Ellenzék, 1941. december (62. évfolyam, 275-298. szám)
1941-12-24 / 294. szám
i'*f 4 í tí <P v*4Ä * * jr •§, «HMMHHBIHŰHHi /i' /-. l. fi is A, 11) €i «nsi ti és «1Î tií ífjiitíé 41és>>öUi)5i ß vasale* s as&dfc »iv. iiTsVsvi* u^raíj & ?> SÁéilü jód dlsqgte rgórifainr B. .«9. tlsí 30«! .ttöi; *»qqv«ifa ’^SŰISfí. (hot iojÍ t CEfQC iC'fíis^ítííK r20t! Írás? Ibi A saáiiasT usijss.no r íiiöqcfiHtó Í3ÍB 7 30.4 Ifit UÍ9XS Sá jtoé >' ioi A S5 XTÍ*57f bT öva i ÍűdöS-’ ESŞS'f IÍ91 rá9 if«i 3 s as .bs ti. Blían k i iái' fi Só vSo Möó nos Hs.5 n nölfpí ustsbavs HRŢŞBffi boeoylfiî o?,l& . ImţsUn AnuU • oi^i îoafc i$- v annak, kik éréi lük munkálkodD. aiaic és ismereteik«!. tovább adják, de jöjj.-- jön i-á ariu.is, hogy « jövő mégnuirad«»'- 'áauak siáuíoi» teltétele közölt <i* ő szerep: válloiásiuk első rónaiba esik, Röviden fe- f álmáivá: el kell foglalják a nemzeti életben nusgitíető helvet és hármÓpil:u$gu héli fceieiüeszkedioaek égy nemSígt társa- 4tárni egységébe, ahol a különböző rendü és fángu emberek munkaiéije$itm-ényüb értéke arányúban jutnak , szerephez,. ■ Hsljfis iatliip.s És íio^y sk indulás helyes megítélésre aiapţsît, »zt mi sem bizonyítja jobba«,’ minthogy a szósat teljes megértésre tiG lá-Rvé?. ;a Eisgazdátáráadaiöní -arra "is-t'S- jött, hogy a nemzeti életben vállalandó •szereppel kötelezettségek iá járnak. Ha a aemzetí vagyonnak ők a tulajdonosai; akkor, terheket is kell hordozniok, '.meri' az anyagi javak nemcsak egyéni célokat és megélhetést. hanem a közösség ebiekéit is k-eí! hogy szolgálják. ■ ' ‘ " ‘-y, A lelki’ kapcsolatok ilyiraúyTu zaegţeg rcmíése a népré'íeggéi történő, iaorw. és önzetlen érintkezesekkel! vált lehetővé- Akkor, amidőn a nép az első várakozó álláspont uián meggyozodheteU' arról, hogy akik ezúttal feléjük fordulnak, már nein tartják a tenyerüket, tié a látogatás sok se választások előestéjlén íortéhfiébl Aibí ezután következett, ’ az az ‘első' şi* keres szyileiá'í csatának vélt az eredménye. -Taúültak tanfolyami előadásokon, •'■tóból ős Írásból, nemes vetőmagból é$ tenyészállatból, korszerű munkaeszközök- kei; egyszóval mindabból, arái' a mezír gazdasági művelődés célravezető eszköze. És néhány év alatt, szinte ésirevétlénüí nőtt ki az elvetett kicsiny mag s fejlődött olyan népi egységgé és erővé, mely . záH sorokat és: küzdő vonalakat, ái,törh<r tétlen magas gátakat emelt ä romboló áradatnak, de amelynek zárt körében a magyar alkotó munka életszemlélete kristályosodott kb ■■ r, -r/r/y'. Első. volt ez az egész mátgyar nyelvterületen! - • M; * Munkával megértük a it az időt is, ^ amikor'i$mét szabad nap virradt ránk éé s oépi ;.Mé(í. utjáhéd. ®lvoit*®o|4ák * iorkt - j szokat. De a Jtüzdelern cs a viaskodás bi j zotiy;,- áldozarot is követelt A nemzeti vai | gvou fogyatkozott meg. > IfStópitíji ’ Mi t&rléóik ,zutx». milyen jövő vnr j ;n». •EMGÉ’re az erdélyi föld népének éle- |í tettvdó ■ közösségi társulására? Vájjon | módjábafe leszed továbbhordozni a ] ős séget és ráeg valósítani u ' szándékot A gazdakört sikerűbe ügy kiépíteni, hogy az ne csak a szorosan vett földművelés irányit ásónak helyi letéleményeoe legyen j €öhdoskodhatik'*e u gazdakör a fal« h;e- kiv'áíióbb ifjúinak taniüatásáról, bogy » j falu népe- mezőgazdasági szak embert ad jón sa