Ellenzék, 1941. december (62. évfolyam, 275-298. szám)

1941-12-24 / 294. szám

hLltNX ÉK

J ‘j'4 I J * i L ót h o I 2 4.

ina<gy ar ériéi misé® sere«j3xemüí*§e

(Hm : t á«xf4> ©c**#

^Zok.lMO »iui**« Wyflt IUU{ţ} V« rtulmiség >agy intelligencia korhadt*á tí,:trói. nagyobb iumuí. ti íVladntok tetölte' ",fiv vai*! alkalmafUnságáról te-szétei. Krrv talan némi okot joggal szolgálta* sott az a magyar ,szellemi réteg, amely (918-ban a nagy üs.szeonrfái» idején nt*m •alalia meg a maga helyét <*« feladatát <-■ •</ orszdrg vezetései minden hare nőik ii’ ateugethe nemzet bomlasztó idegen e»e* (uek kén\e*ki dvének. Nem szabad ette leduiiuk, hogy Magyarország aTÓct tu* dóit az 191 h'í< ö^/eonílásból kiemel* kedui. mivel volt önlmhito*. ösztönös* u magyar földműves társadalma, amelyen megbukott u idegen szellemű ál magyar forradalom, tie emellett volt magyar ct teliniség, amelyik valóban kiváló vízeto okagvar szellemek hatása al^tt ujru betudta rendé/Jii u szétzüÜlcSztett országok Sem mondjuk azt, hogy ez a világháború utáni magyar értelmiség, tinelrik egyévi kiesés után ismét kézbe vett* az ország berendezésének ügyét, a legkiválóbb egyénekből állott. de uiegis cl k*i4 i>* mernünk, hogy av. áMa»nkoretokét ideg gyorsan be tudta állítani. Ha pödig a mai magyar értelmié ég értékót, szerepét akarjuk fölvázolni, nem -zaluid elteled útink, bogy ebben a társadalmi rétrglveo tekintélyes számban vannak olyanok, akik a világháború utáni idők nyomort;

ágai közül mély társadalmi élménnyel és megújult nemzeti jelekkel kerültek ira* nyitó állásokba Talán nem szabad tü tételeznünk, hogy az összeomlás óta <'l 'élt negyedszázad nem teremtett uj nur gy&r értelmiséget, amelyik meg tudott badulni a megelőző korszak érteim séfének legkirívóbb bűneitől.

A kialakuló uj Európába beilleszkedő nemzetek életében a legfontosabb szere* pet a nemzet értelmiségének keli belől tenie. ,Ne feledjük, bogy Mussolini uj Olaszországét a kommunizmussal szem* ben úgy ind’.totla eb hogy a nemzet eleiében nincs szükség a ozellemi iétegr . • Hiszen a uép ineiiett éppen a szellem inég az, akiben megőrződik és tovább fejlő* dik a nemzet égésű szellemi kincstára. Ez a rétég az. amelyik kifejez- azokat az értékeket, törekvéseket. vágyakat, amelyek ösztönösen élnek a népben. A hivatástudata magaslatán áiU* szeJtemi rétég találja meg az níat és az ék. f lehető- séfeket a zavarosnak látszó világviszom* latok között. Ezt a feladatát annál in** kább be tudja tölteni, minél mélyebb, ösztönösebb é^ »izervesebb kapcsolata van a némáét alapját képező néppel s roinél tisztább erkölcsi alapon minél nagyobb nemzeti és általános műveltséggel rendelkezik. Az értelmiségi rété* urümiic, közvetítő szerepre hivatott, a nép felt; közvetíti a világváltozások legfontosabb renyeit. az egyéni alkotásokban élő nem* zeti kultúra érlékeit, másfelől a népben fejlő ősi értékeket, vágyakat, életérzése* két közvetíti a aamaet életét irányitó fórumok faié. Ezen felül erre a rendre vár a némzet egyéneinek, az egész nemzet életsikere érdek étem való messze rreaése és ir»ayitása.

