Ellenzék, 1941. december (62. évfolyam, 275-298. szám)
1941-12-24 / 294. szám
y -7 ‘ ?. -a r •. mrje*> 9 U Ui eutemlS küszöbén Irta í g* ót' Tölftfei Béla ui alsó sorban az fíjrééfyi Magyar (j#*- 4®«'ági Egyesület működését, a? ok is pasat ia ihattak, Is&gy írtnak a, jövendő nagy projfr#mn«k rjmsim előtt tartásával igyekeztünk «api ügyeink** Tntézm és lerak«! e lapköveit eljövendő gazdáig» élet formáinknak. Rétstletekbe mennjínk ma tatán még 'dösaepiitlen, de a lényeg, hogy határkőnek, tekinthetjük a karácsony szent «« »epét, meri feladataink első részéi <-<(■ végeztük és előttünk «Híjnak 4% aj fel adatok; Erdély ujjáép*tésén«k feladatai. Nemcsak » magyar kormány, hntiem egész magyar nemzet a iegn*gyci»ií szeretettel, megértéssel é* áldtez.»tkészséggel áll njellettünk. Megrszoktwkaíon bars a «suliból, hogy ig<aPé<n időtálló csak az, «unit a magunk erejéből ériünk ti, zins’t magunk lerenitettirok, építettünk. és slkottniik. Éppen ezé*!, jwwjí««** hatás köszönettel fogiuJjuk a7. onwiftg szeeetetieljes támogatását, emberi, cr- diélyí é« ijnagyar k őt élessé % ii nkwek tart-, juk, hogy tőlünk telhetőéi! mindent elkövessünk *.z igazi újjáépítés .szolgál».- iában. Ml a/ tlmult 22 év alatt az ál* iámtól semmit seni várhattunk. Ne feledjük el ezt abban* mértékben és ér* telemben, hogy most j»e mindent a* ál- léintó>I váriunk. Harcedtoit és mankó« kész társadalmi erűinket változatfanul a közösség szo^gáUatába kleíl óUitsuk meg kelj őrizzük azok erejét és érintet fenségét, inert nemcsak h'-tiink, de kő- teles »égünk, hogy így szolgáljak a n»a gunk Jövendőjét, amely az aj Európába beilleszkedett n»f>-araWi Magyar,. 3"o a* rf *ir ^ tfv* A történelem rohanó eseményei köz* * ben nemcsak békességet és boldogságot adn*k az ünnepeik, hanem módot arra, hogy önmagunkba mélyedjiinfk és \ is/ szatekintsünk a véglett munkára. Ha ezen a karácsonyi ünnepen erdélyi 3gemmo! tekintünk vissza az elmúlt esztendőre, amely a hazatéré* túláradd boldogságával kezdődött és « sokszor nein könnyű mutica végzésével folyta* födött, úgy hisszük, k mondhatjuk, hogy életünknek egy fejezete záródott le. A huszonkét esztendős kisebbség* sors urán, amelyben megkerestük es jórészt meg is találtuk Önmagunkat és azokat síz erőket, amelyek bennünk la- kozmák, amelyekkel a múltúnk ajándékozott meg és a medve-kik el sziikresza boti jövendőnket igyekeztünk kiépíteni — a felszabadul** első esztendeje nagy feladatot hozott magával: az egy» bcoí vadüs feladatát magyar testvéreinkkel, akiktől s kíméletlen s-o-rs elsaa'-ki» lőtt. • ' Nagy mi fcis* terel »lökünk néhai gróf Teleié Pál a tudós és nz állam férfiú bölcsességével kettős feladatot állapi-. loit meg a mi számunkra. Az egyik fel» íJ«t az erdélyi magyar jóvátétel meg- valósítása volt, a .másik pedig az. hogy adjunk Magyarbrs»ágnak abból, m t szerinte szegénységünkben i& adlta« lünk: lelkiekéi. Mennyiben tettünk eleget ennek a kettős feladatnak? Az’ Erdélyi Pártnak megalak ni ásánwik p dana iától kezdve az voit az álláspont« ja, hogy nem hajlandó parlamentáris ér.. jelemben vett egyszeri* poétikai párttá lenni. Használja a politika» pártok szá mára megadott eszközöket és módokat céljainak sZelgálatában. de ugyanakkor távolt art.iá magát a pártpolitikai kü/_ deUnyktoí, minden erejét és minden rendelkezésére álló