhatalmi állásáért most folyik az ónási küzdelem. Még egyszer ránk zúdulnak egyetlen óriási rohamban, de cél.», nem fognak érni,

Az elmúlt kétéves háború eredményeit igy foglalta össze:

Hogyan akar Anglia; egyáltalán győzni, vagy, jobban mondva, hogyan tudja elkerülni legyőzelését?

Ezután jellemezte Churchill háborús politikáját, majd így folytatta:

Aki a bolsevizmu&sal szövetkezik, az a sző legszorosabb értelmében a feltör- dűlik! keresi és Európában ellenségként szerabennállónak tarthatjuk. Az utóbbi

; időben — hangoztatta Göbbels — több* ! szőr hallottunk állítólagos béketapoga- j tózásokról szóló híreket. Kijelentette, hogy mindez bizonyára csak azért történik, mert szeretnék, ha igy lenne.

1 összefoglaló áttekintést adott arról, j hogy a danzingi kérdéssel kitört háború j igen sok megoldásra váró kérdést vetet! I fel.* Minden régi, soha, vagy csak. elég- j telenül megoldót! európai kérdés újra ! kifakadt, amikor a Danzigra vonatkozó, I igazán szerénynek mondható német kö- j vetélést, valamint a Corridoron keresztülvezető útra való német követelést az ellenség a háború ürügyévé nagyította fel. Ez a Versailles! kivesző plutokráciák kísérlete, hogy Németországot és szövetségeseit túlságosan szűk térre szorítsák össze és hogy földrészünk egységét örökké nyugtalanítsák. De itt van a bolseviz mus is, amely 180 millió főnyi .népet nyomorra rí ólt csak azért), hogy olyan véderőt építsen fel, amely az egész földrészt fenyegeti. Mindezek a kérdések megértek a megoldásra, ha akarjuk, ha nem. Európának e! kell döntenie, élni akar-e, vagy pedig élmerülni a zürza- varba.

A német nemzetnek ma egyedülálló és egyben a legnagyobb lehetősége van. Győznünk kell és gjőznl is fogunk. Ez a háború a lehető legtöbbet kivan tőlünk. de meg is adja mindazt, amire nemzeti jövendőnk érdekében szükségünk van. Ki akarna közülünk választani, ha választhatna más. csendesebb, de épp ezért tartalmatlanabb időben élni, min! a mai —• fejezne be beszédét. (MTI.)

KOLOZSVÁR, december 3. Ko’oasvár varos iskolánkivúü Népművelési Bizottsága a város lakossága általános és magyarságismeretének emelése érdekében nagyszabású, ískír lánkivü i népművelés’- munkát indít meg. Az első előadások programját a következőkben ismertetjük:

A Népművelési Bizottság előadásai december 3'án, szerdán este kezdődnek meg Kolozsvár különböző iskoláiban, összesen 11 helyen. Mindenkinek alkalma lesz tehát, hogy a lakásához legközelebb eső helyet keresse feb

Ezeket az előadásközpontokat alább közöljük:

1. Petőfi'utcai álb népiskola, 78 szám. előadók: Báthory Jolán és Vasa Gizella ref.

leánygimnázium» tanárnők.

2. Méhes-utcai áll. népiskola, 81. sz. L!o- adók: Koródí József, Lázár István, Maayan Lajos. dr. Mérai Ferenc és Sárik Elek áll. kereskedelmi és polgári fiuisko ai tanárok.

3. Honvéd-utcai áll. népiskola, 72. sz. Elő" adok. Gönczi László, Bíró Sándor. Bodrog' János, dr. Jancsii Elemér. Miklós Viktor, Sándor Ferenc és dr. Tulogdy János ref, fő gimnáziumi tanárok.

4. Magyar-utcai ref. elemi iskola. 68. /«

Előadók: Árkosi Sándor, dr. Motezák László, dr. Simor Ferenc és dr. Tóth Z Béla áh. tanítóképzőintézeti tanárok.

5. Pap-utcai áll. népisLola. 60 sz. Elő adók: Barsch Edit, Darázs Erzsébet. Barabás ibolya. Tapodi Ilona és dr. \áezi Margit áll. tanitónőképzőmtézeti tanárnők.

6. "Ráska'-uti áll. népisko'a, 65. sz. Eío adók: Bartha Sándor, Cselényi Béla és dr. Gerencsér István kath. főgimnáziumi tanárok,

7. Nagy Lajos kir.-uti áll. népiskola, 20. sz. Előadók: Ba’ogli László, György Dénes. Bohrer Károly és ifj. Xamu? János áll főgimnázium» tanárok.

8. Horthy M. uti áll. népiskola, 52 sz. £ló adók: Crigerc? k Jenő, dr. M. Juhász Margit és Mihá’yi Rózsa áll. h»ánygimuáriumi és gépipari iskolai tanárok.

9. Vasváry Pál'uti áll. népiskola 23 sz, Előadók: Oszlat? Viktor és M kó Gábor káth, főgimnáziumi tanárok.

10. Monostóri-uti álb népi:kola. 20 szám. Előadók: Ineze Andor. Kovács Margit és Török Zoltán áll. fiugimnáziumi tanárok.

11. Kőkert’utcai tanoncotthon, 25. szám. Előadók: Cseke Domokos, dr. Haranzhy Lászlóné é.< Seyfried Erzsébet kere^kedelm* középiskc'ai tanárok.