ját - magának, iparost és kereskedőt* orvost, papot és lanilót. Kiteljese dik?e annyira a falu közöiaségi szelleme, hogy a közösségi munka gyümölcsének bi zonyos: hányadát saját elhatározásából e3 öakéni ajánlja fel önmaga kulturális és szóciátís • céljaira? Mit tagadni, komoly gondok voltok mindezek, de (alán ü‘ä | sem iinultak el 1 teljésen, iiiszsn az állam! \ fokozatosan megszünteti a magáckezd«-1 úrén verést* it társulásokat, hogy helyébe1 á hivatal.'hatósági a bivafalos elgondolás lépjen, amellyel szembchelvexkedni »zin~ te oktalanság volna. U Mél.es íáísniásöfe ^eiilé és« Hazánkba« az önkénie» társulás gondolat á égy régebbi folyamat következtében a .lejtő felé, halad. Sok apró öncélú cgyésüfét között elvésa és elhamáiyosul annak .az egynéhánynak tevékenysége, amely azonos munkaterületen alkolósok ban mphân kelhetne versenyre nragával U‘ szervezett^állammal. .Annál is inkább, snivel munkájukat ne«», a törvény, avagy rendelet tette kötelezővé, hanem a látókör saéle*edéstó 'élői ti esett' belső szűk* séglet érzésé és az a lufikatt hogy ki-ki felelősséggel tartozik nemzete iránt es ste ját jövőjéért. Nem kérni tehát minden: az államtól, hanem elsősorban saját erőből Ácroaafém“u;jat és ’éráidra az élótszin- vonalat, De azért mégis megvolt a , bisionság érzésé, mert nemcsak, a vezetők gondo!“' köztak így, hanem, es a magasabbrendii magyar életfelfogás mélyen gyöktreaott a lelkekben is. De a hagyciaáttyolc te elhatározó jelentőséggel bírtak. Erdély me- 7(«gazdasági fejlődésének az EMbK a rnérföldjoiző határköve. -.Száz eeztemlővel ezelőtt önkéntes tarcúdé? bivta életre az első ineaőgazdaságH gépgyárai, rendez le az ekő kiállításokat, versenyeket és látóit újszerű • példu^dó mpksliţx., amiket azután a íphMqk is kÖ.vetVek. De,s későbbi időszakban, a d8-as összeomlás wtáu éppen úgy, torát az 1918 'at követő időkben is agyancaak ez a ’fczervuzet volt. az, méiy Erdély időtálló néprélegÓBek leg' főbb irányitójft és láanaözu volt. Teleki Béla gróí, iúó a Délerdél} bon maradt Szász. Pál dr. örökébe lépett, már a ríssasaíéy.óe'. pillanatában, fdfomerte az nj höiyz.et, köveíelinénytát ép- a jbrá:o- nnlás utáni inőkben az EMGE nwár az ismét jelentkező magyar állam legfőbb şe gilsége és támogatója, hogy utat nyílon a történelmi jóvátétel h ánygafának. Imi S ha ma azt kérdezzük, mi k> axarudt. meg a kisebbségi Idő héjai magyar kötni/* hiteiből, azt kell mondanunk, hogy első • sorlMin. ax EMGE. A szövetkezetek szintén életre keltek,, hiszen megszűnt ‘a bilincs, de mint. a »zéíös népróhígét egybefogó, erkölcsi nevolőtényező az E-MGE van és a* EMGE nemcsak megmaradt, hanésn. a Gsonkahaza gazdanépének is példáid szolgai!. Azóta Mezőgazdasági Művelődési Társaság aj okult gz ország kisgazdáinak hasonló cél«. ráüveléscre* sőt egy Paraszt.