eszközt arra fordít, hogy az erdélyi magyar jóvátétel ügyét szolgálja, megteremtse a* Erdély . és Magyarország közötti egybehangolódés felléteíett- ■ és »2 erdélyi ísMc» értékeket átplántálja a«7. egyetemes magyar életbe. Ehelyütt nem kívánok számszerű ad a* tokát felsorolni, amelyek ma már közismertek. Ne»»n kivárnom felsorol«! azt, hogy a magyar kormány az Erdélyi Párttal egyetértésben és számos eset« ben ind tékái alapján milyen mértékben szolgáit* az erdélyi jóvá tétéi ügyét Hiszen csak a beruházások millióira kell gondolnunk ©a az élet égési/ terülő ■éri elvégzett munkára. Nem túlozom el ezek jelentőségét, de ugyanakkor t gyek meztetni akarok arra a mérhetetlen pusztulásra is. amelynek Erdély két évtizeden át szenvedő alanya volt. Az anyagi előrehaladáson túl azotübau meg ’ -elf állapítanunk' azt is hogv a!’”ok a dolgok rendiéből és természetéből fakadó ellentmondások, »melyeik az egy esti* lés első időszakában az életnek majdnem minden területén, észrevehetők voi» tsk. nagy részben elsimultak és kiegyen - Htő-dtek. Ez a/ esztendő elég volt uh- ho>. hogy Erdély és Magyarország, az erdélyi és ăz alföldi ember újra meg" ismerje egymást és ©gyre szorosabban för/.ídjék össze a közös nagy célok érdekében. De alkalom nyílott ezenfelül arra is. hogy Erdély magyarsága me*.?.« szt hangzóan hál Itass* szavát az ország1 fővárosában és megismertesse a volt 1 csmkaország pépével azt a szellemisé- get. amelyet talán {évesen erdélyinek nevezünk de, amelv végső eredményében nem egveb, mint «/ irtózatos idegen elnyomás platt kikristáiyosoáoft szín magyar szellemiség. Az a visszhang. melyet 0 volt Csojíkianvagyamr- >zág fiai részéről elmondott szavainkra saosszíafhsfít’nk. megnyugtatott afelől, bogv megértették szavainkat é-s meg- ?-fez fék azt. ami a szavak ntö'goft reí- í k. A nap? politika Jelenségein- képletein rs irázisaín túl és bármilyen világszem» ?eh.<hfz tartoznak 5«, Ez nem a politika gyakorlati ©rétiménvét .»elánt-, de Jelenti a :,örtént4tni eredményt, h(w*v M*gy«/r_ ország népe. ha ma még különböző táborokra osztva is, de azonos célok felé hidad. Amikor elmondhat íuk, hegy jelentős tred.ményékét ériünk ef a-Zoit u téren, -•nvc,ivet erdélvi jóvátéteírsek nevezünk, ha elmondhatjuk, hogy Erdétvb®n na.. Zyobbr&srt mindenki megtalálta a nwra helvţf a közösség’* eleiben, ha elmond1» hatju-k, hogy a yf*sz«tért Erdély C% a volt csonkao.r?ZH£ között ft£ egybdäftUAz utóbbi időben gyakran hallunk szemre hányó vagy a^godalmás bírálatot árról, bog; íkz a szellem, amelyet a kisebbségi élet1 az er dé yi magyar tárajulalomban k’-alökiitott, egyti jobbau tü&őbeu van. A világ jnegváitozo; körüiötiiink éa jelek mutatják, hogy mi i megváitoztuak bean«1. Vajjoo uteuuyi igazsál és mennyi valóság van ebben a változásiban Súlyos, kérdés ez és tiszta lélekke1 kell meg találni reá a feleletet. Vájjon Erdély magyar sága valóban feladta-e azokat az értékekei amelyekre 22 esztendő slxU szert tett, mf> voítak'e valóban ezek az értékek és mennyi ben hatnak eleven erőként tqs is? Ezek kérdések, amelyekre válaszolni kell. A megszállás a'attí Erdély magyar tarsşdaî mát úgy szokták jellemezni, mini amelyben 1 közös nyomorúság és a szenvedés eltüntette társadalmi osztályok körött addig fennállót e lentéteket' és különbségeket és eeinte eg; osztálynélküli