Ellenzék, 1941. december (62. évfolyam, 275-298. szám)
1941-12-24 / 294. szám
R í. L P. M 2 É k íáözödí népmesék A Héródes kiráj Bözödi György ..gyűjtése &-CÖ vöt, hol ucu» vöt, hetedhétorazágon 1S túl, vöt éggy kiráj. ak't úgy hittak Heró' de® kiráj. A kije leütötte az országba, hogy ojau embörök gyüjeuek össze, aki dbg, nem szereti dógozni. No az egossz országba több nem gyű1?, ésszé, három csak. Jól. van hát, ászt * hármat d gondozta étellel s itallal. Különb - aél különb ételeket adott uekik. kü önone! különb italokat adott nekik jól tartotta őket naHát a kiráj elhatározta as/.tat, hogy íögyék asset a három cm bort éggyherré. belőttek »srţ 5 három embört éggy házba. Oda horták neki az ételt a az italt. De azok még bajokra sem möntek k* a házból, annyira dögök vótak. Kihalhatták asztok hogy azok -egalább vgyiitt beszélgetnekv; De annyira dögök rótsk. hogv még beszélni se beszéltejt éggy- mással se. jé! van, aszmongya a kiráj, n»á* mi- csinájak azokkal. Há, ászt mongya a kiráj bo* ondgya a kirájnak* foségös atyám, ászt s három embört vigyék el, aszmongya tögvél ívé az állatokhoz. Elvitték, belőtték az álatokhoz, öit az álatok másztak, re jók s mindőu. de nem azu- ’ű>tt éggyik is éggyet is. J«. onnan ’•$ kivették, vigyék el égyebiivé. El is vitték őköt, fölakasztották a láboknál fogva. Csinátak tüzet alájok. Egy sem szoia't meg éggyik se. Orma! levették őköt, elvitték vissza. Ászt mongya a kiráj. evei má neköm meggyűlt u hajó*«, .zmongya, észt neköm örökre tartani leli. Jól van. bétöiték őköt éggy szálmásházba. Oda is hertak nekik ounök, innyok Óimat sem möntek ki még bajokra sem. A kiráj kurszust indított mináönie-é, hogy 3 népek yü jenek éssze, határozzák ed, hogy mi löss véllek. Ászt mongya, mönnyenek el, hálgás* sák ki, vajon most nem.beszélgetnek éggy üt* Elmennek, kihálgássák, vajon beszélgetnek e éggyütt. de hát nem beszélgetnek akko se. A gyújtó a házat réjok gyújtotta. Éccö a ház égni kezdőt!, de jó!, ajtó. ablak nyitva vét. Ászt mongya az éggyik a másiknak., hogy jaj '•e, a ház ég! Ászt mongya a másik: hát nem röstellöd 2 szádat főtátani réja? Ászt moneys a harmadik: hogy heiátok-é, csak mönnyiink ki innét, mc ha nem, ideégünk, Ászt mongya s másik, hogy lie, aki icetötí, a vágyon ki. Ászt mongya a harmadik: hogy ászt te híjába várod, a vigyön ki tégodöt, hanem jobi) ha te k-saéssz. Joppen mikor a bar szakait véna réájok, ki* möntek. kifutottak a házból. Ászt mongya a kiráj, hogy no lássaiíck-é. mijén dögök vótak. aszmongya, de ara nem vótak dögök hogy kifussanak b házból. Jól »an hát, elévltte "köt a kiráj a palotájára. Ászt mongya a ki- vaj nekik: ne hájátok-é, májig dögök vótatok. sszmongya, mámost mejik dogozik? Ászt tnongya az éggyik: éa igönl — Há mit dó* gozol? — Am-i a főséges atyám parancsol, sszt. Ászt mongya a másodiknak: há te mit dógozol? — Én mindön nap, «»zmongya, csinálok két ívcjkot. Ászt ni on g ve a harmadik- ,.