Ellenzék, 1941. december (62. évfolyam, 275-298. szám)
1941-12-24 / 294. szám
2 i, LLP niÍÉK / <M J *i e. i t tu L r t .14 Egymáséit vagyuiík irta* KELEDV TIBOtí V/ .(»-I minden nappo1 nfhtííWii.' ** y .u w legelemibb anyagi ju\ aknak s*u Ivtboii vagyunk• általános ^ dnágufás, mag-as tu adó. És a mélypontot még nem értük cl! A bajoknak oka ember- icletti ku’riilméiJyckrc ve-/elintő v-teta a/okon lényegesen segiUni ihletük min Jen emberi hatáskörön, Milyen legyen í magatartásunk a ránknehe/edó vis./e- ■ivókkal szembenV \/ emberi természet a teljességet ke» esi, az1 mondhatnám, nem tűri a Jég utcn tereket. Alidig kiiiitörfiiln', amíg i/ iirt valamivel ki nem tölt*. A társa •aloméHenes természet tirlteszí magái ■ törvényeken, hogy igényeit kielégíthesse. Az egyszerűbb lélek a szemeik- Ivekben keres v 'gasztalást. A maga sabh színvonalú ember szükséglétéit .när átsvelleniesiti és inkább lemond egy darab kenyérről, hogy a tuaociáítj nak, vagy művészeinek áldozhasson. A7 niberiség nagyjai között néni egyet tataiunk, aki testi fogyatékosságát szel • lern nek gazdagításával pótolta. He a legfelsőbb fokon azok állanak; akik a* r-'ékiekeji é< szellemieken felül az emberi méltóságban találják meg azt az erőt, amely minden csapá én iitsef?t és amely békességet ad a földön az enrbe reken. Fezt a méltóságot nem nebé' megtalálóÎ, magunkban borik»//-uk. “ti* do/.a-tos. hősi lelket klem, megvalósító ia annak a gondolatunk, hogy nem "»« guukért, hanem másokért j|a tengernyi gondjainkat nézem, fu- talista leszek és hogy Lg> kell lenni, ab bari magasabb rendelkezést latok. At cg próbáltál ás alatt állunk, teherbírásún*- ról kel! bizonyságot Lennünk, hogy meg állap ítansék: olyan alap vagyunk-e, ajiiclvrt n jövő épületet fel leliet emel* ni. A magyarság hűti korát éljük. Lesz e elég összetartó erő a nemzetben, amely a próbát kiái!iaV Nem kétlem egv pH* lanatig sem. t A v'szonyok rons/.ubbodásáv ni a hiányzó juvak légüres teret mirvdjobban betc.ilik olyan erkölcsi értékek, mint az önfegyelem, a* áldozatkészség, a megér lés és azon túl a ni eg bocs átás, a türelem. .Mindjobban tieda*ára ébredünk annak, hogy egyéni sorsunk elválaszthatatlanul összekapcsolód k a közösségével. Tisztán áll előttünk, hogy nem ön. magunkért, hanem egymásért vagyunk, lka »társakká lettünk. A nélkülözés ma* gasra emeltek, átkerültünk n hetkiizna- púkból a karácsony ünnepi hanguls.tib.t és úgy érezzük, hogy egy parányi ré szét vállaltuk annak a keresztnek amelyért ö ma született. /ík/éVA A--• \ fe \ A iSw® áyí'’ ^ .S&r *u&’ » 1941 m világpolitikában->-«£• í* ''Äi' íi ta : ZathMreosKky G*ula ‘i'ftt t, , t, >,b í '"//í' /ih « " K-’tk;ui moudhäljuk ti- hogy rgy v.-zU-iid« történelemnek olyan /ár! fejezetét jelen* tené. mint az 1941. A világpolitika fejlem«'• uyei ebben az. esztendőben befejezett egészet mutattak és önáló láncszemként illeszt hetőek bele a történelmi fejlődés siganliktif- folyamatába. Nem árt ezérí (alán. ha rövid pillantást teszünk erre a történelmi folyamatra. ame-ynék tanúi és részesei vagyunk és m'-g egyfelől kísérletet teszünk a jelenlc. i események kirobbanási okainak luegállapilá- MÍra. másfelől a kortárs ezükreszabott lehető -égéivé! megkíséreljük felvázolni a jövő eshetőségeit. A világpolitikát ezernyi körülmény befo- v ásol ja. A múlt. a táj, a tér. a faj. a gaz ilasáa. a társadalom, a különböző eszmék srfh - -tb. mind ..anyaga' a külpolitikának, egészen az egyes á'lamférfi személyes vonatkozású kérdéseiig, lelki beállítottságáig, hajlamaiig vagy -zenvedéijéig. -V külpoJitiiuisnak mind ezekkel u tényezőkkel szárao,níu kell, ha az úgynevezett magas diplomácia útvesztőjében akar eligazodni. De az élet folyamata arégi* egyszerű örök