Ellenzék, 1941. december (62. évfolyam, 275-298. szám)

1941-12-24 / 294. szám

X-« 1 •

V .

V

i l- ijfat

mm

—M—I

»

IfU: IfiUSSZÍ SASDOft

•:- ftslC Még jé, hogy ~m ?şn: érben «Sgysäter. T'^'.rr^t&ctotifi ötéikor a naj&i s.tjT6 is aifeöf- £-*• í&rat a«L, kegy a gzóiosebfo »rilváátwsüg ■-■■ íto.őft is léhet Ú keresztyén fiiét kérdései ■:- —d Sä beszélni. Milyen jó és halmos lenn•% hto iu cat többször meg lehetne tenni, akkor -u ukhláu nem lenne olyan nagyméretű az n iáiii'aaűiási kuiíurálatiaüííág, amelynek annyi ^qőd.képesztő jelét latjuk a magyar éleiben« •-* ‘indái klcar talán nem irtóznánk amiyra, csu" ‘^«81 ja tapintatból is, a „vallás“, a „hit“,, n -svíiíhitvaliás“, a ..dogma“ s annyi más ki ' -ejezéstőt s ami még ennél is íontoátabb, .

‘-bvimtmlöt oá-abbün. benne élnénk „a kérész* aérén gondolat** igazságában 5 nem ténnők T'án lüi naponként üres jelszóvá.

‘•'■A A A keresztyén gondolatot együtt szoktuk '3tiírnnlitení a nemzett gondolat túl. í.s jog Ital, mert a kettőnek egymáshoz íióyBaélyérteiítiii köze van. A. nemzet fogalt ■- ■ ■■’. fcaa keresztyén talajon született s csak ísasTseresztyén talajon van értelme, mert it9s».»grészen abban gyökerezik. A nemzet fe- 5 mi malmának igazi jelentéséhez csak kejc0*z*

nkwén gondolkozással lehet eljutni. Esze” Jöq Jniut pedig a nemzet nem más, mint a G“‘íőhíihristiánizált nép; az evangéliumi szel’ löluífemtől áthatott, megnemesedaiî nép. A ■A^sm-a emzelesedés és a nemesedét, egyet jelen- ö yAsfixnek, de ez a két nagy folyamat csak a • ’'■dcj^iépbcn rejlő ősi erők k, bontakozásával tehetséges, mert mindkettőnek anyaga eiiat tartalma is a népi erőkben rejlik.

’ nVk Már e néhány szémpont alkalmazása'-i él iy—ai is kiderül, hogy a magyar csak mint 1tsao-j-.keresztyén éri él célját, válik értékké és tea üi -sak mint keresztyén foglalhat helyet a ‘ isqsaépek hagy közösségében és eoak mint uí aayilyen jut ei rendeltetésének és hivatása” bet diaiak tudatára és kepés annak betöltésére. »Ail# If ii er 'hát a magyar, ha keresztyén?

x»@ EíÖször lé a magyar történet csak a

ns301*5.kérésztyén. szemléletben világosodik meg,

.-'v ótti-ijEzeréves tört épe tének .értelmét csak azok szadié láthatják meg, akik képesek azt a kará- 'Vno,;c&pnyi .éjszaka - mennyei világosságában Krizái rvjwmlélni. Ebben a fényben kiderül, hogy •s a ez a zűrzavaros, vészekkel és terhes pró- í&^bísdbákkal teli töri éneiéin man egy ért elinei^ 28Ö ütőién összevisszaság. Ennek a történetnek öií űs'/• van központi jelentése, ebben a történet- 5v akiben van egy olyan inteni célgondola*, tt^aasameiy a magyart a legvégső létharcaibau urai ..rls- fenntartotta, a legkockázatosabb vállal- eaesfri kezásaiban ifi irányította. Abban rejlőit 5ßin ß a magyarnak a csodálatos ereje, bogy eh“ síi ksíÍ bea az isteni célgondolathoz mindig hozhat és zá tudta igazilani magát, sorson változásait ösb ár- és szörnyű nehéz életét. Ez az isteni cól- obaog gondolat vezette a magyart az ázsiai *qqu-' steppeltről s az ázsiai deszpotizmuS vilă- íóiiés gából a népek amaz országutjára, arra a -iüí veszélyeztetett területre, ahol egyetlen * o-o nép sem tudott helytállani, de a magyar .i-ssm megáfioU, gyökeret vert s ama betlehemi. o/Í >-. csílag fényénél képes volt felismerni rendoltetését és vállalkozni olyan híva* tásra, amely a puszta oknyomozás- értek mi fényénél íehetet-lemiek látszott.