Nem szabad a/.; gondolnunk hogy eai a feladatot a mai magyar értelmiség nuisn «zoigálja, vagy nem tölti be. Nem sza* bad ©He fednünk, hogy ennek n hatal* más, magyar tábornak az egyénei az is* kólák és *î<ţi*«i*.'?a.£R lizezreitevn, a s.ív.í* készt őségek r*4h'z?hr,ţp végzik a nemzet szellemi irányításiét Olt találjak Őket a jegyzői . irodáktól a rainteztériuraokig mindenütt, ahol a magyar közigazgatás folyik. Bírói székekből ítélik az egyének '•tetnyi’vánulásait. a parlamentben réazt- vesznek az ország törvényednek megalko* •kában. Kiképezik és irányítják a ma* <yár honvédség kötelékedé, befolyásolják.

!. -razdagági és társadalmi élet minden je- U őségét. A kérdés inkább az. vájjon ér-* ü-e ez a hatalmas, intelligenciának ne« vezhető magyar hadsereg, akin ma a oennzet egészének nevelése, irányítása, gondozása és továbbfejlesztése nyugszik, egyéneiben és összességében azt a mér betétién fcl-dlóe« éget, amely öreá hárul? \ magyar intelligenciának többszázezrei számoló hatalmas serege vállalta ezt a •ulyos nemzeB feladatot s a nemzet orr ért a feladatvállalásért ennek a seregnek, ha néha szűkösen is, de megadja a min* dennapi kenyeret. N> képzeljük azt. hogy

egy uj Magyarursxag eljöhet címek * *• regnek j «AoIgalaUi é* hue./ájárul«*;« nét kiil.

Felfogásunk szerint lét /uly« »■'he* tétele vau ennek az értelmiségnek. A magyar muukalirlyeu álló egyes tugjai igen gyakran jelentéktelennek látják azt a szolgálatot, amelyet éppen végcíuiük kdl. nem látják, hogy a mindennapi óáoIhí, jrodai, kvziguagatáxi bírói és törvénybe* zói munka u maga egysacerii, vugy bonyolult «teteinek ekntézéfiéii ke.ívSittíii »»tóságos nemzeti szolgálattá válik. Nyn godt lélekkel állítom, hogy ha ennek a hatalmin* seregnek minden tagj:« nrtnw.-li jaolxálalkéut, magyar ictrtvérekért véglett lunnkáiutk foyja tel a rábízott munkakörök. bélöllését, e.gy>zerre megújul az magyar élet Nekünk a/ a hibánk, hogy ;« mindennapos ' zui kr feladatok he*» töltéséi céltalan roh» ínak, penzs/<*rzéai ulkalomnak tekintjük s n nemzefi. fel* adataikkal oMtíd'g hivíitáskörünkön k;

\ ih állapítjuk meg. Másik fogvatékoNüa".: w inflgyai iiitelhgenei inak vz. hogy nines «•gvoégi > lál>vrb.i tömör ítve s < / ., meg irc-iu lévő tábor nem ól! a h-gk-i-válóbb magyar szelleuiiségek iránvil.öa alatt. A/ • irrzác gu/datár>a«iahua, munká.sa. és jp rojai egvrv hat .írozott abh au megtalálják azokat » társadalmi hereieket, amelyek védik egyéni érdekeiket s. heh t-uz/dják őket .j némáét -ze-rvezett Munkareédjtiw tv tár« a da Imába. A magyar iutelligem ;.t töb!»é*kevésbé szenc-retleu és nincs «ét* tudatosan Ă»-/efogva aüért, h<»cy min' szervezett ter»*g íesariijön neki a ».okagu magyar életnek s annak minden sejtjébeu rév**rrz-ze a sza-llrtni ráuyitás és ös-/»‘fo

gát döntő kuIvu teladotait.