törvényeken nyugszik és örök igazságoknak bódoh A napi diplomácia ezer! kerül lát-zólago? ellentétbe néha a történelmi folyamattal és ez a látszólagos elentéí okozza ■* fő; tami zűrzavart. amelyet ügyes proparan disták a maguk számára használnak ki. Ha a fejlődés történelmi vonalát kutatjuk amelyre a jelenlegi hatalmas történések is ec nek. agy azt látjuk, hogy az emberiség löké- szerűen bár, de állandó fejlődési fo'yamatrn érik ai Az ókor rabszolga rendszeréből a kö- zépkar klasszikus hierarchiája alakul ki. ameL. a tai'sadalmai szü'etéri kasztokra bontotta, ízt a rendszert megdöntötte a francia ! u-rradaiom, amely egyenlővé telte az embereket és amikor kiderült, hogy a iiberáb.- rendhea az egyenlőség csak feltétek, mert az erősebb változatlanul legyűri a gyengébbet, ni eszmék indultak hódiló útjukra a közössési társadalom és a közösségi ember jelszavát írva zászlójukra. Birods’mak és államok épültek és pusztultak ennek a nagy történelmi fői yarn at nak keretében, aszerint, hogy hordozói, vagy gátlói voltak é a jövendőnek. Most a i*- oerális kapitalista demokrata rend és az uj jdeoiósiák harcát tVjiik, amely óriási mérető küzdelemhez tenceszelesen ezer más tényező kapcsolódik. A liberalizmus emberi szabad- 'ágjogai kitágultak és kollektív nemzeti &za- őadsagiogokká leitek. Ezek kivívásáért folyik 3 "küzdelem. Ő s uioudhaljuk /• embrriacg 11 jfodérénrV élcre. hogy beb.i esevségébeu páratltrnu! nic-r erősödie szálljon szembe «/ e’nyomó kapi ialisla fiberálic renddel, egyúttal élet habi!- harcol hirdetve az euiher’ség történelmének ií'gszöruyiibib kísérlete, u bolsevi/mus i.lle V Népszörf'ég eszméje öuinagáhaa «lóit meg. mert biunyoztak belőle az igr/f.ágí alap jai és a genfi apparátust a ..győztes*' batal teak kizáró ag a maguk céljaira használták t< 1. 4z elleniéi egyre é esebbé vált és ha a/ időpont megválasztása uz etv-z világot ]aet bpte i-, senkit -ein iepe.il meg végül az a tény. amikor a Harmadik Birodalom 1939. őszén az eredmény leien tárgyalásokat meg- szüutetvf. irgj.vérhez n>nlt. az igéz-ág é. a jövő kivívásáért. KK.YF.rONFÉNYES KARÁCSONYI' ivek Jugoszlávia .vor-- |)u,zlulásáv.ii vé;^xíd lek. A Bakán félszigetről i* kiszorultak ennek következtében ? b»A törekvések. A további hadeziuteret Afrikában provokálta ki Auslia. ahol azoubau liadrnüveieteí nagyon is váltukozó - '-rencsével folytak Kéteégkivül heivi .-ikerekcl elértek itt a< ungo-ok de ar.ok végeredmenyében i«1 nem szimottevőek, ami' vel «zcuiben a tengelyhatahnak hadműveletei egyre jubl>au megk-ÖKelŰik a brit birodalom egyik életterét: Szuezt. •k Lg> régi îneca !ap»tus szerit: 1 j diplomát ia ultima ratio'fc n háború, ti« a tanácskozó tér uiekbeu. vagy a szalonokban a ue-nizetck sorsát mér nem sikerül igasgatni. úgy a il'plo- naaták a katonáknak adják ál a A most folyó háborúnak jellemző sajátossága azon ban. hogy a diplomácia munkája a gÍRantik»i* ladmiiveletek el'enérr. sem szünetelt eafyet- ien pillanatig. A háromhaáalmi egyez,aién*. kibővítése é- legutóbb történt fzövet.-éggé ain kit-ása, az egyes kisebb álluxunkk«.! szén,ben pro és kontra folytatott rendkívül nagyaiéretii diplomáciai hadiárat a legszorosabban ö-«z« ♦onódoít a hadseregek tevékenységével. A hábora kitörése idején a volt entenl La talmak defenziv háborúra voltak fe’késziiln es egyfelől o Maginot-vonal Ickiizdlsetetlensé* aére, másfelől orra építettek, hogy Néznetpt szag két tűz közé kerül és a háború okozta nehézségek a „hitWiznauV bukását vonják maguk után h he’yütt talán folesívges fetso- rolui azokat a zseniális katonai és d plumá- ciai sakkhuzásokut amelyek a háború két esz tendejc alatt Németországot 2. koatueus szuverén urává tették. Narv’któ! a spanyol határig egyetlen össze!