A második évezred kezdetén világos, hogy a magyar csak annyit ér, ameny- nyire képes életét és sorskiizdélmeit’ a betlehemi cSillág [értvénél meglátni s " arna felülről való világosságnál bet. Öl < leni. isteni és lét-parancs hát: folyton , nemesebbé, válni s, így folyton nemző" tcsedni. . .. - , ...

fáit ér hát a magyar, ha leeresztvén? Erőt, kiapadhatatlan erőt nyer ahhoz, hogy népi javaiból és érvényeiből kiv =v rágző nagy nemzeti értekéit ügy érvényesítse, képviselje és fennen lóbogjássn, hogy puszta természeti erején túl, erköl” esi minőségében tisztelje a világ,

Nem kell ahhoz történelmi, igazolás, oiv tiszta és világos, hogy nincs még egy nép. amely a nemzeti becsületet annyira értékélté volna $ azért annyi- • áldozatot hozóit yoía. mint a magyar. Valahányszor létéről, vagv becsületéről roit szó.

sbaen .maa I d ini

A

YS.oii ni tu

ülöd

fiam

.in o t

mán

oeot

h

A

pjorí

;3Ó7

svn

§orí

vlo

főn

t-r-i

orf

csodálatos kö.ojayea tudott dönteni % kész. raft zaiadí'p haboiá-S élküí a bíőSisáRt oldalára', áíkmi, Honitai* rebfUií volaa ehhez a késztetés*ís, az erőt •:». ma* felülről, hitéből és Krisztusa iránti nzerc tétéből. Ha csalódott, vigassítálást nyert; ha elesett, ismét, felkelt, ha százszor *;■* kerteleri volt a próbálkozása, ezzel a fe* Iliiről támadt erővel ismét újrakezd te. így válj egész történelme a bizakodó és dicsőséges újrakezdések történetévé.

Nem állassuk, magunkat, egy p illanatra se. Nehéz volt a műi tünk, de éppen

olyan nehéz lesz a jövendőnk is, de éppen olyan tisztcletreméltóan dií sőséges'« nek is kell lennie. Ilyenné azonban csak akkor lesz, ha a keresztyén jelzőt nemcsak tizleli számításokból fut« zn áljuk hanem tettekkel is igazoljuk. Olyan lesz a jövendőnk, amilyén komo-ly lesz a ke** 'résztyénségtiittk. A győzelmes újrakezdések csak akkor válnak a folytonos ne-* nie-sedés és nsmzetesedés iskolájává, ha j tisztán tudjuk tartan az evangéliumi í forrásokat s ha egyedül azokból oltjuk ezomjuságúnkat s azokból merítünk foly Aon öK^gujiló erőt.

De mii- ér « magyar, ha keresztyén, az egyéni• éleiében?

— Annak, aki a kérdést ha&zuosságr äzempo-niböA mérlegeli, haimaroí)«p meg kell mondanunk, hogy magyarnak lenni nem hasznos dolog. Vagy, akinek hasznos magyarnak lenni s magyarságát ebből a ^szempontból itcM meg, az a magyarság” nak uezn eokat jelent. De keresztyén" nek tenai a magyarunk,, még kevésbé hasznos, mert a keresztyén élet oiyan követelményekkel terheli meg a magyart, amelyeknek elegét termi csak önmegtagadó áldozatok ár,án leheti Az igazi; nagy magyarok mind ilyen önmegtagadó' s nagy' áldozatokra kész keresztyének vo-íták. Nem sorolom fel ezeket, nehogy valamelyiket kihagyjam, de mond”* ja meg akárki, aki a magyar történetet ismeri, hogy tud-e más nagy’ magyart mondani, mint igazi kereszt vén magyart? ■ • ■