Amikor uz EMKE ujjá»»er*czóm; uu p indult, a kniturálin r/uku*ztály vezetéke-* nek. aiv**t«*1 erc **/-* rt «ii]lulkotturii, roitcl

ngy itófiem bogy eblwn »•/ cgv-ráilétE n éppen úgy meg leijei >/znw«i áz. l*íé*z

erdélyi magyar int, Higmw iát, mini ahogy az erdélyi magyar gardákul iivegezrvir/i az Erdélyi Magyar fiuzílaciági Eg« le.'., vágj iparosainkat tömörítik az iparoc»egy’kt/A és ipartestülelck. A/ erdélyi uragyai iute!* ligeiiciánok solia-«au r/uhatl elfelednie bogy a/, erdélyi mngyarsag egóezének sur-aci l o a felölos r.Uul az iiP^lhg» u óiétól, egyházi bóvatartozáídól l>o*

lltikai állásfog):«tár*tól függetbuiil, ha* taUius oívjir véd és «laoaxovetKé/1 got kell szervezni. Ha az erdélyi magyar intelligencia »*gvc«b*iri* szétbomolva. a »ttját h< n>rr«-, karrier je «• írohiogulásai után fut. méltatlanná váll* a r* váró törlc* ut-lmi feladatni ét. «-iarulja az erdélyi ma- vvar népet, urunku't o ipuroet. A >-o/i»ü» jm-.'záüás i tie-je* alatt határo*utl jelei

mutatkoztak annak, hogy a magjai érlel*» műér/ min önmagában vajat boldoguló* ,'ánah t> i rfvé« **!* u. liarrcAu a ni*g)«r B«if» Nzolgííbitábiiii látja hí va.lá-a’.. Ma oauuv ban aggasztó picket látunk airitéívr. hogy » jobb megélhetés köz* került in*

;eilig.) ii/:-á cgvidiil ‘újai Isridogutáwilui) !. •vt-yik oopán r m in r i /.ik siii-Ij ö.'.ar«ö íiiucgír11 azt a *• h-iö-Agí i. nnudlycl ué‘* piik. .ránt kell vitelt etniö k. Erdély Ixo-zivór nemzeti kiizd» li mitek kell lefolynia a mezugu/da.ság, ipar, tái*ud«ü»>ru' szervezés, noiiveiódés <*r urvrlés tevén amig aa ebimlt nehéz esztendők mindé.i ne omoraságút ki tudjuk hí-zemL Ebben tt kii./.delemben az irányitó .->zerep u.i erdélyi magyar, ág tamilt rétegére >úr > ő ‘-rí ;> zolg «latot meg ue*u ta^adhalji»

Nekünk, -niéí j íek «ek »ein s^ubad el* felednünk, hogy az egész inagvarsár péi«ittruututa«l vur lolütiL. \a o«»zúg g>A‘ leu rísz én írni volt aa iiitriU^eneia úgy rikéuy;-ierilve arra begy Ue/et fogjon • inUgyor fárzadalou« töbiii rétégével, »tömi ■«/ Erdélyben történt. .Nekünk krll iwjr mutatnunk bőgj uiiL• jtpCii lehet »/ iffaz^ nemzeti ö ••‘^»‘tfipá'» áltat! uj ii.agyar életei Igrruitctii. E.noÍ*L .1 pé.ídj»u»utatá‘-./ia!v rj<*m tannlrminyokb.it.'. 4rkk«kbru. meddő kritikákban, huu«ui abban a mimienti* lufi fcZnlgálatban k> 11 aiegiutilatko/u » auitlyet az iskolákban, u hivatalukban .» magyar «riet jelentős üllőmé>ain téuylep betol tünk. Faluéi véictiikni k meg kell érezniük, hogy a t«miiö, je*?'“* bíró üzért képvjvt.lii az áliaauot, hugj raj íuL kire.zíiil uz úHutu segítő, fegyelmező közrös munkára ösvzefogó uk;»rata &z Í javukat szolgálja .Nyugodtan ino«8hat.- jub, br»gy neíiutak udvariasságot, ha r/em rgyc.m^eu mely ttsteéri izére tetei és törtéoelifű Í«-i<-!ő».-«'^gc{ Leli kifejt/' uiök nuadózóknak, okik állami átlósokban népünkkel érintkeznek.

Az eLö 'égé./.-ci s/altótd tu «gyár cu/.tfct- Oö végru a rtEcle®: kniácsuBvi hangulat * (tau ncno árt. ha az erdélyi magyar ér* ttlnnség a/.úmot \et umzal, hogy neki cgvéitih*«; menayi uj leín^öaégti, aját, óékot ,'ulott az auyaoi'Sfcáfehoz vutó via czntoFt»<mk. S jó y liiéríep rnásik felét is: lfAáHiUmi sajjoti kövtiliitiíc miudenki betóltiilU*-* azt u szolgálatot, amelyre hivülalouiii lxáií tolják, önieiyikért fi « zeté-ei kap s amelyen kerosaSül Magva»- uri*ág épül — vagy romlik.