áis: hát te mit dógozoi.' —- La mintíön nap. aszmoagya, pucolom a loyakot. Jó van, a kiráj kiaiia nekik azokot. Há 6 harmadik minden nap pucolta a lovakéi. Amin pucöja a Iovakot, hát ő dög vót. ászt iaonjya neki eggy ló többi közül: ne te dög Laci, gyende, aszmongya, hez/ám közéi, itt, "szznongya, 5 hajam alatt vagyon éggy skatoja. aszmongya. Ászt a ekatojá* onnét vödd ki. Mikor ászt a skaíojáí fönyitod, abból ktug* 'ne, aszmongya1. tizenkét embör. Te égvebet ne csináj, csak feküggy le & alugyál. Mikor áS'zí a SKatu jafodeiet íőnyitod. kiugrik tizenkét embör beiőlle, sszt kérd k tolled, Hogy mit poroncsós-z édös gazdám? Te akkor amit Aií—i!®z, ászt poroncsoj nekik, azok téjesittik. jói van. kivötte ászt a skáláját a lónak a haja alól. miko főnyicep?. a sk&iója födelit, hat .izénkét embör kiugrik beiőlle. Ászt moţi» syák: smt poronesósz éáös gazdám?' — Én égyehet sömmit sem, aszmongya, ez az istálló egyebet sömmit sem aszmongya, ez, az istálló lovak óján taszták lögyenek. tiindökőjenek mind a nap, úgy. Á dög ember leiek üti az ágyba, alutt tovább. Éccö? főkéi, hát ojan tiszta az istálló, hogy éppen mind az aranv jjan vót. Á lovak ojaayok vótak. hogy mind a tükör. Éccör mongţik a kirájnak: Dög Laci nem ’ dog Laci. mi fen tisztaságot tart a -kirájnak. Jól van, a kiráj küdi az. első dögembörí. bü-gy >e«ze meg, dög Laci micsinál? Ászt mon- -yí. a l’ova neki: no te dög Laci, a kiráj küdi, aszmongya, az eső líösrembőrt. aszmongva, ide, -ezzé meg, hogy te uticsináez. mi .jen tisztásé' 2ot tartasz. De, aszmongya, miko jő ide, néz óé az istállóba, te ennek a skat-öjának a főiéi it nvicsd föl. Ábbór a skatojáhól ü tizenhét embör kiugrik, ászt kérdi tolled: mit pb" :oí;csősz édös gazdám? Te akko m'öngyad if/Ai. egyebet sömmit sem. ehhőt az embörbő! sinőjanak macskát. Monyon az e'ső dögembör. Benéz ae istél* • ióba s dög Laci az ágyba vót. Kinvicesa a s; síója födelii, tizenkét embör kHuprik belől-. — Mit poroncrósz édüs gardáin' ■ Ln egyebet sömmit sem, aszincngyn, <bből az cmbör|>pl csináj*tok éggy macskát Tijecnkrt emlkir réjalutt. éggy macska löi't belől-e- A macska megindult hé a kiráj palotájába. Amin mönt, hál clöUc éggy egér fut korú-/ tül, utána szökött » racgragatf-a az. egere.. Viszi be a kiráj palotájára. Kiráj meglássa, uszt mongya a bolongyáuak: ;»j tes aszmongya, mijén szép macska keri’ct K'e, do mekkora egér vari a szájába' Jól van, ászt . kiraj nagyon .szerette, neki me«teccöt crósseu, a kirájnak. -\z tartotta a wacskat, jól önm >'■ innya attak a macskának. Azomba a macska uck állott, főfekütt » ki lájnénak az ágy'i’ba. A kiráj sszi irton ti- hagy- gvanak hékit, hadd alugyék az a macska az ágyba. Tói van, alatt a macska az ágvt a. éc cör hát a kirájué odakerült, hogy a kirájr,- avc-gterhesödött. Ászt mongya a kiiaj: e v.;- ,'on kitől van. me vél lem nein hált. Jól van. írót a k-rájnénak min nőtt a hasa tovább, m«:« nő:t a.hasa, éceör odakeriit . kirájué. uogv icjtegoggyek meg. A kiráj melléje állított hatvankét bábát Jól van. a kirájné megbetegödött, li/it ép* pen éggyr ojan fia. miud a macskából lőtt embör. INohát a kiráj inegharagutt ere, vszt mongya. hogy cs.