Ha azonban nem hasznos az embernek magyarnak lenni s még kevésbé a magyarnak kérésztyénnek lenni, de er* denies, mert egyrészt kitüníelési, mas* részt különösen dicsőséges. Minél na* gyobb árai kell fizetnie az embernek, ha magyar akar lenni s még nagyobbat, hd mini magyar, keresztyén akar lenni, annál több és mélyebb lesz emberségében is, magyarságában is. A magyar, ha keresztyén, megbízhatóbb magyar, hűségesebb magyar, félelősebb magyar.

lEfei SIH ITl'Oá^ílŐ kűri csonki és n\évl raflsor:/

Be Dgc.ec

2B

S j 'ő3ÜÍDí>tidk< 1

Karácsony elsy oapjáo ’:

■ ÉBES B BOSSZn1

1 December ,

sas

1 péntek

' ■ Karácsony máso.l ftapjáf/r:

BOB! HER C E G magyar íilmopereti ÄT.TiT'Ä BOB HERCEG

|J December

O}

JL.

|| szombat

BOB HEÍtCKC K“«,

S December

2S

|j vasárnap

üOB Í1EECÍE6 délelőtt íí órakor matiné előadás.

BOB HERCEG E£re!t

íj December j§! hétfő

'■ MHCfiCÓ TEREM EST .<!Ő™'vtd

gás). STAN és PÁN. ZORO és HURüJ \ MIKI EGÉR, POPPÉY, a tengerész, — J

A magyart, ha keresztyén, néni kel! szociális gondolkozásra nevelni, inert minden szociális gondolkozásnál különb az az evangéliumi gondolkozás, amely az önmegtagadás, a sáfárság és a szolgálat isteni, parancsán nyugszik. Ez a gondol* kozás a feltâteie a szoóialis gondolkozásnak is, mert az evangéliumi gondol-« kozás nemcsak követel, hanem erőt is ad.

A magyart, ha keresztyén, nem kell folytonosan tönényékkel. remieletekkel és büntetésekkel fenyegetni s így tartani, a nemzeti fegyél«n erkölcsi hatalma alatt, mri-el a Szentlélek személyes hatalma alatt önmagában hordozza a fegyel' j mézes szellemét. A magyar, ha kérész* {vén, tud élni a szabadság tökéletes tör* j vényével, anélkül, hogy az önző szaka* | dosság útjára tévedne.

A magyart, hu kereiztyéa, nem keil folytonosan hivő garni a magyar sépbég* gél való közösségre, inert tudja, hogy o nem véletlenül szüle!ett magyarnak, hanem isten maga teremtéUe Iveíc a magyar néprívözösséghe, tehát népe iránti szereletót Isten maga éleszti és ápolja, a Lélek által.

Nem kétséges, hogy érdemes magyarnak lenni, de hogy igazán magyar lehessek, nem előbb, Vagy utóbb, hanem egyidejűleg és egyúttal, keresztyénnek is kell lennem. Haszontalan dolog arról vitatkozó.’, hogy melyik vagyok előhív, magyar vagy kereszlyén. Isten mínk-t nem előbb ennek s utóbb annak terem 1 tett, hanem beletereintctt a keresztyén j magyar éleibe és a nutgvitt keresztyén éleibe! ‘ ' . - ü ‘,

rngy Intre csilízsögbdi festőművész a most, bezárult budapesti gyűjteményes ki- állításával áiiiő sikert ért el iigy a mii" részkörök, mint a nagyközönség előtt. Nagy Imre azoknak a nagy magyar mik részeknek egyike, akiket külföldön — sajnos — jobban ismernek, mint itthon. Londonban, Parsban. Berlinben, Münchenben és Európa más művészt árosában már évekkel ezelőtt feltűnő tárlatokat rendezett. Képeiből az angol királynő is vásárolt.

, A magyar, festészet fejlődéstörténeténél,: alapos ál-anuItnár. sózása után többször bejárta a világhírű európai képgyüjtemé’ nyékéi, sokat tanult külföldön, hogy aztán hazatérve, diadalra vigye a magyar jes,eszel sajátságait. felfogásban, színben és hangulatban. Az egész magyar sajtó osztatlan elismeréssel foglalkozik legutóbbi budapesti kiállításával) mélyen egész életművét bcm.U'afia. Nagy Imre item tűr- Utzih egyik festészeti iskolához sem. A maga művészet parancsolta útjait jiírja, mert mondanivalója egyben az épen mărunt magyar mptyretegeimeK súlyos