A umeyar értelmiségnek iueg kell br « -ütnie üuinagát ; jeb. utőségének felLs«tó* i i*?éu k«sr«2á2tül rzervezetten keÜ a ta-- ţyar ólet legdöntőbb építője, ü&szetartó^ ja c.-> irányítójaképpen a Leghatalmasabb rloínyÜTáitulásokát kifejtenie Magyaroi- s*ág újjáépítése érdekében. Ennek a seregnek timidbiire készen keli lennie!

Erdélyi példa a műveltségi egyen: úly megteremtésére

A második s. abad texh uilö küszöb» u ;« nemzeti kite!jeztoié ragyogása ha burkolja életünk legtragikusabb szil» ksísáf. Mögöttünk óriási ködfüggöuy emeik«*lik & w au belső békéje ée nyugalma olfeledteti a siralom völgyét, tue!;, fitst» tăimtelen i; apasok dalt huzluk fájté uk sorírendtilte igáját. A korbács már < iay»w»'ü unizeuini tárgy «*> a jár«»iu n>»r mai lassan bsdieggtdnisk. Iiut*, milyen csodálattá a szabadság varáxsa. a twejrér- deiuelt ensberi élet!

])e vájjon ozi, magyarok, náiKlannytaii hirdvthíítji<k-e? Nincéenek-e még oljau liaj lékük hol a kapukat fekete drapéria »2» • gélyea? Eifeletlheljiik« ilyen viszonyok közepeit«* Trianont s ími utána következeit, ha annyian állják még a vártát?

í)e nemcsak ezért szói az emlékezés

nemcsak ezért lapozunk u fekete tó/ tendők Írásaiban.

Mi voi1 i yykorou - hot i.- tartuhk a/- őls?

Pi^«2â«î szSkscBéS

A párhuzam, a helyzetelv raerö (Aleír léte fő kiáltó - zemlylft*tése európai feladat. Nem elegendő í»z, }«a csuk uii tud*« juk s érezzük új y jogrend «w> biztonság: fogalmát,, hi-zen esi léJLniok kejl azoknak is, kik a háború után sorra s eszik a né- j pék helyzetéi. Hűvös tárgyilagossággal és ! fl*lclö«6eßgcl kell majd bizonyítani, hogy Î 8 szerepet, mit tiz évszázadon ál : Európa kapujában és nem utolsó sorban , Európa többi nemzetei éri ij» viseltünk, ] •■íz eljörendő századokban is képeik ét; f alkalmasak vagyunk betölteni. Mert ? | holnap rendjének i.*: éppen úgy- adva ves> < a sajátos követelménye, akárcs»ak nap- | j-aiukban.

Erdély majíTyarságának he!y?;etviasgáló { dúsa során tehát elsősorban arra a min* I T* ""~Tr ~ ...........rn —n iiinumum

ELECTRA

Irt»: OEMEIER Stíl

J den egy elírt uu'j*.*ló/ó kérdésre kellene válaszolnunk, hogy a sw?U*s népréte^ Hiennyiben felel mc-g a belső nemzeti kő* vetelaiényeknek «5 ezek rendjén hagya« kapcsolódhatok abba az európai egység'* he, mely :< bálmru loefejezése ntáu kislakul?

Az intiüíafe

A kitlöuboző népi mo/^abmik iudifó- ukui remlszerint előre »cjttelik követkéz.» menyeiket is. Neui közömbös tehát, hogy az ferdélyi föld magyar ix'pét mi ké*»ztft*

!<* arra, liugy a huszadik század második évtizedében vziute mcgL-pe'és&ierii gyúr* •■jifággal knUi»son uj életformák után éa lépjen ra arra sa útra, mit lacgmuradásá- érí belye.suek itéŰA A földművelő társa* «Iáimul pillaivntig -.cm napi. prditiksi sacni pontok, avagy utczfálj érv éuycsíilési goudrriattjk hajtottál. A cselekvést társa- «’altei, ifJctők-g szociális okok idézték ebi.