lársadaím'at alakított ki. aui< lyet az egymás iránti felelősség és a eeolida ritá# szel ere© éltet. Lgy' szeretttünk beazélo erről a társadalomról, mint amelyben má csak a nép é» a népért felelősséget horáo«< értelmiség? réteg él. A kisebbségi soré kese?’ vében ideális társadalom született me# éa 1 fájdalmak- amelyeket éreztünk, a vajúdás fái dalmai voltak és lázai asm betegséget, hauen egészséget jelentettek. Sok igazság volt a alapja ennek a társadalomszemléletnek, p»«r benne a legjobbak uralkodtak. Erdély erköí ősi és szellemi elitje, ahogyan Dsida Jenő irt „Durva darócbau gazdag tiszta szelem, egy j más szolgája mind és nem ura.“ I Ma pedig úgy látják sokan — és nem alap' I talanul —, hogy azok a bizonyos falak, aine' lyek elválasztják egymástól az osztályokat é» amelyek 22 év során lassan ieonda»liozP!k, újra egyre magasabbra emelkednek. Társánál inunkban az egyéni és oeztáiygőg, fcérsajs-aii elzárkózás, az előítéletek egyre uralkodób- bakicá válnak Szinte ijesztőeu mered reánk a kérdés: illúziókban ringattuk magunkat, amikor kisebbségi létünk osztályné’küU társa- iís\h«áról beszéltünk? Megtörténhetett-© valóban mihennünk az a ángy átalakulás, ha ilyen röv d idő alatt meg tud oemmisd ni éa ha folytatni tudjuk ott az életet, ahol 22 esztendővel ezelőtt elhagytuk. Ha a dolgok molyéj re tekintünk, meg keli aUapitanunk **t, bug* i annakidején nem értük el nz ósjciálynéikü * tái^edaSfísat, Haladtunk feléje, a fejlődés fu i íyaruata orcgindu’i, de be nem fejeződött e* ! *z osatályuélküli társadalom eszméje h át ! abból folyó magatartás koránt«**« itatta át tét j egéea magyar társadalmat. Érthető e»z, he »zen két évtized nem «lefemio efş ekkor« átais.ku;ásrsc < Mert tulajdonképpen iui okozza az öí«*íí- j iyok közötti ellentétekéi? Vagy mi h'J(Z kö I aiSttük élesebb bstárvonolst? A ssületosbe1* j a hivatali rang saeriatí é* a vagyoni külöabs«-.- j gek. Á születésbeh különbségek megi&avadtak í ugyan, ez azonban egyben nemcsak jogot, ha- I neox kötelességet is jelentett, át. erdé ji ! pátriárkáiig hagyományok alapján. A hivatalt j rangok laegsziinésével uaegMÜnteii a belőlük ] folyó elvá'asztó er?Sk. is A vagyoni különbség ; a román állam teívsaerü ejftregény'tő politi \ kaja következtében és a i»a»íyareágn*k a h» i vatalokból, ntajd tt ní.iink»hegyekről való k-- j eMioritása által elenyésvsett. Egy társadalom, \ amelyben lassan niindenki elöEégóuyedik — s ennek tus «'szegényedésnek egy vele szembeni I ellenséges magatartás az oka — természet- i szerűen lassau egymásra talál, mert níucs semmi ok arra, hogy' tagjai között élesebb el* ■ lentétek vagy különbségek híasao.sk. Az mü- ! tálytudat tehát lassan elhalványul s ezisd ; üzemben erősödik a 8*e»B.zeti tudat. As <t tar- I sadalmj hierarchia, aoje’yet az állami hataloru * gyakorlása, a magasabb hivatalokban való rr- «sesedée «ti*, von maga utún7 a. kisebbségi üers nyomása alatt egyre inkább szüuőb*» volt. A szoetális é« a uewaeti- helyíeis hasosv fosága az osztályok között a gondolkodás b*Honi óságát kezdte kialakitan;. Az értelmisóg» réteg anyagilag els«cgéoyedeít és látszólag deklasszálódoU. mig másfelől egyre jobban fel' ismerték a nép jelentőségét a nemzeti társa- dalomban. M&gwerangn áilauií tisztviselők, bírák, sth. voltak kénytelenek kezük műnké jáyjó keresni