te is. í

Kolozsváron hét-nyolc esztendővel szelőit rendezett IdáUiiást. Később erdélyi- művészi tevékenységének Brassó volt ke“ zéppvníja. A nagy külföldi és budapesti sorozatos sikerek uán Nagy Imre Kolozsváré t is. gyűjteményes kiállítást rendez « Vármegyeház üvegtermében. i kolozsvári kiállítás - az ő művészi fejlődését mutatja be. A képek- úgy vannak összeválogatva, hogy a szemlélő megláthatja azt a törekvést. rendszeres munkát, a legjobb kifejezés keresését, amig Nagy Imréből az erdélyi s' egyben a magyar festészet egyik legerősebb egyénisége Jeti, 4 kolozsvári j kiállítás ünnepélyes megnyitása december i 28-án délelőtt 11 órakor lesz naponla | délelőtt liUöl 1-ig, déhi nn 4mtul 7~ig j (ehet. megtekinteni egészen 1942 január j

tl-ig. _ I

Kolozsvár közönsége, mint az irodalom j és művészetek hozzáértő pártfogója, rend kívül nagy érdeklődést tanúsít Nagy Imr sikerekben gazdag művészete iráni.

Összetört tnindeu, Lehuiíot a korona tkxrabokra szakadt az ország és a h-t i” majdnem semmivé lett. Egyetlen ember állt akkor az élen és mellette álltak egynéhányan. Yéghe.tétlenül súlyos é • nehéz lehetőségek köpött született rnej: Szegeden & gondolat és az azt hordozt had-sereg. Kevesen voltaik, szinte csak egynéhány an. A végzetes trianoni parancsok olyan mérhetetlenül kicsiny számra apasztották a mag’, ár hadere létszámát, hogy az alig jelentett többet inét amennyi szükséges volt a bc-ísí rend fenntartásához. i/MI december 24*én, hús? esztendővel ezelőtt szüle tett meg a nemzeti hadsereg, a magyar honvédség, amelyért hosá/ti évtizedet óta küzdöttek legjobbjaink.

Mátyás fekete serege és-a választóit magyar ’-királyok óra csak a „forradal marok“ rendelkeztek a magyar hadsc reggel. Alkotmány osan a? 18t>7. kiegye zés után született meg a magyar hon véd-ség és vajúdásai hosszú évt zeöekeí’ keresztül a magyar pofit kai élei lázait okozták. Az 1914—18-as világháborúban a in. kir. honvédség eleget tett m'nd azoknak a hagyományoknak -és kötele /ettségeknek. amelyeket az ezredév hárított reá. Összetört a honvédség c< összetört Magyarország. Egynéhány.*?» és kevesek fektették le a alapjait' a>: ? i magyar jövendőnek. Szegedről indultak el és Szeged élő példa, intelem és pro gram maradt münden idők magyarjai számára.

Ne beszéljünk most az elmúlt esztendőről. Ne említsük fel a 35 ez. ' főnyi hadsereget, amely csendörgégnck is kevés lett volna, de ez a 35 e?er fó nyí hadsereg volt az alapja a niagyar királyi honvédségnek. Annak a honvéd ségnek,, amely ma a piros-fehér-zöld zászló alatt eleget lett a? ös! európai es magyar hivatásnak. Töretlen a bad sereg. Szellemében magyar és ui. Ez • hadsereg — méltán mondhatjuk — leié' tíffiényese a magyar jövendőnek, min den hitünknek és remén vünknek.

A szeretet ünnepét ünnepeljük ma, A szeretetét amely nem ismer ember í:. ember között egvenetlenséger g-yülölc let, ellenségeskedést. Ez a hadsereg a-' amely' megőrzi a békét és ha keli. ki vívja az ’g a7 ságot. /VHmtnvájan ni agy: rok, akik atyjai, testvérei vagy szere tértiéi \aeyunie a magyar honvédeknek üdvözöljük őket ezen a napon a szere íet ünnepén, hogy velünk legy eitek amikor gyermekeikre gondolunk.

Ájándéknak

mayyss* ékszerek

ötvösmunkák

Fehpmaaíí E

Üzleíhíány miatt Fa ?kas«u. árí Nemzeti Önállósítást Aiapjcí,

RagI te ilpüiÉüp iämtisä Ksmspan