-t a macskát vigyék e1 a havasba. A sziivií, s máját s a két s/öniit vegyék ki s vigyék haza. Jól vun, a macskát el is vitték a havasba, a havasba mikor a löU vona. hogy i sziivit s a máját vögy.ék ki. a kezükből kiugrott s fofutott a fára. Jo] vau, má inicsinájauak. mit vigyenek a kiráj < ó* be? A kir. jiiak a vót a belong} a, hegy vigyék ele jibe « tőgyek te asztalra eó j b». Ha ahhizu az éggyik föltalálta a.-.z!ot, hogy fogjanak éargy nyalat, annak a szövir s a máját « két sző in it vögyék ki, vigyék haza a kirájnak. Megfogtak éggy nyalat, a ezüvit - a mái:-; k . két szöndí kívöt'.ék, hazavittek a kiráj eb jibe. Hűt a kiráj megkész itette ni -yának « met is ötté. Há mi lö»>z heifde, a kiráj mind el akart futni a högyekre ki. Ászt mongya a kiríj bolonyya: most aszmongya íöségös kiríj ,acm a macskának ötté me-jf a sziivit s a iu.-' játhanem, aszmongya, valami nyúlnak. Akkor a kiráj nekiáliott, éeszeszetle a/nkat {%/. emhöröket. Ászt mongya: tü mit hoztatok neköm 'de? — A macskának a sziivit s a máját s a kél szomit. — A nem igaz. aszmen eva. Mönnyetek ei s hozzátok idt neköm azt. Jól vau, az alatt az üdő a alt ászt inon- srya a lova Lacinak: no le dög Lac?, most a kiráj küdi a rnássdik dögembört ide, aszmongya, nézze meg, hogy te- micsinász? De aszmongya, akko te a skatoja födelit uyicsd főik Sviugr^k a tkenkéi embör belólle. -1 mongyák: mit poroncsó&z édös gazdám?. íe akko ruougyad ászt nekik, egyebet nem, ebből az. emberből csinájanak éggy mókust. Alibi, az emberből csinátak éggy mókust. Mókus elfutott, az crnböiőket megelőz.é, az embö' rök ele jibe került. Meglássák az embörök. ászt mongya éggyik a másiknak: haj te, ászt mongya, mijén szép mókust iáitan.! Ászt mongya a másik: hol vau hé? — itt van, ászt mongya né. monyon föl a fára. Jó vau. há valahogy mönnyenek föl a fára. fogják meg. ? őmönnek 2 iára- akkor a'mókusa tál szökött 3 másikra. No már ők hogy mönnyenek átal a másik fára? Ászt mongya éggyik a másiknak: nern úgy lössz hé! Te íeküggy ezen az ágon vég;g, én rajtad végigmönyök- Az embör az ágon végigfekiitt. a másik miko megindult monyon végig rajta, az embör ieevött a fáról. Úgy lecsóit 2 fára’, hogy’ hát nem tud fékeim. Ászt mongya 2 másik embör a többi* nek, hogy gyértök hé, észt öt 2 másik embört vögyiik töí. vigyük cl, aszmongva vög-vük- bé éggyherré. Fővoszik s-elvi tték, bevitték éggy malomba. Jól van, szómba hát az-arany mókus mönt. Megkapta a macskát. Macskával ésszetársal* kották. Ászt mongya a macska neki: te a karajtól jöttél: — Én onnat, aszmongya. —— In- gömeit is onnat hoztak ide. aszmongva, a ki- rájtóí. Aszmongya a macska a mókusnak, hogv tuec'é vátozm? — Ln igön. aszmongya — Na bukjál körösztü! a fejeden. Lccör kö- rösztülbukik a fejín, lőtt belől'e az a dögesn- hör.