Ellenzék, 1941. december (62. évfolyam, 275-298. szám)
1941-12-24 / 294. szám
i * i i 4ii.embSf «Ml ■mm*4z erdélyi ’táros becsülete iri#: PsráSái incie fai«* Tudományos viták során gyakorta szó esik a város és falu településtörténeti vi* szonvairól, táreadaknnalkotó erejéről, mu- velődéshordozó szerepéről.  jövendő magyar élet kérdői — miközben a pa° raszti életforma polgárosulási útjait kutatják — önkéntelenül beleütköznek a falu és város általános elleniét önök magyar változatába. A létérdek vizsgálatára alapozott magyarságiudomány löfabé-ke" vósbé már íeíaraszplía a város és falu jelentőségét. Érzelmek és érdekek ta kéve* redtek a vitába s ennek következtében, a szenvedélyes, hang néha meghiúsította higgad? Ítéletek kialakulását. De minden esetre meg lehet állapítani annyit: a falu és város nem véletlenül létrejött két eltér© települési forrna, hanem egymástól távol eső, szervesen felépült két külön vi lág. Mindkettőnek saját és sajáté©' erkölcsi, társadalma és gazdasági törvényei, semmi egyébhez nőm hasonlítható érdemei és hibái, előnyei és hátrányai vannak. Nem lehet a kettőt egymással lemérni.  köztük levő ellentét nem a kép- zetei világához tartozik; fájdalmas» valóság, veszedelmes kortünet az. A falúhoz mérve a város a bűnös, a városhoz viszonyítva a falu 3 hibás. A vita a javítás archimédeszi pontját keresi s ezért, természetesen, nagyon heves. A falu védelmező: (többnyire városba tört para«zßvadekok) egyszer Ön- marcangoló keserűséggel veszik számba a falusi magyarság.lassúságát és elmaradottságát, máskor özémtői-szeroben kimondják a szörny vádat, hogy a magyar“ ság megbicsaklásaiért a város félidős, mert léptennnycmon letévedt az ezer évek és talán ezer kilométerek messzeségéből ide cipelt ősi, megtartó hagyományok ösvényéről. A város s a törvény» szerűen vele járó életforma szószólói nagy. nyomatokkal bapsgsulyozzák, hogy a- paraszti éief is csak égy kor adottsä“ gátból ötvözött életkeret csupán s mini ilyen, nem magyar lényeg, amit elkorcsc- sodásunfc veszélye Keikül se lehelne le- vedleni. Azonban a villany ősitől t, gépe' sitiétt élei egyre gyorsuló ütemű lökte tésö .szétfeszíti az ásatag kereteket 3 mint ko* c sikerek a sarat, messzire eibiinyja az avult és kény el met lenül szorító abroncsokat. S mert távolabbi szomszédainkhoz mérten kevesen vagyunk, ilyenkor a • nemzeti műveltség, világnézet é-3 a tár* t^tláSom szerkezete is válságba jut. Ha van éleslátás a helyzet felismerésére s ha az eíhatározókéssrség sem hiányzik, az élet átváltása nagyobb zökkenők nélkül végbe mehet. Eszméi harcainkban ma Is sajnálata* isa jellemző, hogy’ a vita hevében tűz- —a—we—ea——w^ja—■— 'állóvá kalapált eíveli megyaáósifása, az ellentétek gyakorlat.’ feloldása egy«« késik. Közben a város ás a falu híveinek sikerűi kölcsönösen súlyos vádakat eroeb sitik egymás éllen. Légütóbb az a vád érte a magyar vár- rost, hogy a kövezetére sodródott falusi magyarról letépte faji bélyegeik felhígította benöe a magyar jelentés tömény párlatát és elfecsérelte a városba űzött magyarság faji erőit. Ha kizárólag külső ■ismérvek, szeri:»! tartanók nyilván a faji jegyéket, a, vád javarészben igaz. i» lehet«©. A város ugyanis majdnem mir." den esetben módosította, átalakította, de legalább halványította a népviselet és népi beszéd szép virágait A fal« városba küldött köyete majdnem mindenütt nyomtalanul felszívódott egy emberöltő alatt; tökéletesen idomult a környezed hcs?, mondjuk ki kereken a szót: polgá' result. Többnyire felküzdötte magát b közalkalmazottak, vagy iparosok tárta* da Imi rétegeibe, hogy a fiát mard innen is fennebb hfesoogaasá. Arra is vodt példa, hogy kihullott a reel an, jóllehet nem mindig a maga hibájából, elkallódott, d* keveredett a társadalompolitikai szempontból hasznavehetetlen aljról egekben. De — kérdezzük — vájjon bizonyos-e, hogy : a. polgârosuîâşnak indult magyar paraszt nemzeti szempontból veszít fajé súlyából? Vájjon a városi 10agyar ember elvben már e«.ak csökkentett magyarsága lehet? Igaaşagerxeliink mondja, hogy amikor Üí-ott .pálcát törnek általában « magyar város fölött, méltánytalan lekicsinylés érj az erdélyi várost. Erdélyben ugyanis feá* Vom nemzetiség $elerdéte látható. De teljes élete csak kettőnek van: a magyarnak és szásznak. Ez a kettő a társadalmi tagozódás minden fokán kiépíti te az egészséges. nemaeiszei'kâţzet vél egeit: v&?: falusi települése, majdnem egységesén -pólgároüuát ' középosztály*, erős vásosi élete, vezető értelmiség és főként városa. A harmadik, amely óvatosan és lassan alulról e kellő közé ékelődött, beta“ tőzetien tar&adalomosonkkal mered a magasba, mért nines városa és városi éléit*. Létformái ;iból hiányzik az a szia. amely ej romokéban a városi zajlás. jelent. Ea a vi* ! láthatatlan tény iskolapéldája annak, hogy a havasi, vagy nádi falusias szór3 vány település lehet egy nép búvóhelyé, menedéké, de nemzetié válásának sorsa mégis .a városokon jut dűlőre, A magyar városról általánosságban mondott elmarasztaló ítélet erdélyi viszonylatban helyesbítésre szorul. A Királyhágótól keletre a magyar városok úgy vannak elhintve s hegység és síkság érintKdkmes karácsonyi ünnepeket kíván az wEmhe*4drogéria és Kolozsvár, Mátyás király-tér és-Deák Ferenc-utca sarok, kezesi vonala mént© a, az úgynevezett vú~ Aáröveroibeii, mintha a kéz, mely efeaórb. egyáltalán ügyet sem veteti volna arra, hogy a hajdan egységes magyar szállás” területek i|ţ°ott át vannak törve, üteg vannak hontva. Az erdélyi magyar városok makacsul aoeliőzik az országrész kissé eltarkult aemíctisép «ánképét; egy- r zenien nem számolnak az idegennel, életterükéi nem osztják- még vele. Erdély, mint nemzeti jelk%ert adó kis táblácskák kai, télé van tűzdelve magyar műveltségit hordozó városokkal, városkákkal. Aki hű képet akar nyerni ag erdélyi magyar falu és város; egymásközti viszp- jj »vájól, annak tudnia, kell azt is erről a f meggyanusitotf , felüiéfes magyarsággal f vádolt erdélyi városról, hogy nemcsak 4 8 róagyar fabjlsói betévedt embert igyeke- j ycit jobb ügyhöz méltó buzgalommal va® jj Umí szabványosított polgárosodás retot»- \ szeibe gyomoeziilni, de a betévedt,, vagy j az utóbbi kél .