A nsgy olágegés után nemcsak az ur-il- kodó kormányzati rendszer hibáit fetlozte le! v nemcsak az össze«mdá» bedső ténye* cőil ismerie iiMrg, de saját életformájának is megtalálta azokat a fogyatékortségalt, amelyek miu«lenre aákjtUna&ik, csak éppen a/ eniberi létre, a népi au*gi«i«radáj* r* iií-in. Napjainkban már kézenfekvő valóság, hogy n#ni következik el az, anai 191 G 'ban megtörtént, ha a magyarsúg különböző társadalmi rétegei között nern olyan szembetűnő a műveltségi kfttönbivg. Hiszen űrinél egyöntetűbb a műveltség, unnál szorosabb a társadalmi rétegek kapcsolat», de annál inkább w^g7ó7/>íö' egymás problémáit és ismerik jel a tcJjts sorsazonosságot. Az előző világháború ata gyár középosztálya és irányító rétegei társadalmi önlelteégben tetszefogtek, mely elzárta 3Z alacsonyabb műveltségű iogialkozáSi ágakkal kiépítendő életUö**

aőosegnek valamennyi ö-vésvét t- utvo- uaiát. Az irányító rétegek vkzont abból a téve* uuyrúaí&^ljói indultak ki, hogy afutó rőt tőkédet es bizalom és főleg telüntfly tiszteiéi áll fenn, óira minden időben a pMlauísok vak követesét eredményezi. Lent skzoná, a lelkek nuiáyén és az ér* tejui forrásokban ellentétes áramlások vajúdtok 8 a társadalom veactő rétegeinek a tezieletet jórés'ét a kezükben levő hataluü eszi őzöktől való felfeieiaben ad* tik meg. Es luuiko«- az erő és a hatalom eszköze kihntit a kezekből, a parancs már s-dóiauMiak b«i»onyull, vl&ezhanglalan é? gyenge kiáltáfcnu'sk. Bi/onyos, hogy fele lőtlen izgatok döntő ^itórepet játszottak és az összeomlás beteljesedését ők szór gaiuiazták. De nine? eredménye a serek bontási kísérleteinek és felforgató szán' dákoknak, ha a széles n epréé eg művelődé- ni színvonala alkalmassá is teszi az liefet re s mag at (érteit ad széniére. Oiyau mitó gatartaet, amit nem tör meg a jelszó, sem a hangzatos felhőtlen propaganda.

ZSINÓR, CSIPKE ÉS SZALAGÁRUGYÁR,

ÜÁG¥ V ÁH AO

I ksg^sslst elemei

Mi lehetett veöna tehát a feladata népi' iránti fclelőeeéget érző uj erdélyi ét' teimaségi rétegnek, és hí előtiük járók kő* ziil azoknak, akik hasonlóan gondolkoztak, ka n*'m éppen a művelődési egyen>* -tiiy megteremtése, e népréteg problémái° tsxl történő rendszeres és intézményes foglalkozás — minden egyéni szempont

nélkül. A társadalom ei leniért es ag&i kö:4Ött hidat kell épstc^ü, de az átjáró, vagy a pidíó csak u műveltség elemeiből tevődhetik össze. És ki hivatott a műveltség fejlesztésére, ha nem az az érteljrú* ségi réteg, amelyik tudását aeai önetdnuk egyéni érdeknek, hanem közkincsaek tekinti

mü ¥iráf vsséreipj»

Erdély történetében nxanidandó helyet foglal ci az EMGE 1936*«os közgyűlése, mely y már vázolt erjedésnek ét

belső vajúdásnak volt á gyakorlati kitt' jc>edése. A régi helyébe lépő mai teztr* kur egyetlen mondattal fejezte ki a progr íaiaot- Magyar kisgazda, a nemzet nem nélkülözhet. A hivó szó célja egybefogni az elszórt erőtényezőket éc= a közösség; tál for ma her el éhet: J anului, uj érték,. < művelődés lehetőségeinek birtokosai lenni. A kisgazdatársadalon» először azt la»; sa. hogv nomzetécek olvas* műveltebb