- Ászt mongya. a macskának: haliám, te tucc vatozni? — Én is ígön, aszmongya. Ke-' rösztülbukik a fej'n, beiőlle is jött a -,dög- embör. Möanek kettőn & kiráiji kastéj íeié. Találkoznak azokkal az embörökkel. akit a kiráj elkiidölt vót a macska után. Ászt mongvák annak az ernnöi öknek: hát íü rn’t kerestük? — Mii keresünk éggy mókust & macskát). — Mókust s éggv macskát? — ígön isaazt. — No mönnvetök, as-zmongya a ke- •ressétek mög, erere’é van -né. Megindulnak ezek, hogy keressék meg a mókust & a macskát. Miko-kiérnek az erdő- bő', ászt mongva s mókusból való. embör a macskaembörnek: no te. sszmengya, most .gyűjósuk meg eszi n-z erdőt. Azof- az embö- srök. ne íuggyanak kijőui beiőlle. Meggyu; ú 1-1 T , kezd uz erdő, d*- viizi u c.bak az erdőt, i-gn* u . .............. finuor ii ihü# */ól! Kccüi* awl iiwMipryu # , . riknak: háj, a*/i«ongya, ho§y havül a bi am Visszanéz «»u«>k, «»*1 ’ aszmongya, mc ég az erdő Ma most mony nyiink ki hclöllc ha Mxrt. Megírni., rak, !«»IO fussanak ki beiőlle. ha dmtuk is cg, <»d ».lm. is ég Há egészen közből vadnak ok u tuz között. Ahajt szépen meg kellött ájanak nem vót süvva hogy hova lögyenek el bzepon Iléégtek az erdőbe. Ászt mongva a mókusból lőtt nnbor a ma- síknek: hallod í-V Uc léég tok az. erdőbe az em bőrök. Mönnyiink «' v.ss/.u, aszmongya ^ keressük föl. Lluiöntek viasza meg 1» kaptak. Múinotít, aszongya, haJlod-é? Ennek íz cm bőrnek a s/.iivit 8 a máját « a kel Murait vegyük ki. Vigviik .1 bé a kirájhoz. Jo) var, kiveszik az emhöroknek a -/.üv>t a máját a két szonut. megind ccsák. hogy vigyék « I a kirájhoz- Amin mimnek, hát éggy nagy er don möntek végig, re ja tálalnak eggy nagy árokra. Mind a ki tő megszólniyult, inooiy" nek Lé abba az árokba 8 igyanak vizet. Hé- mönnek abba az árokba, kerecsené1.«, vi/et igyanak vizet. Amin bémöntek, hát kaptak is éggy hejt vizet. 'ttok. Miko jenének ki az árokból, há tizenkét rabló monyon feléjük. A,zt mongya a lizenké. rabi. ’. őzül égg» tí > ájatok meg' Mifélik wttok? Ászt mongya a Másikn»k J iggy '■ § meg, wnn ön$y* tel Min mönne feléje hogy fogja meg. hát kö rösztiilbnkott a fc-jin, lőtt belőle éggy .mókus. Másik D köröez'ülliukott a fejiu, lőtt be óile macska. Ászt íiongya az egyik to.vaj a másiknak: né látod-fv m'1 lőtt beiőlle? Mi bukjunk kcrösztiil a fejünkön, bal árn tudunk ojan löuni? Az cggvik kórösztülbukott a fc- jin, belebukott éggy ku'.ba Másik is utánm. Addig bukottak körösztü! a fejikön. mind a tizenkettő belebukott 2 kútba Arzt mo; gyű 3 mókus a macskának: no lá od. i'.t is elpusztítottad a ti/,, itkéi rniilót. Má most mony nyűnk lő! a k'rajhoi. Mimnek, éccör ászt mongya Lacinak a lova. <u> te dög Laci, ákárnád meglátni te a kél öcsédol. akivel dögök vótatok.'' — lgöu asz. mongya. — Na légy nyugton aszmongya. me jő nek minervárt. Hát tceör iónok is, a .nac»- ka s a mókus: — Vo te dog Laci, eljöttek, zszmongya. it: vadnak. Nvicsd ki a -kztojafö' lelet, tizenkét embör kiugrik beiőlle a*/.t-•rcli. rri'i goroncf.iü édö:, gazdám? le akku .1 .ii'iyad .. z.t neki:, én egyebet sömmit óén., ef; nil a mókusból s ebből a macskából kü ínbn lá.-kiilöub . kürájk is asszam vök vögyetu-k. Azok d kiráikisasízonvok bétuöunek a kiráj' hoz. a? éggyik szöhb lössz a másiknál, a kirai úgy megszereti, hogy eggyiköt sem ereszti el magától. Azok tikkor úgy k elik a kiráj *nin- denböh hcgy uiájára a iurájuak még a se- Jössz, amit ögvék. Ütv i lőtt kinyitoita a rkatojafödelet. ti* z,ynK,ét ■ embör kiugrott beiőlle. — Mit po* roncsós? édös gazdáin^ — £u egyebet tön: mit sem fiibői a mókusból 3 ebből a inács- ! kából ügyöu külörnbnél küiöinb kirájkisasz: J szón. 'Réjáft. ttak. lőtt bélőllök lciilömbnél kü i lomb kirájkiasszGu. E nönnek bé a kirájhoz. I— Éj aszmongya s k raj. kihoz 1 ügyön szó- j roncsén:' — Aicgran a :<törönc»e. készöu van ' a&zmcngva .0 szőr önévé A kiráj úgy be!é:ze- ' reiött. mind a kettő, megtartotta maginak jó vau hát telik múlik üdő. oda kerül ! az üdő, hogy a kiráj min vereti 0 pénzt, ve- j réti a pénzt, mégis nincsen annyi pénz- még | a kátonájit is hogy fönn luggva tartani véli:. : Ászt mongya a k:ríj: éü nem tóm. mi a z oka. * aszmongya. én min vehetőm a pénz. veretöm. j ’ aszmongya- s mégsirics. Azomba tőt’muít az ! üdő. de a kirújkiasszonyok jól éltek, jól mönt j serok. Hát éccör oda kerül az üdő. hát 2 ki j rajnak nincsen rí 1 it ögvék, katonáknak nin- j csen mit ögyenek. Eőmöntek a kirájhoz a ka* ' tonik panaszra. A kiráj ászt felelte a kaíG j aájának: nemhogy nektek lögyön, még ne- j köm sincs. Amijótg, ászt mongya. észt a két szép fe’eségöt kaptam, azután mingy’á k!fc' gyök mindönből. Azt határozták el a katonák éggymásssl, hogy ászt a kifájkiasszony.okot fogják el e vigyék el. Éccör ászt mongva a lova neki: no te dög Laci, a két kírájküsasszont viszik ei a katonák! Azokot most fölákásszák. Hanem mönny el íe bé, mond meg a kirájnak. hogy a két- kirájkiisasszont búzássá fel fára, úgy, a íábok érje a fődet. Főhuzatták a fára s a lá- , bpk érte a fődet. Akko aszr mongya: nyicsc! föl a skaíoisíödölei. Tizenkét embör kiugrik íielőlle, ászt mongva neköd: mit poroucsősz é«l ös gazdám? — Én egyebet sömmit sem, mörinyetek el s ászt a két kirájkiísasszont vö- gyétök íe s kotérrői Hozzátok ide, ide a ga’ íéba temessélök eh ' El is monyon a tizenkét embör, a két kl- rájküsasszont levöszik a kötérről Elviszik oda s a ganéba