- szövetséget w eletrehivtai á* oiaradt ineg tehát, apai az iáŐéptó népre építtetett s dgyt érthető, ha a jövőbeli szerepe is egyre tmgyobb távlatak- bum bontakozik ki. Az EMGE tovább, kell fújja a *otaka* zól. Minden magyar gazdát meg kell győznie a közösségi életkeretbe való ü»' möríilé* szükséf(easégéről és változatlanul hell harcolnia az erdélyi magyar nép me* zőgazdasági művelődésének emeléséért és társadalmi tudatának kifejlesztéséért. A több és. jobb lefülelés végered mén yhem ezt jelenti. Az álráláix»« ráe*őga»da»ági politika irányelve» mtrlUiH Erdélyben úkmíi AuaU t d rá»»* rái in äs kid '•■ Vr tföy-gö m RigÖfcW zóatrál •. vsţod nwyúE sobVoó V^öít 39 rbi lódíts ,YSai' lösdo^ ynoij -(ItOfe'J a Uün ciírn ö JOl^b,-ÍDVŐ\ jlo'i 7 v^ort ojliíií is 5’ ' ysá r r* , vMéíy éjjeleken hányszor ..péídck,. -.te j Térkép, hogy sistereg , fehéfeu, könnt i . a hó. . j * A' mély s a nyésáze «gyÜtemre, lukiét J és zúgni kezd a Térkép teamre.'* ' ' I ■ 'V v (Köfídófá"yi.) ;i ' v•. • ; •' v .. -u.-, •ySezévi a :érképét, ennek a szggény, j o&'ég, háborús világnak » térképed, s. .vţţ* I 'ülni különös .hangulat fog. eb Eşzgmbe- j jut egy régi karácsony, amikor Aptim tsz i ehő világatlasszal lepett meg, Évtizedek"' * kel ezelőtt 'í'olt. Az iskolában még csak -• Magyarország földrajzai fanuhuk, tehát ! ehő gimnazista lehettem s a szentestén, a | karácsonyfa alatt a Moy Károiy-hany h mehett o t díszelgett a viiâgatţas.z. 1 —- Aztán vigyázz rá, ne száklfyd éh I hogy legyen később u, hu majd tanulni | fogtok belőle az iskolában — nwndta fiz j Anyám. S én ragyogó szemekkelj .fcadu j boldogsággá! szoriioiam. masamhoz a \ nagy atlaszt. Öröm nem ismert, határt, : éet egész világ ott volt a kezemben s eh j megöleltem, Simogattam, öleltem ait « j od'gy, furcsa világot, ami különös és ti- j tekzatós volt a számomra. Másnap karú- i vsony elsonapja volt, szép. fehér i-zara-1 csony. Künt szállingózott a hö. Mi Apámmal az ablaknál áUiunk s a térképet lapozgattuk. A múló szemekkel figyeltem s ö magyarázott; . ... L — Látja fiam es itten .Európa!,., Aztán az egyes országokat mutatta és a fővárosokat s emlékszem, mindegyikre volt valamr találó, jellegzetes hasonlata, hogy könnyebben, szinte játszva meglát j májam, ilyeneket, mondott;. Ez Olasţor- ) szag... a. gyönyörű virágok, tündöklő- nap-» f *ü'és- és. narancsok_ hazája. Olyan jpinf 'sv. csizma. Ez meg itt. fent Svédország és Norvégia. Olt bizony hideg van. sok a jég és a ha. Úgy fekszik Eprópa felet!. mini valami nyugvó oroszlán. Emin pedig, amely úgy terül el 'hazánk szóm- széd.sátrában, mint vgy kifli, Románia. # # # Tovább az a nagy ország, amely qlytm, mirii valami lomha óriásmedve és nincs is végé itt Eurt>piában: Oroszország. Ez itten -Párás! A világ legszebb városa. Az ct- nágy kékfolt pádig a tenger, az óceán. Ott mennek « hajók Amerikába. Buzgón, bele felejtkezve, több mint egy óra-hosszat id magyarázott apám. Kiinl csöndesen hullt a hó s ahogy ott álh tutik az úbldlmál és eltűnődve lapozgattuk, néztük a térképet, az olyan volt, rmritha egy kicsit utaztunk volna a világ kőiül/ Úgy éreztem: csöndes, tűnődő utazás'ez; együtt apámmal..., karácsonyi kan - gulcifbun.,. ü békében. Aztán összecsuk* tűk Ma atlaszt. Milyen nagy is tz a világ & milyen. * csodálatosI — gondoltam, A. kép belém rögződött, Európa képe, úgy. ahogy apám elmagyarázta — a csizmával,, a nyugvó oroszlánnal, a. kiflivel, a lomha nagy medvével, a tengereket jelző kék foltokkal, o világ legszebb városával. De ki tüneti, felragyogó gyermektekintetembe leriyStrÖ&jen, legélesebben, soha el nem feiefihetŐtt. az az ország fotografálódott belé. 