évtizedben hatalmi e&zkö“ \ vökkel heesábitofi és hétorákoll idegen- jj bői is éppen, oâyar» gyorsan és 'holtbiztosán kilúgozta. »emzeti&égi értékelemeit. '■ Sóin szLíuuíáfból. bánom termésaetes \ ösztönből, .polgári létének védelméből tette. A?: idegén uralom azzal a számi- j lássál hajlottá falusi íomégedt a magyar i V íróiba, hogy az (irányszám alpján majd l elvitassa tőlünk a várccta Ámde özek •». j falusi tömegek hihetetlen gyorsasággal 1 vetkőztek ki fal áss mivoltukból s azzá’ I együtt nemzeti »égi jeMegükből is. A «ia- ) sr v az (rS í»uz©fib©»>iíívt!e n.cmi?ctpoîjl: , kői hivatásukat. Ez a tény korántsem \e- I lenti, hogy lüátcbt magyart ţyus-î. az ide- I geabttí. De 'már az js iLagy toijegitmény, I hogy cicomás nemzetiségi ki Hókéiból pő* { tere vetkoztaţte s aztán kitett, j. magyar i polgári életforma keresettüzéne-k. ! Falun a- «eiu^ótiségi.küzdelem a muh { ban is az arányokba« kifejezett crővt szonyok szerínt dóit eh "S ároson »cm. «»ért úem azóKósncm.« tényezők csaptai; össze viadalra! A polgári létforma .'cmaé szetszerüen me-gtimadta a nemzetiséget ír, mert csak egy ujja volt a polgárosodásnak. a magyar. Ám a magyar város éppen azért volt aikídma? erre a lénye® géhüii áthaseniíó folyamaira, mert nein annyira töroörea tasgyer, hogy ösztönös eilen állást <? esszéi fajmentö bezárkózást váliótt volna -ki az idegenből. Az id. gen ncţn látott áihidnlhatatían távcísá1 got maga és a város közöli ?. Így* uem vette észre, mikor íiozzáídomui},. A ma* gyár váró.» pedig képes volt folyamata- wu feimáx tani a vonzási terébe jutoE idegenékét. Ez a tény — neas a magyar falu, hanem az egyetemes magyarság szemszögéből ítélve — van akkora ered" rocny, hogy kiengesztelhet a másik, nerc- számbeli, hanem minőségbeli vesztesé gért, amit a véle érintkezésbe kerülő f■- lusi magyarság (dszinteledéscvel okoz. igaz, a kérdésnek van egy hátulütője is; a magyar város rendkívüli felszívó- ereje magyarázza meg, hogy g mostanr magyar középosztály miért ekkora arány ban idegen eredetű,. De így is kéteégíe lenül jobb, mintha az ideszakadt idegenek feloldatlan tömegükkel az idők fo lyaináu eíragadták volna egyik-másik varosunkat. Az erdélyi magyar város erősen keiüH gát volt ax idegen áradttal szemben. A városi élet nagy kohója magyarrá izzított minden mást, ha egyáltalán élni éc dolgozná, alkotni akart a közösségében Kötelessége volt. És becsülettel telje-1- tette. S Magyar Irodalcm m. ALSZEGHY ZSOLT JA DK. SARÁN SZKY .70S I.ASZU) SZERKESZTÉSÉBEN As Alhenacurui «j sorozatot índtaoír Az Európai 'irodalom Kincseaháza elmen. A sorozat célja, hogy teste» kötetekben bemutassa azokat' az irodalmi kincseket. ame*yekét az európai »zéllesr.. századokon át,' az irodalom kezdeteitől máig létrehozott, i.tao kötetként most .talent meg a Magyar irodalom Kincse? háza. mely eiüdsórb&n abban különbözik a/, eddigi antho ógtáktúl, hogy nemcsak költő: -Títinclvényeket ad. - hanem Önálló prózái i-~ drámai szövegeket is. sőt a tudomány mita j ve óit »eia hanyagolja <d. Ebből a szempont' j hói a magyar szellemi éleinek jófonuán tc-ijC? • bemutatására vá lalkczik. A kötetet dr. AI* i szeghv Zspllnak. a budape&ti iüdomácyegyc* ■! terű tanárának magvas bevezetője nyi'ja mi: Vtijideu egyes- szeioelvény előtt köz.ik a »zer 1 kesztők M. Íróra és szemelvényre vonalkor.