eltemetik. Écco ojan kei szép .la nőtt belől’e, de azok nődögéltek azok a fák ügyesön, szépön. Éecöj a két fa hajladozni kezdott. mondogatni kezte s két fa: mii vagyunk azok a dögembörök akit a kiráj tar* rótt. A kiráj meghallotta, eíéhitta az ácsokof. Hogy vágják ki ászt a fát. Vágják ésszé s a kemencébe égessék eí. Jól vau, az ácsok Î& is vágták. A kemencébe begyújtottak. Mikor a kemenc.etiize égö.tt legjavába, éggy szikra k1 szökött he'őlle. Kiszökött beiőlle a szikra, há lőtt beiőlle éggy ágv. A kiráj meglássa, aj mijen clnflá ágy. jő íössz. neköm bene bájak.. Megint kiszökik éggy szikra., megat fö4t be J</-U d tfte in b e r 2 4. I liil'r, éggy dtiflo ág) No UÓZOII^ya J lufj> ez 1/ «-ggyd. jo I O' *•/. nek«’in. bog) bfjio- 1. J t juL a illúsik a feleségűm mii No jól ’,im, két ágyai lőtték < nym mnr-ll - Lefekvi/ik .1 kiráj :</ ágvba. A k'iájo-- t no síkba Ászt mongya éggyik ágy a másiknek, hát i< bogy vugy, aszmongya. J>»l, uo/uion- gVa. A ff-b égömöt emelőm, ab-zmongya arnéknek "g<»v gyér üköt esiiii’ain. A ina-ik nak ászt mongya: hát te hogy vagy' Na gyón rosr/ul, as/mongya mc ni éjigy biini»- kirájt emelők. A knái ineghi.llotta ásztól Ászt mongya az ácsoknak, hogy vigyél, ki (• ászt az ágyakot vágják *tsze. f yciá-k <1. 1 !■ viszik ki az ágyat « érizcvágják. Hégették Mikor égették el, a kemencéből kis/ökö*’ pey i/ikra. Lőtt belőle éggy arajiy kacsa \ kiráj bevitt :\ palotába Hévitte u pulotáiia. na már misst neki mijen széji ka'-'i'a van! Megint kiszökött eggy . /. kia, löti belőle liba. A kiiaj bevitte u palotába, na már van neki eggy arany liba, éggy arany kacsa. Jo van. a kiráj délkor mikor üti dérré, akkor a k'rájnak az éleibe lőttek mérgrit. Á kirá| mej:hót. a kaesálió! s a libából lőttek zz ernhöriik. A kiráinét e-lvötte az éggvik íe* lehégnek abból lőtt n kiráj a másikhó' lö'.t kiráifcgéd, dög I.ocihó lőtt a lovász. Akkr. csinátak égey nagy lakadalmot, még élnek, ha meg nem hé,tak. (Mondotta llágyi János 06 eves, Büzö<!>. 194].) 6f. Szabó Béla: Homokyilüfi Erdélyi kép zőrn ü vésze tiink gazdagodását jt-f-nti Gy. Szabó Be ának, a iialai 'koio^sv-ári festő és grafikus inüvé'tzuek mo. t m 'gjtíen*. könyve, a „Homokv. ág", meiv egyu.tal a fiatal művész fejlődésének is uj állomását je - zi. E öbhi hasonló íkönyvdi: a Liber rnisero- rurn és a Barmiselókóny széles s.vai.«ja o'ian a témakor mos; megsHikiil. hogv jobban e! iné yüUieí sen gy ki ebb tá jegy rég, egy zár* világ: u Kükuu-ág homokvidékéntk életében- A rajzolá ra megh' gye-z-ett nád -nyomán élei re ke ez 2 Sajátságos magyar vidék a vázlatkönyv fillér lapjain,, bűbájos -ztp égüvé va' rázso ódik a fthénfekete s/Knhatás egyszerű éi, nemes e«áközt-iv - . A táj termés ei.ndta sajátsága me le t talán a művész egyéniségének, fedő Jőve is közre játszó’t abban. h«>gy L’b'-r miserorum és Bar: Tigo érkönyv sötét tónii-11 femet zCteit felváltott» a tusrajz. am^y ktirnyodén, >t* h'e'lelfinomrácKí fej v.i ki a ltomokvidék táját és ieMciíleté:. Szivünkhöz hozza íközc1. ezt a világát, amelyről a köztudatban az élt, hogy kopár.