'amelyben élünk, ahol szüle-térti. arheJ-fre apám nem tudótr hasonlatot találni, esek anr.vi't mondott; ez pedig itt középen, á mi hazánk!,. Akkor láttam először.' hegy gyönyörű, nagy rózsa esőkor* "xzerii, szabályos alak jóval úgy hely érkor Á-e.tt el n főbb! országok között, mintha Európa szive volnaj igv rögződött belém Őröltre Eurórm képe azon a régi karácsonyi, első „föld- rajzórán(t... A későbbi gimnáziumi évek során is kedvenc tantárgyam tvnradt ti földrajz. Az osztály túlnyomó többsége, mohó buz- galornm.nl vezettük rá magunkat a térkép és fölilgörnb tanulmányozására, ismere- ■íyink bővültek. Egyre többet tudtunk és ismertünk meg a nagyvilágból. A távoli országok, tengerek és szigetek titokzatos sejieirnességgtA vónxúituk. Vágyni éreztünk. A megismerés vágya vonzott. A bélyeggyiijtés szenvedélye - esők fokozim esr c vagyat. Méiszé világrészekből, távoli idegen országokból érkezett bélyegek fel” iratain hosszasan elriütodf imk, Miuih 7 ozok magukkal hoztak volna valamit ‘ir ismeretlen világból. Egy kis M-anévágy ís futotté serdülő faritáziánka! . olyankor hányszor, de hányszor elsóketffogtuk; harcsak eljuthatnánk legalább egyezer <rz életünkben óda! A megismerés vágyának, a fiatalos hevfÜetnék édes, gondttd^n. boldog időszaka volt es, amit a messzeség nyugtalanító, finom sejtelme" ébresztett bennünk. Altkor mar sok mindent tudtunk u- világról. Pompásan mégt emui tűk « fonts sahh városneveket, . az egyes világrészei' hegy° és vízrajzát, tudtuk, hol terem a legtöbb rizs, hogy Ceylon es Kuba ssítge téröl hozzák e hajók a legtöbb, kávéi. Jamaicából q rumot, hogy Hollandi a küld szét a- vdágnak a legfinomabb kakaó1, tudtunk a hires utáltai latráé rendről és Ciprus? szí gőtének po m pás páhnaerd óiról, gyönyörű uövényzetéröf. megtanultuk, hogy fi távoli Szumatnv és Borneo-szigh fekobtehodo fcA -tape Mórt aoetaolJiacáh fék körül sokat viharzik és háborog a tenger..., hogy hulla rendkívül gazdag s hogy az Indiai óceán partjait lépésről- lépésre megszerezték az angolok .<,- > s\ Dél-Áfbikától Ausztráliáig és Indiáig m*n* denhol ők az arak. Tudtuk, hogy a Vrmő- szet bőkezűsége gazdag ölni forr ás a k hol aiándékozf'a meg Kaukázus* s hegy a tép rolj Fvföp-s.zigfitekről került szét a világ'* hó e fores, hódithofő. finom manila séfre nólrcf. És az' is tudtuk, hogy Japánban látják meg először hajnalban n felkelő napot és nyári éjzzakókon csodálatos, lágyan zengő' meleg, snvétsimarató hangja von a hatva*i gitárnak.,. egyedüí képe* és alkalma- feladatok vál lalására és telje sitésére. Megoldás előtt a mezőgazdasági érdekképviselet, mely nem jelemhet egyebet, miül hogy ezt ‘<z EMCÉ alkossa meg. illetőleg az együ- szárnyát képezze Az áíiatn. illetőleg' > földimiveléfiügyi kormányzat pedig az oda, '.anél is jóval hathatósabb támogOfáslytr részesítse, mert unn a sokrétű ad mini sz". ráció és igazgatás az. unti a magyar földet termővé teszi, u nemzeti vagyont és jövedelmét fokozza, hanem n műveltség. De a gazdano í íés s«.-m egyizcrii Akolm kérdés, ahol az épület és .)• szakember gyümölcsöt. !erem, hiszen az eredmény elsősorban erkölcsi (tényezőkön mukk; azon, bogy a gaada szive&en tanuljon, inert a tanulás és a haladóié belső szűk ségíetc. A jövőnek ez az egyedüli fejlődési vonala, mely biz.