kenyerüket. Ha e:t, nem egy nemxeÜ elnyomás követkeriéhen történik, agy az ilyen »orsrs jutott egyenek Isssac ki- taz-zitódtak vcina odztáiynkhól. Így aaouban, ha anyagilag sokkal nehezebb v szonvok kosé is kerültek, szoc-ális értelemben nem deklas* Kfálódtak. hanem ellevikezőrn megtalálva a Adakozzál a F@ifié9tő$á@ii Kormányzón# ♦éli segélyakciójára Befizetés a 99.000 számú css^klapuu ftUnden fA&toUjmlofait í&MkeK&xcUe úti ! kapcaoUtot M ox««käs réteggé). mr-gÍMMtve * tésti munkát, egészen «j saociáU- látás a ako! ki bennük, anélkül, hogy értelmiségi kötök bői kiszakadtak volna Ezek az emberek voltak szók akik a -egerősebb hidakat alkoD-áSe u k-sebbi/égi társadalom letűnő jelentoségik nsstáiyjii között és ux ő életük vöt) példája a kisebbségi magatartásnak. Sok ilye« péds volt és n kŐzgoudóiko<lí** saaradéktalaimi az osxtiiyuőlküü nemzet* társadalom eszméjét hirdette. Mé^^ern mond hatjuk azonban, hogy oltüntek az osztalyku1 lőíibségek. Ezt csak akkor mondhat«ók, búi az. ejj,yes társada'mi ov/t4Ivök sárt»áva valo!»«n feloldódott voi»»», hogy helyet adjon közöttük « mitniennapos érintkezésnek- De <•« csak kisebb és a* end hete részben igaz. A> osstály- <alan társadalom k*aiakuUi>át szolgáló folyamat nem fejeződött be és Erdély mag-yor-Gg* f-£»iek következtében m»ut csonki, tárvadálmi kepk-t esatlakozwit a Királyhágói, tuii társa» da omhoR. De ha beff-jegeiíno ss * társadalmi étaí* ?»;ulás, mégis kilörülhetctleu nyomokat hí’ gyoit »«aga ul«u és ha meglassubbodva és mr* jelek mellett, de rnégss fo ytatódik. Mert tény az, hogy a« o.ztátvok engedtek zártságukból felfrissültek. V lényeges saonban az, hogy a? egymás iránti eiőitéletek megvzüoJek. Nem a« GífcUí yok ezüt-íck sneg tehát, — an*í saocio» lúgjai lehetetien-ség is volna —* hanem az &lő ítéletek És itt jutunk el ahhoz a ponthoz amelynek jog*« beszélhetünk erdélyi -.z:- l? jmségrő! és uj társadaloroszemiéletPől. Mert, ha gz osztályok, bár zárt élete* é've, egymás iránt bizalmat és egymással közönséget erez tek, —* mert hiezen. közös sorsuk volt és k& r.ön veszedelmekkel ke lett küzdeaiök —• ezzel végeredményében kialakait egy oUaure* Hs társadalmi ízovdaritás, amely uj magatartást eredményezett. A* életmód a tárüdiíocB e.gtyes rétegeiucí az azonos szociális helyzet következtében íaesankéut hasonlóvá vált. Egv «erűvé, míadm küivo sallangról és oa^vzolá-; tó), egymás megtévesztésétől meatezsé — ta Ián saabatl ast iao-ßdusiooks erdélyivé Akik jiew tgy éltek, azokkal szemben útiadig bízó jtyos idpşeokedcs jutott kifejezésre a társad« Swuheo és gz-Ilyeneket r.etn ;*ki«trtte a nem ieí irányításúra idkaimasaak- Az egészsége- kiválasztódás feltételei zzabódtak Így naes; é- juteltak e-gyre határozottshh formábou kire jeaéfire. A feisíubsdulás uláa e'tünttk azok su okok, maelyek ezeket a jelente gokét kitemteE lék- Egyrészt megjelent a hivatali hierarchia a maga tekintély* elvével. Sokau iag’altak el beuae pozie’ókat a kisebbségi élet harcosa^ kÖEÜl, akik akarva, aea» akarva felvették a-f uj életforma bab»imát. Aautáu a vagyon, helyzetben, s jövedelemben «agy eíto'ődások állottak be. Magával hozta ez sz életmód meg változását is. íött egy nagy réteg, amely near ment át ugyanszakoa az élményeken, miai az. érdé yt magyarság és így a magatartása nőm is lehetett ugyanaz. És meşşziiut