üg-gö óriási német front áll Angliával szemben és keleten az eddig elért eredmények alapján bátram nrondbaijuk, hogy a bőire viram* szörnyű ve-szélve klküszié bö'ödött. Vuérse a iulajdonképp&ni világpníilika <oyagár3, láttuk azt, hogy az 1914—18-sa vi- ághábörut megelőzően egy’ háttérbe szorított és nagyra hivatott nemzet: a német, indítót -m meg küzdelmét, hogy elérje a fentebb em- kteti szabadságjogokat. Az összeütközés elkó- : ü keletien volt a birtokon belül levőkkel Az -Isu világháború Németország és szövetsége 'őrnek Összeomlásával végződött, mert gyenge Tojt a belső Összekötő erő.  folyamat azonban nem állott meg. A ..legyőzött14 hatalmaikét évi izeden keresztül minden erejüket megfeszítve dolgozlak a békediktátumok re víziójának kivívásán. Az elnyomottaknak törvényszerűen nagyobb a lelki erejük, arini azoknak, akik -.gondtalanul' élnek és így történt. hogy .Néirsetoíazág és az igényéiben su iyoran csalatkozott Olaszorazág álílott ideolé- jrtailcg is az európai — é. eyzel táján mé tán De vegyük itiőrendben az, eseményeket.. A lengyel hadjárat villámgyors befejezése után, mint emlékezetes, közel félesztendei szünet állott be u hadműveletek terén. Nemét - ország közret'en keleti ellenségét megsemmisítette és a német-szovjet egyezmény módot adott; neki arra, hogy állásait a kontinens nyugati felén kiépítse. Dánia és Norvégia megszállása, raajd Hollandia, Belgium és Franciaország leverése volt az 1940. esztendő eseménye, amely Európa nyugati felén a né na etek számára biztosította a szuprenxáciár. Anglia, amelyet meglepetésként értek a nyugati hadjárat német eredményei, a hadműveleti tér kiszéieritéséa fáradozott és a Balkánon keresztül igyekezett megismételni a mull világháború stratégiáiul. E-'őszÖr Görög" országot sikerüli helesodorrűa a háborúba, majd Görögország leverése utá-n u szovjet diplomáciával együtt láradozott Bulgariai é- í örökországot megnyerni. A diplomácia! küzdelem mindkét országban Aírgba vereségével végződött. Sikerült azonban Jugoszláviában egy felelőtlen csoportot megszerezni és ez. robbantotta ki a tavaszi eseményeket, »m6Világszerte mindenki v„it*. hogy Németország végrehajtja az inváziót az, angol ezi- ge! ellen. Erre valóban minden lehetősés> meg is volt és változatlanul hi cg is vau. H»' .-zen csak goudo iunk Kréta megszállására, nem ■» beszélve a japánok p.íratlao , inváziói lói". .Vitájában urai vették azonban figyelembe azt a tényezőt, amelyet Hitler kancellár egyik legutóbbi beszédében közölt a világ uyilvá- nosságával, hogy a szovjet u cí-ő perctől kezdve szabotáiía a birodalommal kötött meg- á lapodátt é- ruind*'n erejével ké«aiilt Német' ország és Európa megtámadására. Németország a legteljesebb mértékben tisztában volt azzal, hogy igen erős ellenféllel kell megküzdenie. Lire a küzdelemre föl kellett .-orakoz* tatni m ndeu erőt. Ha Németország az orosz kérdés e'intézése eiő'» hajtotta volna végre az angol sziget elleni invázió ugyancsak nem könnyű feladaté-!, fellctlenül az orosz hátba- tánrada-; veszélyének tette voiua ki magán Ezért a»îndoita Hitler annak idején, az invázióra cé'ozva. hogy: ..Jönni fogunk, csak nur •juni. .<zabjul> meg az- idő port Az orosz hadjárat eddigi eredményei azt mutatják, hogv u félelmetes orosz haderő összetört a németek és szövetségesei csapása alatt -s toljeeet) valószmütlc.R. hogy sw még való* isn komoly katonai akció végivebafiósara lenne a közeljövőben képe6. A tél beálltával a keleti front megmerevedett, de mig német részről a bámulatos szervezettség folytán az. Oroszországba.