*»'-'.an halad, eéljy felé. tuóisai szempíid Soraitok eiejeo európai szempontokat is emlegettünk «A az EMGE inegitéieséné. ez nem utolsó tényező. Az aj világ a termelő munkáinak a rendje kell hogy legyen A szociális nyugalomé, amit időn ként nan fenyeget egyensúly beli elhajlói. hanem időállóságával megbirkózik min'- den feladattal. De az uj Európa eddig szinte hasonló mindenható köveielraényc a lársadalmi összhang, a lélek és gondo lat tisztasága, mely nincs, fertőzve és két íéiiasilva. mely nein irapi érdek/ck Uimii** í-üíe&E, hanem a közösség szolgálatára vau beállítva. Erdély népe 'itt is. aélküiözhfc- tétien értékei ajándékoz -a magyarság egyetemének, de magának az uj európai rendnek -is, mélynek egyik legbiztosabb és. li&ztább munkaieriiieiét és szakaszát jelenti. ' Ée man otíadezekből következik, kettő- kötelesség'. Az egyik az erdélyi magyar gazdának további fokozottabb szerep «ál- lalá*a, a niásik pedig, az aüamhalalcm iránta taau.s«iíaadó nézete é® segítsége. A gazda gyarapítsa a munkaközösség tabu rát, az állam pedig legyen ennek oltalma-’ *ófe es aiátáioiasvztója, mert ez a biztosító ka amiaw, hogy az clidegeoiíett földeket ismét magyar eke ha&iisa és a magyareág egyetlen lae^ugathatatlan közösségei s - kössön. 'hataiom igen gazdag, mindenük cw* s « többiek nagyon szegények. De akkor nem értünk rú sokat gondolkozni raj a. Kitört a világháború«  naptárak 191 Tét jeleztek s mi eliziduDunk szerteszét Európa* ben. Oldalunkon ott lógott a tér' Itép, A térkép, mély nélkülöző ecv len vált n habomban, ugyamigy min: ö békében. NéJJíülözhetetlcn volt mer irányit ott,- vezetett. Meri föléje hajolva figyeltük; mértük számtalanszor e harctéren" a távolságot, hogy menynyire és- merre Lehet iöfürtf^ az ellenség És azalatt o'thori is kinyitva állt a térkép. Azon követtek minket a távolból, egyik helyről o másikra szók, akiktől elbúcsúztunk, kiktől messze kerültünk, akik hosszú nyomasztó estéken most csak a térkép fehlt tűnődve tekinthe tek utánunk féltő szeretettel, aggódó reménykedéssel, hogy — merre is járunk?... Kikerülve a világ' ha, hányszor fdidéződött bennem abban az időben a harctér csöndesebb éjszakáin az a régi-régi karácsony, araikor künn szállingózott a hó s bent a szobában, az obiaknál állva, gyermek szemekkel néztem életem élső világatlaszát és apám or' mondta- Látja fiam, ez Európa!... * Igen, ez Európa! De valahol, valami hiba vart ebben az Európában — gondol tarn. Ki tudja, talán azért vagyunk ne it'. Különben... nem érünk ra most gondolkozni, háború retn. Nem is értünk rá A vihar elvonult s nu hazajöttünk, ties az?... S a földrajzkönyvünket és mappánkat ki ujpte szét? M’féle Európa ez? Hiszen if több és súlyosabb a hiba, rmot azelőtt hittük. S ebből a szabályos, szép Tássacsokorból, amely Európa szivén tűn dököh. miért kellett kiszaki tini a legszebb rózsáim!? Nem... ezt az aj földre - zot sohasem fogjuk megtanulni! Es a szívfacsaró fájdalommal, könnybe- borult telein'*!fel néztük névül; az uj tér• képét. Imit Trianon, adott a világnak Sokmindent tudtunk a világról'. Egere többet. A ’érkép tonii oft. ])e valamire rnár okkor fe- figyeltünk, ahogy nvoícndi* I kos fejjel a világatlaszt böngésztük. Nem értjük... valahol hiba van. Néhány nagy” Alig két évtized teli el mindössze . - — hol van mar az a érkép? .íz uj, tisztit 6 vihar első mennydörgése else perie.