ű I legi'c-ntcsabb életrajzi adatokat és. irodaívrr. j történeti tudni*, alóhat... A kötet u ísgrétabh I magyax iroiialmi 1 c.:él.ekIo* j? * ve..v ] nagy lia'ottjaiig oieli ícl ír i szemelvények gondos I kes, összeállítása 3 kötetei a öcsnek né küiö/helcttej i Athei:ac-ijíU'kiöoáGyáni Káffoly Hort ' y-nt 94, Telefon 32—78. Rí'cl:ő .-'s vhlamossáei szak- ii-tae . Rádió aóoratórium. —- Cs bárok és vül3nyszerelési ni:yagok nagy vlaszt íkban. ícl Iroc talmunkat. megvála'■} tása és érd etet a n tagvar müve?' sí cízköí íévé teszi. kra köf, e 12:— peng ILmauék kamumba Egy este, mikor a gyerekek hazamért *< ] .vek, c-it üi Kovácsnó a kicsi éíékeo, a j koayhában, a tűzhely előtt és tálcára ] rakosgatja éppen a parázson sült brnir ] plita Jani is, Juci is bolondulnak u sült- j líraiapliért g ma vaj ás van hozza. Óra- ij kig állt érelte sorban Kovácsné, de meg’ j kapta. A gyerekek tudják s hálásak érte. j Az anyjuk rájuknéz, mosolyog. Area pi-« j ros s tiiztői és a láztól. \ — Kicsit beteg vagyok ■— mondja., — Ugye mondtam, hogy valami baja jj {esz! — kialí fel Juci cb anyáskodva rá* j teszi kezét az édesanyja homlokára -— l mindjárt bozoiaj a hőmérőt. Jam közbe« vizét zúdít a kancsóból a | mosdótálba g mialatt a müheljr pisadeát | mossa magáról lefelé, szorongó érzéssel j nézi sz anyját, aki hónaljában 3 bőmé' j ?ővel ül a sültkrcunplik mellett. Minden ] megszokott: a süitkrumplík jő szaga, a I kályhában pattogó tűz, az egyszoba- | konyha gondos tisztasága, künn, a ködös, j ’áros külvárosi ufjca téli képe, özvegy í Kováesné koníya, amelyből egy szürke Î iincs mindig a hátára hull: meghitt és j otthonos minden és mégis elsxoritja Juni, | meg Juci torkai valami furcsa idegen* jj ség, valami rossz eloérzetféle, az a í daí. hogy baj van. Kovácsáé láza harminckilenc fok, ! barna szeme úgy csillog, mint a parázs, | amelyen harminckilenc fok lázzal is szé" J pen megsütötte 9 krumplit, hogyha Jani hazajön a műhelyből g Juci a varrodái»;, ac maradjanak éhesen. Teát is főzött almahéj}ából, nagyszerű, illatos teát, mert mestere az ilyesminek, semmiből is mbar dig juttat a gyermekeinek egy-égy jó Ív latot. Nem Láuják Ők, ha ez siaes, aa sincs,'- üeia panaszkodnak, meri nsgy igazság, arait boldogult Kovács mondott valaha, hogy ßoha sine« úgy, Siogy valahogy k<í icfct volna, A külváros sikátorának egyik ütött* kopott házában laknak. Mindenki ismeri őket a negyedben és bétóüli Kovácsaiét, aki két köze munkájával, majdnem jjönr nsíböl nevelte fel a kél gyerekét. Derék, jó gyerek mind a kettő s olyan szfpeu élnek az anyjukkal, hogy példaképpen emlegetik őket a külvárosban. A gyerekek is keresnek már és ,segítségére vannak az anyjuknak. Beosszák egymás között a tennivalót: Jani fát. hord, gyuj* Sóst hasit, vizet hoz, Juci intézi az ügyes-* hajós dolgokat s ha ráér a bevásárlásokat, amihez a mostani háborús világban ige« nagyon rá kell érni. Nincs adósságuk és nincs pénzük. Elsejétől elsejéig élő kisemberek, akik azért a unta guk hagy szegénységében elégedettek és nem szorulnak másra. Olyan