-1 álló katonák jól vannak cl- •atva. uddig 3 megvert orosz hadsereg, a kö* liilzárt városok élelem, atéiipútlás fedél nélkül vannak kitéve a zord orosz télnek, Amikor u német—szovjet háború kitört, íi* berálig részről igen jeleuL'őeégtel.iescn kezdték emlegetni Napoleon orosz országi hadjáratát. Elfeledkeztek arról, hogy azóta egy* évszázad mnlott el és taláu szabad tréfálkoznunk — e felejtették azt is. hogy Napoleon hadjáratának történetét Hitler is elolvasta és minder, bizonnyal levonta abból a maga számára a tanulságokat, • japán—amerikai háború. Amerika dipEcwná- <iáju zsaroló hadjáratot indított a hat éve háborúban áfló Japánnal szemben. A «iiplc- tíiáciai manövrirozás azonban nem vezetett ert-ilrnéuyre. mert a japánok levonva a végső kövelkerteié-eket- villámgyors háhomt indítottak Amerika ellen, amelyet a japán lépés meglepetésként ért. A japán—amerikai Lé borii azonban egyáltalában nem iokal’záiható jedtűtőséíébea a távolkeletre és a Csendes óceánra. A háborúra felkészületlen Amerika » japán támadás pillanatában kénytelen voi í minden hadi szállítását beszüntetni Anglia fe I lr. Ez nemei ak a szigetország tel jes izolálásá: vonja maga ntáu, hanem azt is. hogy a brit gyarmati hadseregek utánpótlása recdkivüli mértékben «ökken. Anglia kénytelen táró keleti flottáját megerősíteni >Ss ezzel számára szélesedett ki úgy a hads-zintér. abosv azt Németor^/ágaak k'Nántz. Magától érleiödik könnyű volna mindezen megállapítások után jóslás«>kba bocsátkozni De taiáu helyesebb, hogyha végeredménybeu is felelőtlen jcs-atok helyett visszatérünk a történelmi vonalhoz, amely fejl-Sdést ir elő az emberiség számára. A fejlődés törvényei jobb és ntagasabbrendü életet követe ncí meg. Ezeket a kollektív társadalmi rendben látjuk. Ennek a rendnek kialakítói a tengelyhatalmak. Mindenképpen bizonyos hogy a ré* git uj követi és a régi védelmezői elbuknak az ujjal szemben. Az aj a nemzetek szabad akaratából felépülő szó idáris Európa ég ál taia a szolidáris világ. A kontinensen tehát zz. a beJyzei az 1941. év végén, hogy mig egyfelől nyugaton egy sókezer kilométer hosszúságú front tart .fel minden esetleges támadást és jelent bázist az Anglia ellepi támadásra, addig a keleti nagy eJlehfél kikapcsolódott a további események formálásának lehetőségéből. A Földközi >n- geren és Afrikában a brit kísérletek egyre kevesebb sikerrel, kecsegtetnek. Ennek a hadszíntérnek további es&npényeife döotri befolyássá: bír 3 közeimplíban kitört .nagyararszág szerepe a világ óriási esem* nyedien nagyon világos. Mint a páriskörnyékí békék á!dozata, az első pillanattól fogva a Jegsnélvebb szolidarilást éré*te valamennyi sorstársával szemben és amikor arra lehiííőség nyílott, elsőnek csaliakozo-tt kulturális, gazdasági. diplomáciai és végül katonai szövet ségukhöz. Egyenes és vitathatatlan magatar fásának eddig is megteremtett gyümö'cse. A magyar külpolitika állandóságának köszönhető az ország területi megnagyobbodása és az a íuegtisztelő pc-zieió. amelyet az európai nemzetek sorában elfoglal. A külpolitikát azonban mindenkor belső erők formálják és ha a világ történelmi eseményeinek keretében nézzük s magyar s-orsot, úgy meggyőző d.ésünk hogy minden attól függ, mekkora erőve! vagyunk képesek befolyni a mlnket- érdek’ö -eseméuyekre. Belső problcmáiok tisztázása és megoldása tehát az. ami sorsunkat végűi is eldönti és ebben a munkában ha különböző mértékű feladat, de egyforma mer iékü felelősség hárul a nemzet minden egyen tagjára. Magyarország helyzetét ősi és természeti törvények szabják meg- amelyekké szemben tartósan eddig semmiféle külső aka rat vagy hatalom nem tudott érvt-nyesüín- Európa vezető hatalmaihoz ms a legmélyebb barátság szálai fűznek, ellenfeleink porba om lottak szétpattant a kisautant acélgyürüje é- ezért nem illúzió, ha kötelességeinknek elem’ r y - hiszünk marunkban h i jővén dobé-í