-egyhasngu é.s unalmas boinokhuc' káík végte’en sorozata. V-ilóban tícmcs művészi váüalkozá , hogy Gv. Ssahó BéJa a ma* gyár fö hick r.nr.yi zép és vá tozatos taja közül éppen ezt a c-gegyszerühb és lcgiivá' rabb, de annál sajat.-arros'bban nagvar tó.;at vá aztofta ki r&jzri'ó nádia aló: mintegy fe.- adat Hé á'litva önmagát és a tájat egvfor* márt. És a miivé z ragyogóan oldotta meg feladatár:'a néma táj megrzo'a’t. 3 fiAd teve* tette az egyhangúság- a ar^.it. ezernyi apto emlő r; vonás. öröm. fájdalom, vidarnráe. bari»!, munka, -zi-ret0-* Heveni-V: meg 12-3zi arcát és .rajzolja bele kitörüThötetkenül a Saemfé ő zivébe Régóta é a <közí*uua.tbaíí a téves felfogás, amit egykéi riagv festőnk cLm 'mk"7.őt biro;:.yitó munkája -em tudott eloszlatni: Hogy a :• nagvar alföld- a síkság egv bamru'-ága n-Oni nyújt témát a fo-tonei. A Homokvilág tu rajzai bcjyédes cáfo'aiok efre, a táj változatos, mozga’mas és szép. esek bf-rtr sőséges kapcsdetor ke’-’ találni Igákcvel. Alföldi parasztpágurde megta'á'to ezt sí kapcsolatot és a maga módján kifejezést ad neki. mikor nem titkolja, bog}’ jobban- szereti a rcnáságot, mint a hegy-ervölgye*?- vidékeket. Gv. Szabó Béla rajzai «"beszélő rajzóik a wó nemes és 'művészi értelmében. Előbbi köteteiben kifejezéST?- ás juttatta ezt. mikor R . L.hcf mişeroTum az öröm. munka, pihetné'- ,stb. 'Aki tartalmak Szerint exoporío >tva 'Ro* rakoztafta fel előttünk a nyomor széle-? vili" gát. vagy amikor a Barangolóikönrywé! évszakok szerint jártuk be a természetet. A Homokv?'ág ff.beSzélő tartalma mégjobban fi* siomuk néhol tiszta lírává vélik, a eejítetés, a gondolatébreszté« határán megáll. hogv nüiítt égy költemény nvomáit, lelkűnkben zsongjon tovább a megsejtett. v3ág. A iái. s téma a Íegesrv's.zérübb: A satreva nyárfa alázatosan a föld:r bajl’k a mieztai pv.éltő1. r, *a* va&zi vadvíz a szegényembe? házáig húzódik és vályogfalár,Is kikezd», az ut két víz közé szorul és az ég tükrében' bámészkodik. lompos tanyák húzódnak meg a magányosan á!?ó j-egepyéíí tövén, a Serákadt ostora ré* me'-kiit az étrben kotorász, a napraforgószar- bóí és nádból tékolt kerítésen belül 3 *?ze- g enyém bér szűkös életéinek tartozetkai. 3 nans-zámoaok Szerszámai. Gyümölcsfával, szőlővel bajlódó ronsyos emberek esetlen kisgyermek, kánirgálö tynlc, szérüskerr mögött futó, gólyalepte füzfls rét jel-znk ezt s világot, melyben valóban hatalmassá, . fepisé* gessé válik egy karórákéi is. De hoev mikor- nem, az a Gy. Szabó Bé&a egyre jobban kő* bontakozó egyéni míivészeiértek a titka me'W a táj lelkét és emberi, szociális tártaknál isegragsóő erővé! f«cl«lja , fc0 gy.