A munkaterv négy fogalomkörbe osztja az előadási tárgyakat. A magyar történelem kiemelkedő eseményeit, Magyarország földiét és népét, a magyar katona múltját és jelenét, úgyszintén az egészség megőrzésére, illetve a betegségek tüneteire és elhárítására vonat kozó tudnivalókat ismertetik e^ek a történelmi. fö'drajzi, katonai és orvosi fogalom csoportok.

A részletes munkatervből kitűnik, hoay december és január havában minden szerdán és pénteken 7—9 óra közt néumüve’ési előadást tartanak a Honvéd utca. Pap-utca. Rás~

kri Lea utca és Vasváry Pál-utca fentebb ■ megjelölt kelyieégeAe-n.

j Ezenkívül szerdán 7—-9 ig népművelési elő- i adást tartanak még a Méhes-utca, Magyarutca.

! Nagy Lajos kir.-utca. Horthy M.-ut és Monos i iorrút népiskoláiban a Kokcrt-utcai tanone [ otthonban is,

j Ezeknek az előadásoknak tárgyköre a ma I ţyar történelem és földrajz. Az orvosi elő*. ' adásokat hetenként egj-szer, pénteken 7—-B 1 egyelőre csak 4 közpcalban: a Honvéd utca j 72. sz., Pap-uíc-a 60. sz., Ráskai Leamtca 65 : sz. és a Vasváry Pál-utca 23 szám alatt tart*

; jak. Ezeukivül minden szerdán é» pénteken este 7—8 óráig a/, unitárius kol égium disz termében honvéd eLőadássorozaí lesz,, amelyet pénteken este 8—9 óráig az orvosé elő adással kapcsolatban felsorolt négy előadási helyen is megismétlik. Az előadásokra vaív bemenet mindenkor díjtalan.

Alá, december 3-áu magyar történelemből a honfoglaló magyarok földrajzból a magyar Kárpátmedence, a hadbaná'ló Magyarország eimii sorozatból pedig Almay Beüt vk. őrnagy előadása a totális háborúról, kerülnek sorra. Ez az ismeretterjesztő előadássorozat rideg oktatás helyett e'even valósággá váló nemzeü öntudatot nyújt — eladdig ham s képzetben élő vagy fogyatékos tudásu hallgatóinak,

Ak£iif»@iif lka hírei

A TÖRÖK külügyminisztériumban kijeién tették, hogy az utóbbi időben nem folyt tár gyaiá« Törökország és a Szovjetunió között szovjöthadihajóknak a Dardanellákon való átengedés ügyében, sem pedig a szovfetha 'ók-nak török kikötőkbe való befutásáróí. Álhkrnek minősitik azt, hogy a Szovjetkor raány jegyzéket intézett voüia a ‘török kor mânyhoz. A kikötőkben tartózíkodó sz^vjet- tartáiyhajók a török kormány rextdeiősére folyékony tüzelőanyagot szállítottak.

LAVAL volt francia minisziereinök —- pá .rísi lapok jelentése -^zériut — Vichy m'-'Betti birtokáról jövef, Párisba érkezett.

FRANCO spanvol államfő fogadta Serrano Suntrer küíiigyminisztert aki beszámolt bet' Imi útjáról.

SINGAPURBA nagy angnl hajóhad érke zfftt. A hadihajók között sorhajók is vannak, CHURCHILL közölte kedde-t ttz alsóház ban a kormánynak azt a szándékát, hogy az angliai férfi és női munkásokhoz újabb fe-lhj; vast intéz. Az angol kormáay tefhatatmat kér, hogy kónvszerüség esetén a 20—.30 ée közötti hajadon nőket egyenruhás szolgálatra oszthas-'a be. a férfiak hehivá^át 16—18 és. félé\cs korig terieí^yék ki. hogy ezálta, 1942-ré 70 000 férfit bizton!tsanzík katona'

szolgálatra. Churchill beszéde végén m -gáda pi*<jt;a, hogy a habom befeieze'rig két Aes; Jyii lebeg Anglia fedett: xz üavázió és a légi támadás,

AZ ASSOCIATED PRESS jefeuti. hogy a 4935 tonnás Macbeth amerikai teh-'r^őzöst a-T At!an'i óceá;ion elsülye-ztették. (MTI.)

s*ä» amerikai segítség reánk n&xve

elvesztette fenyegető voltéi™

Ne fémé

azon, hogy mit vegyen karácsonyi ajándékul?

Szenzációs játék-újdonság

lomba, mely *!yefnts*te%nék, felnőtteknek

egyaránt kedves szórakozás lesz!

m©zg®könyvesboltjában K o 1 o z s v á r, Mityás király-tér 9, Teh 11 -99.

A tömör, jókiálli ásu játék-szekrény ára Î8 pengd.

Véte kötelezet'ség nél- » v«.« _ «>.«

kül megtekint etö az C* eme t

„Franciaország nem áll kívül az újjáépítés munkáján*'

— Áz amerikai segítség -— mondotta ■ reánk nézve elves ztete fenyegető voltat. A bolsevik! szövetséges támadó erejét a canterbury érsek imádságai ellenére összetörtük. A brit bomlasztó kísérletek semmiféle eredményre sem vezettek. Nem tartozom azok közé, ahol holnapra vagy holnapulánra varjak a brit birodalom összeomlását. Amit évszázadokig építettek fel, az nem omlik össze hónapok alatt. Nem. egy ütésre lesz még szükség, bogy megingassuk az agyagko- ioszust. Nem is ez a döntő, hanem az, hogy Anglia már a vég felé vezető utóm