melengető íze retet ben élnék, hogy nem feledkezz nek rneg soha egymás születés- még ne- venapjáról s a karácsony különösen nagy boldogság nékik. Bőségesebb évek emlékét: hozza magával a csillogó ünnep, suta 1 kor még élí rs Apjuk s «era voltak eny* ayire szegények. Úgy készülnek Kova* esek a karácsonyra, mint valami szent áldozatra. Már újévkor' kezdik gyűjteni a pénzt: Külön perselye van Kovácsáénak, Janinak, Jucinak 5 égy évig gyűlnek a fillérek, hogy karácsony dióit ajándékká váljanak. Karácsonyfát i> csinál mindig Kováesné. Ez a legnagyobb, örömé, hiába mondják a szomszédok, hogy ne csinálja, «tóvégre a gyerekéi «uár hé*n gyerekek, iclesíeges a kiadás. Á fenyőfa ott áll * i szobában minden karáesouyeyte, rajta .1 ; régi díszek, asniket úgy óvnak, hogs húszegynéhány év a-'tatt csak egy pár tört el közülük. Kép díszek, aj szaloncukor, regi szeretet, ujj öröm. Ez Kovácsék karácsonya, pompás vacsorával, anya sütötte kaláccsal, sülttel, almával, dióval, a . fa alatt az ajándékcsomagokkal. Aztán | pici sírás jön és nagy öröm, mindenki > pontosan azt kapja, ambre számított ü h>; cgyszoha;4tonyha csupa fenyőillaí és - me* jcgSég. így volt csr eddig minden évben. Most aztán karácsony előtti héten történt valami. Kováesné épp úgy doígo- ) zott, mint mindig, főzött, mosott, vasalt, j elment a boltba és karácsonyi nagylakon fásba kezdett, de \ alahogy nem végezte ; mindezt a régi leikesedós*ei. Csendes j volt és .szótaÍ3n. — M» baja van, :myu? ~ta kérdezik a í gyerekei aggódva: Csendeden azt feleli, hogy nem érzi egészen jól magák De I azért tovább dolgozik s nem panaszko- í I dik. Azt mondja, hopy nincs semmi ba™ ; ja, csak egy pottanár: va« a «vakén, ; igazán nem * Dé ugylát-zik. mégis számit. Most c.a gyón lázas és nem tudja mozdítani a nyakát. A gyerekei ezonnai orvost akartak hívni hozzá. De Kováesné nem aka* orvost látni. — Ez nem betegeég — ■ mundja —, ez semmi. Bbsto^an egy fu- runkuliís, apátoknak is volt... Reggelre negyven fokra szökött a laza Fel kei] vágni azt a pattanást — mondja Jam és kocsit hoz.. Az anyja akkor már olyan gyönge, hogy' nem mehet el az. autóbuszállomásig sem Azért még mind .. ellenkezik. — Mért dobáljátok a pénzt? — mond’ t* szemrehányóan —. minek egy ilyen öreg asszonyra annyit költeni... Vacogó íoggal ül 2 koceiban, pokrócba bugyo Iáivá a két gyereke között. Kesztyűjén át süt a forró keze, egyik a Jani kezében a jüjsik. a Juciéban. Ami ezután következik, az olyan Kovácsáénak, meg a két gyereknek. ini«f valami rossz és zavaros álom, mm után háliiSfennél ébred fel az ember. De ez valóság. Valóság a vérmérgezés, a másfél- órás operác.ró, ami alatt káderül, bogv az ártatlannak látszó paitanás c-lagazó genny.csiatomás karbunkulu-. valóság, hogy a sebész operáció után azt mondja hogy inkább felvág tíz hasat, mintbogv még egy ilyen operációt elvégezzen. Juci meg Jani ott ülnek a szont-zecbv folyosón, mig az anyjukat operáljak. Rémült szemükben a kérdés, hoírv mi b s-- Ugv érzik, hogy ez nem is lehet igev ami most történik. Tegnap még ott Sütötte az anyjuk a krumplit, takarított es főzött és ma hordágyon \i.srik a műtőbe.