az ok r: amely az előző társadalmi átalakulást! kiváltotta: megszűnt & nemzeti és szociális nyomát &Mw>jlye! szemben a magyarság érzelmileg E összeforrott. Ériliető — feár aggasztó —, hocy egy év alatt mindezek következtében mennyi’ re megváltozott a helyzet, holott tényleges»-» ţsak külső váll ozásokról beasé-hetünk. mert a kisebbségi sorsot átélt magyarság változatlanul akarja é'a* » iaags szolidáris é* egy* Szerű életférmást. Aggasztó azoaháu a változás, meri itt továbbra is nagy társadalmi erőket keli műn kába állítani ahhoz, hogy a magyarság helyét megiíHhassa Aggasztó, mert az erdélyi ólai' kulik —- ha más okok által előidézve U —* végeredményében harmonikusan folyt ai tv répái átalakulássa-b az u magyar társadalmi rend pedig, amelyben a barokkos formáknak ée a hamis tfckiiitéíytiszleletnek olyan hatni a»» vau, mint amilyen sa.japs van, egy régi világ rendje Mi kisebbségi sorsban rájöttünk uémeiy igasságra s ha sokkn! nehezebb is ezeknek a i-zolgálata. magyar feladat, hog)’ liiitegesek maradjunk a telisíoert i^ajtsúgokboz és igyekezzünk uralomra juttatni őke!. líálo-r lélek- ke’ tehetjük ezt, mert a változások nem erdélyi lélek mélyén történtek- Az erdélyi magyar társadalom változatlanul hűséges s. kisebbség! élet megtartó eszméihez, urne y**k ősi erdélyi hagyományokból táplálkoztak Akik nem élői már ezeknek a formáknak, • »cm hívei az eszméknek, azok gyenge egye dele, akik eltávolodtak a nsgy nemzeti fel adatok szolgáltától, de bizonyos, hogy maga ! tartásukkal legfeljebb a maguk kicsiny élet« ' I szolgálhatják ó nem változtathatnak a társadalmon, amely örök törvények szerint a v I kul. Ezek és a hozzájuk hasonlók teliét « !;a I gryományokkal s tanulságukkal, ezze1 a «ki j «yar- iövendővel helyezkednek szembe, au 2 } kor ha kü'sőlegesen «-•. h&táiytalanul * i megbontani iayekeznek Erdéb szellemét í arí a fejlődést, amelynek gáltaUnul keli to i v£bb folyjon egy magyarabb msp ».r é.U-t feu Kclődás íünycgében megtörtéftt és vé- «.ül, ha ntéltén mondhatjuik el, hojy «z eíítjult nehéz időkben kiternwíh érté k«|jiket íjjye-kexíünk átnyújtani? s ncsst« zet agyetciiiéne-k, úgy érezzük, hogy f©ladát«injk egy részének eleget ţcţ tünk, ,Meltaláltuk; tehát a, lehetőségét answrk. hogy «ele fogjunk az igazi nagy feladatok elvégzésiébe’/ és tléhk^ett • piSIiaíjat, hogy szélesebb t«rüMejken kérd j ü n k >?? an kához. Hüngö/fftttiik netn egyszer, hogy cU sösorban magyarok és ezzel ipíndfénképpen európaiak vagyunk. Nemcsak szel* lentiek tőrén. Tisztában vagyunk a5***1» hogy a most megszülető t*j Európa, amelynek egészséges és boldog jnegszü- í©1iéséhe!z kétség nem fér, óriás.» #e!*d&« tóikat és kötelezettségeket hár t reánk is. Gonííoljunik csak a k&ntinentftlis, irányított gazdasági rendre. Arra, he-g’y Magyarország extenziv mezőgai/daisóg' hivatását *z ukrán, lengyel és orosz vT« dók vesti át. Mi folyik ebből? Kétségkívül az, hogy Magye ropsz ág szerepe Európa termelés1 rendjében megváltozik és szükségképpen át keil térnürtk * .minőségi ferme lésre és mé? «gazdaságunk iparoßitasara. Mérhetetlen programot jelent ez és egyben mérhet etilen feladat ókat Erdély wámÁra. Meghaladna e cilck kereteit, hogy csekkel a kérdésekkel foglalkozzam ife akfe figye. femnset kísértek az Brdéíyi Párt és nem Erdélyi változások írta: V*ts Sátidöf
